Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-01 / 231. szám
fl 7 ||Í gazdasági rendszer ' «I bevezetéseve] megnőtt j a szövetkezetek önállósága. Ezzel párhuzamosán 'kiemelkedő szerepet kapod a belső ellenőrzés is- Az 1967-ben megjelent kormányrendelet alapvető feladatként a vezetess hatékonyságának es a társadalmi tulajdon vedelmenek biztosítását, valamint a szabálytalanságok, a hiányosságok feltárását írta ©ló. 1968-ban pedig az OKISZ irányelveket adott ki a belső ellenőrzés meg.szervezesere. A békési járási népi ellenőrök arra voltak kíváncsiak, amikor vizsgalatot tartották a járá*. négy ktsz-énél, hogy a belső ellenőrzés be tudja-e Tölteni funkcióját. A heteken keresztül tartó vizsgalatok több hiányosságra derítettek fényt Ezek 'közül a legszembetűnőbb, hogy a belső ellenőrzés szervezeti es működési szabályzatot a Mezőberényi Faipari Ktsz ki. vételével nem készítették el. Bal a belső ellenőrzésnek meg itt is sok rendellenességgel kell .megbirkóznia, ám a szervezeti és működési szabályzat révén legaiább a belső ellenőrzés megszilárdításának alap- feltételei)- sikerült lerögzítenie. A békési építőipari, a békési vegyesipari, a Mezőberényi Mű. szaki-Vasiparj Ktsz-nél tapasztaltaik arra hívják fel a figyelmet, hogy a ktsz-efc nem igény, lük a belső ellenőrzés munkáját. A vezetőség lemondott arról, ami a kockázattal járó Baj van a belső ellenőrzéssel döntéseiket megalapozná. A [ szabályszerűen működő ellenőrzés ugyanis nemcsak a rendellenességek feltárásának, ha- I nem a hatékony vezetésnek is eszköze, hiszen fényt derít arra, hogy egyes határozatok milyen mértékben segítik a szövetkezetek fejlődését. A működési és szervezeti szabályzat hiányának tudható be. hogy az. ellenőrzés nem terjedt ki az Ktsz-nél olyan pénztári bizony, latokra akadtak, amelyek nein a leghizelgőbb következtetésekre adnak alkalmat. Egy 3640 forintról szóló bizonylat mellékleteként szereplő elismer- vényről hiányzik a dátum, az utalványozó és a . pénzfelvevő ugyanaz a személy. Egv 5000 forintról szóló kiadási bizonylat pedig arról tanúskodik, hogy a pénz kifizetését az utalványozó nem igazolta aláírásával. egész gazdasági egységre. Ezt a nagy jelentőségű munkát ötletszerűen. előzetes tervek néi- kü] végzik. A problémát végső soron az tetézi, hogy a belső ellenőri munkakört más fontosabb munkakörre] kapcsolták össze. A békési építőipari küszbén a forgalma könyvelőt bízta meg a szövetkezet az ellenőrzési feladattal. Ellenőrzést viszont csak akkor végez, ha arra ideje jut. A Mezóberénv; Műszaki-Vasipari Ktsz-nél is hasonló a helyzet. A belső, ellenőr a ktsz pénzügyi előadója. Neki sincs sok ideje az ellenőrzésre. Nem csoda, hogy tevékenységük formálissá vált. Am ennek a gyenge lábon álló ellenőrzésnek is sikerül néha feltárnia olyan hiányosságé- | kát. amelyek sürgető orvoslást : igényelnek. A belső ellenőrzési lebecsülő szemlélet viszont ezeknek a kiküszöbölését sem teszi lehetővé. A népi ellenőrök a vizsgálat ideje alatt a Békést Vegyesipari A N EB-vizsgalat kiterjed a ktsz-ek ellenőrző bizottságainak munkájára is A tapasztalatok itt sem mutatnak kedvezőbb képet. Az ellenőrző bizottságok az alapszabályban meghatározott jogköiüket és hatáskörüket nem érvényesítik. Ennek az az oka, hogy a bizottságok tagjai nem rendelkeznek kellő tapasztalatokkal es szakismerettel. Számviteli szakembert mégsem kértek fel ebben az évben egyetlen esetben sem. hogy a szövetkezet pénzgazdálkodását megvizsgálja. holott erre megvan a törvényad ta lehetőség. Kedvezőtlenül hat Ja Mzottsé» aktivitásara az is, hogy a kt« vezetősége javaslataikra ritkán reá. gál. fl nónw ktsz-nél a belső el. ” "“3i lenőrzéssel kapcsolatos problémák különbözőképpen vetődnek fel. A kibontakozás legfőbb akadálya viszont azonos. A ktsz-ek belső iráPályázat külföldi egyetemi, főiskolai Ösztöndíjakra — Jelentkezés decemberig A hazánk határam túl tanuló ] magyar diákok mintegy kétezres , tábora a következő tanévben I újabb 350-nel gyarapodik. Az 1972—73-as tanév szovjefcunió- beli. NDK-beli, bulgáriai, csehszlovákiai, lengyelországi es romániai ösztöndíjaira most hirdette meg a pályázatokat a Művelődésügyi Minisztérium. Az 1972—73-as tanévi pályázatban mintegy 20—25 olyan szak is szerepel, amelyre a korábbi években nem hirdették külföldi ösztöndíjat. Jelentősen emelkedett például az NDK-ban a műszaki egyetemi es főiskolai ösztöndíjak száma, ugyanakkor a különböző mérnök-közgazdász szakokon jóval többen tanulhatnak a korábbinál magyar fiatalok közül a Szovjetunióban és az NDK-ban. A külföldi tanulmányi lehetőségek iránt érdeklődők körében gyakran fölvetődik: mit fed tartalmilag egy-egy szak neve, milyen képesítést nyújt — S~ többször ugyanis ilyen típusú specializálódás a magyar felső- oktatásban nem szerepel. A most megjelent pályázati felhívás részletesen tartalmazza ezeket a tudnivalókat is, ezenkívül iáméi te ti a jelentkezés rendjét, a felvételi vizsgákkal es az ösztöndíjak odaítélésével kapcsolatos egyéb információkat, valamint a felvételi vizsgák szaktárgyanként! követelményeit. A pályázati felhívást a középiskolások, valamint a felsőfokú oktatási intézmények elsőéves nap. pali tagozatos hallgatói oktatási intézményük: vezetőinél ismerhetik meg, a dolgozó fiatalok pedig a fővárosiban a kerületi tanácsok oktatási, vidéken a megyei, illetve a megyei jogú városi tanácsok művelődésügyi osztályain. Az ipari nagyüzemeket felettes szerveik külön is ellátták, pályázati felhívással. A kővetkező tanévre történő jelentkezéseket decemberig lehet eljuttatni a pályázati felhívásban megjelölt szentekhez. A felvételi vizsgákat 1972 január második felében tartják. A külföldi ösztöndíjas pályázaton való részvétel nem zárja ki a hazai felsőoktatási intézménybe való jelentkezést, attól teljesem független. A társadalmi munka emlékkönyve A mezőmegyeri temáeshazan egy vastag, piros fedelű könyvet őriznek. Kissé szokatlan felirat olvasható rajta: Emlékkönyv a társadalmi munkáról. A cím sokat sejtet, s belelapozva banki meggyőződhet arról, hogy e könyv mennyire tartalmas. Bemutatja egy község fejlődését és a lakosság segíteni, akarását. Nem díszes betűk és ci-rkalmas szöveg ékesíti. Egyszerű kijelentő mondatok vannak beimé. és nehány , kép illusztrációként. Mégis aivól ad számot, hogy itt az emberek egy baráti közösségben élnek, s a község fejlődéséért együttműködnek százán és százam. Sokon, ha, kell napokon, heteken át minden tente» nélkül dolgoznak, feláldozzak .szabad idejüket a közös célért. Az első bejegyzések meg 1962- ből szármáznák. Azóta szépen telnek a lapok, az újabb és újabb társadalmi összefogás emlékét idézve. Nem tudom, kinek az ötlete volt a társadalmi muvili a ilyen rangos becsülése, de szép, nemes törekvésre utal. Ahol így őrzik azoknak a neveit, akik áldozatot vállalnak a közös ügyért, ott a segítőkész embert magát is megbecsülik. Bizonyára ennek az eredménye az újabb összefogás is. amely szintén a piros fedelű emlékkönyv lapjaira kívánkozik, mégpedig nagy betűkkel: Az óvoda építése Miért kell ezt a tényt kulönö- | ken kiemelni ? Mert amíg járdát | vagy utat építettek, addig főleg iz egyéni érdek dominált. — Nem kel] magyarázni ennek okát —, de az óvoda építése csak áz óvodás korú gyermekek szüleinek fontos. Mégis másképp! történt, Amikor arról volt sző. hogy a > fégi óvoda kicsi — mert csak 25 j gyermeknek ad helyet, és 60 '• igényli —, szinte tömegesen je- j tentkeztek az emberek társadalmi munkára. Még azok is. akiknek ilyen korú unokájuk sem volt. Szarvas Mátyás. Rákon cás András es Vlcskó Mihály nem. I mondhat magúnak ilyen korú j unokát. Mégis segített, napokon at ott volt az alapozási munkáknál, es dolgozott, mintha a saját. házát epitette volna. Kocziha György kisiparos békéscsabai lakos. Senkije sem el a községben, de háromezer forint értékű munkát végzett ingyen. Nagy Károly szintén békéscsabai. s az óvoda csatornázását vállalta társadalma munkában. Bondár János üzemi munkás pedig a csempezébl vállalta, Zsumbaki Bajos a foglalkoztató termek padozását. Hajdú József. Lukács Lajos, Párkány Mihály, Fri&nyic György és András, Monostori József, valamint a Béke Tsz technikusa és építóbrigadja szintén sokat dolgozott az óvoda építésénél. És sorolhatnánk tovább a többiek nevét, de helyszűke miatt nem tudjuk, hiszen száznál is jóval többen vannak, akik rendszeresen segítenek. Az anyagot es 98 ezer forintot az óvoda építéséhez a tanács biztosította. Ehhez jött a társadalmi munka, melynek értékét nem lehet számokban kifejezni. Az óvoda mar áll Egy helyett két foglalkoztató terem, mosdó, öltöző, saját konyha, és egyeb helyiség áll majd a kicsinyek és a gondozók rendelkezésére. Igaz, még nem költözhetnek be. a befejezésig még sokat kell dolgozni. A padozat, a csempék lerakása még hátra van. S ezután jöhetnek csak az asszonyok, a szülői munkaközösség tagjai, akik Szabó Mik- lósné óvónővel együtt vállalták a festést, meszelést .takarítást, De már büszkén jiezik az új épületet, hiszen sokan mondhatják: ez az az óvoda, amelyet együtt építettünk fel. A mezőmegyeriek példája bizonyítja. hogy a közösségnek milyen ereje van. Az újabb társadalmi munkások neve is méltán kerülhet be a község dicső- ségkönyvébe: a társadalmi munka emlékkönyvébe. Kasnyik Judit nvítása meg nem alkalmazkodott kellőképpen a népgazdaság jelenlegi irányítási rendszerének követelményeihez. Az ezzel kapcsolatos nehézségek az országgyűlés legutóbbi ülésszakán is felvetődték. Az egységes szövetkezeti törvény bizonyára sok segítséget nyújt majd a ktsz-efenék. hogy' a korszerű vezetési forma érvényre jusson. Ennek azonban elengedhetetlen feltétele az olyan ellenőrzési rendszer .amely a szövetkezet életének minden területére kiterjed. Csak így válhat a belső ellenőrzés a szocialista tulajdon védelmének biztosítékává, a hatékony gazdasági döntések megalapozott forrásává, azaz a vezetes motorjává. Hogy tudja a jobbkéz, mit csinál a bal. Serédi Janos 187 ezer fiatal az ifjú egészségőr tanfolyamokon Megfiatalodik a hazai ifjú vö-[ röskeresztesek gárdája, A Ma-; gyár Vöröskereszt bizalmat sza- \ azott a 7—10 esztendős kisdo-i bosoknaki soraikból a következő hetekben több százan léphetnek ! be az Ifjúsági Vöröskereszti újonnan szervezett kisegészségőr J csoportjaiba. Az úttörőcsapatok, rajok, őr- j sök volt tisztasagfeleiösei az idei tanévben elsajátítják majd azj elsősegélynyújtás alapfokú tennivalóit, s ezen kívül részit vállalnak szőkébb közösségük, egy- egy őrs vagy osztály tisztaságának megőrzésében. Az 1971 72-es tanévben 187 ezer fiatal jelentkezett aiz elsősegélynyújtó, ifjú egészségör tanfolyamokra, s több százezer pirosnyakkendős pajtás teljesíti majd az úttörőpróbák egészségügyi követelményeit A Vöröskereszt legifjabb aktivistái az idén is harcba indulnak a tisztasági verseny legjobb helyezéseiért. A cél az, hogy tovább növekedjék a jelenleg nyilván tartott 3000 „tiszta iskola”, 27 600 „tiszta osztály”, 250 „tiszta műhely” és 182 „tiszta kollégium” száma. Ez évben több ezer fiatal, vesz részt az egyedülállói, idős emberek gondozásában. a városok, községek tisztasági mozgalmában is. Igény és lakás Lehetne-e akárcsak beszélni is lakáskérdésről, ha hirtelen általános követésre találna az ókori filozófus, a görög Diogenész, aki a hagyomány szerint hátai fordítva a társadalmilag elismert jólétnek és szokásoknak, egy hordót talált a legkomfortosabb lakhelynek ? Kérem a tisztelt olvasót, ne intézze el e kérdést egyetlen legyintéssel, hogy ez ’réfa. Sőt, hadd kockáztassam meg azt az állítást, hagy ez az elképzelés nem is teljesen lehetetlen, továbbá nem elfogadható ellenérv az sem. hogy „ugyan kinek komfortos egy hordó”. Nem kell messze mennem a példákért. Ha Ön, olvasóm', fürdőszobás lakásban él, már oizomyára nem érzi komfortosnak a fürdőszoba nélküli lakást. S ha fürdőszoba, nélküli a lakása, de van benne vízvezeték, villany, esetleg gáz, akkor nem érzi komfortosnak az olyan lakást, amelyben ezek hiányoznak. Gyermekkoromban falun, ahol éltem, a vályogházban nem volt se víz, se gáz, se villany. Jó ivóvízért egy kilométerre mertünk az artézjjkúthoz. Érnie kezeiem szerint elégedettek voltunk a lakáskor ülményeinkkel, kényelmesnek éreztük. Nem is olyan távoli múlt ez, s a példa folytatható a legszerényebb telepi szüksegviskókig, amelyek már igazán egyenértékűek voltak Diogenész hordójával. S ami a gyermekkori, falusi emléket illeti, még ma is ez a komfort azoknak, akik a villanyvezetékkel be nem szőhető tanyavilág mélyén élnek. De még falun sem veszett teljesen nyoma ennek az életkörnyezet- nek, jóllehet minden községben van már villany, szaporodnak a vízvezetékek, nyomukban a fürdőszobák, a főzést kényelmesebbé teszi a palackos gáz. Ennyi elég talán annak szemléltetésére. hogy a. komfort nem ugyanaz mindenhol, mindenkor, mindenkinek. Ám mindez egyúttal azt is bizonyítja, hogy amit tegnap annak éreztünk, ma már nem elégíti ki kényelmünket — igényünk változik. Hallottam én már olyan megjegyzést, hogjr „miért nem volt lakaskér- dés a háború előtt?” Nos: ezért. Nem a lakáshelyzet volt kielégítő, hanem az igény volt alacsony. Lakáskérdés azért lett, mert igényeink megnövekedtek. Mégpedig jobban, mint a lakások szama és jobban, mint a lakosság száma! 1941-ben ugyanis nem egészen 2.4 millió lakást számláltak az országban, ma viszont 3,2 millió van. Altkor száz lakásra még 382 lakó jutott, na már csak háromszáz. Am, ha mindezek alapján azt találná javallató valaki, hogy csökkenteni kell az igényeket, az éppen olyan lehetetlen, ajánlat lenne, mintha arra biztatna, hogy kövessük a hordólakó görög bölcselőt! E®rrészt azért, mert a gyarapodó népesség, a városiasodó településforma nemcsak a környezet szépsége miatt, de közegészségügyi, közellátási, közlekedési és egyéb nyomós szükségből sem enged meg olyan lakáskörülményeket és környezetet, ami megfelelő lehetett egy-két emberöltővel korábban, falusias települési körülmények között. Másrészt és főként pedig azért, mert az igényeket társadalmi fejlődésünk, szocialista eszméink támasztották, és . mi ezeket az általunk is támasztott igényeket az emberibb életkörülményeik iránt természetesen vállaljuk. Mi több; seüikse-
