Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-19 / 246. szám

Magyar—szovjet közlekedési tárgyalások V. Sz. Gavrilov közlekedési miniszterhelyettes vezetésével hétfőn szovjet közlekedési és ikülkereskedeürni delegáció ér­kezett Budapestre, a magyar— szovjet közlekedési gazdasági és műszaki-tudományos együtt, működési állandó munkacso­port VII. ülésére. Az októ­ber 20-ig tartó tárgyalásokat magyar részről dr. Mé­száros Károly közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója vezeti. Az ülésen egyebek között megvitatják az év hátralevő hónapjaiban megoldandó fel­adatokat, s foglalkoznak a to­vábbi együttműködés időszerű kérdéseivel. (MTI) Rezgésártalmak kórháza Közismert, hogy a technika fejlődésével egész sor új fog­lalkozási betegség alakult ki. A munka megkönnyítésére és a teljesítmény emelésére alkal­mazott új mechanizmusok csökkentették ugyan a nagy fi­zikád megerőltetés következté­ben beállott betegségeket, de ugyanakkor olyan újabb beteg­ségeket idéztek elő, amelyek eddig ismeretlenek voltak. Ezek közé tartozik a rezgés­ártalom. Lengyelországban a különbö­ző termelési ágakban (legfő­képpen az erdészetben) körül­belül 400 000 embert fenyeget állandó rezgésártalom. A len­gyel egészségügyi hatóságok a rezgésártalom felismerésére és a gyógymódok kutatására most felállították a világ egyik első olyan szanatóriumát .amelyben kizárólag a rezgésártalmat gyó­gyítják. A szanatóriumot a Ko­saim vajdaságban fekvő Polczyn Zdrojban nyitották meg; ez a gyönyörű fekvésű kis város messze van a lármás ipari központoktól, valósággal a csend oázisa. A közelében levő iszap- és sósfürdők már a 17. századiban is ismerték vol­tak. Az egykori kis kabinok helyett ma 1200 ággyal rendel­kező kórházépületek emelked­nék a gyönyörű tájon, amelyek a hatalmas park közepén jó pihenést nyújtanak az ide be­utalt betegeknek. A rezgésár­talmak gyógyítására az Irena Szanatórium egyik szárnyát rendezték be. A betegek a spe­ciális kezelés keretében az erősítő fürdőkön kívül gerinc­masszázst, valamint paraffín- és iszappakolást kapnak. „Erősödött a KISZ eszmei, politikai szilárdsága, kommunista jellege” Megválasztották a gyulai járási KISZ-bizottságot Egyenruhás úttörő fiúk és j lányok fogadták Gyulán, a párt-| bizottság székházába érkező küldötteket, ugyanis a Magyar i Kommunista Ifjúsági Szövetség; járási bizottsága az elmúlt na­pokban tartotta meg küldöttér­tekezletét. A második emeleti tanácskozóterem előcsarnoka sok érdekes látványossággal szolgált a megjelenteknek. A gyulai ifjúsági ház szakkörei, klubjai a küldöttértekezlet tisz­teletére kiállítást rendeztek a szakköri munkákból. Az ünneplőbe öltözött KISZ- fiatalok néhány perccel 9 óra után foglalták el helyüket, majd az elnökség tagjai, akik között ott volt Juhász József, az MSZMP megyei bizottságának tagja, az Oktatási Igazgatósá­gának vezetője, Arany-Tóth La­jos. az MSZMP járási bizottsá­gának első titkára, Sebesei Lászlóné országgyűlési képvise­lő, Dankó Pál. a KISZ megyebd- zottságának titkára, valamint számos üzem, intézmény veze­tője. Elsőként Brandt Szilveszter, a küldöttgyűlés levezető elnöke üdvözölte a küldötteket és ven­dégeket, majd ismertette a na­pirendi pontokat. Ezután úttörők hozták be a terembe a kopjafát, amelyre az alapszervezetek kép­viselői felkötötték az üdvözlő szalagokat, amelyeket a megyei küldöttértekezletre és a KISZ közelgő VIII. kongresszusának tiszteletére készítettek. A küldöttgyűlés első előadója Hídvégi László volt, aki rész­letesen elemezte az alapszerve­zetek választási előkészítő mun­káját. Elmondotta, hogy intéz­kedési tervet dolgoztak ki, amelyben meghatározták a cé­lokat, a politikai feladatokat, amelyeket a választások során maradéktalanul megvalósítottak. Az alapszervi vezetőségválasz­tások előkészítésében és lebo­nyolításában nagy politikai ak­tivitás, cselekvőkészség volt ta­pasztalható szerte a járásban. Ezt nagy mértékben növelte a KISZ Központi Bizottság kong­resszusi levele, amely sok olyan kérdésre keresett választ, ame­lyek az ifjúság valamennyi ré­tegét érintik. Kedvezően érté­kelte a járási bizottság azt is, hogy a KISZ kongresszusára , számszerűen is sok és különféle * felajánlás született és megálla­pította azt is, hogy a járás ifjú­sága egységesen készül az ifjú­sági szövetség életében rendkí­vül fontosnak számító VIII. kongresszusra. Ezután következett Klam- peczki Károlynak, a KISZ já­rási bizottsága titkárának szó­beli kiegészítője az írásos be­számolóhoz. Megállapítható, hogy a KISZ-bizattság alapos munkát végzett a legutóbbi küldöttgyűlés óta, amit nemcsak az bizonyít, hogy az írásos be­számoló terjedelmes volt, ha­nem az is. hogy ebben részlete­sen foglalkozik a járás ifjúságá­nak gazdasági, politikai esemé­nyeivel, az eszmei, politikád ne­velőmunkával, pártépítő és ér­dekvédelmi tevékenységgel. örvendetes, hogy az egyre ha­tékonyabb szakmunkásképzés hatása mindinkább érezhetővé válik, hiszen az elmúlt négy év alatt a szakmunkások aránya több mint 11 százalékkal nőtt az iparban. Ugyanez állapítha­tó meg a mezőgazdaságban is. A termelőszövetkezeti tagság 11 százalékának szakmunkás-képe­sítése van, egyetemi és felsőfokú végzettséggel 87-en, középisko­lai végzettséggel 217-en dolgoz­nak a termelőszövetkezetekben. Tovább terebélyesedett a szo­cialista brigádmozgalom a járás területén, 207 brigádban csak­nem 2500-an dolgoznak, ebből 17 ifjúsági brigád a szocialista cím elnyeréséért. A művelődés­politikai irányelveknek megfe­lelően egyre több fiatal kapcso­lódik be a kulturális nevelésbe és egyre nagyobb a jelentősé­gük a szerepük az ifjúsági klu­boknak. Megelégedéssel állapí­totta meg, hogy erősödött a KISZ eszmei, politikai szilárd­sága kommunista jellege. Jelenleg 66 alapszervezetben több mint két és fél ezer KISZ- tag tevékenykedik. Az eszmei, politikai fejlődést szolgáló kü­lönféle oktatási formákban 1800 KISZ-fiatal vett részt és csak­nem 200-an pártoktatásban. A szóbeli kiegészítés után so­kan kértek szót és mondták el észrevételeiket. tapasztalatai­kat és adtak hasznos tanácso­kat a megválasztandó új bizott­ságnak. A felszólalók között volt Arany-Tóth Lajos, Sebesi Lász­lóné és Dankó Pál. A tartalmas vita után a 120 küldött megválasztotta a 23 ta­gú megyei küldöttet, a végre­hajtó bizottság 11 és a pénzügyi ellenőrző bizottság hét tagját. Az új végrehajtó bizottság titkárá­nak ismét egyhangúan Klam- peczki Károly választotta. B. O. 1 Múzeumi Hónap Kitüntetések a kiváló munkáért Tizenkét filmet vetítenek ősztől tavaszig a gyulai filmklubban Gyulán a Jókai Mór Műve­lődési Háziban alakult meg és működik a KISZ ötök Klub­jának filmklubja. A klub tag­jai tagsági igazolvánnyal ren­delkeznek és a 60 forintos bér­letet 30 forintért vásárolhatják meg. A tervek szerint ősztől tavaszig 12 híres játékfilmet mutatnak be és vitatnak meg. Az első filmvetítés október 23­BÉKÉS HEGYÉI. 1971. OKTÓBER 19. án lesz, ekkor Griffuth: Türel­metlenség című alkotását né­zik meg a tagok. November 6- ám Eizenstein: Jégmezők lo­vagja című filmje szerepel a programban, november 20-án pedig Ford: Hatosfogat című, 1939-ben készült alkotása. De­cemberben két filmet vetíte­nek, először Simmons: Hajnali 4-kor című filmjét, majd Re­noir: A nagy ábránd című filmjét. Januártól áprilisig hét film szerepel a klub műsorán, kö­zöttük: Wajda: Csatorna, Ka­zan: A vágy villamosa és Hukhes: Sztriptizbár a Soho- han című nagy sikerű filmjei. Csende Béla, a megyei tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője kiváló művészeti ismeretterjesztő munkájá­ért Szocialista Kultúráért kitüntetést ad át Koszta Rozália festőmű vésznek. A gyulai Erkel Ferenc Múzeumban végzett tevékenységéért Miniszteri Dicséretben részesült Szerdahelyi István igaz­gató. (Fotó: Demény Gyula) Már a városban robog a mo­tor. Egy új lakótelepen Géza megáll, leállítja a motort, s meg­nyomja a kapu melletti házi telet fon egyik gombját. Éber női hang hallatszik: — Ki az? — Én vagyok — leheli Géza. — Nyitom a kaput — mondja a nő. Géza lenyomja a kilincset, a kapu nyitva, a lépcsőház kivi­lágítva. Felmegy a második eme­letre — az egyik ajtó résében hálóinge fölé kapott pongyolá­ban várja Zsuzsa. Huszonnyolc éves, szép, komoly arcú, kissé keserű tanárnő. Átöleli s a nya­kához szorítja Géza arcát. — Juj, de hideg vagy — s ké­zen fogja s bevezeti a szobájá­ba. Elég nagyméretű albérleti szo­ba, a lakás belső folyosójáról nyílik. Az üvegajtón vastag szőt­tes, hogy ne szűrődjön ki a fény. Heverő, könyvespolc, íróasztal, az íróasztalon dolgozatfüzetek, a sarokban pohárszék, benne edények, fölötte rezsó. Fő a ká­vé. — Kérsz kávét? — kérdezi Zsuzsa s menne a pohárszékhez, de Géza elkapja, átöleli és fog­lyulejti a száját. A heverőn fekszenek, az ablakon benéz a hajnal. Gézá­nak hunyva a szeme, de fogja a lány karját s apró puszikat lehel rá. Félig alszik. — Szörnyű, hogy ilyen mesz- sze vagyunk egymástól! — só­hajtja a lány. Géza gépiesen ráhagyja. — Igen, szörnyű. A lány tovább panaszkodik. — Te elmész, én meg itt ma­radok prédának. Egy tanárnő, aki egyedül van és mégsem enged udvarolni magának.... Ennél már az is jobb lenne, ha tudnák, hogy a te szeretőd vagyok. Géza riadtan kinyitja a szemét s felük — Mennem kell, Zsuzsa. — Mikor jössz? — Mihelyt tudok. — Olyan soká ;. ? A kisváros főterén a moto­ron utazó Niklaá találkozik Csegei autójával. Az utolsó pillanatban ismerik föl egy­mást. biccentenék. Géza udva­riasan. még mosolyog is, Cse­gei kimérten. A sofőr cinkosan Ősegeire néz: — Látta, Csegei elvtárs? — Láttam. — Mit keres itt Ni'klai ilyen-» kor? Csegei rendreutasítja: — Biztos dolga van. A téesz-iroda a falun átve­zető műút mellett fekszik, nádtetős, viharvert épület. De udvarán hatalmas, üvegfalú gépszín, munkaruhás szerelők javítják benne a gépeket. Lát­szik, hogy az irodát örökölték, de a modern gépszínt már a saját erejükből hozták létre. S ez egy kicsit a téesz vezetői­nek a beállítottságát is jelké­pezi: új irodaházat építeni fe­lesleges flanc, de a drága gé-

Next

/
Thumbnails
Contents