Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-10 / 213. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1971. SZEPTEMBER 10., PÉNTEK Ára: 80 fillér XXVI. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM Jövőre óira Gyulán tartanak konferenciát A 6. Regionális Napfizikai Konferencia csütörtökön tovább folytatta munkáját. A délelőtt folyamán előadást tartott F. Jager, a Potsdami Obszer­vatórium igazgatója, B. Kom­pott, a Wroclavi Akadémia munkatársa, E. Tifrea, a Ro­mán Akadémia Obszervatóriu­mának munkatársa. Délután Jan Hanasz-t, a To- rusd Obszervatórium munkaitár. sát, valamint S. Pintért, a Huibanovoi Geofizikai Intézet igazgatóját hallgatták meg a résztvevőik. A konferencia résztvevői tiszte­letére este a belvárosi templom­ban orgonahangversenyt rendez­tek. Dobos Lajos elismeréssel szólt a szervezésről. Kilátásba helyez­te. hogy jövőre, amikor a Ma­gyar Tudományos Akadémia 12 konferenciát rendez az országban, valószínű, hogy egyiknek a szín­helyéül újra Gyulát választják. Kádár János, Losonczi Pál, Fock Jenő fogadta a francia külügyminisztert Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára csütörtökön délelőtt hivatalában fogadta a hazánkban hivatalos látogatáson tartózkodó Maurice Schumann francia külügyminisz­tert. A francia vendéget a Parla­mentben fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, s Mau­rice Schumann hivatalában ke­reste fel Fock Jenőt, a Minisz­tertanács elnökét. A szívélyes légkörben lezajlott látogatásokon a két ország kö­zötti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit, valamint az idő­szerű nemzetközi kérdéseket te­kintették át, különös jelentőséget tulajdonítva az európai bizton­sági konferencia összehívásának. *** Párizs A francia sajtó továbbra is élénk figyelmet szentel Schu­mann külügyminiszter budapesti látogatásának. A Figaro elsőoldalas címében jelenti be, hogy Kádár János csütörtökön fogadta Schumann külügyminisztert. A lap alcí­mében hangsúlyozza: „A meg­beszélés előterében az európai biztonsági értekezlet előkészíté­sének meggyorsítása áll”. A lap Budapestre küldött különtudósí- tója ezzel kapcsolatban azt írja: a fő kérdés, amit el kell dönteni az, hogy vajon már rögtön el le­het-e kezdeni a sokoldalú előké­szítő megbeszélések szakaszát. A La Nation Budapestre kül­dött különtudósítója hangsúlyoz­za a két külügyminiszternek már az első eszmecseréje is megmu­tatta, hogy milyen erős az az „enyhülési járvány”, amelyről a francia külügyminiszter nemré­giben beszélt. A nyugat-berlini megállapodást és Brandt kancel­lár moszkvai meghívását külö­nösen kedvezően fogadták a ma­gyar fővárosban, hiszen innen, a fenségesen hömpölygő Duna Huszonegy küldődet választottak a megye 42 szövetkezetének képviselői az OKISZ FI* Kongresszusára Csütörtökén délelőtt értekez­letet tartották Békéscsabán a megye 42 ipari szövetkezetének küldötted, az OKISZ VI. kong­resszusa előkészítésének jegyé­ben. A megbeszélésen jelen volt Baukó Mihály a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osz­tályának vezetője, dr. Dankó Já­nos, a megyei tanács ipari osz­tályának vezetője, az OKISZ képviseletében pedig Turba Er­zsébet, a szervezési osztály he­lyettes vezetője. A küldöttérte­kezleten titkos szavazással meg­választották azt a 21 Jelöltet, akik az októberben sorra kerülő VI. kongresszuson képviselik majd Békés megye szövetkezeti mozgalmát, elmondják észrevé­teleiket, javaslataikat a további fejlődés meggyorsítását illetőéin, segítenek az országos tanácsko­zás munkájában. A küldöttértekezlet első napi­rendi pontjának keretében mondta «1 tájékoztatóját Gold­berger János, a KISZÖV elnöke, az ipari szövetkezetek VI. kong­resszusára megjelent Irányelvek­ről, azok megvitatásának tapasz­talatairól. Majd a magye szövet­kezeteinek 1971. első félévi gaz­dasági fejlődését elemezte. Rész­letesen szólt a nagyarányú fej­lődés során bekövetkezett válto­zásokról a mozgalomnak a szö­vetkezeti családok közötti hatá­sáról, a bevezetett gazdasági re­form következményeiről. A szö­vetkezeti ipar elmúlt négy-öt évi fejlődése azt igazolja — mondotta többek között —, hogy a gazdasági önállóság nö­velése helyes volt, a szövetkezeti dolgozók, vezetők és beosztottak alkotó kezdeményezésének szé­les körű kibontakozásához veze­tett. Ennek nyomán gazdabbé, tartalmasabbá vált a munka, és magasabb színvonalra emelke­dett a szövetkezetek gazdálko­dása. amit legfényesebben a in. ötéves terv célkitűzésednek meg­valósítása bizonyít. A következőkben Goldberger élvtárs az Irányelvek jelentősé­géről szóit A szövetkezeti kong­resszus olyan időpontban ül ösz-j sze, amikor már feldolgoztuk a párt X. kongresszusának hatá­rozatait, s gazdasági és politikád helyzetünk reális ismeretével jelölhetjük meg a szövetkezeti mozgalom előtt álló tennivaló­kat. A szövetkezeid mozgalom történetében olyan nagy jelen­tőségű események sorozata kez­dődött, mint a szövetkezeti tör­vény előkészítése az elfogadásra, mint a szövetkezeti ipar 10 éves rekonstrukciós tervének kidolgo­zása. A mozgalom fennállása óta első alkalommal kerül sor olyan fontos dokumentum megvitatá­sára, mint ez az átfogo, pers­pektivikus terv. Ugyancsak első alkalommal történik, amióta létrejöttek a szövetkezetek a jelszabadulás után, hogy még a kongresszus előtt megvitatásra bocsássanak „Irányelveket”, me­lyek elfogadásuk után meghatá­rozzák majd a szövetkezetek fejlődésének további útját, az MSZMP X. kongresszusának ha­tározataival összhangban. Me­gyénkben szerzett tapasztalatok szerint az Irányelvek megvita­tása hozzájárult sok vélemény- különbség eldöntéséhez, a helyi szövetkezeti kérdéseket érintő véleményazonosság és egység kialakításához, megerősítéséhez. Ez az okmány a kongresszus elő­készítésének olyan alapdoku­mentuma, amely biztos politikai és gazdasági orientációt ad az egész szövetkezeti mozgalom számára. Goldberger elvtárs a további­akban arról beszélt hogy az V. kongresszus óta sok akkori el­lentmondás megoldódott, azon­ban a régiek helyett újabb gon­dok születtek, és a megoldásra váró problémák száma sem lett kevesebb. Ezek azonban már minőségileg másak, a moz­galom fejlődésének egy maga­sabb színvonalán keletkeztek fejlettebb viszonyokat tükröz­nek. Azért tekintünk várakozás­sal a VI. kongresszus elé, mert biztosak vagyunk benne, az or­szágos tanácskozás számba veszi majd a jelenlegi helyzetet, ki­dolgozza a problémák megoldá­sának módszerét, amelynek rea­lizálásán majd együtt fogunk munkálkodni. A feladatokról szólva a többi között utalt Goldberger elvtárs a IV. ötéves terv első félévének gazdálkodási tapasztalataira. Hangsúlyozta: bár az árbevétel 100 millió forinttal nőtt, mégsem lehetünk elégedettek a helyzet­tel. Az eredmények mellett há­rom olyan jelenségről kell öer szélnünk, amelyek — ha nem szüntetjük meg őket — károsan befolyásolják a gazdálkodás ha­tékonyságának további menetét. 1. A szövetkezetek több mint felében romlott az eredmény­szint. A bruttó árbevétel 5 szá zalékkal nőtt, de a költségek in­dokolatlanul nagyobb arányban nőtték a megengedettnél. Ha ez a helyzet nem változóik, megrö­vidülnek azok az alapok melyek egyedüli forrásai a gazdasági hatékonyság további növelésé­nek. 2. Nem megalapozottak a szövetkezeti beruházások anyagi lehetőségek hiánya miatt. Megkezdett beruházásokat nem tudnak befejezni, vagy sok eset­ben azt a tervezetten felül a nyereségrészesedésből fedezik. 3. A bérgazdálkodás helyzete sem megnyugtató a félévben: 11,6 százalékkal haladja meg a múlt év első felét, és jóval magasabb az optimálisnál. Az ilyen túlzott bőrszínt növelés megbosszulja magát az év végi zárásokkor. Végezetül javasolta Goldberger elvtárs, hogy a fenti jelenségek miatt vizsgálják felül az első fél­évi gazdálkodásukat a szövetke­zeti vezetők, és hozzanak meg­felelő intézkedést a hatékonyság növelésére. A küldöttközgyűlés befejező aktusaként választották meg a kongresszusi küldötteket, az or­szágos tanácsba delegáltakat, fo­gadták el a revizori iroda jelen­tését, valamint a kisipari szövet­kezetek közös fejlesztési alap­jának felhasználásáról szóló je­lentést az értekezlet részvevői. partjairól hangzott el 1969 ta­vaszán az európai biztonsági ér­tekezlet összehívását javasló fel­hívás. A konferencia ma már „a „berlini helyzet” rendezése után, a francia kormány szemében le­hetségessé vált. Mfls Fehér Lajos nyilatkozata a Vadászati Világkiállításról (3. oldal) Szép elhatározás (4. oldal) A fában szobrok rejtőznek (5. oldal) Cseregyerek (7. oldal) A párt megyei bizottságának vezetői fogadták a Penza megyei szakszervezeti küldöttséget Látogatás a békéscsabai Szabadság Tsz-ben és a Kner Nyomdában A megyénkben egyhetes láto­gatáson tartózkodó Penza megyei szakszervezeti küldöttséget teg­nap, csütörtökön délelőtt fogad­ták a párt megyei bizottságának vezetői: Frank Ferenv első tit­kár, dr. Szabó Sándor és Enge­di G. Sándor titkárok. A dele­gáció vezetőjével: V. M. Je- szimnel és tagjaival: M. M. Pih- tyelyovával, V, A. Patyusin- nal, valamint a kíséretükben levő Nagy Istvánnal, az SZMT vezető titkárával és Bocskai Mihályné SZMT-titkárral az MSZMP megyei bizottságának vezetői elvtársi, baráti beszélge­tésit folytatták. A szívélyes légkörű fogadás után testvérmegyénk szakszer­vezeti küldöttsége ellátogatott a békéscsabai Szabadság Tsz-be, ahol megismerkedtek a közös gazdaság munkájával, terveivel és eredményeivel. Délután a Kner Nyomdát keresték fel. Itt a vállalat életéről és termelésé­ről elhangzott tájékoztató után üzemlátogatáson vettek részt, s eközben nagy figyelemmel és érdeklődéssel tekintették meg a nyomda korszerű gépeit, beren­dezéseit és termékeit. Üzemláto­gatásuk során találkoztak és esz­mecserét folytattak a vállalat több vezetőjével, párt. és szak- szervezeti tisztségviselőkkel, ak­tívákkal. iaaaaaaaaaBBeaaaaaaaaaaaaaaaaBaaBBBaaaaaaaaaaaBBBeaaaBaaaaaaaaaaaaaaaaBBaaaaaaaaM Vetik cc repcét Az ősziek veté: et a repcevei kezdtéa el a bélmegyeri Üj Ba­rázda Tsz-ben. Schmidt Sándor lőagronómus a vetéssel kapcso­latos feladatokat beszéli meg Sári János traktorossal és Papp Sándor farossal. (Fotó: Márton Sándor)

Next

/
Thumbnails
Contents