Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-05 / 234. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1971. OKTÓBER 5., KEDD Ára 1 forint XXVI. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM II „tálcán nyújtott gondolat Budapestre érkezett Kawawa, Tanzánia alelnöke Ma a világ legtöbb gyorsan fejlődő ipari országában sokkal több külföldi szabadalmat vásá­rolnak meg, mint amennyit el­adnak. Sőt, akadnak olyan nem­zetek is, akik többet költenek licence- vételre, mint a hazai ku­tatásra. A szabadalmak megvásárlása különösen a kis- és közepes or­szágok életében döntő. Ma már a nagyhatalmak közül is kevés dicsekedhet azzal, hogy önma­ga képes a tudomány és a tech­nika valamennyi ágában ered­ményesen dolgozó kutatási és fejlesztési gárdát fenntartani; és erre megfelelő pénzt áldozná. A mi gazdasági életünkben is egyre mindennaposabbá válik, hogy külföldről műszaki gondo­latot, gyártási módot vásárolunk meg, és, ha modem technikát veszünk, akkor végre nem saj­náljuk a pénzt a betanulástól sem, tehát áldozunk arra is, hogy az újat atoalmaaó szakem­ber gárdát kinevelje az eladó ország. Tehát: itt már nem is a berendezés az elsődleges, hanem a tudás! A műszaki gondolat megismerése és átültetése a ha­zai viszonyoknak megfelelően. A szabadalmák vásárlása sok- sok előnnyel kecsegtet. Általá­ban főleg a gazdasági vonatko­zásait szoktuk boncolgatni, azt, hogy készen kapunk olyan gyár­tási technológiát, modem megol­dást, amit nekünk már nem keli „újra felfedezni”, hanem csak megtanulni. Az is igazság, hogy nem is lenne sem anyagi, sem szellemi képességünk, hogy mindazzal foglalkozzunk kísérleti laborató­riumokban, próbaüzemekben, amire az ipar átalakításához és korszerűsítéséhez okvetlenül szükségünk lesz. Meg ott az idő is — hogy valamennyi érvet összefoglaljunk —■, évekbe telik, amíg valami valóban újszerű megszületik!.. De a pénz, a szel­lemi kapacitás, az idő „trojkája” mellé még szeretnék valamit hozzátenni: a szabadalmakkal együtt ipari kultúrát is vásáro­lunk. Tehát nem csupán az időt gyorsítjuk fel azzal, hogy a kí­sérletezés idejét kizárjuk és a készet kapjuk meg, hanem ezek­kel a jól kiválasztott szabadal­makkal új gyártási-gondolkodást is vásárolunk. S erre legalább olyan szüksé­günk van, mint a korszerű be­rendezésekre és termékekre. Akik előttünk járnak — és csak onnan szabad ma technikát, műszaki gondolatot vásárolni, ahol előttünk járnak — ott meg­tanulták mór kihasználni a bel­ső tartalékokat, a korszerű üzem- és munkaszervezéssel a lehető legjobban hasznosítani a kor műszaki eredményeit. Rajtakaptam magam, hogy milyen szívesen használom a Junrszierű” kifejezést. Nem árt ennél is időznünk, mert sokszor halljuk, hogy a legjobb techni­kát, a világon szinte egyedülálló gépet vásárolt valamelyik üzem, hogy ilyen és ilyen berendezés alig akad még más országok­ban... Nem tudom, hogy ezzel minden esetben dicsekednünk kell-e?... Nem tükröződik-e eb­ben egyes vállalatok ,nagy-ha­talmi” gondolkodása?... Ugyanis: nekünk nem a világ legjobb technikájára és licenceire, gyár­tási módjaira van szükségünk — hanem arra ,ami a mi viszo­nyainknak legjobban megfelel!... A mérce még így is magas. Mert azt nézzük, és art kell néz­nünk, hogy mire vagyunk ké­pesek. Ezért mindig a képessé­geink legyenek a döntők az új kiválasztásában is, és itt most nem is elsősorban az anyagi ké­pességekre gondolok, mert nincs drágább az olcsó, de rossz be­rendezésnél, hanem: arra, hogy mire vagyunk képesek gyártási- műszaki kultúránkban. Az utóbbi években meggyor­sult hazánkban a licence-vásár- lás, Sokan ezt sokáig fölösleges pénzkidobásnak érezték, ma mór egyre ritkább az ilyen hang. De, olyanok még ma is szép számmal találhatók, akik, ha választani lehet egy abszolút új­donsággal bíró licence és egy nagyjából korszerű gép (mert egy berendezés elve nem lehet már olyan modem) között, ak­kor sokkal inikább a készen ka­pott berendezés felé hajlanak. Pedig: a készen kapott gondolat a több! Márcsak azért is, mert akkor azt éppen a hazai iparra és lehetőségekre nekünk lehet átépíteni. Most megint nem első­sorban' azt ismétlem, hogy ez így jóval olcsóbb, hanem azt, amit fontosabbnak érzek: a vele és a mellette dolgozó emberek tudása gyarapszik, addig; amíg a gondolatból — berendezés lesz, amíg a berendezéssel elkezdenek dolgozni. Tulajdonképpen türelmetlen­kedhetnénk is, hogy igen-igen elég sok szabadalmat vettünk (csak zárójelben mondom, hogy tisztes mennyiségben adtunk is el!) és egyre több licencet hasz­nosítunk, de azért elkelne belő­lük több is. De, ez esetben mé­gis a pénzre kell hivatkozni. Sőt, a jelenlegi beruházások fe­szültsége, a rendelkezésünkre álló deviza —, mert aikár a szo­cialista országoktól, akár nyu­gati cégektől vásároljuk meg a licenceket, elég sokba kerülnek, —, be is határolja a lehetősége­inket. Legfeljebb úgy tudjuk „sokszorozni” az anyagi forrá­sainkat, ha jól sáfárkodunk a rendelkezésre álló összeggel és valóban olyan licenceket ve­szünk, amelyek szellemi és anyagi vonatkozásban a legtöbb hasznot hoznak. B. J. Gáspár Sándornak, Elnöki Tanács helyettes elnökének meghívására hétfőn délben hi­vatalos baráti látogatásra Ma­gyarországra érkezett R- M. Ka­mat na, a Tanzániai Egyesült Köztársaság alelnöke. Kíséreté­ben magas rangú tanzániai sze­mélyiségek érkeztek hazánkba, köztük P. A. Kisumo közigazga­tási és falu re j lesrtésügyi állam- miniszter, A. H. Mwinyi, az el­nöki hivatal áUamminisztere és A. C. Tandau, a NATU tanga­nyikai szakszervezeti szövetség főtitkára. A tanzániai vendégeket a Fe­rihegyi repülőtéren Gáspár Sán­dor, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kiss Károly a SZOT al­elnöke, dr. Mihályfi Ernő, dr. Sályi István, dr. Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács tagjai, dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első he­lyettese, Hollai Imre külügymi­niszter-helyettes Kaszás Ferenc vezérőrnagy, honvédelmi mi­niszterhelyettes, Bárd Miklós, a Magyar Népköztársaság Dar Es Saiaam-i nagykövete és több más magyar vezető személyiség fogadta. Jelen volt a fogadta­tásnál dr. Herbert Plaschke, a Német Demokratikus Köztársa­ság budapesti nagykövete. Ott voltak az alelnök fogadtatásánál a Magyarországom tanuló tanzá­niai diákok képviselői is. Rashida M. Kawawa 1928-ban a tanganyikai Songea körzeté­ben született. Tanulmányait Dar Es Salaam-ban és Tabora-ban végezte. 1954-ben a gyarmati kormány szociális-fejlesztési minisztériumában a filmfőosz­tály vezetője lett. 1956-ban közreműködésével megalakult a Tanganyikai Munkásszövetség, amelynek első főtitkára, majd elnöke lett. 1961. december 9-én a függetlenné vált Tanganyika kormányának tagja lett, tárca- nélküli miniszterként. 1962-ben átmenetileg ellátta az elnöki te­I endőket. 1962—1964-ig Tanga­! nyika és Zanzibár egyesüléséig I alelnöke volt, a Tanzániai Egyesült Köztársaság létrejötte után Tanzánia második aflel- nötoe. Sokrétű őszi munka folyik mostanában a 22 ezer holdas Szarvasi Állami Gazdaságban. Befejezéshez közeledik például a lucemamag betakarítása. Ez az egyetlen gazdaság az idén 8 vagon kiváló minőségű pillan- góstakarmány magot ad a nép­gazdaságnak. A jó eredmények­hez nagymértékben hozzájárult a vegyszeres lombtalamítós. En­nek módszerét helyes adagolá­sát a gazdaságban kísérletezték ki hosszú évek alatt. A REG- LON vegyszert repülőgépről permetezték a növényre s a le­veleket valósággal leperzselte anélkül, hogy a növényzetnek ártott volna. Így meggyorsult a mag érése s biztonságosan le­het idejében betakarítani. Egyéb­ként a lombtalanítás a címk­és a rizsföidön hasonló jó ered­ményeket hozott. Szarvas egyébként az ország egyik legnagyobb rizstermelő gazdasága. Jelenleg 17 külön­böző típusú kombájn aratja-csé- peli a magot. A csabacsűdi ke­rületben öt gép dolgozik egy brigádban. A puha talajra a tehergépkocsik nem bimak be­menni, a dűlő szélén várakoz­Mfl: Fiatalok a munkáról (4. oldal) Ez így rendjénvaló (3. oldal) Egy börtön lázadás és háttere (2. oldal) Tudomány — technika nak, ahova a kombájnok kivi­szik, s kiürítik a tartályokat. Most egy újítás segítségével menet közben ürítenek a kom­bájnok. Egy csúszótalpra sze­relt szerkezet segít ebben, s DT traktor közvetítésével jut a te­hergépkocsira a termény. Ez­által olyannyira megnőtt a kombájnok teljesítménye, hogy hat gép munkáját végzi az öt. Egyébként mennyiségre és mi­nőségre egyaránt kiváló az idén a szarvasi rizs. A Dévaványai Rizshántolóba 200 vagonnal ad­nak. Eddig 50 vagonnal szál­lítottak Dévaványára, ahol a szakemberek osztályon felülinek •minősítették a szarvasi rizst. Az új termésből vetőmag céljá­ra legalább 120 vagonnal fém­zárolnak Szarvason. A kukoricaföldeken szintén megindult a nagy hajrá. Adap- teres kombájnokkal, csőtörőkkel és kézzel törik az érett csöveket, hogy mielőbb biztos fedél alá kerüljön a hétezer hold föld termése. A jövőévi kenyérnek- vaió magja (Príma vetöágyba hull. Az összvetés egyharmadát befejeztek. A. R. Alpesi házak a KISZ-táborban A Békéscsabai Városi Tanács egymillió 200 ezer forintos beruházással állandó jellegű nyári napközis tábort épít a kicsinyeknek. Je­lenleg 120 fő részére készül a 12 egységből (6. oldal) Bevált a lombtalanítás Újítással nőtt a rizskombájnok teljesítménye a Szarvasi Állami Gazdaságban álló alpesi jellegű épülőt. A tervek szerint en­nek az egységnek már jövő júniusban készen kell lenni. Jelenleg az épületek szigetelési munkálatai folynak. (Fotó: Demény Gyula)

Next

/
Thumbnails
Contents