Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-16 / 244. szám

Battonyai és tótkomlósi táncegyüttesek Tatán Pattogó fúvó-szene, andalító délszláv dallamok, vérpezsdítő német és szlovák polkák, festőd román táncok és tüzes csárdá­sok hangja vidította fel néhány nappal ezelőtt Tata csendjét. Azét a hangulatos városét, mely ebben az esztendőben a IX- Or­szágos Nemzetiségi Fesztiválnak adott otthont. A Magyarországon élő több. százezer nemzetiségi képvisele­tében Tatára érkező vendégek bizonyságot adtak arról, hogyan ápolják hagyományaikat, ősi kultúrájukat. A találkozón a nemzetiségi szövetségiek által leg­jobbnak ismert együttesek vet­tek részt: a magyarországi nem­zetiségek központi együttese, a HVDSZ Bartók Béla táncegyüt­tese, a battonyai szövetkezeti együttes, a mecseknádasdi és soroksári német együttes, a tót­komlósa szlovák együttes és a tököli délszláv nemzetiségi együttes. A fesztivál az együttesek szín­pompás felvonulásával kezdő­dött, a csoportok nagy sikerrel mutatták be menettáncai kát. Hasonló volt az elismerés az esti bemutatón, ahol két és fél ezren tapsoltak a kiváló énekeseknek, zenekaroknak, táncosoknak. A résztvevők több nyelven, de egy akarattal, szándékkal fogal­mazták meg a találkozó utolsó pillanataiban: „Viszontlátásra a legközelebbi fesztiválon!” Lovász Mihály A szülők határoznak Egyetemi, főiskolai kutatók a miinkás -paraszt diákokról Hazánkban az összes dolgozók i kétharmada fizikai munkás, ez az arány azonban nem tükröző­dik kellően az egyes iskolatípu­sok diákjainak számában. Az állam által biztosított lehetősé­gek jórészt kihasználatlanul maradnák az iskola-oktatásügy területén is. Ennek mélyebb elemzése az egyetemi, főiskolai kutatók feladata. A Pécsi Állam- és Jogtudomá­nyi Karon dr. Iváncsics Imre és ár. Markos György adjunktusok így összegezték tapasztalataikat: a középiskolákban a fizikai dol­gozók gyermekei közül 1960— 67-ben még 54,7 százalék tanult, arányuk azóta 49 százalékra csőikként. Az egyetemek és főis­kolák első évfolyamain az 1964 —65-ös tanév 45,7 százalékával szemben az elmúlt tanévben 39 százalékra mérséklődött a szá­múk. A kutatók rámutattak, hogy a rendelkezésre álló adótok szerint a fizikai dolgozók gyer­mekeinek százalékos aránya a szocialista országok legtöbbjé­nek felsőoktatási intézményed­ben magasabb: Bulgáriában több mint 60 százalék, Csehszlovákiá­ban 46 százalék, Lengyelország­ban 44 százalék, Romániában csaknem 58 százalék, Jugoszlá­viában 54 százalék. A teljesség kedvéért érdemes egy pillantást vetni az európai kapitalista or­szágok adataira: Franciaország­ban mintegy 4 százalékos, az NSZK-ban alig 20 százalékos, Svédországban pedig 14 százalé­kos volt a legutóbbi adatok sze­rint a munkás—paraszt szülők gyermekeinek aránya az egyete­meken, főiskolákon. A hazai viszonyokat elemezve az egyetemi kutatók kiemelik, hogy a vezetőállásnak és értel­miségiek gyermekei közül 38 százalék jut el a középiskolába, 34 százaiéit az egyetemre és fő­iskolára. A középszintű szakem­bereknél ezek az arányok 68 százalékra, illetve 17 százalékra módosulnak. Az úgynevezett iro­dai dolgozóknál az arány 79, il­letve 17 százalék, szakmunká­soknál 37, illetve 7 százalék, be­tanított munkásoknál 25, illetve 3 százalék, segédmunkásoknál 27, illetve 2 százalék, míg végül a mezőgazdasági fizikai dolgo­Gyulán hozzákezdenek a negyedik termálkút fúrásához A napokban Gyulára szállí­tották és a Kisökör-járáson a Tiborc és a Kétmalom utca vé­gén, a körgáton túl már fél Is állították az OVIKUV ceglédi Nőit a biztosítottak száma megyénkben Megjelent az SZTK megyei statisztikai évkönyve, melyben érdekes adatokat találunk a tár­sadalombiztosítási és egészség­ei gyi helyzetről. Számadatokkal, táblázatokkal illusztrálja a je­lenlegi helyzetet, az utóbbi évek­ben elért fejlődést. Megyénkben a biztosítottak száma az elmúlt 10 év alatt 45,6 százalékkal nőtt, s az összlakosság 98 százaléka jogosult a társadalombiztosítási szolgáltatásokra. A statisztikai évkönyv részle­tes kimutatást nyújt a biztosí­tottak létszámának alakulásá­ról, népgazdasági áganként Ezenkívül a különböző szolgál­tatásokról, a táppénz kifizetések helyzetéről, a balesetekről. En­nél érdemes megemlíteni, hogy az utóbbi időben valamelyest csökkent az üzemi balesetek száma, bár az őszi-téli hónapok­ban aránylag magasabb, mint az év más hónapjaiban. Tartal­mazza a könyv az anyasági se­gélyek, szülési és gyermekgon­dozási segélyek alakulását. Az utóbbiról megállapítja, hogy évről évre többen veszik igény­be a kormánynak e szociális jellegű intézkedését. üzemegységének nagyteljesítmé­nyű berendezését a negyedik termálkút fúrásához. Ez az újabb 2500 méter mély kút a békés­csabaival együtt a térség legmé­lyebb kútja lesz. A vízművek, illetve a fürdő vezetősége a jö­vő évben már üzemeltetni sze­retné. Itt írjuk meg, hogy a Várfürdő idei látogatási terve 605 ezer volt, ezt ezen a héten kedden teljesítették! . zók esetében 27, illetve 4 szá zalék. A számszerű arányokat te­kintve nincs különösebb gond a Szegedi Tanárképző Főiskolán — állapítja meg dr. Nagy Pál főiskolai tanár, valamint Elek József tanulmányi osztályvezető. Intézményüknél éveik óta 50 százalék körül mozog a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya. Többségük azonban — több mint kétharmad részük — 20 000 la­kosnál kisebb településről szár­mazik, ami hátrányos helyzetü­ket tovább növeli. Jellemző az is, hogy az átlagon belül eltérő a különböző szakok hallgatói közötti részarányuk: a matema­tikával kapcsolódó szakon igen sok a munkás—paraszt gyerek — tóbb mint 70 százalék —, de feltűnően kevés az ének-zemé­valamint a rajzzal kapcso­lódó szakokon — gyakran keve­sebb mint 30 százalék. Ez rész­ben azzal magyarázható, hogy a középiskolában, a családban egyaránt kisebb a lehetőség a szükséges előképzettség meg­szerzésére. A szegedi kutatók ki­emelik: a munkás—paraszt szü­lők gyermekei lényegében azo­nos tanulmányi eredményt ér­nek el a főiskolán, lemorzsoló­dásuk nem jelentős. Hátrányos helyzetükből adódóan ezt a szín­vonalat csak úgy tudják tartani, ha tanáraik is, önmaguk is na­gyobb erőfeszítéssel dolgoznak. A családi környezetből eredő hátránynál is jelentősebb ténye­ző azonban az általános és kö­zépiskolák szintbeli különbsége: az iskolák érdemjegyei még ko­rántsem fejeznek ki azonos fel­készültséget. így a felsőoktatás­ban a hátrányos helyzet egyre kevésbé a családi környezettel, s mindinkább az előképzettséget nyújtó iskola szintjével, illetve típusával hozható kapcsolatba. , . , (MTI) Cikkünk nyomán: Záróra este 11 órakor Lapunk október 10-i (vasár­napi) számában Csendeseb­ben vigadjanak! cím alatt szó­vá tettük, hogy Békéscsabán, a Bocskai utca 1 szám alatti Kispipa-vendéglőben éjjel fél 2-ig tart a záróra s a távozó vendégek közül egyesek üve­geket, ablakokat törve, ordí­tozva, kapukat döngetve felve­rik az éjszaka csendjét. A környékbeli lakosság kérelmét tolmácsolva, javasoltuk a Bé­kés megyei Vendéglátóipari Vállalatnak hogy hozza előbb­re a zárórát. Ezzel kapcsolat­ban a vállalat írásban az aláb­biakat közölte: Helytadva a jogos bírálat­nak, valamint figyelembe véve a környék lakosságának kí­vánságát, a bolt záróráját 1971. október 12-től 23 órára mó­dosítottuk. Nem tudtunk azonban egyetérteni azzal az értékelés­sel, mely szerint a vállalat a jó üzletet az ittas emberek ki­szolgálásától reméli. Ilyen meggondolást sem üzletpoli­tikai, sem értékesítési gyakor­latunk nem tartalmaz. A korábbi nyitvatartási Idő megállapításánál abból indul­tunk ki, hogy a város köz­pontjában üzemeld reprezen­tatív egységeinket tehermen­tesítsük”. Kincses hajó Az angliai Scilly-szi géleknél 1743-ban elsüllyedt holland kincsszállító hajóra bukkantak. Az arany- és ezüstrakomány értékét kétmillió fontra becsü­lik. ■BaBataaaaaB8aBtaiBaaasaaBaaaaa«aaaBBaaiBaaaaaaaaaaBaBaaaBaaaaaaaiaaaaaaaiaaaaM«aar Markológép a répaj oUón «aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaBaaaaaaaaaaaa*aa, mondván, hogy éhes vagyok. „Ember — mondja. — Tudod te, hol élsz? Tudod te, hogy él­nek másutt? Tudod te, mi az a hajsza, a begombolkozás, a zár­kózottság? És Ismered te a sa­ját országodat?” A Bükköt említi és a Mát. rát: szerinte ez a világ közepe. Neki, aki a svájci hegyekből jött! Otthon skótvíszkit iszik, de itthon ízlik a barackpálinka. „Büdös, mondom, nálunk már senki nem issza”. „Nem baj, több marad nekem!” — feleli, s aztán elkezd agitálni. — Hát, ide figyelj — mondja. — Tizenöt éve elmentem, mert úgy éreztem, ennek az országnak nincs jövője. Most visszajöttem, s rájöttem, hogy oda mentem, ami a múlt. Haza nem költöz­hetek, mert ilyen az élet, élni valamiből kell, s nekem negy­venévesen ott van a megélheté­sem. Szeretem Svájcot és hálás vagyok neki, mert kenyeret adott nekem. Benneteket viszont csodállak. — Ez igazán jólesik... — Ne vedd elismerésnek. Azért csodálkozom, mert akár- hová megyek, panaszokat hallok. Nem veszitek észre, hogy hol éltek és hogyan éltek. Csak azt látjátok, hogy keskenyek az utak, de azt nem, hogy gyönyörű tájakra vezetnek? Arról panasz­kodtok, hogy kicsi és szegény or­szágban éltek, de nem néztek széjjel, hogy ez az ország mi­lyen nagy és jómódú lett? Arról beszéltek folyton, hogy mit nem csináltatok meg rendesen, de ar­ról kevesebbet, hogy mi mindent csináltatok? Sóhajtott. — Ez nem Svájc! Mert ott mindenki a saját országát cso­dálja. Ti pedig mindig a má­sét... A zsebében ott volt a csekk­könyve. Az étterem előtt ott várta a Mercedes. Otthon ötszo­bás villája van, s a honvágy sem gyötri, amióta évente többször is hazalátogathat. Kis vállalata van, azzal a szóhasználattal, j amely elmenetelekor volt ér­vényben, „egyéb” foglalkozású. S irigyel bennünket, itthoniakat. Maidnem elfelejtettem elmondani, hogy honnan ismer­jük egymást. Egy iskolába jár­tunk. Nem Svájcban, természe­tesen, Magyarországon. S azóta, hogy útjaink elváltak, szintén tanultunk. Másutt-másutt. De talán mégsem teljesen mást... Pintér István V illany szerelőt TMK-munkára gyulai telephellyel, Békés, Békéscsaba, Gyula, Orosháza, szarvasi munkák végzésére azonnali belépéssel felveszünk, legalább 5 éves gyakorlattal. Fizetés megegyezés szerint Jelentkezni: Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, Gyula, személyzeti osztály. Telefon: 446. * A csanádapácai Haladás Tsz 220 mázsa cukorrépát takarít be holdanként. A cukorrépát kézzel szedték, tisztították, csomóba rakták. A szállítást gépekkel végzik, úgyszintén a rakodást is. A markológép vil­láskosara kiválóan megfelel erre a célra. (Fotó: Demény) Bßrfs C 1971, OKTÓBER IC. ^

Next

/
Thumbnails
Contents