Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-21 / 248. szám
dinit az íj szövetkezeti törvényről Mi keit: 0 »»' Ez mind az utcán hevert" Bemutató előtt a Napsugár Bábegyüttes Néhány nap múlva Pécsett vesznek részt nemzeközi fesztiválon a KPVDSZ Napsugár Együttesének bábosai. Ez mind az utcán hevert című produkciójuk vasárnapi főpróbáján jártunk náluk;.. Robbanó erejű zene, korunk technikáját . idéző, szinte félelmetes hanghatások. Aztán, mintegy ellentétként vidáman kavargó-táncoló színes virágok, táblák, köhasználatú tárgyak. S egy bejelentés, mely szerint az alább következő „sztorik” témája a földön — pontosabban: világlapok hasábjain — hevert, onnan vették fel s dolgozták bábszínpadra az együttes tagjai. Az első szám: kesztyűtestfi, almafejű hölgy meglehetősen feltűnően sétád fel-alá az utcán, megismerkedik egy férfival, táncolnak, felmennek a férfi lakására, majd a nő visszajön ... ekkor látjuk, hogy • a nemrég még gyönyörű, piros almafejből hatalmasat harapott valaki. széd utcából egy férfi... aztán rövidesen visszarepül hozzá tálcán egy sült galamb. Az idézett jelenetekben s a többiben az emberek közötti tartalmas, őszinte, humanista kapcsolatokat dicsérik Lenkeíi Komád és művésztársai — olymódon .hogy a szatíra, a tragikomédia, a groteszk eszközével bemutatják e kívánt kapcsolatoknak az ellenkezőjét. .Azt, hogy mennyire embertelen a önzés ,a felületesség, a mások érzelmeinek, gondjainak figyelmein kívül hagyása.;. A nézőtérről egyetlen embert sem láttunk a próbán. Tárgyak, kesztyűk, táblák, díszletek, virágok mozogtak, táncoltak, éreztek a színpadon. És mégis minden másodperc, minden hang, szül, forma az emberről szólt. Mert a bábművészetnek — niint minden más művészetnek is ez a leglényegesebb, legfontosabb értéke, tulajdonsága. Fogadóóra a megyei tanácsnál Soron következő fogadóóráját tartja október 23-án, szombaton 9—12 óráig Csepregi Pál tanácselnök-helyettes, hivatali helyiségében, Békéscsaba, Felsőkörös sor, Irodaház. Érem- és papírpénztörténeti kiállítás Orosházán Az orosházi Petőfi Művelődési Központban már hosszú ideje eredményesen működik a „Juhász Balázs” gyűjtőklub numizmatikai szakosztálya. A szakosztály október 24-én nyitja meg a művelődési központban első kollektív érem- és papírpénztörténeti kiállítását. A megnyitón Beck Zoltán gimnáziumi tanár mond ismertetőt és bemutatja a kiállítókat. Az érdekes esemény bizonyára sokakat vonz majd az orosházi művelődési központ emeleti klubtermébe. A kiállítást a forint 25 éves születésnapja alkalmából rendezik. Nyolcvanéves a Népőrség volt parancsnoka Egy következő: esik, egy férfi és egy nő az üresen álló utcai ernyő alá húzódnak, meghitt kapcsolatba kerülnek egymással, aztán amikor megáll az eső, útjaik elválnak. Emberek és virágok: két férfi szeretne magának megszerezni egy virágot, ököl-, majd késpárbajra kelnék érte. a győztes leszakítja a virágot, táncol vele néhány ütemnyit, aztán eldobja. Szerelmi posta: galambbal levelet küld szerelmesének a szomBékéscsabán, lakásán kerestet fel az MSZMP városi pártbizott- j ságának megbízásából Filipinyi ( Jánost Aradszki János, a városi pártbizottság titkára tegnap. I hogy köszöntse a 80 éves veteránt, aki 1944. október 11-én Békéscsabán, a párt megbízásából a Népőrség parancsnoka és szervezője lett. A pártbizottság nevében á titkár ajándékot adott át Filipinyi Jánosnak, a Szocialista Hazáért érdemrend tulajdonosának és további jó erőt, egészséget kívánt az idős kommunistának. Határozat a kereskedelemben dolgozók téli munkájáról A KPVDSZ vezető szerveinék határozata alapján megszigorították a kereskedelem téli üzemeltetésének követelményeit, s kötelezték a vállalati szakszervezeti bizottságokat az intézkedés ellenőrzésére. A KPVDSZ elrendelte, hogy a vállalatok plusz 4 fok alatti hőmérsékletnél szüntessék meg az utcai árusítást, amelyet kizárólag csak téliesített, fűtött pavilonokban engedélyeznek. Kivétel természetesen a fenyőfaárusítás, amelyhez nem áll rendelkezésre megfelelő zárt eladótér. A fűtetlen helyen és a szabadban dolgozóknak viszont 4 fok alatti hőmérsékletnél melegítő italt, megfelelő védőöltözetet ír elő a szakszervezet, amely tiltja azt is, hogy terhes nőket és fiatalkorúakat osszanak be | utcai árusításra. Filipinyi János a felszabadulás után az országban elsők között fáradozott a szovjet hadsereg parancsnokságával közösen a közrend és közbiztonság megteremtéséért. 1945. szeptemberétől mint a városi rendőrkapitányság vezetője őrnagyi rendfokozatban 1948-ig tevékenykedett. Ezután gazdasági feladatokkal bízta meg a párt, amelyet nyugdíjba vonulásáig legjobb tudásával teljesített. A veterán kommunista a születésnapján hosszan elbeszélgetett a pártbizottság titkárával, visszaemlékezett az elmúlt évtizedekre. sakot sürgősen a fejébe teszi, éppen a szájáig ér. — Igen szép vagy, kislányom — nevet Géza. Az asszony süti a konyhában a tojást s közben kifelé beszél: — Peti megint szétrúgta a cipője orrát. Három hete vettem. Azt mondja, tízpercékban 6 a center. — Közben kikiált a motoron dudáló gyereknek: Hagyd már abba kisfiam... Mért pont őneki kell centernek lenni?... — Kihozza a tojást, Géza elé teszi, aki falni kezd s szórakozottan hallgatja az asszonyt. A Megyei Rendőriőkapitány- ság épülete előtt áll a halas teherautó. a sofőr idegesen toporog a járdán. Bent egy főhadnagy hallgatja ki Selyem Zsigát. Ügyetlen ujjaival gépbe írja a jegyzőkönyvet. — N_ve? — Selyem Zsigmond — Zsiga nyugodtnak, fölényesnek akar mutatkozni, de rosszul leplezi szorongását. — Lakhelye? :— Mezőfenék. — Munkahelye? — Ugyanaz, téesz. — Beosztása? — Agronómus. A főhadnagy figyelmesen megnézi Zsigát. — Tehát... — mondja, s felveszi a tényállásit, hogy a járőr feltartóztatta, ellenőrizte és 120 kilógramm súlytöbbletet talált. — Hova szándékoztak vinni a hatat? — A Vendéglátóipart Vállalathoz. Szerződésünk van velük. — Ezt a 120 kilót is ott akarta értékesíteni? — Nem. Nem akartam értékesíteni... — Hanem?... — a főhadnagy várakozik. — Nézze, főhadnagy elvtárs... — Zsiga elmosolyodik zavarában. — Nem... nem eladni... nem lopott ez a hal... — Hanem?... — csodálkozik a tiszt. — Nézze... nem szívesen beszélek erről.— Dehát a látszat ellenem szól... Nem kell ennek jegyzőkönyvbe kerülnie... — Azt bízza csak rám! — utasítja vissza a tiszt. — Szóval... van egy kedves szokás a termelőszövetkezetekben, lehet, hogy maga... lehet, hogy az elvtárs még nem találkozott vele. A téeszek meg szokták ajándékozni a... szóval, azokat az elvtársakat, akik kapcsolatban vannak a téesz-szel. —i Megvesztegetés? — kérdezi a tiszt. — Dehogy, dehogy, egy kis figyelmesség! Amikor tavasszal beérik az első mélegházi paradicsom... amikor ősszel leszüretelnek... amikor... szóval amikor újdonság valami, primőr! akkor egy-két fürtöt, egy üveg mustot.. Már csak azért is, hogy az ember megmutatja, eldicsekszik véle, milyen a termés— Érti, ugye? — És ez a hal most primőr? — a tfszt mosolyog; — Igen, Ma kezdtük leha- ; lászni a halastavat. — Aha.... És kinek akarta ezt; az egy-két fürt halat ajándé- ■ kozni? i — Kinek? Kiknek! — Hát kiknek? — Ne írja, elvtárs... Vincellér ■ elvtársnak, Papp elvtársnak, a 5 másik Papp eilvtársnak, Kolo- ; csai elvtársnak, Gelencsér elv- ■ társnak, Csegei elvtársnak, Bu- • zsáki elvtársnak, Fúrj ám elv- • társnak... : A főhadnagy elképedve hall- j gatja a névsort: valamennyi név ! olyan ismert a megyében, hogy j felesleges a beosztásukat hozzá- : tenni. Elbizonytalanodik, Zsiga ■ pedig fújja a végnélküli név- jj sort, egyre kevésbé ismert nevek ; jönnek, az egyiknél a tiszt meg- • állítja: ; — Ez kicsoda? — Az Állatforgalmi Vállalat ! osztályvezetője — mondja Zsiga : és folytatja — Lehőtz elvtárs,» Ócsag elvtárs... — Na, várjon csak — gondolkodik a tiszt, aztán gépeli: „A menetlevélen fel nem tüntetett halat nem értékesítésre, hanem ajándékozásira szánta.” Itt írja alá. Zsiga nem nyúl a tollért. — Feljelent? — Nem. Visszaadom az ügyet • a téesznek. * — És a hal...? I — Leadja, ahol a többit. Szer- • sődésre. I H szövetkezeti tulajdon és a gazdálkodás új szabályozása Ismeretes, hogy az 1961. má-i jus 1. óta hatályban levő Pol-| gári Trövénykönyv tartalmilag és a fokozott védelem szempontjából árnyalati különbséget tesz a társadalmi tulajdon két formája: az állami és a szövetkezeti tulajdon között. Ez a szemlélet tételes rendelkezésekben is kifejezésre jutott Az új szövetkezeti törvény — a fejlődés követelményeit figyelembe véve — megszünteti ezt a különbség- tételt és kimondja: „A szövetkezeti tulajdon a társadalmi tulajdon más formáival egyenrangú és azonos védelemben részesül. Tartalmilag is új fogalmazást kapott a szövetkezeti tu. lajdon, amikor a törvény szerint a szövetkezeti tulajdon a társadalmi termelés, elosztás vagy a szükségletek közös kielégítése céljára önként társult állampolgárok csoportjának oszthatatlan tulajdona. Erre az új szabályozásra gazdasági feladatainak megvalósítása szempontjából is szükség volt, hogy zavartalanul elláthassák sokrétű népgazdasági tevékenységüket. A jövőben tehát a szövetkezeteket jogilag és gazdaságilag — mint az állam vállalataival azonos gazdasági feltételek mellett működő egységeket — a népgazdaság szerves alkotórészének, összességükben egyik fontos szektorának kell majd tekinteni — emelte ki dr. Korom Mihály igazság- ügyminiszter parlamenti beszédében. Ehhez az is szükséges volt, hogy a szövetkezeti szocialista tulajdonnal gazdálkodó szövetkezetek és az állami vállalatok gazdasági kapcsolatában a két tulajdoni forma azonos jogi megítélés alá essék, anélkül, hogy a két tulajdon forma eltérő sajátságait megszüntetnék. Megmarad az is, hogy a szövetkezetek a tagok személyi és vagyoni társulásai; amelyek a tagok személyes közreműködésével és a szövetkezők tulajdonában vagy használatában levő vagyonnal- gazdálkodnak. Ennek következménye, hogy a szövetkezeti tag tulajdonosa is, meg a dolgozó is; míg az állami vállalat csak sáfárja, de nem tulajdonosa az állami vagyonnak. Nagy jelentőségű a törvény 35. paragrafusának ama rendelkezése, hogy szövetkezeti tulajdonban lehetnek mindenfajta termelőeszközök. — A szövetkezeti saját a termelőeszközök termékeire is kiterjed és ezekkel önállóan jogosult gazdálkodni. Ilyen előnnyel egyetlen állami vállalat sem dicsekedhet. A szövetkezeti gazdálkodás keretét a termelő, feldolgozó és szolgáltató, valamint értékesítő tevékenység szabja megA mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodásánál az élelmiszergazdasági vertikum ad új keretet. Ez azt jelenti, hogy minden olyan termelői tevékenységgel foglalkozhatnak, ami ebbe belefér, amit a melléküzemági tevékenységnél is figyelembe kell venni. Ez az új szabályozás nemcsak a vállalati szintű működést és gazdálkodást tűzi célul a szövetkezetek elé, ami feltétlen jelentős gazdasági kiemelést biztosít, hanem célul tűzi ki a termelőerők koncentrálását is. Szövetkezeti és állami vállalati termelőerők egyenrangú és kölcsönös előnyöket biztosító vállalkozásait nagy figyelemmel helyezi előtérbe és szabályozz^ az új törvény. A szövetkezeti gazdálkodást érintő úgynevezett tilalmi listák elé nagy várakozással néznek a különböző szövetkezeti ágak vezetői és tagjai. Az ágazati jogszabályok mellett a szövetkezeti mozgalom figyelme és érdeklődése most a készülő tilalmi listák iránt tapasztalható. Ezek összeállítása bonyolult és nagy horderejű feladat, melyben nagy küzdelem várható nemcsak ágazatokon belül, de az állami vállalatok részéről is. Azoknak a tevékenységi köröknek meghatározása és szabályozása, ami az egyes főbb ágazatokon belül működő szövetkezetek jövő gazdálkodását kívánja legális keretek közé szorítani, előnyöket és tilalmakat egyaránt fog hozni. Időszerű, hogy egységes glapot és rendet teremtsen azokban a szélsőségekben és kilengésekben, amikről széles körű viták folynak országszerte; leleplezik azokat a visszaéléseket, amelyek az illegális melléktevékenységekkel hozhatók összefüggésbe. Mindezek alapján világos és természetes, hogy az új szövetkezeti törvény végrehajtása szükségszerűen mélyreható változásokat fog előidézni a szövetkezetek gazdálkodásában és működésük összehangoltabbá, tervszerűbbé válik. Megszűnnek az átfedések s egészséges versenyre kelnek az állami vállalatokkal. D. Márai György Ki nyeri a Zsigulit? „Kell a jó könyv s megértjük szavát” — ez a Majakovszkij- idézet az MSZBT. a Magyar írók Szövetsége, a KISZ, a SZOT, a Hazafias Népfront valamint a Művelődésügyi és Munkaügyi Minisztérium nagyszabású új olvasópályázatának jelmondata. A Kell a jó könyv — Olvasó- pályázat feliratú füzet hat pályázati lapot tartalmaz, valamint negyvenhárom, orosz és szovjet íróktól származó könyv címét és mindegyikkel kapcsolatban három kérdést. A negyvenhárom ajánlott mű közül hatot kell a pályázóknak kivá- lasztaniok és a feltett kérdésekre megfelelniük. A határidő: 1972. október elseje, eddig kell átadni a kitöltött pályázató lapokat valamely könyvtárnak vagy könyvesboltnak. A pályázat első díja egy Zsiguli személygépkocsi, a további jutalmak között pedig egy- és kétszemélyes moszkvai, lenin- grádi társasutazások, pénz-, tárgy- és könyvjutalmak szerepelnek, S ami a pályázat másik értéke, haszna, a résztvevők olyan művekkel ismerkedhetnek meg, mint Bulgakov Mtester és Margarétája, Dosztojevszkij Bűn és bűnhődése, Ehrenburg Viharja. Jevtusenko Rakéták és szekerekbe, Solohov Emberi sorsa, Alekszej Tolsztoj Első Pétére, Lev Tolsztoj Anna Kareninája vagy Zsukov Emlékek, gondolatok című munkája. FOLYAMSZABÄLYOZÖ és kavicskotró vállalat SZEGEDI KIRENDELTSÉGE FELVÉTELRE KERES kezdő és gyakorlott hajósokat Jelentkezés személyesen Szeged, Dózsa Gy. u. 5. sz. alatt. 3963 (Folytatjuk)
