Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-31 / 257. szám
A MEGY Et PÁRTBIZOTTSÁG tS A MEGYEI T AN ÁC S 1L AP J A * mi. OKTÓBER 31., VASÄRNAP Ara: 1,20 forint XXVt ÉVFOLYAM, 257. SZÁM MAS MILLIÓKAT ÉRÓ TARTALÉK (5. oldal) HŰSÉG A GYÁRHOZ <8. oldal) VÁLASZ A HOZZÁSZÓLÁSRA (8. oldal) Csak kövelkezelesekk munkával valósíthatjuk meg ötéves tervünket írtai Klaukó Mátyás, a megyei tanács elnöke Penzai kulturális küldöttség érkezett megyénkbe Szombaton hajnalban háromhetes viszontlátogatásra háromtagú kulturális delegáció érkezett megyénkbe. A küldöttség tagjai: Barmin Benjamin Andrejevics, a Penzai Rádió és Televízió elnöke, Moh csanov Borisz Nyikolajevics, a Penzai Galéria igazgatója, festőművész és Zlobina Dina Di- mitrijevna költőnő. A küldöttséget szombaton, tegnap délelőtt Békéscsaba város Tanácsának elnöke, dr. Haraszti János fogadta. A fogadáson jelen volt dr. Becsei József, az MSZMP városi bizottságának titkára. A fogadás után a küldöttség a békéscsa- bai Munkácsy Mihály Múzeumba látogatott, ahol Dér László igazgató köszöntötte őket és mutatta be a múzeumot. A vasárnapot Penza megyei művészvendégeink Szegeden töltik. November 1-én, hétfőn Békéscsabán megtekintik a Kner Nyomdát, a megyei könyvtárat, az Ifjúsági és Öttörőházat. Másodikén Gyulán, a város pórt. és tanácsi vezetőivel találkoznak és ismerked_ nek a város nevezetességeivel. Hdrmadikán. szerdán a megyei tanács vezetői fogadják a kedves vendégeket. Zrenjanini újságlrő-lüliliillség tapasztalatcsere-látogatása megyánfcben B ékés megye gazdaság- politikai fejlődésének egyik sajátossága többek között abban van, hogy a megye mezőgazdasági jellegének további erősítése és szilárdítása mellett változatlanul nagy gondot kell fordítani a megye iparának fejlesztésére, a szolgáltatási igények jobb kielégítésére. Megyénk iparilag — az országoshoz mérten — a kevésbé fejlett megyék közé tartozik, de egyes ipari termékei figyelemreméltóak, akár termelőeszközökről, akár fogyasztási cikkekről van szó. Így például 1970-ben az országos termelésnek földgázból 26, égetett tetőcserépből 43, öntött síküvegből 77, férfiingekből 30, vágott baromfiból 12—13, cukorból 17 százalékát Békés megye ipara állította elő. A IV. ötéves tervidőszakban mz ország ipari termelésének 34 —37 százalékos növekedésével szemben a megyében 40—42 százalékos emelkedéssel számol a terv. Az ip>ari termelés növekedésének mintegy 75—80 százalékát a termelékenység növelésével kell elérni. A tervfeladat kidolgozásánál figyelembe vettük, hogy a III. ötéves terv célki tű- sóséit a megyében alapvetően •teljesítettük. A termelésnövekedés üteme az iparban évi 12 százalékkal, a mezőgazdaságban 5,1 százalékkal növekedett. A lakosság életszínvonala a tervnek megfelelően alakult. A személyes jövedelem az átlagnál toagyobb fejlődést mutat a dolgozó parasztságnál. Az iparban foglalkoztatottak száma a tervidőszakban 18 ezer fővel nőtt. A terv kidolgozásánál figyelembe kellett vennünk a_ nem kedvező jelenségeket is. mint az 1970-es évi ár- és belvíz, valamint a kedvezőtlen időjárás által okozott nagy kieséseket, károkat. A mezőgazdaságban keletkezett 1970-es kiesés 1 milliárd 300 millió forint volt, amely a megye mezőgazdasági termelőszövetkezetei összes termelési értékének körülbelül 18 —20 százalékát jelenti. Továbbá figyelembe kellett vennünk egyes szociális, kommunális területek ellátottsági szintjét, mint például az egészségügy és a településhálózat fejlesztésének megfelelő differenciáltságát, megyénknek sajátos, nagvközség jellegű települési viszonyait A IV. ötéves terv termelési feladatainak eredményes végrehajtása szempont iából nagy fontosságot kell tulajdonítanunk a termelékenységi mutatók kedvezőbb alakulásának. A terv első évének tapasztalatai is bizonyítják, hogy a termelékenységi mutatók tekintetében a minisztériumi és a tanácsi iparnál egyaránt az országos átlaghoz viszonyítva jelentősen le vagyunk maradva. E bben kétségkívül szerepéét játszik, hogy megyénk ip>ara változatlanul extenzív úton is fejlődik. Továbbá az is, hogy egyes ipari üzemeink elavultak. Iwszerűtlen műszaki berendezésekkel dolgoznak. De nem volnánk igazságosak önmagunkkal szemben, ha a termélékenység nem megfelelő alakulását csak ebben látnánk és figyelmen kívül hagynánk a szubjektív tényezőket, mint például a munkaszervezést, a gépi kapacitások kihasználtságát, - műszaki fejlődést. az üzemszervezést, a munkafegyelmet és egyéb tényezőket A termelékenység nem megfelelő alakulásának egyik oka a nem megfelelő munkafegyelem. Ha az iparban dolgozók a 8 órai munkaidőt szervezett, fegyelmezett munkával töltenék el, ez nemcsak a termelékenységi mutatók javítását eredményezné, hanem jelenlegi beruházási politikánk feszültségét is jelentősen enyhítené. Igaz az, hogy egyes ipari üzemeink korszerűtlen gépiekkel dolgoznak, de az is igaz, hogy több helyen új, modem, korszerű gépeket állítanak be, amelyek alkalmasak a termelékenység magasabb szintű növelésére, azonban nem megfelelő szervezettség miatt ezeknek a gépeknek a teljes kapacitása nincs kihasználva. A termelés feltételeinek megteremtését szolgálják IV. ötéves tervünk ipari beruházásai is. melyek forintösszege körülbelül 4,5 milliárd. Ebből a nehézipar 53,4, a könnyűipar 16,5, az élelmiszeripar 30,1 százalékkal részesül. Jelentősebb ip*ari beruházásaink közül az Orosházi Üveggyár fejlesztésére egymilliárd 350 millió forintot; a tégla- és cserépipjari vállalatra 372 millió, az alföldi kőolaj- és gázipari gépgyárra 157 millió, a Békéscsabai Kötöttárugyárra több mint 200 millió forintot irányoztunk elő. F eladataink eredményes végrehajtásához nagy gondot keU fordítanunk a beruházási fegyelem megszilárdítására, azoknak az alapvető elveknek, feladatoknak az egységes értelmezésére, amelyekről ez év október 22-én a gazdaságvezetők országos aktívaértekezletén Fock Jenő elvtárs, a Minisztertanács elnöke részletesen beszélt. Csak üdvözölni és helyeselni lehet azokat az intézkedéseket, amelyek a beruházási fegyelem megszilárdítására vonatkoznak. A beruházás' egyensúly megteremtése egyben feltételét is alkotja annak az életszínvonalpolitikának, amelyre pártunk és kormányunk változatlanul nagy gondot fordít a terv időszakában. A beruházási fegyelem következetes megtartása iaen fon'os politikai feladatot jelent a párt-, az állami és a gazdasági vezetők számára. Igaz, hogy nem nagy mértékben, de Békés megyében is tapasztalható a megalapozatlan beruházás, olyan lé. tesítmények beindítása, amely mögött nincs meg a p>énzügyi fedezet. Egyes beruházások kivitelezési ideje elhúzódik. Megyénkben nagy elvárások vannak a tanácsoktól a kommunális, a szociális és a szolgáltatási létesítmények iránt, melyeknek szükségességét nem vitatjuk, de őszintén meg kell mondani, hogy csakis azoknak az igényeknek tudunk eleget tenni a jövőben, amelyekre a megye költségvetési előirányzatában fedezet van. És nagyon határozottan, minden szinten fel kell számolni azt a helytelen gyakorlatot, amely az utóbbi években kialakult: „húzzuk fel a falakat, majd utána lesz valami". Sok helyen pénzügyileg megalapozatlan beruházásokat kezdtek meg azzal a szándékkal, hogy kényszerűségből úgyis nagyabb összeget fognak biztosítani az „illetékesek" a már elkezdett létesítmény befejezéséhez. Ez nem más, mint, enyhén szólva, tisztességtelen spekuláció a népgazdaság, az állami költség- vetés rovására. B ékés megye szocialista iparának sajátos körülményei közé tartozik az is, hogy a megyében sok a gyáregység, telephely. A trösztökkel, az anya vár. álatokkal szemben kevés az önállóság, az indokoltnál nagyobb a centralizáltság, s ezért hátrányosabb helyzetben vannak a gyáregységek a telephelyek a munkafeltételekben. a bérezésben, a p>énz- és hitelgazdálkodásban, a fejlesztés feltételeiben és a profilok kialakításában. Az országos szerveknél el kell járnunk, hogy a jelenlegi gyáregységi rendszert vizsgálják felül annál is inkább, mivel megyénkben olyanokról van szó, ahol a foglalkoztatottsági létszám eléggé magas. Például a békéscsabai ruhagyárban csak- (Folytatás a 3. oldalon) Békéscsaba és Zrenjanin testvérvárosok kapcsolatának keretében pénteken este négytagú újságíró-küldöttség érkezett Jugoszláviából. Zrenjaran- ból Békéscsabára. A küldöttség vezetője Dusán Cuk, a Zrenjanin megyei lap főszerkesztője, — a kiadóhivatal igazgatója, aki a szerbiai vidéki lapok és rádiók egyesületének elnöke is. A küldöttség tagjai: Vasa Atanasiju, Bogdan Gusic és Borislav Putnik szerkesztők. A jugoszláv vendégek szombat délelőtt ellátogattak a BéSzombaton a Parlament kongresszusi termében folytatta tanácskozását az országos nőkonferencia. A délelőtti plenáris ülés elnöki tisztét Szabó Piroska, a HNF Budapesti Bizottságának alelnöke töltötte be, aki elsőként Vályi Péternek adott szót A Minisztertanács elnökhelyettesének nagy tapssal fogakés megyei Népújság Szerkesztőségébe, ahol Cserei Pál fő- szerkesztő és a szerkesztő bizottság tagjai fogadták őket Ezután felkeresték a Békés megyei Lapkiadó Vállalatot, majd délután Gyula nevezetességeivel ismerkedtek. Ma, vasár, nap délelőtt ellátogatnak Szarvasra, ahol megismerkednék a város nevezetességeivel és megtekintik az Európa-hírű Arborétumot, hétfőn p>edig Békéscsabán látogatást tesznek a konzervgyárban. dotí beszéde után a konferencia munkabizottságainak vezetői összegezték a szekció-viták tapasztalatait. Ezután az országos nőkonferencia állást foglalt az európai biztonság és a nemzetközi szolidaritás kérdésében, majd újjáválasztotta a Magyar Nők Országos Tanácsát. (MTI) —■—«———ÉtmmaaeBaaaiBBei Forgácsoló asszonyok A Forgácsoló Gépelemek Gyárá iák békéscsabai üzemében kétszáz asszony és lány dolgozik. Többségük betanított munkás, de nem kevés a szakképzett vasas sem közöttük. Keresetük havonta ezerhatszáz forint körül van, ám nem ritka a kétezer toi Intőn felüli kereset sem. Képünkön: Szabó Erzsébet dörzsár^etétek talpalását köszörüli, (Fotó: Desnény Gyula) Befejezte munkáját az országos nőkonferencia
