Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-31 / 257. szám

Veszedelmes barátaink; Á hormonok Kötőit pniéver jjyjfa mar tudjuk, hogy a WlO III"* szervezetben két­féle mii rí gym üköd és van» Az egyik fa.ita mirigyváladék ki­ürül rendeltetési helyére. Ilyen például a könny, a nyál, a verí­ték az epe, a faggyú, a gyamor- snedv, a hasnyál. A másik vála­dék közvetlenül a keringő vérbe ikerül Ezek az — úgynevezett — belső el választású mirigyeik és termékeiknek — váladékaiknak a neve: hormon. Mik ia ezek a hormonok? Az élet irányítója a központi Idegrendszer. Ennek a parancsá­ra termelődnek a hormonok, amelyek a szervek miunkáját egyensúlyozzák — szükség sze­rint — gátolják, vagy serkentik, t « |ti 0 ^ í lássuk milyen hon­v w H'vl! monokat ismer az egészségtudomány ? Az egyik legfontosabb a pajzsmirágy- her. «non, az anyagcsere irányítója. A mellékpajasTRiirigy terméke, a vér kalcium és foszforszintjét szabályozza, tehát a csontnöve­kedés hormonja. A mellékvese velőállománya, az Adrenalin, a vérnyomás szabályzója. A has­nyálmirigy Insulin-ja, a vér cu. korszdntjét rendezi. A here, mel­lékhere és petefészek nemi hor­monjainak a fajfenntartásban van különös szerepe, azon kívül* hogy a megjelenés kialakítása és növekedés is a nemi hormono­kon múlik. A hypophisis hor­monja összeköti, szabályozza, il­letve irányítja, összehangolja a többi endokrin mirigy munká­ját Váladéka a hormonok hor­monja, szinte uralja az egész hormon „forgalmat”, éppúgy, ahogyan a születés után a legko­rábban termelődő hormon, a csecsemőmirigy terméke segíti a méhen kívüli élet megindulá­sát és uralja a szervezetet a töb­bi hormonok jelentkezéséig. Eii*! be is fejeztük a felso­Ltiül rolást? Nem! Mert még ma is vannak olyan isme- rétién mirigyek, mint a toboz- i mirigy, amelynek működését most iparkodnak tisztázni a ku­tató tudósok. Sót, sokan azt ál­lítják, hogy még sok egyéb fel­fedezetten endokrin hormon van a szervezetben, A hormonok szerepe azonban egyre világosabb és egyre gyak­Egy recept: FRANCIA RAKOTT BURGO­NYA SAJTKRÉMMEL. Másfél kiló héjában megfőtt, meghá­mozott burgonyát karikára vá­gunk. Kivajazott tűzálló tálba egy sort lerakunk belőle. Amíg a burgonya fő, 4 deka vajból, két evőkanál lisztből, 2 dL tej­ből besamelt készítünk, megsóz­zuk és amikor a liszt és a tej már besűrűsödött, 10 dkg. re­szelt sajttal meghintve felfűz­zük. A sajtkrémet csaknem tel­jesen kihűtjük és összekeverjük 3 tojássárgájával. Ezzel locsol­juk meg a burgonyasorokat, amíg a készlet tart. Amikor a tűzál­ló tál megtelt, a tetejét vajda- rabkáfckal szórjuk meg, majd beborítjuk a 3 tojás kemény habjával. Meghintjük finomra metélt zöldpetrezselyemmel. Sü­tőbe rakjuk és rózsaszínűre süt­rabbaai alkalmazza ókét az or­vostudomány a gyógyításban. De hát akkor hol a veszede­lem? Ott, ha valaki orvosi utasítás, vagy javaslat nélkül, esetleg an­nak ellenére szed, vagy használ hormont, vagy hormon tartalmú gyógyszert. Az egészség egyen­súlyát csak az egymást kiegészí­tő, ellensúlyozó, vagy segítő hormonok együttműködése biz­tosítja. Ha valamelyik mirigy működőképessége csökkent, a hiányzó hormont pótolni kell, de csak addig amíg hiányzók. Töb­bet nem! Cainnc egyes emberek meg­WUjIIUS gondolatlanul szed­nek hormon készítményeket és a szervezet hormonegyensúlyát felborítják, ami különféle kóros elváltozásokat okozhat. Hogy milyet? Például: súlycsökkenést, általános hízást, vagy a zsírpár­nák szokatlan felrakodását (amikor valaki a hasára, farára, arcára hízik), növekedést, vagy annak elmaradását, szőrzetcsök­kenést, vagy túlszőrösödést, nők­nél bajusz és szakáll növekedést és sok más kellemetlen tünetet. Mert az ilyen rendkívüli pana­szoknak rendszerint hormonza­var az oka, éppúgy, ahogyan a havi vérzés zavarok is sokszor hormonrendellenességekre vezet_ hetők vissza. harmomi­Az ifldoWan a hormonegyensúly megzavará­sával az ember nagy hibát követ el. Orvosi rendelés és ellenőrzés nélkül tehát soha ne szedjünk £ homwnkészítményéket. Or. B. L 1 A rendkívül gyorsan elkészíthető • pulóvert Pagoda-fonalból 4- és 5-ös S tűvel kötjük. Mintája: színén 3 sí- £ ma, 1 fordított, bal oldalán, 3 fordí- ; tott, 1 sima. A patent részeket 4-es 5 tűvel (1 sima, 1 fordított) 4 cm ma- S gasságig kötjük. Tovább az 5-ös tű- j vei kötjük a mintát. Szabásminta • alapján készítjük az egyes daratoo- * kát, a nyakkivágás szemeit, elől is, S hátul Is nem fejezzük be, hanem ío. £ nalra fűzzük. Hl Ha készen vannak a2 egyes dara- ! bök, gőzölés nélkül varrjuk össze, a J nyak szemelt a fonalakról 4 tűre szed- ■ jük és 5 tűvel kötjük az 1 sima, 1 £ fordítottat. 8 cm magasságnál befe- S Jezzük, a simát simán, a fordítottat S fordítottan, és visszafelé kihajtjuk, * esetleg le is öltjük. Az öv bőrből vagy műbőrből ké- ■ szülhet bőrcsíkökfcal befűzve és meg- ! kötve. A csípőre az övtartó pántokat : horgolással készítjük két láncszem * szélességgel, szoros-szemmel horgol- ; va a megfelelő magasságig, Ezeket ■ gondosan felvarrjuk. <Sz.) | ■ ■ leaBSBSBeesissasBBBaaaflcaaDiiiaanssaiBsaaiacstBaise) “ Hogyan ijedt meg a tigris a nyúltál Vietnami mese Találkozott egyszer a házinyúl az ele­fánttal és így szólt hozzá: — Mi van veled bátyusika? Mdént van úgy kisírva a sze­med? — Ugyan minek örülnék, amikor dél­ben úgyis meg fogok halni — felelte az elefánt. — Vajon miért halnál meg?! Hiszen olyan egészséges vagy, mint a makk! — Az igaz, — ma­gyarázta az elefánt —, de mindennek a tigris az oka! — s olyat sóhajtott, hogy potyogni kezdtek a fáról a levelek. — Mondom, mindennek a tigris az oka. Meg. parancsolta nékem, hogy legyék délben a folyó partján az itatónál, ahol majd engem fel fog falni. — Ne félj semmit — bátorította a nyu­szi az elefántot — megijesztjük a tig­rist! Ültess engem a fejedre és megmene­külsz! S amikor már ott csücsült a nyuszi az elefánt feje tetején, így folytatta: — Most pedig bal­lagj oda a folyóhoz és jegyezd meg jól a következőt: há majd a lábammal a fejedre koppintok, ess el, s tegyél úgy, mintha meghaltál volna. Alig ért a folyó­parthoz az elefánt, azonnal ott termett a tigris is, s amikor megpillantotta őt a nyulacska, belehara­pott az elefánt fülé­be, és így kiáltott fel: — Jaj, de rossz ízű húsa van! Lehe­tetlen megenni! Leg­jobb lesz, ha meg­nyúzom és takarót készítek a bőréből a nyűiké tree tetejére! Alig hogy ezt ki­mondta, már is ku­pán csapta lábacská­jával az elefántot. Az elefánt erre elvá­gódott, s úgy tett, mintha meghalt vol­na. Megijedt erre a tigris. Ez aztán a vadállat! — gondol­ta. Egyetlen ütéssel leferítette az elefán­tot! A nyuszi pedig egy ugrással a földön terme ttj közelebb ment a tigrishez és ■ így szólt: : — De jó, hogy£ végre már kedvem £ szerint megébédelhe- • tek! Sohasem ettem [ életemben finoma'o- £ bat, mint a tigrispe- £ csanye! — S hátsó ■ lábára állva féléi- • metasen közeledett a i dzsungel királya felé. £ A tigris azonban ■ nem várta be a nyu- j lat, hanem ijedtében * a sűrűbe vetette ma- £ gát és eltűnt. — Ne szaladj! — ■ kiáltotta utána a: nyuszi. — Még ma £ felkutatom az egész £ erdőt, megtalállak és ■ megeszlek! : Rohan va érkezett £ haza a* barlangja elé £ a tigris. Egy kicsit £ kifújta magát, majd ! azt mondta: : ■ — Ilyen szörnye- ■ teggel jobb nem ta- S lálkozni! Nyomban £ átköltözöm egy másik £ erdőbe. És úgy is tett, aho- ! gyan mondta. Az elefánt pedig a £ dzsungel minden ál- £ laténak elmondta bá- • tor és eszes Ms meg. ! mentőjének történe- £ tét. \ Krecsmáry László ! fordítása ” Divatos kabátok serdülő lányoknak 1. A hűzőzárral csukódó, megkőtős övfi kabát felsőrésze rest­hez simuló, míg alja lefelé bővülő. Zsebeit szintén húzózár díszíti. 2. Rejtett gombolásé, kétsorosán tűzött, öves rövid kabát. Nad­rággal ez a hosszúság továbbra is divatos. 3. Kétsorosán gom­bolt, pántozással, tűzéssel díszített kabát, stílusosan felhajtós szélű nadrággal. 4. Egysoros midi kabát pántdíszítéssel, széles csatos öv­vel, hátsó, egymást takaró, de nyíló hajtással. Bakó Ilona Szobanövények téli előkészítése, elhelyezése A kertbe, nyitott: verandára elhelyezett cserepes szobai dísz­növények ismét visszakényszerül­tek régi környezetükbe. Bármi­lyen szépen is fejlődtek a sza-. bad levegőn a rendszerint fél- árnyékos, szélvédett helyre ál­lított növények, akkor is védett helyre kell rakni ókét, ha nap­közben még melegen süt a nap, mert az éjszakák már erősen hűvösek és a nagy hőingadozás ártalmukra van. HOL HELYEZZÜK EL? Ha több dísznövényt tartunk ®^akran gondot okoz, hói he­lyezzük el őket télire, hogy a szabadból a zárt helyre való át­költöztetés ne viselje meg azo­kat, s hogy életfeltételeiket a legjobban biztosítsuk. A szabad­ban tartott növényeknek a fű­tött, rendszerint száraz levegőjű szobába való azonnali áthelye­zés nem kedvez. A virágzó nö­vények, mint például a kará­csonyi kaktusz is, elrúgja bim­bóit, elkezdi leveleit hullatni. A növények, szinte kivétel nél­kül, ablak, ajtó közelében lévő világos helyet kívánnak. Egye­lőre azonban, ha van üvegezett verandánk, nagy ablakos fűtetr len szobánk, a szabadban tar­tott növényeket oda helyezzük el, hogy az átmenetet biztosít­suk számukra. MILYEN HŐMÉRSÉKLETEN? Egyébként a legtöbb saobamö- vény a 17—20 fok körüli, kissé párás szobahőmérsékletet ked­vek, s ezen téleltethetők át szé­pen károsodás nélkül. Az ennél melegebb, száraz levegőjű he­lyiség már megviseli a növé- nyeket, s gombák és állati kár­tevők is megtámadhatják. A növényeket mindenképpen úgy helyezzük el, hogy szellőz­tetéskor soha ne nyissunk rájuk közvetlenül ablakot, soha ne ér­je őket huzat, mert erre külö­nösen érzékenyek. Megbeteg­szenek, elsárgulnak a leveled és teljesen el is pusztulhatnak. A fikusz például egyetlen huzat­hatásra is lehullatja leveleit. AZ ÖNTÖZŐVÍZ HŐFOKA Figyelmet követel a növények öntözése is. Az öntözővíz hőfoka mindig szobahőmérsékletű le­gyen. A hidegebb víztől a növé­nyek szintén megbetegszenek. Óvakodjunk a túlömtözéstőü, amely szintén levélsárgulást, gyökér és tőrothadást okozhat. Igen sok sansiavériának ez okoz­hatja a téli pusztulását. Hűvö­sebb helyiségben a növény vízi- igénye szerint ritkábban, heten­ként esetleg csali egyszer-kób- szer, melegebb helyiségben szükség szerint gyakrabban ée úgy öntözzük, hogy a víz a cse­rép aljáig, a gyökérig eljusson. Nagyon jó hatású, ha a növé­nyeket 2—3 naponként, vagy hetenként finom porlasztásé, fúvó permetezővel megnedvesít­jük. így a levelein át is kap nedvességet. Különösen igénylik ezt a nagyobb levelű növények, A portól pedig hetenként—két­hetenként puha vizes ruhával feltétlenül mossuk le a növé- neyek leveleit, hogy a levegő­zést biztosítsuk számukra. AZ ÁTÜLTETÉSRŐL A szobanövények egy része té­len is fejlődik, ezért szükséges, hogy a cserép földjéből megfe­lelő mennyiségű tápanyaghoz jusson. Az átültetés ideje a ta­vasz. Ha azonban a növény ki­élte a földjét, még most is át­ültethetjük, friss, keverék, táp­dús kerti földbe. A kifehéredett, elsavanyodott mohás földfelüle­tet azonban mindenképpen aján­latos kicserélni a cserépben, úgy, hogy a növény gyökereit meg ne sértsük. A fejlődésbe*» lévő növényeknek télen is ad­hatunk kéthetenként az öntöző­vízzel egy kis virágtápsót. A nyugalmi állapotban lévő nö­vényeknek viszont ez nem szük­séges.

Next

/
Thumbnails
Contents