Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-08 / 211. szám
To66, mint kigérlet KiS Z-élet az RFG-bcn fl békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola neve és híre már túlnőtt a város, de a megye határán Is. A 117 éves tanintézet az utóbbi negyedszázadban a kommunista ifjúsági nevelésben is kivette a részét. Talán ennek köszönhető hog£ az ország 53 középiskolája közül a megyében tavaly a sarkadi mellett az RGF-ben vezették be kísérletképpen a vertikális szervezésű isikcilaá KlSZ-alapszerve- zeteket. Milyen mértékben, hogyan vált be a kísértet? Erről beszélgettünk a gimnázium KISZ VB egyik tagjával és titkárával, Gelegonya Judittal és Papp Zol. tannal. A 13 alapszervezei munkáját nehéz általánosságban értékelni. Már harmadik ízben rendezik meg a Legjobb osztály — legjobb alapszervezet versenyt, bár itt is jelentkeznek a problémák, hiszen az iskolában több tagozatos osztály van, ezeknek KISZ- munkája alapjaiban is egészen más. mint egy sima. vagy egy .szakközép-osztályé. Az új, reálisabb versenyfeltételek kidolgozásán most munkálkodik a végrehajtó bizottság. Ily IIj szervezés egyik ]eg"í l*| jelentősebb változtatása a régihez képest az, hogy az eddigi osztályalapszer- vezetek helyébe vegyes életkorú alapszieirvek léptek. Ez jó az alsóbb osztályosoknak: tanulhatnak, vitatkozhatnak; változatosabb, érdekesebb programot bonyolíthatnak le. A negyedikes tanulók esetében azonban jelentkezik már a kor-probléma. Az alapszervek közösségfejlődé- sP alacsony szinten maradit, és mivel új átszervezésre, valamint az életkorok jobb elosztására objektív akadályok miatt nincs lehetőség, a KISZ-munka sem a leggördülékenyebb. Az idei tanévben a lehetőségek optimális kihasználásával egy új alapszer- vezetet szeretnének létrehozni. A KISZ-szervezeti szabályzata szerint a 16—25 fős alapszervek lennének a legideálisabbak. Az iskola azonban égető helyhiány- nyál küzd. Három különálló épületben vannak a tanulócsoportok, szinte lehetetlenség így a ban, meat lug okozta, csontig égető fájdalmait valahogy vissza kellett adni a világnak. Engem is ütött-csépelt, s hogy mennyire nem tehet erről, azt csak ma érthettem meg igazán, amikor magiam is sokszor érzem hiányát a köznapi gondoktól mentes időszakoknak, ö mindenmód nyereséges mérleggel akarta lezárni az életét — s arról a leg-‘ halványabb sejtelme se volt, hogy rejtett, mélyebben nyíló belső örömök is léteznek. ( Én nem gondoltam semmiféle „nyereséges méiTeg”-re, egyszerűen csak szépnek akartam az életemet, bensőséges és rejtett örömökben, tiszta mosolyokban gazdagnak. Ö küzdött, verekedett egyre; kemény kis ökle kíméletlenül adogatta vissza a kapott csapásokat Engem, a lányát a háta mögé parancsolt mint biztosítékát mint a hátát védelmező erőt — az orvul mért ütések ellen. Szorosan a nyomában kellett lihegnem, hégy boldog lehessen. Holott az ő boldogságát az én passzív félszeg- ségem, az én erőtlen tétovázgá- tásaim egyáltalán nem biztosíthatták. Menthetetlenül alkalmatlan voltam e szerepre. S minél inkább kiderült ez rólam, annál makacsabb erővel, annál dühödtebb indulattal követelte „hátvéd”-szerepem betöltését az anyám... Apám? Az apám beteg ember ölt Ezért aztán megúszta az 1944-es napoknak a legvadabb fordulatait, amikor az emberelojól szervezett KISZ- és közösségi munka megvalósítása. A jelenlegi kivitelező építőipart vállalat hibájából a mai naipdg sem adták át a réges-rógien megígért klubhelyiséget. A KISZ-gyűlések 25—30 férőhelyes osztályokban, összezsúfolva folynak. Ehhan a tanévben a gim- LUUCII názium KISZ-éleée a VIII. kongresszusra való készülődés jegyében indult. Elsőként a KISZ VB levelének pontonkénti feldolgozása, a szervezeti szabályzat módosítási javaslatainak összegyűjtése volt a legfontosabb teendő. Október elején választják meg a küldöttértekezlet résztvevőit. A politikai munka célkitűzéseinél a folyamatosság és a mindenkit mozgósító kollektív miuinkát tartják szem előtt. A szép hagyományokra épülő kulturális j tevékenységben az igényszint l fokozatos emélóse, a színház- és mozilátogatásra való aktívabb szervezés, a TIT kimagaslóan jó előadásainak álapszervi szinten történő látogatása szerepel. Ösz- szegezve: még jobban kihasználni a város kulturális lehetőségeit. Az 1971/72-es tanévben a diákönkormányzat kiszélesítése is szerepel a tervekben. Hathatósabban kíván eljárni a KISZ az alapszervezeti tagok fegyelmi ügyeinél. Ez 3 szándék a korábban említett többi törekvés arra utal, hogy a Rózsa Ferenc Gimnázium KISZ-szervezeténél a mozgalmi munka — bár még tart a kísérlet — már a siker reményével kecsegtet. (nemesi) Gyorsmérleg a nyári ifjúsági építőtáborozásról Június 13-a és augusztus 21-e között a nyári ifjúsági és építőtáborokban több, mint 30 ezer fiatal dolgozott. A lányok 26 mezőgazdasági táborban tevékenykedtek, a fiúkra a nagyobb fizikai erőt igénylő feladatokat bízták. Így például sokan építettek utat, csatornákat és vasúta- kat. A fiatalok az idén is napi hat t órát dolgoztak — egy, két kivétellel, így például a címerezők sokszor 10—12 órát — és kéthetenként váltották a csoportokat. Az első összegezések szerint a nyáron 213 ezer köbméternél több földet mozgattak meg a fiatalok és 388 ezer négyzetméternyi területen végeztek talajrendezést. Csaknem 3,9 millió kilogramm gyümölcsöt és zöldséget szedtek le, illetve fel. Megkapáltak 614 ezer kataszteri holdat és többszáz holdon végeztek kukorica címerezést. A magyar fiatalok mellett szép számmal dolgoztak a Szovjetunióból, Csehszlovákiából. Lengyelországból, az NDK-ból és ■ nek egyre-masra helyesbíteniük j kellett cselekedeteiket, és egyre • merészebben kellett viselkedni-; ük. Asztma tépte- facsargatta * az apám tüdejét, szívét, s nyíl- • ván dolgozni sem tudott úgy, S ahogyan azt ebben a lázas kor- ; ban megkövetelte férjétől egy • boldogulni vágyó nő. Ezért az- ■ tán apám az egyik este nem: jött haza. Ivott. Mi akkoriban nagy fába vág-: tűk a fejszét. Kocsmai munkát | vállaltunk egy öreg asszonynál. ■ A „Kék fiaskó” nevű kocsma- ! ' ban. A város szélén, a vásáro- ■ sok utcájának szegletén, a teme- 5 tő közvetlen közelében, szinte a : holtak hátán működött a „Kék: fiaskó”. Anyám az ijesztő kör- : nyezetben nagyokat nevetett, ■ jókat főzött, s elemében érezte j magát a városszéli, különös fi- t gurák között. Én akkor tizenharmadik! évemben jártam. Eleinte csak j arról tudtam, ami a konyhában ■ történik, no meg az iskolában. • Ahová szégyenkezve ódalogtam * be, mert legtöbbször se könyvet, ? se füzetet nem vittem rendeset,; és riadt készületlenséggel les- ■ tem, mikor szólítanak felelésre, j Csoda, hogy meg nem buktam, • bár mindig úgy éreztem: semmit: sem tudok. Álmos voltam és fé- i lénk. Ahogy a tükörből láttam,! vézna kamaszlány voltam, a ■ fiúkat nem vettem észre. De az j iskola csak kis részét töltötte ki • az életemnek. El is határoztam, j hogy a négy polgári elvégzése: után nem fogok továbbmenni. • (Folytatjuk) £ Jugoszláviából érkezett diákok is. Így például az Aquincumi In- terstudex ’71 táborában ott voltak a tartui egyetem, a varsói műszaki egyetem, valamint a karlsruhei egyetem és a tallini művészeti egyetem hallgatói is. A Kecskemét melletti Lakitelken és a szegedi építkezéseken is több ország fiataljai dolgoztak. Szegeden ott láthattuk a nyáron az Odesszából és a Lvov-ból érkezett komszomolistákat is. (MTI) Zenei események a Rádióban Sok zenei csemegét ígér a dzsessz híveinek őszre a rádió. Novembertől ismét folytatódnak a könnyűzenei rovat immár hagyományos dzsessz hét vége rendezvényei. A Tomsits kvartett mellett itt mutatkozik majd be az Old Stars Band, „azaz a régi magyar dzsóssz-élet kiválóságaiból alakult együttes. A külföldi nagy nemzetközi dzsessz fesztiválok sem hiányoznak az őszi műsorok közül. A ljubjanai, prágai, montreuxi, zürichi, varsói, San Sebastian-i és a szocsi-i seregszemléről eredeti hangfelvételek „tudósítanak” Megszólal Bessie Smith, a Blues királynője, felcsendül King Oliver szólója és ízelítőt kapunk a következő hetekben a szovjet dzsessz nálunk kevésbé ismert színes világából is. Tízmillió forint felújításra Endréd Nagyközség Tanácsának 1971—75 évi középtávú felújítási terve több mint 10 millió forintot tesz ki. Minden évben jelentős összegeket fordítanak utak, hidak rendbehozására, s épületfelújításra 1975-ig előreláthatóan 2 millió 790 ezer forintot költenek. Jövőre többek között az öregszőlősi művelődési termet, a II. számú óvodát, a kultúrotthont teszik a követelményeknek jobban megfelelővé, és bővítik az újtelepi óvodát. 1973-ban két tanteremmel bővül az öregszőlősi iskola. Jelentős összegbe, 1 millió 871 ezer forintba kerül majd 1974-ben a belterületi útépítés. A terv utolsó évében többek között műhelytermet alakítanak ki a ligeti iskolában és 3000 méter betonjárdát fektetnek le. Rocshár Jánost V isszapillantás Bulgária 27 évére 0 Ez is a dolgos bolgár nép változata Bulgáriában új iparágak születtek. Az energia, a konászat, a vegyipar, az építőanyagipar fejlődésével párhuzamosan igen dinamikusan fejlődött a bolgár gépgyártás is. Büszkélkednek a Szovjetunió és a szocialista országok segítségével. Tucatjával épültek a modem gépipari üzemek. A gépgyártás fejlődését talán azzal lehet a legjobban jellemezni, hogy ma a gépgyártás adja az ország összipari termelésének 20 százalékát A bolgár motorok, elektromos és motoros targoncák, vagonok, tengerjáró hajók, traktorok és egyéb mezőgazdasági, élelmiszeripari és textilipari gépek, berendezések ma mái- világszerte ismertek, hiszen a bolgár kivitel 30 százalékát ezek teszik ki. A szocialista iparosítás mellett Bulgária a mezőgazdaság fejlesztésében is történelmi vívmányt hajtott végre. Ez a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a szocialista mezőgazda- sági nagyüzemek létrehozása volt. Tizenkétmillió parcella, 1,1 millió parasztgazdaság 500 ezer faeke. Primitív földművelés jellemezte a háború előtti bolgár mezőgazdaságot. Jelenleg mintegy 850 termelőszövetkezet és 150 állami gazdaság van Bulgáriában. Egy mezőgazdasági üzem átlagos földterülete 4 ezer 500 hektár és egy üzemre 86 traktor, 17 kombájn és 18 tehergépkocsi jut. Az ilyen eredményekből következik a jólét. A falusi ember jövedelmét egy mondatban a Nikopol melletti Dimitrov Tsz elnöke, Georgij Dancsev így fejezte ki: „Tessék széjjelnézni, nemcsak a mi területünkön, de másutt is a falusi lakóházaknak több, mint fele a felszabadulás után épült”. (Valamennyi kőből és téglából épült. A szerk.) A fejlődés természetesen magával hozta az általános élet- színvonal növekedését is. Igaz, nem beszélnek nagy pénzben, az átlagmunkás havi keresete 80— 90 léva (1400—1600 forint). Erre azt mondhatnánk, bár olcsóbb a bőrkesztyű Bulgáriában (7—8 leva), de ott sem jár mindenki bőrkesztyűben. Voltam egyszerű parasztcsaládnál vendégként Váratlanul érkeztem. Egy kupica konyakkal kezdtük a barát- kozást, majd meghívtak ebédre. Hiába szabadkoztam,, rém, engedtek. Meg kellett kóstolnom a szármát és ennem kellett a buklavából. Az előbbivel nem volt baj, kiderült, hogy lecsós hús. Egészein jó ízű volt De a buklava túl édes volt. A sűrű, szirupos csemege törökös ételkülönlegességre emlékeztet. így is többet fogyasztottam a keile- ( ténél, mert amikor kérdezték' kérek-e mésg? — én magyarosan a fejemet ráztam nemet jelezve, ez azonban náluk éppen az igent jelenti. Ezt csak azért mondtam el, ha valaki Bulgáriában jár, ne felejtse, hogy az általunk igen- jelzés. a bolgároknál nemet jelent. És fordítva. Egyébként míg ettünk, poharazgattunk, hozták a sülteket is és közben válaszol- gattak kérdéseimre, ami a konyha ételeire vonatkozott Érdekes és sok bolgár specialitás van (pépes étéi). De van ott ízletes kelt-rétes, töltött káposzta, csupán a mi számunkra ízletes kenyér nincs. Más nép, más a szokás. Egyébként, ha egy bolgártól megkérdezzük, hogy mi hazája legnépszerűbb étele, gondolkodás nélkül felel: az agnes- ko, a bárányhús. Így meggyőződtem róla, hogy az ételek éppen olyan balkániak zömében, mint a magas dobogóra helyezett cipőpucolószékek. Sokat adnak a cipő tisztítására. Nem lenne közel sem teljes a bolgár hétköznapok világa, ha nem szólnék arról, hogy amilyen 1 rendben tartják lakásukat, cipőjüket, ugyanolyan példásan rendbentartott földek tanúskodnak a falusiak szorgalmáról. A jelen útmenti pillanatképbe tartozik a• traktoron ülő nő, a paradicsomot, paprikát szedő színpompás; kék, piros, sárga, tarka ruhájú tsz-asszonyok dalos, szinte majálisi hangulata. Ez is a bolgár nép változata. * • • Bulgária ősi kultúrák földje. Az államalapító szlávok és bolgárok sajátos kultúrájukat ösz- szeötvözték a trák, a római és a bizánci kultúra hagyományaival. A bolgár kultúra és művészetek a középkorban már európai színvonalat értek el ós a több évszázados rabságok sem tudták megtörni, elpusztítani ezt a kultúrát. Ebben az országban is az oktatás, az egészségügyi ellátáshoz hasonlóan teljesen ingyenes. Az ország tanintézetedben több mint másfél millióan tanulnak, ami azt jelenti, hogy minden ötödik bolgár állampolgár tanul. Azt is tapasztaltam, hogy a tudomány egyre inkább a termelés segítőjévé válik. A 155 tudományos kultúrintézet több mint 10 ezer tudományos dolgozójának igen komoly feladatot kell megoldani, hiszen a műszaki forradalom, az ország népgazdaságának korszerűsítése, a termelés koncentrációja és szakosítása egyre többet követel tőlük. Sorolhatnánk tovább a seámo. kát, Bulgária fejlett kultúráját azonban ma már világszerte ismerik. A kiváló bolgár énekesek, Nikoláj Gyuszev, Nikola Nikolov, Nikoláj Gjuzelev, Rajna Kabaivanszka, Dimitar Pet- kov, a híres bolgár kórusok —■ a Guszűa, a Kaval, az Obretenov egyetemi kórus, a Bodra Szánjára úttörőkórus, a bolgár zenekarok, karmesterek, népi és táncegyüttesek gyakori és várt vendégek a világ minden táján, így nálunk is. (Folytatjuk)
