Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-21 / 248. szám
illést tartott a megyei tanács Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, Klaukö Mátyás, a megyei tanács elnöke és dr. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára a tanácskozás elnökségében. (Folytatás az 1■ oldalról) bályzat a tanácstagok tevékenységével összefüggően is tartalmaz néhány sajátosságot, első_ sorban a beszámolási kötelezettséget, a fogadóórák tartását. A rendelkezés értelmében a megyei tanácstag köteles rendszeres kapcsolatot tartani a választó tanáccsal és a lakossággal. Étinek keretében tájékoztatást adni az őt választó tanácsnak a megyei tanács üléséről, miunkájáról és beszámolni saját tanácstagi tevékenységéről. Az eredményes tanácstagi munkához szükséges tájékoztatást viszont a megye területén az állami és társadalmi szervek vezetői és vezető beosztású dolgozói a tanácstag kérésére megadják, elsősorban a megye területének társadalmi, szociális, egészségügyi, kulturális helyzetére vonatkozóan. Ezek a külön rendelkezésiek arra hivatottak, hogy elevenebbé és erősebbé tegyék a lakosság és a tanács közötti kapcsolatot. Nagyon helyesen juttatja kifejezésre a szabályzat a tanács és a nem tanácsi szervek közötti együttműködést. A hangsúly nem a formális kötelezettsége,, ken, hanem a tényleges együttműködés tartalmán van. A szabályzat éppen azért konkrétan meghatározza az együttműködési területek rendszerét és módszerét. Egyik ilyen módszer, amelyik rendszer-hálózatot alkot: a megállapodások létrehozása. A helyi törvény kimondja, hogy a tanács megállapodást köthet a Hazafias Népfront megyei bizottságával; a Szakszer- vezeték Megyei Tanácsával; a KISZ megyei bizottságával. A végrehajtó bizottság megállapodást köthet a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bizottságával; a Magyar Honvédelmi Szövetség megyei szervezetével; a Magyar Testnevelési és Sport- szövetség Megyed Tanácsával; szükség szerint más szervekkel. De a tanács vb szakigazgatási szerved is megállapodást köthetnek az ágazatuknak megfelelő szakszervezetek megyei bizottságaival és szükség szerint más szervekkel. Csupán e néhány példával illusztráltuk a megalkotott és elfogadott jogszabályt, ezekkel is érzékeltetve; a szabályzatban messzemenően érvényesül a szocialista demokratizmus és nem von el hatáskört a választott testületektől. Joggal részesítette jegyzőkönyvi dicséretben a tanácsülés ít szabályzat-tervezet készítőit, az ügyrendi bizottság minden tagját és közreműködő partnereit. A második napirendi pont a megye IV. ötéves terv számadatának ismertetése nemcsak azért érdekes, mert hosszú távra megszabja a megye gazdasági fejlődését, de mind az iparban, mind a mezőgazdaságban mennyiségi és minőségi változásokat ígér. Ha a Csepregi Pál tanácsé’ oök- heljnettes által benyújtott előterjesztés és az elhangzottak alapján tanulmányozzuk az ipari és a mezőgazdasági termelés alakulását, elemezzük a különböző gazdasági mutatókat, a jelentésben foglalt statisztikát és ehhez hozzáadjuk a lakosság hangulatát, akkor arra a megállapításra jutunk, hogy vannak ugyan nehézségeink, a fejlődés mégis erőteljes, a dolgok alapjában véve rendben vannak. Az ipar gazdasági növekedésének üteme gyorsabb az országos átlagnál. Évente 8-r-12 százalék közötti termelésnövekedéssel számol a terv. Az ipar területén 4622 millió forint állóeszköz fejlesztésit irányoztak elő a gazdasági egységek. Ebből az építőiparra 34,4, a könnyűiparra 16,5, az étólmi- szeriparra 30,1 százalék jut. Az egy lakosra jutó ipari beruházások összege 1971—75. években, a felsőfokú központban 21 ezer 900, középfokúban 18 ezer 600, az egyéb településeken pedig 2700 forint. Gyors ütemben alakul át a társadalmi, gazdasági szerkezeit. Az iparban a fejlesztés hatására a foglalkoztatottak aránya az aktív keresőkön belüli 27—31 százalékra növekszik. aI mezőgazdaságban 48-ról 42 százalékra csökken. A többi ágazatokban az aktív keresők száma 25-ről 27 százalékra növekedik. Mintegy 80 százalékos foglalkoztatottsággal számol a terv. A tervre jellemző női keresők magas aránya a könnyű- és élelmiszeripar nagyobb növekedése miatt továbbra is megmarad. A kormány a IV. ötéves tervre 130 millió forint iparfejlesztési alaP- rtámogatást biztosít a megyének a foglalkoztatottság növelésére. A támogatásra tervezett fejlesztések 320 millió forint megyén kívüli pénzeszközt vonnak be a megye iparának fejlesztésére. Az összölőirányzat 812 millió forint, mintegy háromezer munkahely létrehozását segíti élő, nagyobbrészt női dolgozók számára. A megye népességcsökkenése az iparfejlesztés hatására mérséklődött, így a IV. ötéves tervben az 1970. évi népszámlálás szerint 447 ezer lakossal számol a terv a megyében. Az emelkedő természetes szaporulat várhatóan az elvándorlásit ellensúlyozni fogja, a váj-ősi lakosok száma mintegy 6,5 százalékkal növekszik. A községek lakosságszámna egy-két kivételtől elbekintve tovább csökken 2,9 százalékkal. A szociális és egészségügyi viszonyok javulása, valamint gz átlagos életkor meghosszabbodása következtében az eddigiekhez képest kedvezőbben alakul a megye lakosságszáma az 1971— 75. évi tervidőszakban. A megyei összfberuíházás mintegy 1,7 százalékát fordítja az építőipar fejlesztésére, így a fejlesztési lehetőség kedvezőbben alakul. Tarmeflőezövétkezeteink kenyérgabonából, kukoricáiból jó termést takarítottak be s legtöbbje politikailag és gazdaságilag is tovább erősödött. A mező. gazdasági üzemek beruházási előirányzata a 3,5—4. milliard helyett 4,6 milliard forint. Jelentős mértékben, hétezerrel növekszik a szarvasmarha-, 109 ezerrel a sertés- és mintegy 1« ezerrel a juhférőhelyek száma. Az élelmiszeripar területén 1026 millió forint előirányzat szerepel a megyei tervben, az ebből történt megvalósítások a termelői [kapacitásokat 20—70 százalékig növelik. Az élelmiszeripar fejlesztése nem követi párhuzamosan a mezőgazdasági termelés fejlődését. Különösen az élőállat vágási, valamint ’takarmány. ■táp előállítási és gabonatárolási kapacitás marad le, melyek nem érik el a kívánt szintet. Egyébként az éleűmisizeripar termelésének fejlődése követi a lakosság megváltozott igényét, ugyanakkor igazodik a külföldi vevők igényeihez is. i A megyében a IV. ötéves terv folyamán 16,8 mUliérd forint értékű a beruházási előirányzat. A területfejlesztési célkitűzések közűi], a központi akaratot az egyedi nagyberuházások és a céh csoportos beruházások képviselik. \ Néhányat’ belőlük: egyedi nagyberuházások az Orosházi Táblaüveggyár, a Békéscsabai Hűtőház, a Gyulai Húsüzem. A társadalom gyarapodása, gazdagodása szüntelen új meg új igények forrása is. Soha nem épült annyi új lakás, mint épp az utóbbi években, mégis a tervben külön megfogalmazódik a lafcáseHátás. Az országos célkitűzés, hogy 1975 végére száz lakásra jutó családok száma 105 legyen. Békés megyében a cél 191,9. Ezt a tervidőszakban 13 ezter 550 lakás építésével lehet elérni. A meglevő állományokból 5420 lakás szűnik meg, a szaporulat tehát 8 ezer 130 lakás. Ezen belül megvalósul 1514 állami (ebből 1366 célcsoportos), 12 ezer 36 magánlakás (ebből 4036 OTP többszintes). Az előirányzott lakásokból 5 ezer 550 többszintes, a többi családi ház. F6 feladat elsősorban a munkások lakáshelyzetének javítása, ezért állami erőforrásiból 1514 lakás épül megyénkben. A terv szód arról is, hogy törekedni kell az építőamyagipari bázis fejlesztésére, a korszerű építési mod- dial készült épületek, épületszerkezetek gyors elterjesztésére, ami előfeltétele az építőipari tevékenység növelésének, a beruházási idő csökkentésének. Vízellátás, csatornázás. Megyénkben települós-kategórián- kérrt a városoknál 75—79, községéknél 44 százalékos a közműves vízelláitottság, míg a csatornázásnál 10—29 százalékos a tervcél. Ezek megvalósításához 417 millió forintos beruházást biztosítottak. A földgáz gerincvezetéke Békéscsaba—Gyula— Orosháza—Battanya mellett érinti Békés és Mezőberóny nagyközségeket is. A DÉGÁZ 98 millió forintos beruházással az említett települések lakásainak bekapcsolását terve®. A gázpalackok mennyiségét is 66—89 ezerre növelik. A megye-központi feladatok magvalósításának módosítására is hozott döntést a megyei tanács. Eszerint kerethiány miatt nem indulhat meg a megyei könyvtár és a tanácsi autószerviz létesítése. A helyi tanácsok tervedben szereplő feladatok közül az alapközmű (víz, csatorna. csapadékvíz) előirányzatok módosítása különösen nagy tehertétel. így például a városok vízellátásánál az eredeti, naturális tervcél 103 kilométer volt és a felmérésiek alapján a jóváhagyott pénzeszközökből 50 kilométer vezeték valósítható meg. Vagy az általános és gyermek- orvosi rendelők fejlesztésénél 16 körzet szerepéit és 13 valósul j meg. A bölcsődéknél már az eredeti tervnek a növekedése áll élő, 140 férőhely helyett 150 készül el. így pontról pontra határozza meg a terv a célokat, megjelölve a feladatokat Kimondotta a tanácsülés többek között, hogy a beruházási tevékenység hatékonyságának növelése, a beruházási piac, a gazdasági, pénzügyi egyensúly megteremtése megkívánja a gazdálkodási gondolkodás és magatartás megváltoztatását. A valós pénzeszközök szabják meg a gazdasági döntéseket és az operatív végrehajtás feladatait. A cél elérése szükségessé teszi a megyei tanács irányítási szintjét a beruházók, tervezők, lebonyolítók, kivitelezők, banki szervek tartalmas együttműködését. A terv- gazdasági bizottság munkatervében megfelelő súllyal dolgozza ki az együttműködés feltételeit. A központi akaratot megtestesítő területi fejlesztést szolgáló oélcsopoirtos tervcélok (lakás, középiskolai tanterem, mű- helyterem, kollégium, kórház) megvalósítása élvezze az elsőbbe séget. És ezek betartásáért, betartatásáért a megyei tanács végrehajtó bizottságát tette felelőssé a megyei tanács. A megyei tanács tagjaj minit felelős személyek az ötéves tervről, annak módosításáról úgy vélekedtek, hogy a tervidőszak kezdetén lassabban, később aztán fokozatosabban érezteti hatását a lakosság szükségleteinek kielégítésében. A harmadik napirendi pontban dr. Sajti Imre rendőr őrnagy, a megyei főkapitányság helyettes vezetőjének előterjesztése alapján vitatták meg a megye közrendjének, közbizt óságának helyzetet (erről koraibban a végrehajtó bizottság üléséről szóló tudósítósunkban, már beszámoltunk). Ennél a napirendi, pont tárgyalásánál jelen volt a Belügyminisztérium képviseletében Molnár Elek rendőr ezredes, valamint részt vettek a járási, városi rendőrkapitányságok vezetői. A megyei tanács a közrend. közbiztonság helyzetéről szóló jelentést elfogadta, s megfelelő határozatokat hozott a további teendők megoldáséra. A három napirend vitájában felszólalt dr. Soós Sándor Békés, dr. Pintér Miklós Gyula. Novak Mátyás Gyulavári, Du- mitrás Mihály Orosháza, Nyári Sándor Mezőhegyes, Mihály András Orosháza, Siklósi Ferenc Mezőberény. Molnár Gábor, Békéscsaba, Csepregi Pál Békéscsaba. ßyöri Imre Mezőkovács- háza, Szegedi hajós Sarkad. Hrivnák Rozália Tótkomlós, dr. Sajti Imre Békéscsaba, Farkas Pál Békéscsaba megyei tanács tagok, illetve meghívottak. Ezt követően interpellációira jelentkezett Somlyai Gergely Mm-omy és Mezőmegyer községek megyei tanácstagja, aM a lsét község ivóvíz-igondjainak megoldására kórt választ, dr. Takács János osztályvezetőtől A megyei tanácsülés 15 napon belüli írásos válasz megadására utasította az osztályvezetői Majd személyi ügyeket tárgyalt a tanácsülés; Győri Imrét ,a roezőkovácsházi járási hivatal elnökét tisztségéből .fölmentette és egyidejűleg a szarvasi járási hivatal elnökévé kinevezte. A mezőbovácsházi járási hivatal elnökiévé Csulik Mihályt, az eddigi elnökhelyettest nevezte ki. A tanácsülés dr. Taby László megyei főorvost saját kérésére tisztsége alól 1971. szeptember 3-í hatállyal felmentette. A tanácsülés bejelentések tudomásulvételével ért véget. Rocskár JanóA megyei tanács tagjai szavazatukkal szentesítik a megye „alkotmányát". (Fotó: Demény Gyula)
