Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-17 / 245. szám

TT • /\xfR* K*<yt — J°4 »(ZN 0*1<- Ejnye, Frid, már megint besároztad a szép új cipődet!.» (A Weltwoche-ből) l*aBMB®BBBBB#B*BBBBBBBBBBBBBBBBB»BBBB««BaB»aB»BBBBBBBBBBBBBBaB«BaSBaB**BBBBfflaBBBBI Micheline Presle: „Egy törzs- főnök felesége bedugja a fejét a sátornyíláson és így szól fér­jéhez, aki nagyban erőlködik és izzad tan veri a tamtam dobot: — Ne fáradj, most beszéltem velük telefonon! • • • Alfred Hitchcocknak az a szoká­sa, hogy rövid időre minden filmjében megjelenik. Az „Őr­jöngés” című, most forgatott filmjéhez egy férfi színészt ki- maszkíroztatott a maga képére és hasonlatosságára, » az illető a Temze hullámai között hány­kolódott. ö maga személyesen — in békés UU, OKTOBER 11. mondta Hitchcock bocsánatké-: rően valakinek — túlzottan tes- ■ les és nagy a súlya ahhoz, hogy « hosszabb ideig tudna úszni. • • • Pierre Mondy: „Bébert, rendkí- ■ vül lusta ember. A felesége vé- j géz minden házimunkát, Bébert ■ pedig naphosszat csak heverő- ■ szik, alszik a díványon. „Milyen kár ezért az elvesz- : tegetett időért”, — zúgolódik ■ félhangosan a feleség. — Mit mondasz? Ö, hagyj; már békén, — kiabál Bébert, ■ akinek egyébként nagyon rossz j a természete. — Nem rólad beszélek, — vá- • laszol az asszony, — hanem az ! anyádról. Azt mondtam: „Ml- i lyen kár azért az elvesztegetett ] Időért, amíg szegény asszony • járni tanított téged.” ; (Ford.; Peters Magda) ' i— Bácsi kérem, ez a tisztítószer teljesen használhatatlan. Ki­próbáltam a Blökin, és épp olyan foltos maradt, mint volt! (A Weltwoche-ből) Reklamáció Olvastuk ANTROPOMORFIZMUS Milyen emberi is tud lenni egy gép! Mennyit, de mennyit hibázik] (Reader’s Digest) « • • IDŐPONT KÉRDÉSÉ Egy amerikai filmsztár a Be­verly Hills-i bírónak arra a kér­désére, férjezett-e, a következő választ adta: „Most éppen nem...’, • • • A barátnőjéről mond­ta^ A lába olyan, mdntha haris­nyáján a varrás félrecsúszott volna. Pedig mindig varrás nél­küli harisnyát visel. (Woman) • • • BIZTOSÍTÉK A rassz film mindig happy enddel — boldog véggel fejező­dik be. Mindenki boldog, hogy vége van. (Egy francia filmikritíkábóT) * * • VÁLTOZNAK AZ IDŐK Van, amikor arra van szük­ség, hogy az ember szemet hunyjon. De jöhetnek olyan idők is, amikor tágra kell nyitni a szemünket. (Benjámin Franklin.) * • • HIRDETÉS „Fegyvergyár felvesz békés természetű raktárost.” (Reader’s Digest) • • • ID EZ ET EGY INTERJÚBÓL Hát igen, résztvettem a szafa- rin. Csak éppen az oroszlánok nem tudtak róla. (Egy angol lapból) • • • ARANYMONDAS Kétszer ad. aki diszkréten ad. (Woman) H. J. BBBBBBBI IIBIBaBBBHBBBBBBBBBtBBI Aforizmák A gyermekeknek megvan min­denük. Kivéve azt, amit elvesz­nek tőlük. (Jacques Prevert) A szerelem felfoghatatlan azok számára, akik nem osztoznak benne. (Chateaubriand) Amilyen testtel rendelkezünk, olyannal keli élnünk barátaink között. (Vincét Van Gogh) Ha a szerencse nem kedvez neked, még a levesbe is beletör­het a fogad. (Perzsa mondás) Váratlan fordulat (Kesztyűs Pereme rajza) TIKI-TAKI Irta Szsrgiie Lukacs A homo ludenst új, bűvös : badarság fertőzte meg. Tiki-taki_ • nak hívják és az influenza se- ; bességével hódít meg minden : gyermeket és azokat a boldogo- ; kát, akik lelkűk rejtett zugai- ; ban megmaradtak fiatalnak. ! Negyven évvel ezelőtt hasonló j járvány hódította rrfeg a világot: ■ ezt jojónak hívták és még a leg- i komolyabb emberek is ott őriz- £ ték zsebükben ezt az alkalma­■ tosságot. És még ma is van ! olyan nagymama, aki előveszi a ; ládikóból fiatalságának elfelej- £ tett jojóját, hogy unokájának ■ ajándékozza egy szép napom. £ Azután 1958-ban megjelent az £ új játék: a hula-hopp karika. • Elsősorban persze a nők köré- : ben talált hívekre, ami egyéb- £ ként nagyonis érthető; minden £ valamirevaló asszonytárs — ha­• csak nem volt beteg — pörget­ni tudta csípőjével a celluloid £ karikát, abban az illúzióban, • hogy ez jót tesz alakjának, vo- ! Halainak. A hula-hopp ellen sző. : les körű tiltakozási hullám csa- j pott fel: kezdve azoktól a mo- j rális indíttatású kifogásoktól, j amelyek az ártatlan derókriszá- 5 lást pornográf kihívásnak tekin- » tették, egészen azokig, amelyek ! az orvostudományra hivatkozva ; állították, hogy a „polinéziai” £ csípőmozdiflatok állítólag káro, ■ sítják a gerinccsigolyákat. Ami 5 az éveknek nem sikerült, azt £ megtette a kérlelhetetlen idő. £ A hula-hopp lassan feledésbe ■ merült. ■ Lármás golyók £ A müncheni Szabadalmi BB- ; vatalbam a 7 107 648 szám alatt • került bejegyzésre egy „Pralis” ■ elnevezésű találmány. Feltalár £ lóként Hans Johann Prahl 50 £ éves kereskedelmi utazó van ■ feltüntetve. A kereskedelemben jj sokkal népszerűbb nevén tiki- £ tahinak hívják eme szabadai- £ mat. £ Aligha keil az új játék kői­£ sejét bemutatnunk: két, zsinór­■ ral összekötött és egy hurokkal, : vagy karikával ellátott, mű- ; anyagból készült golyócska, ; ahol az ujjat a karikába kell S bedugni. Egyébként a világ összes önkiszolgálója — beleért­ve a mienket is — tele vannak tikl-takl golyókkal, így felesle­gesnek tűnik, hogy részletesebb leírásba bocsátkozzunk. A tikí-takS karrierjét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a mértéktartó Svájc­ban, ahol a mások nyugalmát legalább annyira tisztelik, mint a bankszámlát, 200 000 darabot adtak el belőle. A lármás golyócskák állítólag 1971 januárjában indultak világ- körüli hódító útjukra, és termé­szetesen Amerikából. Innen fer­tőzte meg Európát, betört Ázsiá­ba, Angliából pedig Ausztráliá­ba is importálták. Arra vonat­kozóan nincsenek adatok, vajon eljutott-e már az eszkimókhew és a pigmeusokhoz. Közép-Afrlkából A tiká-takit Németországban szabadalmaztató Hans Johann Prahl kereskedelmá utazó azt ál­lítja, hogy ő a játék szellemi atyja. Igaz ugyan, hogy aa NSZK kivételével más országok­ban nem sikerült szabadalmaz­tatnia találmányát, de ennek el­lenére nem lankadva bizonyítja szerzőségét: „1970 végén a kon­gói Katanga tartományban utaz. gatva félfigyeltem rá, hogy aa ottani gyerekek a mai tiki-taki egy természetes és szemmel lát* hatóan primitív formájával ját­szanak. Golyók helyett egy tők- fajta ovális termését használ­ták, amelyet Uánraetra akasz­tottak. Arra gondoltam: mi len­ne, ha kerek műanyaggolyóval csinálnánk ugyanezt, az ütkö­zési szög pontosabb lenne, aa előidézett hang határozottabb.9 Időközben Prahl úrból kisebb milliomos lett, a „takizák” pe­dig már klubokba tömörülnek, Németországban — sejthetőé» Prahl pénzéből támogatva —* megrendArték az első tfld-taki bajnokságot. A verseny egyszer­re két kézzel folyik, ami igen nagy ügyességet és még nagyobb összpontosító készséget kíván Azt még nem tudni, vajon ala­kítanak-e sportszövetséget a „takázók”?._ * ■ ■ ■ ■ | Humorszolgálat : NEM VTCC A HÄZASSÄG * Egy kis adalék: a Berkeley S Egyetem pszichiátriai intézete S szerint a házasság — mentőöv a ; férfiak számára. Az influenzában ; vagy tüdőgyulladásban elhalálo­I zott (20—14 éves) nős és nőtlen : férfiak aránya 1:6. 106 ezer ame­; rikai közül 7,1 magányos asszony ; és 32,2 magányos agglegény kö­• vet el öngyilkosságot. MAR VÉGE Két fiatalember beszélget. — Még Jolival jársz? — Már vége. Jövő szombaton esküszünk. MEGSZOKÁS Meghal az öreg pincér, öz­vegye elhatározza, hogy meg­idézi szellemét és ezért spiri­• tiszta szeánszot rendez. De az E asztal csak nem jön mozgásba, Í az eredmény — sehol. — Euzébius — zokogja az öz- S vegy — miért nem jössz? * — Nem az én asztalom — ■ hallatszik a sötétben egy gyeit­■ ge hang. • ESKÜVŐ UTÄN * — Áruld el nekem, hogy is ■ történt, hogy mégis megnősül- [ tél? E — Ennek az a magyarázata, E hogy azelőtt otthon és házon E kívül egyformán pocsékul érez. : tem magam. Most viszont le- ; galább házon kívül érzem ma* í gam jóiL. MEDDIG? — Meddig lehet egyszerre két nőt szeretni? — Addig, amíg az egyik rá nem jön. Iskolai történetek BIOLÓGIA — 1971. A tanító megkérdezi: — Hogyan történik a virágok beporzása? — Az autók végzik. AKI VISSZA VÁGYÓDIK A MÜLTBA — Mi a legfőbb kívánságod! — Bátor Boles^láv idejében szeretnék élni. — De máért? — Mert akkor nem kellene megtanulnom mindazt, ami ké­sőbb történt. KOLLOKVIUM — Professzor úr, tudom hogy a feleletem nem volt ép­pen fényes, de azért úgy gon­dolom, hogy egyest mégsem ér­demelt. — Tudom jól, de ennél rosa* szabb osztályzat már nincs. MAGÁTÓL IS — Ez a televízió folyton rossz! Egyszer kidobom az ab­lakon! j — Kijött már valaki a cser« vizíből, hogy megnézze? ■— Senki! Magától romlott «L Neves emberek, kis történetek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents