Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-22 / 249. szám

A megye legkorszerűbb kórházi osztályán jártunk Kattan a készülék dr. Somo­gyi Zsigmond főorvos szobájá­nak asztalán, s mindjárt utána hangzik a hívás, — Halló 4-es. jelentkezzék! Halló 4-es, vétel! Ismét egy kattanás, s máris megszólal a hívott fél mélyzen­gésű hangja: — Itt vagyok, várom az utasí­tást. A főorvosnak az egyik beteg Vizsgálatával kapcsolatos ada­tokra van szüksége, s az ügyes készülék — diktafon — segítsé­gével másodperceken belül meg is kapja a tájékoztatást. — Nagy segítséget jelent az osztálynak — mondja — ez a tíz- kapcsolásos diktafon. Ide futnak be a jelzések, innen kapják or­vosaink a kezeléssel, vizsgálat­tal kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat. A főorvos szobája tehát akár egy diszpécser-központ. Persze ez nem jelenti azt, hogy az osz­tály irányításának ez lenne az egyik legfontosabb eszköze; de lényegesen megkönnyíti a mun. kát. Nem kell nagy távolságok­ra járkálni az anyaggal, ha ta­nácsra vagy tájékoztatásra van szükség. S ez jelentős, hiszen ezen az osztályon vannak távol­ságok. Az épület egyik szárnyá­tól a másikig tart, s az alagsor­ban is vannak szobái. A gyulai megyei kórház legnagyobb, s ugyanakkor legkorszerűbben be­rendezett egységében: a röntgen­osztályon vagyunk. A diktafon tehát csak egy pa­rányi része annak a nagy gép- koncentrumnák, amely az itt dolgozó orvosok, asszisztensek, ápolók segítségére van. Termé­szetes, hogy röntgen gépek és egyéb berendezések nélkül el sem képzelhető egy ilyen osztály, de a gyulai a megyében egye­dülálló felszerelésekkel rendel­kezik. A főorvos készségesen ka­lauzol, s nem kis elégedettséggel mutatja be az egyes szobákat Az egyik ajtónál várni kell né­hány percet, piros lámpa jelzi, hogy most éppen vizsgálat van. nem lehet belépni. A diagnosztikai részlegen egyébként négy helyiségben foly­nak a különböző vizsgálatok. A korszerű röntgenkészülékeken kívül egyéb műszerek, berende­zések is segítik az orvosok mun­káját A laikus számára kissé Érfeltöltéses vizsgálat. orvosi szoba is, amelyben helyet kapott az osztály gazdag könyv­tára. Az egyik asztalon feltűnik, hogy magnetofon is van. Vajon mire használják? A válasz meg­lepő: erre veszik fel a beteg vizsgálati adatait, s á konzíliu­mok alkalmával ezt a készüléket nagyon jól tudják hasznosítani. A legbüszkébbek természete­sen az újonnan beszerzett beren­dezésekre, melyek segítségével a korábbinál lényegesen több vizs gálatot tudnak lefolytatni. Tanúi lehetünk éppen egy érfeltöltéses vizsgálatnak, melyhez speciális berendezésük van. Korábban az izotóp-részlegen csak pajzsmi- rígy-vizsgálatot tudtak lefolytat­ni. Ma már a keringés-, s egyéb izotópos vizsgálat szinte minden­napos. A hasnyálmirigy, az agy­tumor és más daganatok izotópos vizsgálata is elvégezhető, s ter­mészetesen a gyógyítása is. Az alagsorban berendeztek egy terápiás osztályt, s látogatásunk­kor a betegek szinte vidáman, mosolyogva fogadták az orvost. Nem csoda, hiszen súlyos beteg­ségből, hosszú szenvedésektől mentik meg őket itt a korszerű Politikai irodalom terjesztése a gyolai járásban A politikai irodalom folya­matos terjesztése, problémái­nak megismerése céljából — a járási pártbizottság követésre érdemes kezdeményezésre — csütörtökön délelőtt a gyulai pártházban találkozót rendez­tek a községi pártszervezetek agitácáós- propagandista fele­lősei, valamint a politikai iro­dalom-terjesztők részvételeivel. Balogh Imre, a járási párt- bizottság osztályvezetőjének megnyitója után Roszik György, a Kosisutíh Könyvkiadó megyei ki rendeltségének veze­tője értékelte a politikai iro­dalom járásban folyó terjesz­tésének a helyzetét. Elismerés­sel szólt arról, hogy a gyulai járásban a pártbizottság segít­ségével a politikai irodalom terjesztése, az olvasók tábora az utóbbi időben szinte meg­kétszereződött. Példaként em­lítette Sarkad, Geszt, Elek, Kétegyháza és még több köz­ség vásárlásait. Külön kiemel­te a iökösházi pártszervezet lelkes munkáját; az idén eddig 6 ezer forint értékben terjesz­tették a községben a párt-fo­lyóiratokat és a különböző ki­adványokat Hongoztatta Bőszük György, hogy valamennyi pártszer vezet feladata a politikai iro­dalom terjesztése. Ennek meg­valósítására ajánlatos a mun­kahelyeken, az üzemrészekben terjesztési felelősök felkérése, akik pártmegbizatás&ént fog­lalkoznak az üggyel Fontos, hogy figyelembe vegyék a párttagok és a pártonkívüliek érdeklődését, olvasási igényeit ne egy-két vezető, hanem az agitáció döntse el milyen ki­adványra van szükség. A tájékoztatón többen szól­tak hozzá, ismertették a ne­hézségeket, viszont mindegyik 'fel szólaló elismerésre méltó eredményről is számot; tudott adni. Bár valóra A sajtó, rádió, televízió — és ki tudja, még Irány egyéb fórum — állandó témája napjainkban a közúti közlekedés. S ez nem véletlen. A hírközlő szervek tudósításai, a sajtó fekete króni­kái tanúsítják, hogy közútjain- kon nap mint nap gyakoriak, olykor pedig elképesztő mérete­ket öltenek a közlekedési balese­tek. Á közlekedés-rendészetnek és más hivatott szerveknek bi­zony óriási erőfeszítést jelent a balesetek csökkentése, illetőleg megelőzése. Jól tudjuk, hazánkban — ki­váltképpen a legutóbbi évtized­ben — hatalmasan megnöveke­dett a közúti forgalom. Azt sem tagadhatjuk, hogy úthálóza­tunk fejlesztése, korszerűsítése ma még nem tart lépést e for­galom-növekedéssel. Ám dőre­ség volna egyértelműen ezzel magyarázni a balesetek ijesztően magas számarányát. Sőt! A hír­adások arról is számot adnak, hogy az előidéző ok túlnyomó többségében az ittas vezetés, a gyorshajtás és a figyelmetlen­ség. S valójában közvetlen ki­váltó okként a figyelmetlenség csaknem valamennyi esetben közrejátszik. Önmagában is döbbenetes, el­szomorító az, ha egy közúti bal­eset jóvátehetetlen tragédiával végződik. Kiváltképpen olyan esetben, amidőn az előidézésben vétlen fél .húzza a rövidebbet”. Pedig ez is meglehetősen gya­kori eset! Sokszor hallunk olya­nokról, akik a közutat verseny- pályának nézik vagy akik itta­san ülnek a volánhoz. Az ijesz­tő példák sokaságát lehetne fel­sorolni, ám ezúttal nem ez a cél. Talán eszembe sem jutott vol­na e gondolatfűzés, ha a minap nem találkozom egy figyelme» érdemlő jelenséggel. Lehet, hogy mások már láttak ilyet, nekem új volt. Vadonatúj személygép­kocsi blokkolt az út szélén. Ér­deklődésemet felkeltette a hátsó ablakába kifüggesztett tábla; Legyünk barátok a közlekedés­ben! Nagyon szép, tömör megfogal­mazásnak találtam, amelyből igazán mély emberi érzület tük­röződik. Bár valóra válna,' tö­megmozgalommá terebélyesed­nék a tömör gondolatba foglalt törekvés! Szememben máris jelmondattá avanzsált az egyszerű felirat. Ér­demes rá néhány szót „veszte­getni”. Mert nézzük csak: a bal­esetek túlnyomó többségének közvetlen kiváltó oka a figyel­metlenség. A barátok viszont többnyire figyelmesek egymás iránt, nem akarnak semmi rosz- szat tenni egymásnak. Nos, eb­ben látom én a tömör gondolat felbecsülhetetlen értékét. Kép­zeljük csak el, ha a közúti köz­lekedésben résztvevők mind ba­rátoknak tekintik majd egymást, nyilvánvalóan háttérbe szorul az oly sok bajt okozó figyelmetlen­ség, s helyét az oly kívánatos figyelmesség foglalná el. Ez pe­dig törvényszerűen a közúti bal. esetek számottevő csökkenését eredményezhetné. Azt is számításba kell ven­nünk, hogy a figyelmesség „iker­testvére” az udvariasság. Aki fi­gyelmes, többnyire udvarias is. Ha e két nemes emberi tulajdon­ság igazán eluralkodna közút­jainkon, akkor nemcsak a bal­esetek megelőzésével számolhat­nánk, hanem azzal is, hogy sok­sok nem kívánt bosszúságtól mentesülnének a közlekedésben résztvevők. Legyünk hát való­ban barátok a közlekedésben ! Kazár Mátyás Drezdai pedagógusok a békéscsabai városi áttörőparlamentben Már mintegy 10 éve személyes kapcsolatot alakítottak ki a drezdai és a békéscsabai peda­gógusok. Két évvel ezelőtt városi szintű baráti viszony jött létre a két város között, s most az NDK-ból , 14-en tartózkodnak megyénkben. Már ellátogattak Gyulára, megtekintették a Bé­késcsabai Konzervgyárat, a gép­javítót s általános iskolai ta­nítási órákon vettek részt. Ma Szarvasra mennek, és szomba­ton utaznak el Békés megyé­ből. Látogatásukat a lövő év ta­vaszán viszonozza a Békés me­gyei küldöttség. Az NDK pedagógusok teg­nap jelen voltak a békéscsabai városi úttörőparlament ülésén. mmm ■ ­• f ■&$$$% •:: • /h ■■■;>* • 1 lllil | I .1” Izotóp- vizsgálat. furcsa látni ezeket, de a szakor­vosoknak szinte nélkülözhetet­lenek. Az osztálynak saját filmlabo­ratóriuma is van, nemrég alakí­tották át a helyi speciális köve­telményeknek megfelelően. És elkészült á»,modem berendezésű 4 193L OKTOBER ZZ. berendezések segítségével. A gyógyításhoz csupán mégA egy Cobalt-ágyú hiányzik, mely­nek beszerzését tervezik. Az emberi humánumra jellem­ző, hogy a terápiás osztály be­tegeinek kényelmére, szórakoz­tatására is -gondoltak. Az ízlé­ses pihenőben televízió, rádió, újságok, folyóiratok állnak a be­tegek rendelkezésére. Képeinken néhány pillanatot örökítettünk meg a röntgenosz­tály munkájából. Kasnyik Judit A pince közepén két sorban óri­ási „hagyományos” hordók ter­peszkednek, nagy része már üre­sen várja a szüretet. A falak mentén kisebb hordók, váloga­tott borokkal. A téesz vezetősége a két olasz marhakereskedőt traktál ja. Sasi, a fiatal pince­mester vezeti őket a hordók mentén, minden hordó csapjá­ból teleengedi a poharukat s ragyogó mosollyal zsebeli be a dicséreteket. Sáray úr fordít. Géza odaszól a pincemester­nek: — Mindent bele, Saci! Az aranyérmeséket! Megvették a bikákat! — Mit mond? Mit mond? kérdezi az egyik olasz. Sáray úr szenvtelen arccal for­dít. — Azt mondja, hogy a pince­mesterünk parasztgyerek, a téesz ösztöndíján végezte el az egye­temet. Több aranyérmet nyert a borainkkal. Zsuppán kissé hátramarad s a tekintetével odahívja Gézát. — Mi lesz a Selyem Zsiga- üggyel? — Miért haragszol Selyem Zsi­gára? — Haragszik a fene! — for- tyan fel Zsuppán. — Személy szerint mért haragudnék rá? De mindenkire haragszom, aki nem tartja be a törvényt, aki lop, csal, hazudik, megveszteget, kor­rumpál... és ráadásul röhög a markába: na, jól étejtettem eze­ket a tahó parasztokat. Géza elmosolyodik. — Mióta vagy te tahó jkh raszt? Zsuppán sötét marad. — Az apám az. Az egész pe- reputtyonj. Én is az voltam. S újra annak érzem magamat, mi­óta hazahívtál. A rendőrség ezzel a záradék­kal továbbította a jegyzőköny­vet: „Mivel nem nyert megálla­pítást, hdgy a hal eltulajdonítá­sából Selyem Zsigmond agro- nómusnak anyagi haszna szár­mazott, a rendőrség eltekint a bűnvádi feljelentés megtételé­től”. Az úgynevezett Központi Ma­jor : istállók, magtárak, silók, gó- rék, műhelyek nagyszabású komplexuma. Az egész fölött — mint falusi házak fölött a temp­lomtorony — a csillogó hidroglő- busz uralkodik. A marhaistállő előtti térségen bikákat mázsáinak. Két markos férfi az orr-karikába fűzött kö­télen kivezeti a bikát az istálló­ból a mázsára. A mázsát Zsup­pán kezeli. Géza a két olasz kereskedővel kissé távolabb ácsorog. Sáray úr a tolmács. A takarmányozóban Csorvás, a főkönyvelő házigazdaként sü- rög-forog. Két viharvert széket visz ki az olasz kereskedőknek s valósággal kényszeríti őket, hogy üljenek le. Rettentően saj­nálja, hogy a Csao bambinon kívül egy szót sem tud olaszul. Mögötte Piroska, a kis admi­nisztrátor, fehér kötényben, fi- tyulában harmatos ?>ambisüve­gekkel kínálja az olaszokat. A bambi nem ízlik nekik, de Piros­kának megcsípkedik az arcát. Pellek Gyuri, az egyik cigány­feketére sült állatgondozó, fe­kete trikót, micisapkát visel — odakiáltja Gézának a mázsán ál­ló bika mellől: — Géza, én is ráállok a má­zsára. Hetven kiló! Fizessenek a taljánok! Ezeknek a bőrük alatt is pénz van! — Mit mond? — kérdezi az olasz. Sáray úr fordít. — Azt mondja, hogy a saját nevelése. Hogy vérzik a szíve, amiért meg kell válni tőlük! Az olaszok bólogatnak. — Szép állatok! Nagyon szé­pek! Géza kivesz két bambisüveget Piroska kosarából, s az emberek után megy az istállóba. Nevet. — Gyuri, ne kiabálj ilyeneket, hátha megértik az olaszok! — Maga hol tanult meg ilyen jól olaszul? — kérdezi az olasz. — Fiatal koromban egy évig Olaszországban csavarogtam. — Mint agronómus? — cso­dálkoznak. — Mint földbirtokos — feleli Sáray. A téesz borkombinátja a leg­modernebb elvek szerint épült. A külső, földszinti részén he­lyezkedik el a teljesen gépesített daráló és prés, s ebből vastag csövek vezetnek a pincében el­helyezett óriási betonkádakhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents