Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-03 / 233. szám

Hozzászólás Egyesül Syoma és Eltűröd? — című cikkhez Mexikó Citybe utazott Rostás István Á Vöröskereszt Társaságok Ligája október 4-én megnyíló 31. kormányzótanácsi ülésére szombaton Mexikó Citytbe uta­zott Roptás István, a Magyar Vöröskereszt főtitkára és Pász­tor Imre, a külügyi osztály he­lyettes vezetője. (MTI) Tsz-yezetök figyelőébe ajánlották a mezőkovácsházi sertéstelepet Egy évtizeddél ezelőtt, az úgynevezett szer fás építkezés idején sertéstelepet alakítottak ki a jnezőkovácsházS Űj Alkot­mány Termelőszövetkezetben is. A szövetkezet gazdasági vezetői éveken át keresték, kutatták a módját annak, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a sertéste­nyésztést egyszerű körülmé­nyek között. Megtalálták a módját s ma olyan eredménye­ket érnek el a korszerűsített szerfás sertéstenyésztő telepen, mint mások korszerű körülmé­nyek között. Igaz, több száz­ezer forintot költöttek a telep átalakítására, az épületek beren­dezésednek korszerűbbe tételére. A mezőkovácsházi Üj Alkot­mány Tsz sertéstelepeinek híre eljutott Budapestre is, ahonnan több minisztériumi vezető ^ké­szül megtekinteni a rpezőko- váesháziak nagy vállalkozását. A Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetségének legutób­bi küldöttközgyűlésén a tag-tsz. ek figyelmébe ajánlották a ko­vácsházi sertéstelep megtekin­tését. A közös gazdaságok egv- részében ugyanis a szerfás te­lepek felszámolását napirendre tűzték*“ noha ezek kevés költ­séggel átalakíthatok, mutatja a kovácsházi példa, bennük a ter­melés magas színvonala szer­vezető Holnap, október 4-én tartja soron következő ülését. Elek | Nagyközség Tanácsának Végre, f hajtó Bizottsága. Ez alkalommal az áramszolgáltató vállalat kör­zetszerelés munkájáról tárgyal­nak, s a * vb elé Bujdosó Mi­hály kirendeltségvezető készített írásos előterjesztést. Eleken helyi erőteleppel 1925- ben kezdődött a villamosener- gia ellátás. 1949-ben a faluvil- lamosításd program keretében az elsők között itt építették át a már elavul kisfeszültségű há­lózatot. s kapcsolták rá a köz­séget a 20 ezer voltos távveze­tékre. Azóta több felújítást és átalakítást végeztek, s növelték a transzformátor állomások szá­mát. Jelenleg 294 közvilágítási lámpa szolgáltatja a fényt, és 1560 háztartási fogyasztót tar­tanak nyilván. A hálózat, a transzformátor állomások és a közvilágítási be­rendezések még megfelelnek ugyan a követelményeknek, de korszerűsítésük időszerű lenne. A község házainál — a régiek­nél — még előfordulnák elavult berendezések, ezek okozzák az egyedi hibák zömét, amelyek érintkezések, szigetelés-sérülé­sek miatt adódnak. 4 BÉKÉS MFCWm^ 1971, OKTÓBER 3. A Békés inegyei Népújság 1971. szeptember 5-i számában tudósításban számoltunk be a két nagyközség párt-végrehajtó bizottságainak együttes ülésé­ről — Egyesül Gyoma és End­réd? — cím alatt. Tapasztalata­ink szerint kedvező visszhangra talált az együttes ülés kezdemé­nyezése még akkor is, ha akad itt-ott bizonyos borúlátás a megvalósítás körül. Hanyecz Mihály Endrőd, Ge­rtin u. 2. szám alatti lakos, mint lapunk rendszeres olvasója le­vélben mondta el észrevételeit. Miért ne beszélnénk róla, miért ne adnárfk közre az egyesítési gondolat gazdagításának észre­vételeit. Az egyesülés iránti nagy érdeklődés van ezekben az ész­revételekben. Olyan problémák­ra mutat rá. melyek intézkedé­seket tesznek indokolttá. íme a levél: „A vízmű, mentőállomás, gáz- eseretelep stb. valóban közös anyagi erőfeszítéssel, áldozat­vállalással létesült, és Gyoma belterületén. De annak áldásos hatása igénybevétele döntően Gyoma. lakosságának kényelmét szolgálja. A közös vízmű end- rődi vízhálózatának kifolyóiból lényegesen kevesebb vízmennyi­ség jut az endiődi lakosoknak — eleve abból az okból, hogy Gyomén, amikor több kifolyó vagy épületi .intézményi csapot használják, akkor alig csurog az endrődi kifolyókbótt, csapokból. Nem beszélve az intézményi víz- ellátottságról, például Endrődön a2 óvodákban, iskolákban nincs is vízbekötés (jelenleg az egyik óvodába tervezik), sőt a torna­teremben sincs. Érdekes, az AFÉSZ-ek közös A hibákról és javításukról statisztikát vezetnek. Néhány jellemző adat: 1969 januárjától ez év júliusáig 751 bejelentés érkezett, s a javítás gyorsaságát érzékelteti az, hogy ezek 64,5 százalékát még aznap, 17,7 szá­zalékát pedig még másnap el­hárították. Újdonság, hogy ebben az év­ben bekapcsolják a Bem és a Munkás utcai transzformátor ál­lomást, s ezzel nagymértékben megjavul a környező területe­ken a hálózati feszültség, és így a nagyobb teljesítményű háztartási készülékek is hasz­nálhatóvá válnak. A TV. ötéves tervben jelen­tősebb villanyhálózat átépítésé­re előreláthatólag nem kerül sor a községben, csak a meg­levő hálózati berendezések ala­pos karbantartása, a hibás al­katrészek javítása, kicserélése lehetséges és szükséges. Az Endrődi Cipész Ktsz a j IV. ötéves tervének késütése-; kor gondolt a kisgyermekes anyákra. Egy nyolcvan szemé­lyes óvoda és negyven szemé­lyes bölcsőde, valamint üzemi orvosi rendelő létesítését tervez­te be. A több gyermekes édes­kooperációja ugyanis a közel­jövőben épül közös és központi beruházásból több milliós költ­séggel a gyomai vásártéren egy ruházati áruház — ezzel szem­ben Endrődön nincs megfelelő hentesáru-üzlet, zöldségbolt, kulturált étterem, satöbbi, a bel­területen, Kv módon hogyan érezhető az áldásos egyformán közös kedvező hatás? Az utóbbi hetekben történt, hogy Endrő­dön megszűnt a lisztcseretelep, Gyomén van centralizálva, és ezért is mehetünk Gyomára — nemrégtől Endrőd nagyközségi postahivatala vasárnap zárva van, csak halálozás esetén lehet táviratot feladni, de más ter­mészetű táviratok feladását Gyomán lehet eszközölni. Gehet tovább is sorolni a fo- náfcos helyzetünket — mint pél­dául a meleg víz több mint 10 éve felhasználatlanul elfolyik (a Békés megyei Népújság is írta), nincs Endrőd nagyközségben tisztasági fürdő, iskolafürdó, jó néhány iskolai terem kultúrá­latlan, óvodai férőhely szüksé­ges satöbbi. Talán inkább így fest a cikknek az elején emlí­tett meghatározás a közös anya­gi áldozatvállalás mellett az endrődi lakosság érdekvédelme. Sajnos tény az, hogy nincs egy olyan közös létesítmény, mely Endrőd község központi belterületén volna elhelyezve, és a gyomai lakosságnak kellene nap mint nap 5 kilométerre jár­mi kulturáltabb igénye kielégí­téséül. A leírtak értelmezése nyomán fogalmazható egy korszerű hely­zet kialakulása is: Endrőd nagy­község lakosai a kapitalizmus­ban szegény proletárok voltak, a jelenben, vagy tálán a cikk szerinti jövőben (az egyesülés­sel) a proletárhatalomban sze­gény szocialistákká válnak?! (Gyomrával szemben kommuná- ' lís, kulturális, srtlb. ellátottságra értem.) lényegében arról beszé­lek, hogy Endrőd nagyközség sokkal ellátatlanabb — a felso­roltak alapján — és mind a mai napig a közösbe anyagiakat ál­doztunk. amelynek felhasználá­sa nagyban indokolt lett volna a hiányosságaink megszünteté­sére, majd azt követően a közös jövőt alapítani, formálni, építe­ni, reális alapállásból kiindulva Végeredményben arról van szó, amit a cikk is (különösen a vége felé) kedvező jövőként emleget, de úgy, hogy a gyakor­latban már eddig is, s főleg a jövőben kellett volna, illetőleg kellene bizonyítani. Hiszen a jövendő centrum elhelyezését, helykijelölését minden szanálás? nélkül már csupán alkotásokkal is be lehet tölteni, de nem lett anyákat is segítik a szövetke­zetben. A ktsz munkaügyi sza­bályzata szerint három gyer­mek után évi két, minden to­vábbi gyermek után pedig évi 2 nap pótszabadságot, kaphat­nak az édesanyáik. Kevesebb víz jut « endrődi lakosoknak „Fonáltas a belyzeiiink“ Szegény szocialistákká válnak? ________. v olna helytelen az eddigi (itt felsorolt közös) létesítményeket is odatelepíteni — a két község közötti területen, amely egyéb­ként gyomai közigazgatás! Pél­dául az endrődi ipari és bérből élő dolgozóknak a gyomai vásár­téren épülnek az OTP-s lakóhá­zak. Az endrődi cipészipari tanu­lók Gyomára járnak stb. Befejezésképpen úgy érzem, hogy nem írtam irreális dolgok­ról, és amennyiben élő szóval történő beszélgetésre bármikor mód nyűik, vagy nyílna, úgy na­gyon szívesen veszem, illetőleg venném.” * * * Szándékosan közöljük szó sze­rint a néhól nyersen fogalma­zott írást, mert a felmerült gon­dolatokat vitaindítónak szánjuk, vitaindítónak azzal, hogy az ér­dekelt szervek figyeljenek fél azokra a gondolatokra, melyeket a helybeliek hozzászólásukkal, érdeklődésükkel ajánlanak. Hi­szen a valós helyzet feltárása nagyban segítheti a célkitűzés helyes irányba való tea-elését. R. J. Békéscsabán, a Csaba Szálló több mint 160 éve áll az István király téren. Néhány napja áll­ványerdő takarja homlokzatát. A Békés megyei Vendéglátó- ipari Vállalat műszaki osztályán elmondták: annak ellenére, hogy a szálloda nem műemlék, mégis 100 év előtti eredeti homlokza­tát kapja vissza. A csaknem egymillió forintos tatarozás al­kalmával, amelyet a Gyulai Remekellek a magyar cukorrépa fajlék 1601 parcella Mezőhegyesen A Sopronhorpácsi Mezőgazda- sági Kutatóintézet Mezőhegye­sen fióktelepet tart fenn, ahol e hazad és a külföldi cukorrépa­fajták kisparcellás termesztésé, vei, megfigyelésével foglalkoz­nak. Botos Gyula agrármérnök telepvezető említette, hogy NDK, cseh, lengyel és több nyugat-európai cukorrépa faj­tával kísérleteznék. Azt vizs­gálják, hogy Mezőhegyes kör­nyékén melyik répafajta te­rem a legjobban, melyik a leg- ellenállóbb a betegségeknek. Megfigyeléseik szerint a Sop- ronhorpácson előállított új cu­korrépa fajták bizonyultak eb­ben az esztendőben is a leg- ellenállóbbaknak a betegségek­kel szemben, s ezek adtak leg­több termést is. Különösen két répa vonta magáira a kutatók figyelmét. Az egyik a Poly 2-es fajta, amely holdanként a Me­zőhegyes! Állami Gazdaságban tavaly 200 hold átlagában 327 mázsát adott. A másik új ré­pafajta is hasonlóan magas ter­méshozammal tűnt ki, melynek köztermesztésbe vitele a közel­jövőben várható. Építőipari Vállalat még ez év­ben befejez, az épület tetőszer­kezetét is megjavítják. A külső rekonstrukcióval egyidőben — a környéken lakók legnagyobb örömére — megkez­dik a szálló gázrendszerbe való bekötését is. Ezzel megszűnik a szálloda füstöt okádó, levegőt fertőző széntüzelése. A gázbe­kötés előreláthatólag 500 ezer forintba kerül. (Fotó: Demeny Gyula) Napirenden: az áramszolgáltatás Ülést tart az eleki tanács vb. Óvoda, bölcsőde az Endrődi Cipész Ktsz tervében m ** # S * mm** azaz ev előtti „arcai kapja vissza a Csaba Szálló

Next

/
Thumbnails
Contents