Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-31 / 257. szám
Hőség a gyárhoz Párhuzamként érdemes lenne m statisztikára hivatkozni, bár úgy érzem felesleges Hiszen a számok igaz bizonyítanak, de nem biztos, hogy mindenkit meggyőznek. Mégis érdemes megemlíteni hogy az adatok szerint több tízezerre tehető azoknak a dolgozóknak a száma, akik szinte rendszeresen cserélik munkahelyüket. Persze szép számmal akad ellenpélda is. Az elmúlt napokban Gyulán jártam a Harisnya- gyárban, és az igazgatótól, Horváth Istvántól arról érdeklődtem, kik dolgoznak legrégebben a gyárban? Előkerült a névsor és a sok név közül kettő került a jegyzetfüzetbe: Bálint Zol tánné és Szabó Ti vadamé. Szerencsém volt. Szabó Tiva- damé éppen a délelőtti műszakban dolgozott-. A hatos ciklusban kötőnőt. — 1938-ban kerültem az akkor még Columbia RT-hez. 12 éves voltam, és hogy felvegyenek, két évvel „öregíteni” kellett a koromat. Hat hét tanulás után véglegesítették. Jól emlékszem az első havi keresetemre: 27 pengő 70 fillér. Nem volt nagy pénz, de hát akkor nem válogathattunk úgy a munkahelyben, mint most. Gyulán a Columbián kívül a gyufagyárban lehetett élhelyezkedni nőknek. Hogy milyen volt a munka? Hát sok jót nem mondhatok arról &x időről Három napból állt egy hét, és naponta is csak 3—5 órát dolgoztunk. Na, nem azért, mintha a gyár akkori vezetői vigyáztak volna az egészségünkre. Egyszerűen azért mert kevés volt a munka. Annyira, hogy sokszoi hetekig nem is kellett bemenni, Aztán összefogtunk hárman és átmentünk Kolozsvárra. Volt egy maszek kötöde, a Vider Sán dóré. Ott kaptunk munkát, de crtt is csak három hónapig. Hogy miért nem mentem el a gyárból sohasem? Itt kezdtem az életet, mint gyerek, szerettem a munkámat, a szaktársnőket. Meg aztán nagyon kellett a pénz is. hiszen szüléimét is nekem kellett eltartani. Pedig higgye el, 31 éven keresztül, három műszakban dolgozni nem kis dolog. Egyetlen egyszer sem voltam táppénzen, nem volt igazolatlan mulasztásom, sőt még fizetés-nélküli szabadságot sem kértem, örülök, hogy megálltam a helyemet. A mostani fiatalok közül sokan azt gondolják hogy talán máshol köny- nyebben jutnak keresethez, pedig ingven sehol sem adják a pénzt. Csak azt az egyet sajnálom. hogy betöltöttem az 50. évemet. Havonta 200 forint kiegészítést kapunk a gyártól nagyon jól jön az a nyugdíjalaphoz. Van egy lányom, aki védőnő. Neki összehasonlíthatatlanul könnyebb a helyzete kezdő létére is. mint nékem volt annak idején, «•e Bálint Zoltánnét hiába kerestem a gyárban. A testvére jött le a portára, az mondta, hogy szabadságon van odahaza. Amikor bekoDogtattam a takaros kis házba, közel a kastélykerthez, Bálintné nyitott ajtót. Mosáshoz készülődött. — Tudja, ki kell használni a szabadságot, mert amikor munkából hazajövök, eléggé fáradt vagyok már. Nem csoda, hosszú volt az a 37 év, amit a gyárban töltöttem. Bálintnénak is korosítani kellett magát ahhoz, hogy felveKereskedelmi és V endégláf ólpari Szakmunkásképző Iskola épül Békéscsabán gyéfc a gyárba Aztán 1944-ben férjhez ment és hat héttel később egyedül maradt. A férje a frontra került. — A háború előtt is igyekeztem mindig jól dolgozni. Akkor nem sok elismerést kaptam érte, annál többet a felszabadulás után. Besiet a szobába és kötényében hozza ki a féltve őrzött kitüntetéseket —• Soha sem felejtem el, amikor az elsőt kaptam. 1948-ban a Magyar Élmunkás kitüntetést ketten kaptuk meg Gyuláról. Aztán kétszer a „Könnyűipar Kiváló Dolgozója” és vagy ötször a Kiváló Dolgozó kitüntetést. Közben megérkezik az ember is. A tűzhelyről asztalra kerül a frissen főzött vacsora. Búcsúzóul még elmondja, hogy bizony eljárt az idő, meggyengült a szem és a kéznek is nehéz már a munka. Űgv határozott, hogy két és fél évvel hamarabb megy nyugdíjba, A két munkásasszony életútjában sok a közös vonás. Mindketten gyermekfejjel kezdték az életet és mindketten végig kitartottak első munkahelyükön. Egyikük sem bánta meg. B. Ö A nemzetközi lúcltenyésztési szimpózion résztvevői Orosházán Neve* kü-földi szakemberek nyilatkozatai A FAO keretében október 25- sől 30-ig nemzetközi lúd takarmányozási és állategészségügyi szimpoziont rendeztek hazánkban. Tizennégy ország szakemberei vettek részt a tanácskozáson, amelynek első része a Magyar Tudományos Akadémián- tartott előadásokból állt, második része pedig üzemlátogatásokból. Ennek keretében október 28-án és 29-én Orosházára látogattak a nemzetközi tanácskozás résztvevői. Csütörtökön este a Petőfi Művelődési Központ koncerttermében a vendégek tiszteletére fogadást rendeztek, amelyen — stílszerűen — megismerkedtek a Békéscsabai Baromfi- feldolgozó Vállalat termékeivel. Pénteken délelőtt az orosházi Új Élet Tsz-be látogattak, ahol megtekintették a lúd tel epet. majd lovasbemutatón vettek Gyakorlattal rendelkező gyorsff ff & w» es gepironot keres a Békéscsabai Kötöttárugyár Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. részt. Délben a Petőfi Művelődési Központ színháztermében került sor az utolsó konzultációra, melyen értékelték az Orosházán látottakat. A vendégek között volt dr. Huppert Coles, a Baromfitenyésztő Tudományos Világszövetség angol főtitkára, akit magyarországi tapasztalatairól kérdeztük. — Ez az első nagyszabású szimpózion, valamennyi résztvevő nevében elismeréssel szólunk Magyarországról, amiért vállalta ennek megrendezését. Európában Németországban, Franciaországban és Magyarországban jelentős a lúdtenyésztés, amelynek koordinálásában az információk szolgáltatásában vállalt szerepet a világszövetség. A szimpózion anyagát összegyűjtjük, s részben saját, havonta megjelenő folyóiratunkban, részben tanulmányok alapján ismertetjük meg a szövetség 5300 tagjával. — Első ízben jártam most Magyarországon, s kellemes meglepetés számomra, mennyivel vidámabbak, hangulatosabbak az emberek, s egyáltalán az egész ország, mint ahogyan azt gondoltam. így nemcsak szakmailag, hanem általánosságban is kedvező tapasztalatokkal térek majd haza. Rövid nyilatkozatra kértük George Monachont, aki évekig a világszövetség európai csoportjának elnöke volt. — Negyedik alkalommal járok most Orosházán, s mindig valami újat látok, tapasztalok az Űj Élet Tsz-ben. Bátran elmondhatom, hogy itt van a világ legkorszerűbb lúdtojáskeltetője. Az üzemet már hat éve ismerem, s kitűnőnek tartom az eredményeit Azért hangsúlyozom ezt, mert a lúdtenyésztésben más országokban bőven van még tennivaló, s a mostani szimpózion célja éppen az volt, hogy koordinálja a feladatokat. Meggyőződésem, hogy ezt a célt sikerült elérni — mondotta. Elismeréssel szóltak a látottakról a vietnami és a koreai szakemberek is. akik első ízben jártak Orosházán. S. F. Az 1979—7í-es tanévben a ke-’ reskedelmi és vendéglátóipari szakmunkástanulók száma 805 volt — ebből az első éveseké 300. A szakmunkástanulók oktatását megyénkben a Békéscsabai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola végzi. Az iskola ideiglenes el- j helyezéssel a Hunyadi téren mű-' ködik elavult, régi épületben, ■ így új létesítmény megvalósftá-1 sa indokolt A Belkereskedelmi Minisztérium és a megyei tanács végrehajtó bizottsága között 1970 novemberében megállapodás jött létre egy új, nyolctan termes iskola megépítésére. A telepítés helye Békéscsaba, költsége 13 millió 650 ezer forint. A létesítmény közös beruházásként valósul meg az 1971. május 15-én kötött gazdasági megállapodás szerint az alábbi költségfelosztás figyelembevételével: Belkereskedelmi Minisztérium keretátadása 1971—72-ben 7 millió 300 ezer, a megyei tanács vb hozzájárulása 72-ben 1 millió 600 ezer Szövetkezetek Békés megyei Szövetsége 3 millió, Uni- verzál Kiskerekedelmi Vállalat 585 ezer. Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 585 ezer és a Vendéglátóipari Vállalat 585 ezer forinttal járul hozzá. A vállalt összegeket a megyei tanács fejlesztési alap számlájára utalják át Várasz a hozzászólásra - Egyesüle Gyoma és Endréd? OTPdakéházak építése — Készül két község rendezési terve — A beruházás az egyesülési segítse A Népújság október 3-í számában hozzászólást közöl Ha- nyecz Mihály Endrőd, Lenin u. 2 szám alatti lakos tollából Egyesül-e Gyoma és Endrőd? című, korábban megjelent cikkhez. Tekintve, hogy a hozzászólásban több olyan problémát említ a cikkíró, melyek válaszra várnak, így illetékességből azokra, melyek közvetlen Gyoméval kapcsolatosak, az alábbi, akban válaszolok. A hozzászóló felveti a közös vízmüvei kapcsolatos gondokat, többek között azt: „ha Gyomén több vizet fogyasztanak, akkor Endrndön szinte nem lehet vizet venni”. A fizikai törvényből fakadóan nem lehetséges az, hogy egy csőben egy bizonyos hosszban víz legyen, majd utána levegő. Ebből az következik: ha Endrődön kevés a víz, akkor Gyantán is igen gyengén csepeg Az valóban Igaz, hogy Gyomén több intézménybe van kapcsolva a víz (ezt több helyen a KÖJÁL írta elő), de közkifolyó nincs ...több, nem is lehet, mivel Endrődön valamivel hosz- szabb a vízhálózat. Ezen a helyzeten csak további vízszerzéssel tudunk lényegesen javítani. A hozzászólás másik érdekessége az OTP lakóházak építése. Ez úgy hangzik: „miért nem a két község közé épültek? ’ Előre kell bocsátanom, hogy még nem volt szó a két község egyesüléséről, amikor már kész volt a terv, sőt az első 60 lakás 1965-re fel is épült. A kijelölt terület közm ű vetítési költsége igen sok pénzt igényelt, több mint hárommilliót. így igen rossz gazdálkodásról tanúskodna az, ha most ezt a közművesített területet otthagynánk és egy teljesen sima területen újból ilyen nagy összeget fektetnénk be. Az építkezés kőit. Ságéit lényegesen csökkenti az, Százéves a békéscsabai vasúti csomópont A Közlekedéstudományi Egyesület békéscsabai szervezete, a MÁV Szegedi Igazgatósága, a Vasutasok Szakszervezetének területi bizottsága és a MÁV békéscsabai csomópontjának párt- gazdasági és társadalmi szervezetei november 2-án, ked-! den ünnepséget rendeznek. Békéscsabán, a városi tanács nagytermében délelőtt 9 órai kezdet-* tel jubileumi ünnepségen emlé-, keznek meg a békéscsabai vas-| úti csomópont fennállásának 1-00. évfordulójáról. Ebből az alkalomból november 2-től november 7-ig a vasútállomás kultúr-várótermében munkavédelmi fotókiállítást, valamint a csomópont 100 éves fejlődését reprezentáló bemutatót rendeznek. Másnap, november 3-án, szerdán reggel 8 órai kezdettel Békéscsabán, a MÁV Vécsey utcai művelődési otthonában szervezik meg a munkavédelmi vetélkedőt ha már a közművesített terület megvan. Az a tény, hogy az endrődi cipészek itt vesznek lakást, csak azt igazolja, hogy nem teszünk kivételt a jelentkezők között Még akkor sem teszünk, ha a megépült lakások, ra községünk lakói közül is rdU na jelentkező. Ehhez a témához még annyi hozzáfűznivalóm van, hogy a két község közötti terület részletes rendezési tervét most készítik, így eddig nem is volt lehetséges az oda való építkezés. Ahhoz a kérdéshez, hogy aa endrődi ipari tanulók miért járnak át Gyomára az iparitanulóiskolába, csupán azt válaszolhatom, hogy dévaványai fiatalok is idejárnak, így a vonatközlekedést is figyelembe kell venni. Ehhez még annyit, hogy Gyoma község üzemei és a tanács közös anyagi hozzájárulásával hoztak létre egy ipari szakmunkásképző iskolát, és az természetes, hogy itt történt a beruházás. A reális alapállásból azt lehet érteni, hogy Gyoma egy ideig álljon le a fejlesztéssel, hogy egy idő után egyenlő helyzetből tudjuk kimondani az együttműködést Ügy gondolom, hogy az nem volna helyes, mivel rendkívül nagy erőt veszítenénk ei, sok olyan dolog nem valósulna, meg, melyet később az egyesült település egyformán igénybe vehetne. Az egyesülés után nem fogja azt senki sem megkérdezni, hogy mit, melyik község költségvetéséből, vagy fejlesztési alapjából kiviteleztünk. Most már nem azt kell néan, hogy melyik község mát és hol kivitelezett, hanem ama törekedni, hogy párhuzamos beruházások ne történjenek, hanem közösek, és úgy. hogy azok valóban szolgálják a két település szükségleteit Megyerí Sándor tanácselnök Csák üdvözölni lehet a gyomai tanácselnök sorait, melyek választ adnak Hanyecz Mihály egyes aggályaira. Sajnos, nem mondhatjuk ugyanezt el az endrődi tanács elnökéről, sem az endrődi postahivatal vezetőjéről — ők ugyanis mind ez ideig figyelmen kívül hagyták a válasz, adást. Reméljük, ami késik, nem múlik. smmsss. Q 1 193L OKTÓBER 31-
