Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-13 / 241. szám

a megyei pártbizottság és amegyei tanács lapja

1971. OKTÓBER 13., SZERDA

Ara 89 fillér

XXVI. ÉVFOLYAM, 341. SZÁM

Kiverekedni? — Kiharcolni?

Ügy vélem, ragyán sokunknak egyetértésével találkozott az október 8-án megtartott Miniszter tanács ülésén ele az a törekvése, hogy korszerűsíti a beruházással kapcsolatos hatósági eljárásokat. Ebben többek körött benne van: „Felül kell vizsgálni a beruházások lebonyolításával kapcsolatos pénzügyi, gazdasági és jogi előírásokat, a hatósági előírások megkönnyítése érdekében pedig áttekinthető, témamutató rend. szert kell kialakítani.”

Ebből következik továbbfejlődésünk alapvető kérdése; a beruházások volumenére, népgazdaságikig legelőnyösebb ösz- szetételére, arányaira, és kiegyensúlyozottságára ügyelni kell. AIV. ötéves terv gazdaság- fejlesztési céljainak megvalósításában a beruházások döntő szerepet játszanak. A tapasztalatok szerint azonban a beruházási gyakorlat eddig nem segítette elő kielégítően a célok megvalósítását, a különböző anyagiak hovafordítását. És amikor erről szólok, elég furcsa gyakoriság jut eszembe. Nagyon elterjedt gondolkodásmód: „csak kezdjük meg az építkezést, majd lesz valahogy, félben úgysem maradhat”. Hogy időben mikor, és milyen forrásokból épül meg, az nem mindig képezi a mérlegelés tárgyát

Mégis milyen „forrásokra” támaszkodnak? Arra a korábbi gyakorlatra, egy hallgatólagos, ki nem mondott — de nem kevésbé fontos — „forrásra”, amely rövidem abban foglalható össze: ki tud többet kiverekedni a megyének, vagy megyén belül a településnek érveléssel, vagy összeköttetéssel a központi alapból. A „helyi érdek” a minél nagyobb vissza nem térítendő állami támogatásban, terven felüli beruházásokban jelentkezett függetlenül attól, hogy a népgazdaság egyensúlya eközben miként alakult. A helyi szervek arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az országos szervek felelősek a népgazdasági összefüggésekért, a .megyeiek, a városiak, a községek pedig az adott területért. Ez a felfogás alapjában helyénvaló, de a régi mechanizmus keretei

között ez a „kiharcoló”, a „kijáró”, magatartás hamis gyakorlatát erősítette. Erősítette, mert a népgazdasági tervben a területfejlesztési elvek elnagyolták voltak és csak speciális esetekben voltak követhetők.

Sajnos, ez a szemlélet ma is tettenérhető. Megfigyelhető, hogy amikor az ország egészében kedvezően fejlődik, s a legfontosabb mutatók évről évre megfelelően alakulnak, egyes települések életben ugyanakkor problémák adódnak. Cikkek, parlamenti felszólalások, jelentések gyakran adnak hangot arról, hogy az adott megye, város, község ebben, vagy abban utolsó, az országhoz képest lemaradás van. Nem lebecsülendő ennek jelentősége sem, hiszen Békés megyében is — hasonlóan más megyékhez — komoly gondokkal küszködünk. Ismeretes gondunk egyebek körött a lakás, út, víz stb. napirenden levő kérdések megoldása. Mégis szükséges szót emelni az ilyen jellegű, mai gyakorlatban is jelentkező fedve, tés ellen. Igaz, mindenki nem lehet első. Azonban az elsőséget necsak az összeköttetés döntse el, Iranern a megfontolt, jól szerkesztett terv ütemes, igazságos sorrendje. A népgazdasági terv felborítására irányuló „kijáró” cselekedet ne erényt erősítő, hanem elítélendő cselekedet legyen azok számára, akik fent erősítik ezt.

Természetesen ez a magatartás nem valamiféle tudatos tervszigor ellenzéséből fakad. A régi mechanizmus szolgáltatta hozzá az alapot, amikor gyakran összeköttetések útján döntöttek el egy-egy gazdasági kérdést, — főleg a beruházás sorsát Az „élelmesség” így vált e korszak kísérő jelenségévé. A túlzott centralizált irányítás terméke volt ez, ami már ugyan nincs, de a nagykapu mellett sok esetben megtalálható és járható a kiskapu. Bízunk benne, hogy a Minisztertanács hatékonyabb beruházási politikájára irányuló intézkedései sok kiskapu bezárását is jelentikRocskár János

Agrárközgazdászok tanácskozása Békéscsabán

Dr. Saás Gábor, a mezőgazdasági és éíemezésugyi miniszter első helyettesének vitaindító előadása

A Marx Károly Közgazdasági Egyetem Közgazdász Továbbképző Intézetének kezdeményezésére és szervezésében 12 előadásból álló agrárközgazdász to. vábbképző-tanfolyamot szervez, tek Békés megyében. A Dél-Békés megyei és a Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetsége termelőszövetkezeti elnököket, vezető szakembereket és üzemgazdászokat hívott meg. Az élelmiszergazdasághoz tartozó ipari üzemekből szintén jelentős érdeklődés volt a szervezés során. Tegnap, október 12-én megtartották az első összejövetelt Békéscsabán, az SZMT tanácskozó termében, ahol Békés megye agrárközgazdászai előtt dr. Soős Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese mondott vitaindító előadást A mezőgazdaság aktuális közgazdasági problémái a IV. ötéves tervben címmel.

Az előadás Után konzultáció következett. Termelőszövetkezeti és vállalati szakemberek, politikai vezetők kérdéseket tettek fel többek között a fejlődést előmozdító gazdasági ösztönzők alkalmazásáról, ezek továbbfejlesztésének lehetőségéről, az élelmiszergazdaságon belüli termelés hatékonyságának növeléséről.

MA:

NIXON MOSZKVÁBA UTAZIK

(2. oldal)

AM*G A VENDÉGEK ALSZANAK...

(4. oldal)

A HOZSANNA NEM ELÉG (5. oldal)

HÉTFŐ ESTE BÉKÉSCSABÁN

(5. oldal)

ŐSZI TOTÖ (7. oldal)

Losonczi Pál Iránba utazott

Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és felesége — Mohammad Reza Pahlavi iráni sah meghívására — kedden liánba utazott. Az Elnöíkd Tanács elnöke feleségével együtt részt vesz az iráni állam fennállásának 2500. évfordulója alkalmából Perse- polisban sorra kerülő ünnepségeken.

Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, valamint az Elnöki Tanács és a kormány több tagja. (MTI)

Több termelőszövetkezetben továbbra is nehéz a pénzügyi helyzet

Községi törvénytervezetek a megyei tanács vb előtt

A megyei tanács végrehajtó bizottsága október 12-én ülést tartott Békéscsabán, Klaukó Mátyás elnökletével. Király József és Gajdács György osztályvezetők informatív jelentésben számoltak be az elmúlt évi veszteséges mezőgazdasági termelőszövetkezetek jelenlegi helyzetéről. A szanálási bizottság az elmúlt évi zárszámadások alapján a megye 51 termelőszövetkezetében folytatott szanálási eljárást, ebből 39-nél gyorsítottan, 12-nél hagyományosan. A viszonylag kedvező rendezés ellenére az a tapasztalat, hogy a legtöbb veszteséges tsz pénzügyi helyzete nem kielégítő, emiatt több gazdaság azon a határon van —- bár

veszteség nem várható —, hogy

Naponta 30 hold búzavetés

A Gyulai Állami Tangazdaságban lyás Pcter, valamint Trucz János búza magját.

jól halad az ősziek vetése. Vaszkán György traktoros és Gn- faros naponta 30 hold jól előkészített talajba veti el az őszi

(Fotó; Demény)

hitelképtelen. Többek körött a pénzügyi helyzet nagyon nehéz a dobozi Petőfi, a sarkadi Kossuth, a sarkadkeresztúri Egyetértés, a magyardombegyházi Rákóczi és még néhány termelőszövetkezetben. En nek okát abban látja a végrehajtó bizottság, hogy jelentős összegű veszteségek maradtak vissza kigazdálkodásra; költségnövekedések állottak elő; a búza termése is több tsz-ben gyengén alakult, valamint az állattenyésztés eredményei is általában kedvezőtlenek.

Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy a korábban hozott vb-intézkedések egy-két tsz kivételével eredményes hatást váltott ki. A tsz-ek többsége erőfeszítéseket tett a termelés szerkezetének egyszerűsítésére, a munkafolyamatok gépesítésére, stb. Sajnos, ezek a törekvések több esetben nem voltak megalapozottak. Hozzájárult ehhez a is, hogy a járási hivatalok egy része nem hajtotta végre a megyei tanács vb idevonatkozó határozatát. Az ilyen magatartása elítélendő — mondotta ki a végrehajtó bizottság — amiért

a felelősségre vonás sem maradhat el A testületi ülés gondosan elemezte a pénzügyi nehézségek okát és megfelelő intézkedéseket tett. Különösen felhívta a figyelmet az állami fegyelem megtartására, a határozatok következetes, időbeni végrehaj tására.

Ezt követően jóváhagyta több községi tanácsok szervezeti és működés szabályzatát. A szabályzatok felülvizsgálata során azt mérlegelte, hogy tartalmaz, zák-e azokat a rendelkezéseket, amelyek a tanács és szervei eredményes tevékenységének biztosításához szükségeseid

Jogkörénél fogva a végrehaj Ló bizottság több módosító javaslatot tett Üjkígyós, Kétegyháza nagyközségek és Lökösháza községi tanácsainak szervezeti és működési szabályzatuk kiegészítésére. Majd a végrehajtó bizottság megvizsgálta Békéscsaba város, Vésztő. Békés és Gyom a nagy községek pótelőirányzat engedélyezésére vonat, kozó kérelmét és a kért összeget jóváhagyta.

Ülését bejelentésekkel zárta.

Jugoszláv vendég megyénkben

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának vendégeként hazánkban tartózkodik Cecur Szavó, a Bosznia- Hercegovina Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának tagja, aki október 12-én, kétnapos látogatásra megyénkbe érkezett. A vendéget Békéscsabán dr. Becsei József, a városi pártbizottság titkára fogadta. Cecur Szavó elvtárs itt- tartózkodása alatt két előadást tart Békéscsabán és Orosházán a pártpropagandisták részére;

az önigazgatás fejlődése és a kommunisták szövetsége címmel. Első előadását Békéscsabán 12-én megtartotta. Ma,

13-án Orosházára látogat, ahol a városi pártbizottság vezetői fogadják, majd ugyancsak előadást tart a propagandisták részére.

A testvérpárt képviselője itt- tartózkodása idején Végh Andornak, a megyei pártbizottság munkatársának kíséretében megtekinti Békéscsaba és Orosháza nevezetességeik -4