Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-24 / 251. szám
Gépesített aszfaltbetyárság £?/ tittijöldgifdr A tervek szerint még ebben az évben megkezdi a próbaüzemelést hazánk legkorszerűbb új timföldgyára Ajkán. A gyár teljes kapacitását, évi 340 ezer tonna timföld gyártására tervezték. Az idén az első 120 tonnás egység már munkába áll. (MTI Fotó — Jászai Csaba felv. KS) Lajos bácsi gyógyító késéi A fláikenas világban divatossá vált az aszfaltbetyár szavú nk- aaik a nőket molesztáló városa fenegyerek jelentése halványukéban van, ám terjed az új módi aszfaltbetyánkodás, Az új módi asztal »betyárok nem gyalogosan jármaik, hanem gépjárművön. Majd én megmutatom — A gépjárművezetés feszült figyelmet, a váratlan helyzetekben való gyors és helyes döntést, és aiihoz való értelmi és érzelmi alkalmazkodóképességet kíván a közlekedő embertől. E követelményeik azonban még továbbá biológiai vonásokkal bővülnek, és pszichés tulajdonságokkal szí néződnek — mondta dr. Horváth László Gábor, a KPM Vasúti és Közúti Alkalmasságvizsgáló Intézet igazgatója, a Budapesti Műszaki Egyeli tem közlekedéspszichológiai tanára. — A közlekedés társadalmi jelenség, az abban résztvevőtől kulturált viselkedést, pontos, az írott és Íratlan szabályok megkövetelte helyes alkalmazkodást, ritmusérzéket, embertársaink megbecsülését kívánja. Az éretlen, egyéni és társadalmi felelősségtudattal nem rendelkező, i antiszociális személyek képtelenek a közlekedési társas együttműködés e magasabb fokára. Ha kritikus közlekedési helyzet*, be kerülnek, azt nem ritkán mások életét veszélyeztetve és a '• közlekedésrendészeti szabályokat sértve, tehát társadalomellenesen „oldják” meg. E magatartást — az agresszivitást — sajnos, sűrűn tapasztalhatjuk. A tesztek bizonyítanak A negyedszázados alkalmasságvizsgáló intézetben évente 80 000 embert vizsgálnak meg, köztük szép számmal olyanokat, akik balesetet okoztak, vagy súlyos közlekedési vétséget követetlek el. Néhány hónapja fejezték be azokat a kutatásokat, amelyeknek a célja a közlekedés és az emberi személyiség érzelmi viszonyának elemzése volt. ösz- szesen 233 gépkocsivezetőt vizsgáltak meg három csoportban. Az első két csoport tagjai csupán háromévi, a harmadiké több, mint tízévi vezetési gyakorlatra tekinthették vissza. Az első két csoport életkora 22—23 év volt, a harmadik csoporté pedig 35— 40 év. A fiatalabb korosztály egyik csoportja nem követett el balesetet, a másik fiatal csoport és az idősebb csoport pedig súlyos balesetet okozott. Mit mutattak a vizsgálatok? •— E kutatások célja az volt —j tájékoztatott dx. Horváth László Gábor igazgató —, hogy feltárják: a gépjárművezetésben milyen cselekvésbeli szerepe van az ösztönösségnek az értelein elSabatier a Goncourt tagja Robert Sabatier francia írót választották meg az áprilisban meghalt André Billy helyébe a „Goncourt Akadémia” tagjává. A Goncourt Akadémia adja ki évente a legnagyobb becsben álló francia irodalmi díjat. Saba- tier-nak eddig még nem sikerült műveivel ezt a kitüntetést elérnie. Robert Sabatier, akinek legutolsó műve a „Les allpmettes cuédoises” (Svéd gyufa) a francia könyvpiacon nagy sikert aratott, az Albin Michel könyvkiadó irodalmi igazgatója. A Goncourt Akadémia új tag- • jának megválasztása során Robert Sabatier hat szavazatot kapott. Ketten szavaztak egy másik francia íróra, akinek az volt a kívánsága, hogy nevét ne ne- ■' vozék meg. lenőrző irányító szerepéhez képest Megállapítható volt, hogy a balesetet okozott és a vétlen csoportok tagjainak egészségi állapota, a Vezetéshez szükséges érzékelési és mozigásd élettani teljesítménye között ugyanúgy nem volt lényeges eltérés, mint a vezetők értelmességét vizsgáló tesztek szolgáltatta eredmények között. — E vizsgálatok elvégzésekor ugyanis a vizsgáltaknak kellő idejük volt a gondolkodást követelő feladatok megoldására. Azoknál a teszteknél azonban, amelyek mintegy életközelségben vizsgálják a cselekvéshez szükséges figyelemösszpontosL tást és a figyelem el tere Illetőségét — pl. ahol a jelék, jelzések jelentéstartalmát kell gyorsan felismerni, majd annak megfelelően azonnal és helyesen dönteni — jelentős eltérés mutatkozott a balesetmentesen közlekedő vezetők javára! A balesetet okozott gépkocsivezetőket általában az önértéktudat eltúlzá- sa, a fokozott önérvényesítési vágy, az értelmi és érzelmi alkalmazkodásképtelenség jellemezte, s hiányzott belőlüjc a közlekedés reális veszélyeinek tudaté Diagnózis és prognózis önként kínálkozik a kérdés: ha a balesetet okozók vizsgálatából a személyiség olyan vonásait állapíthatjuk meg, amelyek hátrányosak a közlekedés biztonságára, vajon lehetséges élőre jelezni, hogy a jogosítványra pályázó milyen mértékben alkalmas pszichológiailag a vezetésre? — Természetesen — válaszolja dr. Horváth László Gábor —, hiszen a 22 éve kidolgozott módszereink nagy diagnosztikai és prognosztikai értékűek akkor is, ha a balesetet okozás előtt alkalmazzuk a7-°kat. Egy-egy közlekedési vállalat kérésére személyiségvizsgálatokat is végzünk az orvosi és élettani alkalmasság kiegészítésére. E vizsgálatok általános alkalmazásának nagy akadálya az idő és a szakember hiánya. Egy-egy ember vizsgálati ideje ugyanis 60—70 perccel megnő, hiszen már ezenkívül is tizenhatféle élettani és pszichés funkciót vizsgálunk. N. F. Milyenek a férfiak? A londoni Daily Mirror tudni! akarta, mi a helyzet az európai j országokban. A kontinensre ! küldte Sally Moore riportemőt, j hogy tanulmányozza az EGK fér- : fiainak minőségét. Sally Moore vizsgálódásának : eredményeként azt jelentette, • hogy Mr. Olaszország mester a • csókolózásban, Mr. Belgium ez- ; zel szemben egy kicsit kövér, : mindenesetre szorgalmas, szere- ■ ti a gyerekeket, jó férj, de egyéb- : ként nem éppen nagyvonalú a j nőkkel szemben. Mr. Hollandiát s szintén nem lehet a legelsőran- ! gú férfiak közé sorolni. Bőkezű, ; de az erotikában abszolút kő- 5 zépszerű. Mr. Nyugat-Nemetor- ^ szág sajnos még mindig össze- ■ veri a bokáját és kezet csókol ; a hölgyeknek. A nyugatnémet \ férfiak egyébként túlságosan so- ; kát esznek, luxuslakást tartanak • és szívesen adnak ki pénzt. Az ismeretlen ismerős Szabvány, a fogyasztó érdekében Ha megkérdeznénk e sorok olvasóitól, hogy mond-e valamit számukra e két betű: MSZ, a válasz legtöbbször a hallgatás lenne. Mivel magyarázható a téma iránti érdektelenség, miért fogadja a nagyközönség oly idegenül azokat az eseményeket, amelyeknek valamilyen szabványvonatkozása van? Elsősorban talán azért, mert nincsenek tisztában a szó jelentésével. A szakmai műszaki-gazdasági előírás mögött nem látják a fogyasztókat is érintő lényeget. Az idegenkedéshez maga a szabvány szó is hozzájáruL E szóval ugyanis egy sor elmarasztaló fogalom kapcsolódott össze. Amíg tehát a szovjet vagy a nyugatnémet állampolgár szemében a „GOSZT”, vagy a „DIN” említése az árucikk megbízhatóságát, magas műszaki színvonalát, a jó minőséget jelenti,- addig az „MSZ” a (magyar szabvány jele) — a nagyközönség előtt jóformán alig ismert. A műszaki-gazdasági életben a szabvány — a KRESZ szerepét tölti be! Ahhoz, hogy a műszaki-gazdasági életben zavartalan „közlekedhessünk”, közösen elfogadott, azonosan értelmezett megállapodásra van szükség. Ezt a szerepet tölti be a szabvány. Ennek megfelelően beszélhetünk gyáron, majd egy ágazaton belüli és az egész országban folyó szabványosításról, végül pedig nemzetköri szabványos! tásróL Gondoljuk csak el, hogyan lehetne például a villanyvasalót használni, ha az ország különböző részein vagy az országhatárokon túl más és más lenne a fali dugaszoló mérete? Hazánkban pillanatnyilag 8152 a szabványok száma. Ebből 1453 kötelező szabvány, azaz ezek megszegői ellen büntető eljárást is indíthatnak. A gazdasági reform megvalósításával a szabványosítási munka is jelentős változásokon ment át. Különösen azok a szabványok kerülték előtérbe, amelyek az élet- és vagyonvédelmet szogáüják, illetve a fontosabb közfogyasztási cikkek minőségét szabályozzák. A gazdasági-műszaki kapcsolatok világméretű fejlődése a nemzetközi életben is ugrásszerűen növelte a szabványok szerepét és fontosságát. Ezzel függ össze, hogy a szabványosítási tevékenység propagálásának fokozása céljából az ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet = International Organization for Standardization) tavaly meghirdette a szabványosítási világnapot, az idén pedig — október 19—22 között — a magyar szabványosítás 50. évfordulója alkalmából a Magyar Szabványügyi I Hivatal (MSZH), Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségével (MTESZ) nemzetközi szabványügyi konferenciát tart Budapesten, „Szabványosítás és gazdasági élet” címen. A négynapos tanácskozáson öt szekcióban kerülnek megvitatásra a különböző témák. A tanácskozás alkalmából kerül megrendezésre a „Köz- kedésí és hírközlési szabványügyi kiállítás”. A kiállításon az MSZH, valamint a közlekedési és hírközlési üzemelte, tő és gyártó vállalatok, intézetek a szabványosítás, tipizálás terén elért eredményeiket .feladataikat mutatják be. A kiállítás november 8-ig tekinthető meg a Budapesti Műszaki Egyetem auláidban. dr. Mérő Éva A Fürst Sándor utca 18-as számú házat sokan ismerik Békéscsabán. Látogatott épület, bár külsőleg nagyon egyszerű, s lehet, hogy az utca pompás új házai között ez a feltűnő. Ám nem is ez a fontos, hanem, a ház egyik lakója, Hanicz Lajos, aki ugyancsak egyszerű, mégis sokan ismerik és felkeresik. Miért? Furcsa tudománya miatt, amely a két kezében van. Bözsei La- josné budapesti leveléből olvasom a következőket: Isten áldja meg mind két kezét, amiért egy szegény nyomorult betegen segített-. Hanicz Lajos pedig gyermekkoráról mesél, onnan ered kezeinek ügyessége. Uradalmi cseléd gyermekeként élt Puszta- nagyfáson — Békés, Körösla- dány közötti terület —, több testvérével együtt egy grófságban. Disznók őrzését bízták rá még iskolás korában. Egy alkalommal, mikor nem ügyelt eléggé a falkára, az egyik malac az árokba esett és nem tudott felállni. Nagyon megijedt. Mi lesz most, verés, vagy megfizettetik apjával az árát? Odament hát a malachoz s látta, hogy a lábával van valami baj. Teljesen kifordult. Addig addig igazgatta, húzta, nyomkodta, míg a helyére nem ugrott. A malac pár perc múlva vígan kocogott a többi után. Ettől kezdve mindig odament, ha valahol hasonló baleset történt. A kéz- és lábficamokat ügyesen helyrerakta, s hamarosan híre ment ennek a tudományának. Sokan hozzá fordultak, s amikor a városba költözött, ott is felkeresték. A köszönő levele10 békés mm 1971. OKTÓBER 24. ken kívül egy kis füzet is tanúskodik ezekről a látogatásokról. Ebbe jegyzi fel, kinek mi volt a baja, hogyan segített és kit küldött orvoshoz. Biharugra, KÖte- gyán, Sarkad, Doboz, Pusztaföldvár, Szentes, sőt Székesfehérvár is szerepel a füzetbe írt nevek mellett. A test felépítéséről, az izom- zat működéséről kórházban szerzett ismereteket, ahol hosszabb ideig dolgozott. így tanulta meg, hogy mi az, amit igazítással, masszázzsal, vagy tornával gyógyítani lehet. Más gyógymódhoz nem is nyúl. Szigorúan betarjta, hogy ami az orvosra tartozik, azt csak orvos gyógyíthatja, s azzal nem foglalkozik. Akit orvoshoz kell küldeni, oda küldi. „Prakszisából” egy érdekes eset idekívánkozik: a feleségével történt, aki hitt is meg nem is férje tudományában. Egyszer a konyhán nehéz üstöt emelt, s abban a pillanatban éles fájdalmat érzett. Népies nyelven úgy mondják: megroppant a dereka. Kiegyenesedni sem tudott. — Elmegyek az orvoshoz — mondta társainak. — Menj csak előbb haza, a férjednek úgyis ez a tudománya. így biztatták a többiek. Kissé vonakodott, de azután ráállt, főleg azért, mert tudta, hogy a férje otthoh van, az orvosnál pedig sokat kell várakozni. Lajos bácsi ügyes kezeivel egyből megtalálta a fájó részt és néhány mozdulattal helyreigazította a csigolyát. Fél óra múlva az asz- szony már hajolni is tudott, a derékfájás megszűnt. — Azért csak menj orvoshoz, mert egy ilyen eset után pár napig pihenned kell, — mondta Lajos bácsi. Felesége megfogadta a tanácsot. — Az a jó, ha mielőbb meggyógyulnak az emberek és dolgozni mehetnek — mondja. — És ha ehhez valakit is hozzá tudok segíteni, nem felesleges, amit csinálok. K, J.
