Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-22 / 249. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1971. OKTOBER 32., PÉNTEK Ara 80 fillér XXVI. ÉVFOLYAM. 349. SZÁM Három év mérlege az épi'őinél: Hárommillió 300 ezer forint gazdasági eredmény — huszonegy újításból Százezer sertésvágás — de közbeszól a húsipar Miért gyenge a fiáskészítmény-forgalmazás a megyében? Október a műszaJá propaganda hónapja. Ennek keretében a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat vezetősége és az Építőipari Tudományos Egyesület vállalati szakosztálya szerdán délután újítási anketot rendezett Békéscsabán, az Építőik Munkácsy Mihály Művelődési Otthonának szocialista brigádok klubjában. Az ankétem Rokszin Mihály, a vállalat beruházási csoport- vezetője, újítási, megbízott tartott előadást. A vitaindító átfogó ismertetést adott az elmúlt három esztendő eredményeiről és gondjairól, valamint feladatairól. Az újítómoag&larn helyzetét megfelelőiképpen érzékeltetik a felsorakoztatott számok. A vállalatnál 1969-ben huszomketten adtak be újítást, s ezek közül kilencet fogadtok el. Tavaly azonban jelentősen visszaesett a mozgalom. Ugyanis csak négy volt a benyújtott újítások száma, ebből hármat fogadtak el. Az idea esztendőben, a harmadik negyedév végéig tizennyolc újítást adtak be a vállalat dolgozói, s ezekből kilencet fogadtak aL S hogy érdemes újítani és ész. szerűsí tani, azt a következő adatok tanúsítják: 1969-ben 50 ezer forint, tavaly 30 ezer, az idén pedig 43 ezer forint újítási díjait fizettek ki. Tehát három esztendő alatt 123 ezer forintot kaptok kézhez az újítók. Természetesen a vállalat is. ennek eredményeként a népgazdaság is jól járt. Ugyanis 1969-bemi 1 millió 266 ezer, tavaly 640 ezer forint volt a megtakarítás. Az idén várhatóan 1 millió 395 ezer forint lesz. Vagyis három esztendő alatt huszonegy újítás alkalmazása 3 millió 300 ezer forint gazdasági eredménnyel jár együtt, A tapasztalatokból az is kidé. rniíl, hogy a korábbi évekkel összehasonlítva az újításokra kifizetett díj, valamint a megtakarítás összege állandóan, növekszik. Ez annak tulajdonítható, hogy az újítások megjalapo- zottabbak és magasabb színvonalúak, mint régebben. A mozgalom fejlődésével még sincsenek teljesen megelégedve. Ezért a termelőegységeknél ügyviteli vezetőket bíznak meg, akiknek elsősorban az lesz a feladata, hogy egy-egy megvalósított újítás gazdaságossági eredményességét megállapítsák. De legalább ennyire fontos az is, hogy a javaslatok mindenben megfeleljenek a követelményeknek, azaz tartalmazzák az összes szükséges kellékeket. Ez viszont különösen a munkásoknak okoz sok gondot. Ezért helyeselhető az a kezdeményezés, amely az idén bontakozott ki - a vállalatnál. Ebben az esztendőben négy fia- kai munkás újított. Elképzeléseiket, valamint a műszaki és gazdasági számításokat a vállalat műszaki fejlesztési osztályán dolgozó „Ybl Miklós” szocialista brigád segített megfelelő formába önteni. Amint hallottuk, példáját a „Rózsa Ferenc” műszaki szocialista brigád is követi. Az elmúlt három esztendőben három olyan nagy jelentőségű újítást alkalmaztak, amelyekről szintén érdemes megemlékezni. 1969-ben Békéscsabán a Kner Nyomda üzemi épületének födémmódosítására dolgoztak ki többen újítást, s ezért 33 ezer forintot kaptak. Tavaly Orosházán a 33 lakás alapozásának módosítását javasolta újításában az egyik kollektíva. Módszerükért 22 ezer forint díjban részesülték. De jó] jártak az idén a panelos lakások alapozási munkáinak újítód is, hiszen 20 ezer forintot kaptak kézhez újítási díj címén. A mozgalom fejlődését várják attól is, hogy az elfogadott és alkalmazásra kerülő újításoknál előleget is folyósítanak. Az ankéten több hasznos gondolat hangzott ék Mindezek olyanok, amelyeket érdemes megfogadni és követni. Lajtai Lajos főtechnológus elismeréssel szólt az Ybl Miklós és a Rózsa Ferenc műszaki szocialista brigád kezdeményezéséről, hiszem . munkájukkal sokat tettek és tehetnek a moagalom fejlesztésében, a jó javaslatok formába öntésében. Korele Ferenc igazgató elmondta, hogy több gondot keli fordítani a fizikai dolgozók ég a szocialista brigádok újító, ésszerűsítő kedvének ösztönzésére. Ugyanis nagyon sok részprobléma megoldását segíthetik jó ötleteikkel és javaslataikkal Ezeket pedig nem szabad veszni hagyni. Kerekes István műszaki igazgatóhelyettes szintén a munkások javaslatainak felhasználásáról szólít. Mint mondotta ebben úgy is segíthetnek a műszakiak, ha egy-egy munka technológiáját jó előre megismertetik a brigádok tagjaival. De arra is több gondot kell fordítani, hogy más építőipari vállalatoknál bevált újításokat is alkalmazzák. Azaz ne törjék a fejüket olyan megoldásokon, amelyeket másutt már kitaláltak. Az építőknél rendezett újítási ankét minden bizonnyal hozzájárul majd a mozgalom további fejlődéséhez, újabb és újabb hasznosítható ötletek és ésszerűsítések kidolgozásához. Annál is inkább, mivel ezek felhasználása nagyon is jól szolgálja az egyének, a vállalat és a népgazdaság érdekeit. P. FIsaneretes, hogy megyerikben székiben állunk a sertésvágókapacitással. A termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok már ebben az esztendőben annyi hízott sertést adnak az állatforgalmi és húsipari vállalatnak, mint amennyit a IV. ötéves terv végére előirányoztunk; félmilliót. A gyulai vágóhídon már két műszakban üzemelnek s így százezer sertést vágnak le ebben az esztendőben. A többit több tíz és száz kilométeren át fuvarozzák az ország különböző vágóhídjaira. A megye vezetői korábban indítványozták: meg kellene vizsgálni azt, hogy a megyében, levő kisebb, községi, vállalati vágó- hidakon és a már üzemelő állami gazdasági kezelésben levő húsfeldolgozókban tovább lehetne-e növelni a vágókapacitást. Tulajdonképpen ezt a témát vitatta meg tegnap, október 21-én a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezetének közgazdasági szakosztálya és a Magyar Élelmezéstudomá- nyi Egyesület Békés megyei Szervezetének vezetősége. Blaskovics Péter, a Körösök Vidéke Tsz-Szövetség osztályvezetője több társával együtt a korábbi hónapokban tanulmányozta a sertésvágás megoldásának lehetőségét a téli hónapokban. Számításaik szerint az állami gazdaságok, az ÁFÉSZ-ek & a községi vágóhidak novemberiben, decemberben és januárban — tehát a legkritikusabb felvásárlási időszakban — 100 ezer hízott sertés kisegítő vágását tudnák átvállalni, de a húsipar különböző kifogásokat keresve, elgáncsolta ezt a kezdeményezést. Sajnos, erre' a nagyon fontos értekezletre sem küldte el megbízottját a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. .Ezért társadalmi’ úton nem születhetett olyan javaslat, amely a szűkös vágási kapacitás áthidalásához vezethetne. Szó volt arról is, hogy a már működő állami gazdasági, szövetkezeti és MÉK-vágóhídról hogyan kerülhetne több, úgynevezett szabad árucikk a Békés megyei élelmiszerüzletekbe, ideértve az ÁFÉSZ-eket is. A különböző adatokból megállapították, hogy a Békés megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat és a nagyobb községekben működő ÁFÉSZ-ek, valamint a húsfeldolgozással foglalkozó egységek között jóformán semmilyen együttműködés, kereskedelmi kapcsolat nincs. Mezőhegyesről éppen ezért szállítják el a megtermelt áru 90 százalékát Budapestre és Szegedre, mert a megyében nincs olyan szerv, amelyik ezt forgalmazná. Talán ezzel függ össze az a kézzelfogható tény, hogy Békéscsaba, Orosháza, Szarvad, de talán még Gyula élelmiszerüzleteiben is minimális az áruválaszték, sőt a pultok legtöbbször tátonganak az ürességtől Üj vágóhidak építésétől azért tartózkodnak a termelőszövetkezetek, mert a vágóhíd üzemeltetése során a húskészítmények gyártásánál nem kapják meg azt az állami dotációt, melyet az állami húsipar élvez. Ezért vonakodnak húsipari beruházások programba vételétől Százhatvanezer ember képviseletében Megyénk fogyasztási, takarékos lakásszövetkezeteinek 160 ezret meghaladó tagsága képviseletében ma összeült Békéscsabán a megyei küldöttértekezlet. A SZÖVOSZ VI. kongresszusa óta eltelt négy év eredményeit, továbbá a fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusának irányelveit vitatják meg. Ezért megyénk földművesszövetkezeti mozgalmában nagy jelentőségű a mai küldöttközgyűlés. A párt X. kongresszusa elismerte a fogyasztási szövetkezetek több évtizedes eredményes tevékenységét, s egyben kimondta azt is, hogy a társadalom számára hasznos szerepet tölt be a fogyasztási szövetkezet. Jól tükrözi ezt a közelmúltban megalkotott, az országgyűlés által jóváhagyott egységes szövetkezeti törvény is. Ebben megfogalmazásra került a következő: a fogyasztási szövetkezetek minden más szövetkezettel és állami vállalattal azonos jogokat kaptak feladatuk, munkájuk minél eredménysebb ellátására. Ez a szövetkezeti forma rászolgált erre a bizalomra. Megyénk kereskedelmi forgalmának nagyobb hányadát bonyolítja, mint az állami kereskedelem. A nagyobb és a kisebb községek, valamint a kiterjedt tanyavilág ellátását közszükségleti cikkekkel ugyanúgy feladatának tekinti, mint a falun megtakarított pénz kezelését takarékszövetkezetben vagy éppen a lakásgond enyhítésére a lakásszövetkezetek szervezését A következő években az eddigi munka alapján sokat vár a társadalom az ÁFÉSZ-ektől. Hogy az elvárásnak mindjobban megfeleljenek, tovább szélesítik kapcsolataikat a testvérszövetkezetekkel és a különböző állami vállalatokkal. A ma összeülő megyei küldöttértekezleten bizonyára sok szó esik a tagság és a szövetkezetek közötti kapcsolatról, a belső mechanizmusról, a szövetkezeti demokrácia szélesítésének jelentőségéről. A társadalmi élet területeit itt, a megyében is jól átszövik a szövetkezés szálai. Terjed a földművesszövetkezeti mozgalom. De nemcsak a tagság számszerű gyarapodása figyelhető meg, hanem a szövetkezeti élet demokratizálása, a bizalom ki- teljesedése is. A csaknem 20 és fél millió forintos egyre növekvő részjegyállomány is jól kifejezi ezt. De igen jól érzékelteti az is, hogy a tagság célrészjegyvásárlással és kölcsönökkel is támogatja szövetkezetét a közösség érdekének szolgálásában. A fogyasztási szövetkezetek: jó úton járnak, jól fejlődnek. Igen eredményesen korszerűsödött az utóbbi években ez a kereskedelmi forma. Ez a korszerűsödés azonban nemcsak a bolthálózatban ment és megy végbe, hanem a szövetkezeti kereskedelem szükségességének, a különböző szövetkezeti formák létjogosultságának elismerésében és támogatásuk előtérbe helyezésénél is. Az ÁFÉSZ-ek életében azért jelentős ez a nap, mert a küldöttek felelősséggel, szégyenkezés nélkül tehetik mérlegre az utóbbi négy év eredményeit. Az évek nem múltak el nyomtalanul, így ezek alapján határozhatják meg a következő időszak sokirányú tennivalóit. Növeli a küldöttek felelősségét az is, hogy e tanácskozáson választják meg a megyei szövetség tisztségviselőit, a SZÖVOSZ VII. kongresz- szusának küldötteit, továbbá az Általános Szövetkezetek Országos Tanácsának tagjait. Ök valamennyien 160 ezer Békés megyei szövetkezeti ember képviseletében dolgoznak majd az élet, az alkotómunka minden területén a következő négy esztendőben. Jó tanácskozást és eredményes munkát kívánunk! (dupsi) ■asse«s«ai!saaa«>*aacsB«8caczscK«aH«asBft8CE8asc255C&s£fi3aessi Üvegszál üzem SajőszüMipétereM Az Üvegipari Művek Sajószentpéteri Üveggyára 35 millió forint költséggel új, finom üveg izálhűzó kísérleti üzemet létesített. A szovjet berendezések 10 mikron alatti szálak húzására alkalmasak. (MTI fotó—Irmai látván íelv.—KS) V
