Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-13 / 241. szám
A szövetkezetek alkalmazkodnak a lehetőségekhez Fehér Lajos felszólalása as ipari szövetkezetek VL kongresszusán Ä2 ipari szövetkezetek: VI. kongresszusa kedden reggel a beszámolók, a határozati javaslatok és az alapszabálytervezet feletti vitával folytatta munkáját. Délelőtt szólalt fel Fehér Lajos, az MSZMP Polliid,kai Bizottsága tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese Elöljáróban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nevében köszöntötte a kongresszus részvevőit, s általuk az ipari szövetkezetek több mint 300 ezer dolgozóját. Az esemény jelentőségét méltatva hansúlyozta, hogy az 1100 ipari szövetkezet fóL évtizedes munkájáról számotadó ianácsloezás az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése, ezen belül a korszerű szövetkezetpolitikai élvek és gyakorlat kialakulása nyomán bekövetkezett megújhodás és fellendülés nagy eredményeit értékelheti az ország közivéleménye előtt. Fehér Lajos méltatta a szövetkezeteknek a szocialista társadalomban és a népgazdaságban betöltött szerepét, miközben kiemelte, hogy pártunk IX. és X. kongresszusa, majd ezt követően az országgyűlés legutóbbi ülésén elfogadott egységes szövetkezeti törvény határozottan és világosan állást foglalt abban, hogy szocialista államunk hosszútávon számol a szövetkezeti mozgalommal, támaszkodik rá. Pártunk és kormányunk a szövetkezeti tulajdont az állami tulajdonnal azonos jellegűnek, következésképp az állami vállalatok és szövetkezetek egymás közti kapcsolataikban egyen jogúnak ismeri eL A szövetkezetek tevékenységét a szocialista tervgazdálkodás elválaszthatatlan szerves részének tartja. A szövetkezetek önállóan gazdálkodnak, s demokratikus működésük, önkormányzatuk keretei között a tagok egyéni érdekeit, valamint a szövetkezeti csoport-(vállalati) érdeket kellőképpen összhangba hozzák az össztársada- lom érdekeivel. Mindezekből kiindulva a szocialista állam ma és a jövőben is politikailag, gazdaságilag hathatósan támogatja a szövetkezeti gazdálkodást. A Központi Bizottság és a kormány pozitívan értékeli a szövetkezeteknek a beszámolási időszakban elért eredményeit; jól alkalmazkodnak a gazdaságirányítási reform adta lehetőségekhez. Mint egyre korszerűsödő kis- és középüzemekben, a szövetkezetekben oldható meg gazdaságosan az állami ipari nagyüzemekben gazdaságokban meg nem valósítható kisebb szériái ú, a lakossági igényeket kielégítő cikkek, továbbá speciális egyedi termékek gyártása. A szövetkezetek élve lehetőségeikkel évről évre nagyobb részt vállalnak a fogyasztók ellátásából. Nagy jelentőségű az építőipari szövetkezetek tevékenysége. Bírálta azonban Fehér Lajos a szolgáltatóágazat tevékenységének kelleténél lassúbb fejlődési ütemet, ez az a munkaterület, amelyen Dr. Molnár Frigyes, az OSZT és a SZÖVOSZ elnöke az Országos Szövetkezeti Tanács, valamint a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa nevében üdvözölte a kongresszus résztvevőit. Szólott a magyar szövetkezeti mozgalom növekvő nemzetközi tekintélyéről» sokasodó kapcsolatairól, s ezzel ikaipcso- latbam bejelentette: a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége Központi Bizottságának legutóbbi ülésén a szocialista országok szövetkezeti szövetségei, nek közös erőfeszítése nyomán az SZNSZ felvette tagjai sorába az NDK Szövetkezeti Szövetségét is. Dr. Molnár Frigyes bejelentését nagy taps követte. A továbbiakban, az OSZT elnök méltatta a szövetkezeti törvény jelentőségét, a szövetkezeti ágazatok közötti tapasztalatcsere és együttműködés fontosságát az egységes szövet- kezetpolitíka végrehajtásaiban. Beszélt az OSZT felhívása nyomán országszerte megalakult szövetkezeti kooperációs bízott. Ságokról, amelyektől a különféle szövetkezetek sokrétű társadalmi, gazdasági együttműködése időszerű kérdéseinek megoldását, a területfejlesztési célok megvalósításának segítését várják. Megemlítette a szövetkezeti kooperációk eredményeit: így például az egvüitt- működés következtében jelentősen megnőtt a szövetkezeti kereskedelem választéka, s az megfelelő segítség meliert előbbre kell lépni. Szólott a szövetkezeteknek az ipartelepítésben elért eredményeiről: 60 új vidéki telephelyen csaknem 20 ezer dolgozónak teremthettek munkaalkalmat — főként iparilag kevésbé fejlett megyékben. Bátorította — elsősorban a feldolgozó gépiparban — a kooperációs törekvéseket; főként az építőipari szövetkezetekben a technológia korszerűsítését és a fejlesztés során a saját erőforrások hatékonyabb mozgósítását. Szólott a szövetkezetek vállalati önállóságáról, a belső demokratizmus fejlesztéséről és a tagsági érdekeltség foltozáséról is. elmúlt néhány óv alatt felépült több mint félszáz szövetkezeti áruház, berendezése, giépi felszerelése, karbantartása számos helyen az ipari szövetkezetek magas színvonalú közreműködésével valósult meg. Dr. Molnár Frigyes most újabb iközös erőfeszítésekre hívta fel a test- vérmozgalmait a szolgáltatások területén is, különös tekintettel a lakásszövetkezetek karban, tartó tevékenységére és a szövetkezeti ügyvitel gépesítésére. A Termelőszövelkezetek Országos Tanácsának üdvözletét tolmácsodita Szabó István, a TOT elnöke. Szólott a két termelő-típusú szövetkezeti ágazat rókemvanásaiiról, a közös gondokról, köztük a mezőgazdasági tesz-etk ipari és szolgáltató tevékenységének fejlesztési lehetőségeiről is. Keserű Jánosáé könnyűipari miniszter elismeréssel szólott a könnyűipari szövetkezetek mimikájáról .hangsúlyozta a ruha-, cipő-, fehérneműgyártó szövetkezetek nagyarányú rész. vételének fontosságát a belkereskedelmi választék növelésében. Felhívta a figyelmet a szövetkezeti termékék jó hírének, minőségének védelmére, s végezetül azt a kívánságát fejezte ki, hogy legyen a szövetkezeti ipar „veszélyes” versenytársa az állami iparnak, a dolgozók igényeinek kielégítésében, mert ennek az egész közösség hasznát látja. A kongresszus szerdán folytatja munkáját. (MTI) A keddi nap további eseményei iHniHnnmiinniinMlH«iminnnv.«i«i Negyedévenként közel hatezer páij>mikrotalpas védőcipő készül a Budapesti Közületi Ruhakereskedelmi Vállalatnak Medgyesegyházán a Bőr- és Textilruházati Ktsz-nél. Képünkön Kocsis Hihály műszaki vezető a felsőrész készítését ellenőrzi. (Fotó: Demény) Védőcipők Budapestre üegbccMfilés, iiigi ajnározás? K özismert tény — ENSZ-sta- tisztikák is igazolják —, hogy hazánk azon kevés számú, élenjáró országok közé tartozik, amelyekben a társadalombiztosítás a lakosságnak csaknem száz százalékára kiterjed. A rendkívül sokrétű társadalmi gondoskodás, — ingyenes betegellátás, a különféle kedvezmények és szociális juttatások, a nyugdíj- jogosultság biztosítása stb. — együttes értéke egy-egy dolgozó állampolgár esetében szinte egy másik keresettel felér. Országunkban hovatovább ismeretlen érzületté vált az elöregedéstől, munkaképtelenné válástól való félelem, hiszen a nyugdíjasok, munkaképtelenek megélhetéséről is gondoskodnak, ha ma mégnem is világszínvonalon. Az elöregedés, a munkaképtelenné válás demográfiai kategória, amellyel önként értetődően és folytatólagosan számolnunk kell. Az is köztudott, hogy szocializmust építő társadalmunknak alapvető éltet» eleme a munka, E helyzetben mi sem természetesebb, mint az hogy a munkából kiesők pótlásáról gon. doskodni kell. Nem kétséges, hogy ez elsősorban az ifjúság, a pályakezdő fiatalok munkaba- állításával valósítható meg. Et a célirányos törekvés ad- 6 ja a magyarázatát annak, hogy a sajtóban és a rádióban, a televízióban és a legkülönbözőbb fórumokon oly sok szó esik napjainkban a pályakezdő fiatalok problémáiról. Törvények és rendeleték, útmutatások és intézkedések sokasága segíti e gondok, nehézségek áthidalását. Nem más ez, mint pártunk és kormányzatunk reális alapokon nyugvó társadalom-politikájának megannyi segítőkész megnyilvánulása. Ennek szükség- szerűségét pedig ma már nem csupán az említett utánpótlás igénye diktálja, hanem a rohamos társadalom-politikai, műszaki fejlődés által támasztott, fokozottabb műveltségi, képzettségi és rátermettség: követelmények is. Am ezen reális és igényes társadalompolitika irányelveinek gyakorlati alkalmazása korántsem ilyen egyszerű és gyakorta nemkívánatos torzulásokkal jár. Kiváltképpen a magasabb képzettséget, általában egyetemi vagy főiskolai végzettséget igénylő munkahelyek egy részének betöltésénél tapasztalhatunk káros jelenségeket. Vitathatatlan, hogy nálunk a " pályakezdő diplomásoknak nagy megbecsülésben van részük. Többnyire nincs is elhelyezkedési gondjuk, hiszen már a tanulmányi idő alatt szerződést köthetnek leendő munkahelyükkel, amelytől ösztöndíjban is részesülhetnek. Ez így helyénvaló is. Csakhogy ez a „megbecsülés” a valóságban gyakorta túlbecsüléssé, nem egyszer ajnó- rozássá fajul, ami már súlyos hiba. Számos olyan esetről tudunk, amikor az adott vállalat a pályakezdő diplomásnak „helyből” magas dotációval járó pozíciót, lakást és egyéb anyagi juttatásokat ígért s — ígéretét be is váltotta. Anélkül persze, hogy meggyőződött volna az illető képességeiről .rátermettségéről. De vajon milyen becsülete van az így szerzett jólétnek? Nem jellemző, de nagyon is drasztikus példát említünk meg. Egyik nagyvállalatunk kezdő mérnöke így nyilatkozott: „Adjanak a diplomáért négyezret s ha még mellé dolgozni is kell, azt külön fizessék meg!” Az ilyen felfogás figyelmet érdemel. Nem elszigetelt volta, hanem társadalmi veszélyessége miatt. Az ilyen önző. öncélú gondolkodásnak a logikája csak ez lehet: minek gyötörjem magam a munkával, amikor ugyanazt az anyagi bázist különösebb erő. feszítés nélkül is elérhetem? Pedig a pályakezdő — ha diplomás is — csakis a munkában tanúsított magatartásával, szorgalmával és rátermettségével vívhatja ki azt az igazi erkölcsi megbecsülést, amely egyszersmind nagyobb anyagi elismerésre, magasabb beosztásra pre- destinálhatja. A pályakezdő fiatalok egy része hajlamos arra, hogy a becsületes munkában megőszült idősebbek visszaemlékezéseit egyetlen kézlegyintéssel, fitymáló ajk- biggyesetéssel intézze el. Szem elől tévesztve azt, hogy ezek az vidős szakik” részt vettek a rom. badőlt ország újjáépítésében, abban az immár harmadfél-évtizé. des áldozatos munkában, amely — egyebek között — lehetővé tette, hogy ma már ezrével hagyhatják el az egyetemek, főiskolák kapuit az ifjú diplomások. S még egy dolog, amiről némelyek a pályakezdő fiatalok közül megfeledkeznek. Az, hogy egyszer majd ők is megöregszenek. Figyelmet érdemel, hogy ha egy mai pályakezdő például tíz évet eltölt majd egy munkahelyen, 30—35 éves korában már korántsem számít egészen fiatalnak, pedig még 25—30 további évet (!) kell dolgoznia. 1/ ülőn megjegyzendő: mindig voltak és lesznek húsz évesek, és hatvan évesek. Ez az emberi élet természetes folyamata. Ezért nem előny az egyik, nem hátrány a másik. Az is, ez is egy állapot. Kazár Mátyás Uj lengyel Diesel-mozdony A poanaini üzemben gyártott I Diesel-mozdonyok (kitűnően be. váltak a lengyel állami vasutak vonalain. Egy itt gyártott új lengyel mozdony 1700 lóerős, sebessége óránkint 120 kilométer. Rendszere teljesen gépesített. A berendezések részben félvezető elemeken alapulnak; ilyen többek között a segédgenerátorral együttműködő tranzisztoros feszültségszábályozó. A mozdonymotort Fiat-licenc alapján gyártják. Egy mozdony értéke elérj a 300 000 dollárt. A mozdony tervezői a korszerűsítés során most 2250 lóerőre kívánják emelni a teljesítő- képességet A MEZÖBERÉNYI MŰSZAKI ÉS VASIPARI KSZ felvételre keres: lakatos, hegesztő, festő szakmunkásokat, valamint férfi segédmunkásokat, lakatos és kőműves munkakörbe Kéthetenként szabad szombat. Jelentkezni lehet: a Mezőberényj Műszaki és Vasipari Ksz személyzeti vezetőjénél; Mezóberény, Népköztársaság u. 5. sz. alatt. x
