Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-23 / 250. szám
Érvényre jutnak a szövetkezetpolitikai elvek Tanácskozott a fogyasztási szövetkezetek megyei küldöttértekezlete — Megválasztották a kongresszus küldötteit és az országos tanács tagjait tegnap, pénteken délelőtt 9 árukor Békéscsabán, a Kulich Gyula Ifjúsági és Úttörőhöz dísztermében kezdte meg munkáját a fogyasztási szövetkezetek megyei küldöttértekezlete. Az elnökségben helyet foglalt többek közt Patay János, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, Nagy Dániel, az OFT tagja, Csatári Béla, a megyei tanács elnökhelyettese, Molnár Lajos, a megyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályának helyettes vezetője, Nyári Sándor, a Hazafia.% Népfront Békés megyei Bizottságának titkára és Kovács János, a MÉSZÖV felügyelő bizottságának tagja, szövetkezeti aJapítótag. Cs. Nagy Gábor üdvözölte a küldötteket, az elnökségben helyet foglaló vendégeket, a tanácskozás valamennyi résztvevőjét. Ezután méltatta a fogyasztási szövetkezetek megyei küldöttértekezletének jelentőségét, majd felkérte Boros Gergelyt, a MÉSZÖV elnökét, hogy tartsa meg szóbeli kiegészítőjét. Boros Gergely beszámolója Boros Gergely, a MÉSZÖV elnöke bevezetőként árral szólt, hogy a párt X. kongresszusa egyértelműen jelölte meg a szocializmus magasabb szinten történő építésében egész társadalmunkra, benne a fogyasztási szövetkezeteikre váró feladatokat. A párt legutóbbi kongresszusát követően tudtak érvényre jutni a korszerű szövetkezetpolitikai élvek. Ezután a korszerű szövetkezetpolitikai elvek elemzését követően, szólt a MÉSZÖV elnöke a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetéséről, annak több mint hároméves tapasztalatairól. Mint mondotta, a gazdaságirányítás új rendszeréhal fakadó önállóság bontakoztatta ki az alkotó kezdeményezést, lendítette fel a tagság cselekvését, növelte meg a fogyasztód igényeket és fokozta a helyi tartalékok jobb kihasználását. Ezt követően hangsúlyozta a tagság megnövekedett aktivitását, a párt- és tanácsszervek, s a testvérszövetkezetek részéről a fogyasztási szövetkezetek iránt megnyilvánult fokozott érdeklődést, A fogyasztási szövetkezetek munkája — mondotta — az utóbbi hónapokban az érdeklődés középpontjába került, melyet a sajtó is sokoldalúan segített. Elismerően szólt továbbá arról, hogy az utóbbi hónapokban mintegy ezerrel növekedett a fogyasztási szövetkezetek taglétszáma. Különösen figyelemre méltó ez akkor, ha azt is tudjuk, hogy az új tagok zöme a nők és az ifjúság köréből került ki. Ezzel összefüggően tette szóvá az előadó, hogy egyetlen hónap alatt több mint másfél millió forintot fizetett be célrészjegyekre a megye fogyasztási szövetkezeteinek tagsága, miközben csaknem .negyedmillió forint értékű társadalmi m’^Va elvégzésére került sor. Valamennyi szövetkezeti kül. döttgyűlésen — mint mondotta — egyetértettek a kongresz- szusi irányelvekkel, vállalva az abban foglaltak válóra váltását. Mindenütt elismerően nyilatkoztak a tagságnak nyújtott kedvezményekről. Ugyanakkor a hozzászólásokban sokoldalúan kifejeződött az a kivánalom, hogy tovább kell erősíteni a tagság tulajdonosi kötődését. Ennek említésekor tették számosán szóvá a részjegyösszegének felemelését, s azt, hogy a tagsági juttatásokat a része jegyek nagyságához és a vásárlás összegéhez arányosítsák. Ezt követően arról beszélt a MÉSZÖV elnöke, hogy a küldö+tg'Tí1 »sek csaknem mindegyikén szóvá tették a zöldség-gyümölcs, s a kisállattenyésztés körül tapasztalható igen gyenge információt. Kérték a szövetkezeti küldöttek az erre illetékes országos és megyei szervek aktívabb cselekvését. Több helyen elhang-> zott az is, hogy az ÁFÉSZ-ék! vmmttá} törekedjenek a mező-; gazdasági és az ipari szövetkezetekkel való jobb kapcsolatra, magasabb szintre emelésére. Mások az állami és a szövetkezeti kereskedelem között még mindig tapasztalható nem azonos elbírálásról beszéltek. A takarékszövetkezetek küldöttgyűlésein — folytatta az előadó — miközben tevékenységükről általában elismerő vélemény nyilvánult meg, továbbra is a betétgyűjtés és a kölc9önkihelyezés került előtétbe. Ugyanakkor kérték a szolgál+atásoík sokoldalú bővítését. Befejezésként az ország- gyűlés által jóváhagyott szövetkezeti törvény jelentőségét elemezte Boros Gergely. Végezetül a megyei szövetség érdek- képviseleti, mozgalmi és társadalmi tevékenységéről adott részletes tájékoztatást. Szekcióülések A fogyasztási szövetkezetek szekcióülésén Barna Sándor elnökletével kezdődött meg a vita. Az írásos anyag jó alapot teremtett a vitára. A III. ötéves terv ideje alatt a 35 szövetkezet részj egyállomány a 56 százalékkal nőtt és jelenleg meghaladja a 20 millió forintot. A megye fogyasztási szövetkezeteinek saját vagyona 1970. végén 553 és fél millió forint volt. Említésre méltó az is, hogy az elmúlt tervidőszak alatt az ÁFÉSZ-e(k 54 százalékos kiskereskedelmi és 06 százalékos vendéglátóipari forgalmat teljesítettek a megye összforgalmából. Az említett időszak alatt e szövetkezetek bolti kiskereskedelmi forgalma 70, vendéglátódpari forgalma 54 százalékkal nőtt. Az ipari termelés értéke 3,5-szörösére emelkedett. A felvásárlási forgalom viszont csak 36 százalékos fejlődést mutat. Jelentősnek mondható a tartós fogyasztási cikkek 23,7 százalékos növekedése is. Nem hallgatta él azonban az írásos anyag, hogy néhány szövetkezet forgalomnövekedése hosszabb idő óta stagnál, mint ahogyan azt sem, hogy jó néhány közszükségleti cikk most is hiányzik a boltokból. Az viszont elismerésre méltó, hogy az utóbbi öt évben kiskereskedelmi és vendéglátó- ipari egységek építésére, a régiek korszerűsítésére csaknem 153 millió forintot költötték a szövetkezetek. E küldöttértekezlet számvetéséből tudtuk meg azt is, — és erről a szekcióülésen többen beszéltek —, hogy a TV. ötéves terv végére a megye fogyasztási szövetkezeteinek áruforgalma várhatóan 65—70 százalékkal lesz magasabb a jedenleginéL A megyében még megtalálható úgynevezett fehérfoltokat a tervezett 22 ABC-áruház, továbbá a 21 élelmiszerbolt felépítésével kívánják a szövetkezetek felszámolni. Ezzel függ össze az is, hogy a tervidőszak végére 40 százalékkal lesz magasabb a szövetkezetek árukészlete a mostaninál. A vendéglátóipar 13 étteremmel és 19 cukrászdával bővül a megyében. Ugyanakkor hangsúlyozta az írásos anyag — és a szekcióülés több felszólalója is — a többcsatornás árubeszerzést, a településekhez jobban igazodó bolthálózat-bővítést és a háztáji termelés fejlesztését, korszerűsítését. A takarék• és lakás- szó retkesetek • m rr • jovoje A takarékszövetkezetek szekcióülésén — mélyen Fedorják Pál elnökölt — egy jól sikerült 5 esztendő mérlegét vonták meg. Ez idő alatt további 9 községre terjedt ki a szövetkezeti pénzintézetek tevékenysége. Továbbá 6 új kirendeltséget, valamint 7 betétgyűjtő-pénztárt nyitottak. így jelenleg 20 takarékszövetkezet, 14 kirendeltség és 8 betétgyűjtő-pénztár működik a megyében. Az utóbbi 5 év alatt 9 új takarékszövetkezeti székház épült fel, miközben további 6 építése most van folyamatban, négynek pedig az utóbbi hónapokban kezdték meg a tervezési munkálatait. Az elmúlt tervidőszak alatt megkétszereződött e szövetkezetek taglétszáma és 1970. végére már 46 ezret tartottak nyilván. És miközben a részjegyalap 1 millió 732 ezer forinttal nőtt, a múlt esztendő végére elérte az 5 millió forintot. Az említett időszak alatt 75 millió 600 ezer forintról 203 millió 700 ezer forintra nőtt a betétállomány. Másik jelentős tevékenységként került szóba a kölcsönállomány kedvező alakulása, amely a múlt év végére megközelítette a 83 millió forintot. Ez 274 százalékos növekedést jelentett 1965. decemberéhez képest. A megye takarékszövetkezetei a III. öt éves tervidőszakban összesen 78 ezer 429 esetiben 391 millió 841 ezer forint összeg kölcsönt folyósítottak tagjaiknak. Jelentős ■ eredményt hozott az a lehetőség, miszerint a 1Ö ezer forint összegű építési kölcsönt 30 ezer forintra emelhették e pénzintézetek. Nagy mértékben megnőtt 5 év alatt a termelési célokra folyósított köl- osönállomány is. Míg 1965-ben a megye takarékszövetkezetei 7 millió 612 ezer forintot adtak termelési célra, a múlt évben ez az összeg már csaknem 25 millió forintra emelkedett. A takarékszövetkezetek szekcióülésén az érdeklődés közi- pontjába került a IV. ötéves terv megannyi elképzelése, Mindenekelőtt az, hogy több szövetkezeti pénzintézet bővíteni kívánja működért körzetét, s a taglétszámot további 17 ezerrel kívánják növelni. Az elkövetkező években 10 községben nyitnak kirendeltséget, 8 községben betétgyűjtő-pénztárt Beruházásra az ötéves terv végére 12 millió forintot költenek, amely összegből II kirendeltségnek épül új székháza. A kamatozó, és gépkocsi nyereménybetét évenkénti növekedését 40 millió forintoan jelölték meg, ami azt jelenti, hogy 1975 végére meghaladja a 400 millió forintot. A köi- csönállamány évenkénti növekedését 13 millió forintban határozták meg. A különböző szolgáltatások közül is legnagyobb fejlődést a biztosítási tevékenység kiterjesztéséről várják a megye takarékszövetkezetei. E szekcióülésen vitatták meg a küldöttek a VII. kongresz- szus elé kerülő javaslatokat is, amelyekben a személyi kölcsönkeret felemelését, a betét- állomány 50 százalékának kölcsönként történő felhasználásának szükségességét, a házvásárlásokhoz adható 10 ezer forint kölcsön 30 ezer forintra emelését, valamint az építési kölcsön 30 ezer forintnál magasabb összegben való megállapítását kérték. Továbbá azt, hogy a SZÖVOSZ hozzon létre olyan felsőfokú oktatási intézményt ,ahol pénzügyi és számviteli szakembereket képeznének. Jelentős helyet kapott a megyei kü’döttértekezleten az utóbbi hónapokban felgyorsult Csanádapáca új színfoltja lesz a fogyasztási és értékesítő szövet'-.ezet ABC-áruháza, melynek emeletén az ÁFÉSZ irodái kapjak helyet. Az elkövetkező években megépülő, itt bemutatott létesítményt a SZÖVTERV Békés megyei Kirendeltsége tervezte. (Fotó: Balkus Imre) ütemben fejlődő lakásszövetkezeti ágazat is. Tudott dolog ugyanis, hogy a megyében évek óta csak egyetlen lakásszövetkezet — a békéscsabai — működött. Az utóbbi hónapokban további 6 lakásépítő szövetkezet alakult Békéscsabán és Gyulán, további 7 pedig most van szervezés alatt Békéscsabán, Békésen, Endrődön, Gyomén, Vésztőn és Orosházán. Ugyancsak Békéscsabán megalakult a garázsépítő és fenntartó szövetkezet is. Mindebből következett, hogy a Bakos János elnökletével megtartott lakásszövetkezeti szekcióülésein élénk vita volt. Következett ez abból a tényből, hogy e szövetkezeti ágazat jelen pillanatban fel sem mérhető nagyszerű távlatok előtt áll. Hiszen erre az ágazatra nem kisebb feladat vár az elkövetkező évékben, mint megannyi család számára otthont biztosítani. Az önállóság és a felelősség egysége A szekcióülések záróaktusaként került sor a kongresszusi küldöttek, valamint az országos tanács tagjainak megválasztására. A fogyasztási szövetkezetek szekcióülésén 29, a takarékszövetkezeti szekcióülésen 10, míg a lakásszövetkezeti szekcióülésen két kongresszusi küldöttet választottak. Az OFT tagjainak választották Nagy Józsefnét, a szarvasi, Barna Sándort, a mezőkovácsházi, Tanai Ferencet, az endrődi és dr. Varga Imrét, a bókért ÁETÉSZ elnökét. Ezután, ismét együtt folytatta tanácskozását a megyei küldöttértekezlet, amelyen felszólalt Patay János, a SZÖVOSZ elnök- helyettese. Bevezetőben az ország fogyasztási, takarék- és lakásszövetkezetek utóbbi öt évben elért gazdasági eredményeit méltatta, s benne az erőfeszítést, melyet az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta különösen kifejtettek a három szövetkezeti ágazat vezetőd. Ezután a lezajlott országos szövetkezeti elméleti vita jelentőségéről szőtt. Végezetül az ellenőrzés és a tagsági érdekek fontosságát elemezte. Csatári Béla, a megyei tanács elnökhelyettese elismerését fejezte ki a fogyasztási szövetkezeteknek azért, amiért már megyénk lakosságának csaknem 60 százalékát látják el közszükségleti és egyéb cikkekkel. Azért is dicséretes ez, mert a megnövekedett forgalmat a legtöbb he- lyem nem megfelelő raktározási lehetőségek közepette teljesítették. Ezután hangsúlyozta, az önállóság és a felelősség dialektikus egységének fontosságát. Mint mondotta: e kettőt nem lehet egymástól elválasztani. Befejezésként néhány konkrét tapasztalattal bizonyította az ellenőrzés nélkülözhetetlenségét. Felhívta a figyelmet a társszövetkezetekkel és különböző állami vállalatokkal való kapcsolatok elmélyítésére, a különböző kereskedelmi egységek ésszerű telepítésére, valamint arra, hogy a szövetkezeteik vezetői mielőtt bármilyen tevékenység bevezetését elhatároznák, sokoldalúan vizsgálják meg annak gazdaságosságát. Hozzászólása végén arról szólt, hogy a párt- és a tanács megyei szervei ezután is nagy figyelmet tanúsítanák a fogyasztási szövetkezetek w»- kájának és részükre minden segítséget megadnak. A fogyasztási szövetkezetek Békés megvei küldöttértekezlete Cs. Nagy Gábor zárszavával ért véget.
