Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-21 / 248. szám
fiiág proletárjai> egyesüljetek 1 NÉPÚJSÁG 1971. OKTOBER 21., CSÜTÖRTÖK Ara SO fillér XXVI. ÉVFOLYAM, 248. SZÁM Mas Az Őszi Rejtvénytotó eredményhirdetése Megalkotta helyi „alkotmányát” a megyei tanács — Gyorsul az építkezés — Háromezer új munkahely — Interpelláció Ülést tartott a megyei tanács A • megyei tanács október 20-án tartotta illését Békéscsabán, Klaukó Mátyás elnökletével. A tanácsülés elnökségében helyet foglalt Frank Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Bizottságának első titkára, dr. Szabó Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Bizottságának titkára, Nyári Sándor, a Hazafias Népfrcmt Békés megyei Bizottságának titkára, a megyei tanács elnökhelyettesei és titkára, valamint a napirendi pontok előadói. Részt vett a tanácsülésen az országgyűlési képviselők Békés megyei csoportjának több tagja, a társadalmi és tömegszervek számos képviselője, meghívott vendégek. Legfőbb célkitűzés: eredményesen szolgálni a népi hatalmat Megyénk belpolitikai életének LÓrumán a pezsgő vitában két nagyon fontos téma formálódott és kapta meg végső alakját. Az első a megyei tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatának elfoga. dósa volt. A másik témát a megye IV. ötéves területi tervéről, valamint a IV. ötéves terv tanácsi, fejlesztési terv összesített adatairól szóló információs jelentés képezte. Ez utóbbira azért volt szükség; mert megyénk IV. ötéves tervét az előző ciklus tanácstagjai fogadtál! el, így az áprilisban választott új tanácstagok ismereteiből hiányoztak a tervfeladatok. Nem utolsósorban a terv egyes részei módosításra is szorultak. A közélet mozgására jobban odafigyelő állampolgár a különböző jelekből, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tanács, kozásából, vitáiból máris következtethetett arra, hogy várhatóan a jelenlegi tanácsülés a fent említett mindkét témában helyi törvényt alkot Így is történt, az október 20-i tanácsülés az ügyrendi bizottság elnökének, Barna Pálnak előterjesztésére s a viták tüzében formálódott elképzeléseket helyi törvényben szentesítette- egyhangúlag elfogadta a megyei tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatát Tehát a megyei tanács megalkotta saját „alkotmányát”. A szabályzat rögzíti: a tanács működési területe Békés megye közigazgatási területére terjed lei, amely az ország területének 6,1 százaléka. Működési területéhez négy városi, 24 nagyközségi, 48 községi és egy községi közös tanács, valamint hat Járási Hivatal tartozik. A tanács legfőbb célkitűzése, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt irányításával eredményesen szolgálja a megyében a népi hatalmat, a szocializmus építését, a lakosság érdekeit. Ennek elősegítése végett arra törekszik, hogy szélesedjék a lakosság állandó tevékeny közreműködése a tanácsi feladatok meghatározásában, végrehajtásában és ellenőrzésében. Hatékony együttműködés alakuljon ki a Hazafias Népfront, a tömegszervezetek és a nem tanácsi szervek között. A jogszabály-alkotás tartalmi érdemei azok, amelyek felkeltik az érdeklődést: jól fejezik ki a megnövekedett önállóságot és felelősséget. A szabályzat legnagyobb érdemének tekinthető talán az, hogy egyezően a tanácstörvénnyel, de a helyi sajátosságoknak megfelelően kerülték megállapításra a szervezeti és működési elvek garanciális jellegű szabályai. Így a megye eU önállóim létrehozott „aL kofcnánya” megfelel a törvényes Barna Pál megyei tanácstag, az ügyrendi bizottság elnöke vitára és elfogadásra bocsátja a megyei tanács és szervei szervezeti cs működési szabályzatát. rendelkezéseknek — állapította meg a megyei tanácsülés —, ugyanakkor kifejezi a sajátos, Békés megyei viszonyokat is. A jogszabály szükség szerint irányítja a figyelmet a sajátos rendelkezésekre. Mint ismeretes, a tanácstörvény a megyei tanácsoknál három bizottság: ügyrendi, számvizsgáló és tervgazdasági bizottság megválasztására kötelez. A Békés megyei szabályzat tekintettel a megye sajátos körülményeire további öt bizottság megválasztását és működését írja elő. Az elhatározásban egyrészt az az általános törekvés ösztönözte a szabályzat megalkotóit, hogy mind több fórumot kell megteremteni a tanácsi demokrácia számára. Másrészt figyelembe vették, hogy a megye földrajzi, történelmi helyzete mind erősebben követeli a nagyobbléptű, termelési és ellátási, műszaki és kommunális, oktatási és közművelődésügyi, igazgatási, egészségügyi és szociális fejlődést. Ezért írja elő a szabályzat a felsorolt bizottságok megválasztását is. Tekintettel, hogy a megye lakossága a magyarok mellett szlovákokból, románokból, németekből, délszlávokból tevődik össze, a velük való törődést is magába foglalja a szabályzat Külön nemzetiségi bizottságot ugyan nem választottal!, de többek között az alábbi pontokat foglalja magába a jogszabály: A megye kulturális programjának kialakításakor figyelembe kell venni a nemzetiségi hagyományokat és szokásokat; a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően továbbra is biztosítani kell a nemzetiségi nyelvű oktatást; gondoskodni kell, hogy a nemzetiségi jellegű helységekben a fontosabb középületekben nemzetiségi nyelvű feliratok is legyenek; a nemzetiségieket érintő fontosabb döntések előtt célszerű kikérni az illetékes nemzetiségi szövetség véleményét. A szervezeti és működési sza- (Folytatás a 3. oldalon) A záróünnepséggel be fejeződtek a KPVDSZ Kulturális Napok A KPVDSZ legutóbbi kongresszusa körültekintően foglalkozott a szakszervezet tagságának nevelésével, műveltségének növeléséved. Javasolta, hogy a legváltozatosabb formákat • alkalmazzák a szakszervezeti tagok tudatformálásában, szocialista hazafiasságra nevelésében. A törekvés egyik formája a rendszeresen megrendezett kulturális napok. Az idén a kilencedikre került sor, a jelek szerint sok eredménnyel, értékes sikerekkel. A kulturális napok záróünnepsége tegnap este zajlott le Békéscsabán, az Ifjúsági Házban. Szász Ferencné, a KPVDSZ Központi vezetőségének és elnökségének tagja mondott megnyitó beszédet, értékelve az október ló-én kezdődött kulturális napok eseményeit. Ezt kővetően a műsorban fellépett Kerekes Ilona, a gyulai Körös Együttes népdalénekese, Aridé Mihály népdalénekes és a Körös Együttes Népi tánocsoportja. Délelőtt az SZMT tanácstermében szakszervezeti napot rendezett a KVFDSZ megyei bizottsága, melyen Szász Fe- rencné, az aktuális szakszervezeti feladatokról tájékoztatta a résztvevőket. Huszonegy újításból egy év alatt 950 ezer forint vállalati megtakarítás A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat dolgozói az idén eddig 61 újítást adtak be, melyek közül 21-et már megvalósítottak. Az újításokból eredő éves vállalati megtakarítás meghaladja a 950 ezer forintot, a kifizetett díj pedig 43 ezer forint. A jelentősebb újítások közé tartozik a békéscsabai I. számú téglagyárban id. Ferwágmer Frigyes üzemlakatosnak a ráma- adagolón végrehajtott szerkezeti módosítása, amellyel a gép működtetéséhez szükséges hevedert és láncot takarít meg, egyúttal pedig növeli a cseréptermelést. Kopp Sziláid technikus és Török János lakatos a mezöbere- nyi I. sz. téglagyárban a vaa- kumprés átalakításával meggyorsította a termelést. Budinszki Mátyás, a békéscsabai I. sz. téglagyár karbantartó művezetője a Zetor-vomta- tómozdonyofchoz a kereskedelemben be nem szerezhető hűtőberendezést házilag készítette el. Bódi Gyula villanyszerelő. Kovács Zoltán művezető és Za- horán László technikus a békéscsabai TI. sz. téglagyár alagút- kemencéjénefc az automata berendezését kibővítette, ami jelentős termelésnövelést eredményezett. Nagyobb összegű megtakarítást jelentő újítást adott még be a békéscsabai II. sz. téglagyárból Varga Sándor és Danicsíka János művezető, valamint Molnár László motorvezetö. a békéscsabai I. sz. téglagyárból Kovács Mihály és Tóth László motorvezető, az eleki téglagyárból pedig Bakos Gellert és Bronz István karbantartó. Gazdasági érdekek fűződnek a ciroktermő terület növeléséhez Október 20-án, szerdán jelentős tanácskozás színhelye volt Mezőkovácsháza. Az Űj Alkotmány Tsz kultúrtermében arról vitatkoztak a seprű-cirokterme- lők, hogy van-e iövője munkájuknak. A megbeszélést a Dél- Békés megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége hívta össze, mivel az utóbbi években egyre rövidült és könnyebbült a seprű hossza és súlya. Csökkent a cirokkal hasznosított földterület az ország legnagyobb ciroktermesztő körzetében, a mezőkovácsházi járásban. A korábbi években 7—8 ezer holdon termesztettek ezt az igen fontos növényt, melynek vetésterülete az utóbbi években 5 ezer holdra csökkent A déli tsz-szövetség és a mezőkovácsházi CITÉV vezetősége most azon fáradozik, hogy a cirokszakáll iránti keresletet, — hazait és külföldit — mind teljesebben elégíthesse ki a CITÉV, mint közös vállalkozás. Ezért a ciroktermő területet a szövetkezetek egyetértésével 7—8 ezer holdra szeretnék növelni 1972-ben. Horváth Pál, a tsz-szövetség titkára előadásában részletesen kitért arra, hogy az utóbbi években a ciroktermesztését annyira korszerűsítették, hogy a holdan- kénti élőmunka-szükségletet egyharmadára visszaszorították. Dr. Bacsa Pál tudományos kutató segítségével olyan cirokfajtákat nemesítettek ki, amelyék szemenként helyrevethetők, géppel és vegyszerek segítségével művelhejők, betakaríthatok. — Kapás Pál, a CITÉV igazgató- helyettese bemutatta a tanácskozás résztvevőinek az olasz importból származó seprűcirok fésülő gépet, amely négyszer akkora teljesítménnyel dolgozik, mint a Mezőkovácsházán használt legkorszerűbb hazai gép. Ebben az esztendőben a cirok holdanként nyolc és fél ezer forint értékű szakáll termést hozott, cirokmagból pedig 5—6 ezer forintos bevételhez jutottak holdanként a szövetkezetek. Ez az igen jelentős bevétel, s az élőmunka-ráfordítás csökkentésének lehetősége, a pénzelő növények sorába emelte a \ cirkot. A seprű tehát nem lesz rövi- debb, sem könnyebb. (dupsi) Megyénk ísz-ei jól kihasználták a vetőmagtermesztés lehetőségét Minőségben jobb, nyugodt ritmusú ellátást igér a VETŐMAG Vállalat A jövő tavaszi vetésű növényeik területi és mennyiségi előirányzatát vitatták meg tegnap Orosházán a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Dél-magyarországi Központjában. Békés és Csongrád megye gazdasági életének irányítói, továbbá a termelőszövetkezetek területi szövetségének képviselői vettek részt a tanácskozáson, melyen Bedő Zoltán, a Vetőrnagtermel- tető és Értékesítő Vállalat kereskedelmi igazgatója ismertette az idei eredményeket és a jövő évi tennivalókat. A kereskedelmi igazgató kérdésünkre elmondotta, hogy Békés megye termelőszövetkezeted jól kihasználták a vetőmagtermesztés lehetőségét ebben az esztendőben. Minőség tekintetében kiváló és első osztályú vetőmagot adtak át feldolgozásra és értékesítésre. Ezért minőségben jobb és nyugodt ritmusú ellátást ígérünk jövőre. A külföldi partnerek, akik céltermesztésre különböző gazdasági és kerti magot szállítottak a dél-magyarországi központnak, a kapott áruval elégedettek. A külföldi kereslet — mely az utóbbi években egyre növekszik a magyar vetőmagok iránt — kielégítésére újabb területeket kellene bekapcsolni a vetőmagtermesztésbe. Ez annál is indokoltabb, mert a következő esztendőben Békés megyében is tovább kívánja növelni a vállalat a nemesített vetőmagvakkal hasznosított területet.
