Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-13 / 241. szám
A hozsanna nem elég A nők politikai, gazdasági- szociális helyzetéről szóló párt- határozatot helyeslés kísérte mindenütt. És kíséri most is, jó másfél esztendő után. És ez nagyon jó. De az már nem jó, hogy sok helyen még most, másfél esz. tendő után sem jutottak túl a helyeslésen Hogy csak arra utal. jak: Békéscsabán hónapokkal ezelőtt a városi tanács vezetői meghívták a vállalatok, üzemek, gazdasági egységek képviselőit olyan eszmecserére, melyen arról esett szó, hogy anyagi eszközök, kel támogassák az óvodák, bői- csődék bővítését, építését. És ml történt azóta? Semmi vagy alig valami. A vállalatok nagyobb ré. sze nem nyilvánította ki készsé. gét: mivel, mennyivel akar hoz. zájárulni, hogy Békéscsaba e nyomasztó gondját enyhítse. Ha csak azt említem meg, hogy a nyilvántartott bölcsődei és óvodai korú gyermekek közül most az ősszel négyszázan nem kaptak helyet a gyermekintézményekben, mert nem fértek el. Ha meg azt is hozzáteszem, hogy a valóságban jóval több gyermek maradt ki az óvodákból, bölcsődékből, hiszen több szülő eleve nem kérte gyereke felvételét, mert sok a jelentkező, és úgy sem jut be a gyereke. Gondoltak-e arra azoknak a vállalatoknak a képviselői, akik készségüket sem nyilvánították, hogy megyeszékhely e nyomasztó gondját anyagi eszközökkel kívánják enyhíteni, mit tudnak tenni a négyszáz gyereknek és a többieknek a szülei? Gondoltak- e arra, hogy a munkába járó szülők havi 500—600 forintot fizetnek a gyermek otthoni meg őrzéséért? Kötve hiszem, mert alig találnak a kollektív szerző- désekben érdemi részt a gyermekintézmények fejlesztéséről, azokhoz való hozzájárulásáról, Hasonlóképpen „nyitva” marad, tak az ötéves tervek is. Nem akarok párhuzamot vonni, mégis azt sugallja valami, hogy a Bé késcsaba, Szigligeti utcai gyermekintézmény építésének évről évre való elhúzódása hasonló „féloldalasság”-ban gyökeredzik. Még akkor is, ha „kapacitás hi. ány” az oka. Mert ugyebár szép dolog a helyeslés, de ha elmarad a tett, vajmi keveset ér. Annyit, mint halottnak a csók. Más sza. szavakkal: formális kinyilatkoz- tatásnak tartom ezt, amelyből soha nem lesz egy deka hús sem, egy deciliter tej sem, egy méter járda sem, és semmi. Akár ho- zsannázhatok a nőkről szóló határozatról, mit sem ér, ha nem lesz több bölcsődei ágyacska, óvodai asztalka, —ei. Segítik a tanulni vágyó nőket A Szarvasi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetben segítik azokat az asszonyokat és lányokat, akik valamilyen szaktanfolyamon, vagy főiskolán és egyéb oktatásban akarnak részt venni. A továbbtanulót anyagi és erkölcsi elismerésben részesíti a vezetőség és a vizsga- eredményt külön jutalmazza. Az arra érdemes fiatal dolgozó nőt, aki tanulmányi szerződést köt a szövetkezettel, iskoláit sikeresen folytatja, évi ötezer forinttal segítik. Ez a gyakorlat példamutató lehetne más gazdasági egységekben is. Az eredmény már megmutatkozott, mert 1967-ig főiskolát végzett női dolgozójuk nem volt, azóta viszont már ketten szerezték meg a főiskolai képesítést. száll hátizsákkal érkező tizem- huszonévesek — majdnem annyi a lány közülük, mint a fiú — az olcsó campingeket keresik. Érthető is ez a kontraszt, mivei Velence igen drága város, hiszen lakói jóformán az idegenforgalomból élnek. Az előkelő, fényes üzletek kirakatai zsúfoltak az aranytól, a finom ruhaféléktől, drága szőnyegektől, s az ezres-tízezres nagyságrendű számokat mutató árcéduláktól. Nem olcsó azonban egyéb sem. Különösen drága mindenféle az élelmiszer, mint ahogyan ugyancsak magas a múzeumi belépőjegyek ára is. Az Olaszországot felkereső magyar turisták —- számuk igen tekintélyes — általában Velencével kezdik az ismerkedést. Campingban, vaporettón, üzletekben, múzeumokban lépten- iivómon magyarokkal találkoztunk. Az ismerkedést Velencével a Szent Márk téren kell elkezdeni. A világ legszebb tere — mert annak tartják — harmonikus egységet alkot. A teret három oldalról körülölelő árkádos paloták, a 4. oldalt lezáró Szent Márk templom, az égbeszökő, közel 100 méter magas Campanile karcsú tornya, mind megannyi díszlete ennek az együttesnek. Reménytelen vállalkozás egy rövid útijegyzetben részletesebben beszámolni arról a térről, melyről már Petrarca évszázadokkal ezelőtt is úgy nyilatkozott, hogy „nincsen párja az egész földön”. Oldalakat lehetne írni a legfontosabb „kellékekről”, a Szent Márk templom egyedülálló moziakképeiről. az óratorony tetején a könyörtelenül múló időt harangütésekkel jelző ír--” ~cl Mindez azonban csak bevezetés a további látnivalókhoz. A Doge-palota díszesebbnél díszesebb teremsoraihoz, a volt dogéi lakosztályhoz, a díszteremhez, a Sóhajok hídján át megközelíthető sok szenvedést látott börtönökhöz. Nem ismerheti Velencét —• tartják —, aki nem hajózott végig a Canal Grandén. Stílusosan gondolán keli ezt a gyönyörű, a maga nemében páratlan utat bejárni, azonban a vaporettó (a velencei villamos, illetve autóbusz) is megteszi, részben az előbbi borsos tarifája, részben pedig mivel az utóbbi is eléggé lassan, szinte 100—150 méterenként kikötve halad végig a csa- torán, bőven van tehát idő a szemlélődésre. A közel 4 kilométer hosszú csatornát szebbnél szebb paloták, templomok övezik, ennek partján van a velencei festészet világhírű gyűjteménye az Accademia, ezen ível át a 378 velencei híd legszebbi- ke, az egyetlen 28 méter fesztávolságú márványívből álló Rialto, itt van a piac, a várost a szárazfölddel összekötő földnyelv végállomása: a pályaudvar és még számos egyéb látnivaló. Néhány nap Velencében még a futólagos ismerkedésre is kevés, hiszen az évszázadok során annyi érték, annyi műremek halmozódott föl ezen a tengertől elhódított kis területen, amelynek megtekintéséhez hetekre, sőt hónapokra lenne szükség. Az egyre „gyorsuló idő” azonban mindenkitől azt követeli, hogy minél gyorsabban, minél többet fogadjon be magába, így tehát néhány nap után újabb városok, újabb élményt ígérő tájak felé indultunk. Dr. Papp János Következik: Firenze. Most megjelent folyóiratok FÁKLYA Mi a holográfia, hogyan lett egy moldovai erdószlányból világhírű Pillangókisasszony; ki volt Polenov, akinek Oka-menti házát tízezerén keresik fel évente; hogyan merítenek a népművészet kincsestárából a szovjet divattervezők; milyen a nő helyzete a szovjet társadalomban; miből lett a nálunk is kedveit ékkő, a borostyán? minderre képekkel illusztrált cikkekben választ ad a Fáklya legújabb száma. Színes riport számol be a moszkvai Nagy Színház budapesti vendégjátékáról. Rumjanoev akadémikus a szovjet tudomány fejlődésének útjait ismerteti, két írás pedig a szocialista országok gazdasági együttműködésével foglalkozik. BÉLYEGGYÜJTÉS A világ legnagyobb hobbyja a bélyeggyűjtés: 140 millió szerve, zett gyűjtőt tartanak nyilván. Számuk Magyarországon hatnyolcszázezerre tehető. A népszerűség oka: a filatélia modern irányzata, a motívumgyűjtés, vagyis mikor valaki olyan ábrá- jú bélyeget gyűjt, amely megfelel érdeklődési körének és azokat bizonyos rendszerezéssel helyezi el albumában. Ezzel a filatéliában rejlő értékes jelenséggel foglalkozik Hajdú Endre Bélyeggyűjtés című, most megjelent könyve, amely szórakoztató formában, derűs törénetek- kel mondja ei, mit hogyan gyűjtsünk. JELENKOR A Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat új száma, Bertha Bulcsú nagysikerű interjú-sorozatában ezúttal Cseres Tibort mutatja be. Az interjúhoz társul Cseres Tibor: Jelenségek c. értékes szépprózai írása. A szépprózai rovatban emel lett Kolozsvári Grandpierre Emil regényének újabb részletét és Mészöly Miklós Noteszének folytatását olvashatjuk. Ugyancsak az új számban kezdi meg a folyóirat Bertha Bulcsú szép- irodalmi szociográfiájának közlését A versrovatban többek között Galambosi László, Keresztúry Dezső, Pál József, Takács Imre és Weöres Sándor jelentkezik új költeményeivel. A kritikai rovat vezető írása Fodor András új verseskötetét elemzi. Állami válla latok, szövetkezetek! Különféle méretű ládák olcsón és állandóan kaphatók Bp., IX., Ecseri ú 14. Bp., XIII., Gogol u. 13. Bp., IX., Ipar u. 5. mmsss. 5 Hé if if Békéscsabán Három esemény egyetlen este Nem volt könnyű dolguk hétfőn este az irodalom, a zene, a tánc barátainak. Egyszerre három lehetőség csábította őket, hiszen a Megyei Művelődési Központban Simái Mihály költői estjét, a TIT Értelmiségi Klubjában a Dante emberábrázoló művészete című előadást, a Jókai Színházban pedig a Magyar Állami Népi Együttes felléptét hirdették a plakátok, prospektusok. S bármelyiket is választotta valaki a három közül, két másik emlékezetes élménnyel szegényebb maradt Tiszán innen. Danán túl címen mutatta be új műsorát a Rábai Miklós vezette Állami Népi Együttes. Félszáz hallgatónak Daniéról beszélt Bán Imre, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanszékvezető tanára. Képünkön elöl bairol-jobbrs: Balogh Ferenc, a költői est házigazdája és Simái Mihály. A kőitől esten a több mint egy évtizede még békéscsabai lakos Simái nagy sikert aratott (Deméay Gjr. telő S 1971. OKTOBER 13.
