Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-04 / 208. szám
MINI A G AZIN A vízlépcső már ma fogalom «••■■■■■■■«■■■■MassBBaaBaaaamiaa A KISZ VII. kongresszusának védnökségvállalása alapján a KISZ Központi Bizottsága, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és az Országos Vízügyi Hivatal 1968. május 31- én szocialista szerződést kötött. Ennek nyomán több mint száz érintett vállalat, intézet, mező- gazdasági üzem írta alá a kölcsönös megállapodások okmá. nvát. Az illetékes KlSZ-bizott- ságok, a védnökség szellemében, a K ISZ-szervezetek mozgósító erejét használják fél a határidő pontos betartása, a jó minőségű, gondos munka érdekében. K ialákult gyakorlat, hogy a KISZ-íiatalok a megrendelőlapokra ráütik az ún. „zöld utas” bélyegzőt, amelynek eredményéképp az érintett KISZ- szervezetek különös figyelemmel követik nyomon az adott megrendelés útját, a határidői« szállítást. Minden erőt alárendelnék a nagy cél, a Tisza—II vízlépcső mielőbbi elkészülte érdekében! A megfeszített tempóra jellemző: csak 1970-ben annyi kavicsot, cementet, követ kellett Kiskörére szállítani, hogy ezt a mennyiséget vasúti kocsikra rakva, a szerelvény Budapesttől Záhonyig érne. A második Balatonunk, a kisköréi víztároló 1973—1978 között télik meg vízzel. A 127 négyzet- kilométeres tó. remek alkalmat biztosít majd a strandoLásra, fürdésre, üdülésre. Kisköre, Poroszló, Tiszafüred közelében üdülési. centrumok jönnek létre, kiépül, a szálloda-, kemping-, és vendéglátóipari hálózat. A KISZ-védnökséggei épülő Tisza—II vízlépcső már ma fogalom'. A tíz. és tízezrek összefogásából kialakuló mű hirdeti az utókornak az emberi alkotás szépségét. Fáy László B WnYereméity: Zsiguli Tóth József az első A mozgalom augusz+us 1-én indult be. Azok az AKÖV gépkocsivezetők, akik a közúton különösen udvarias magatartást tanúsítanak „Dicsérő lap”-ot kapnak. A „Dicsérő lap” kiadására több intézmény és szerv jogosult. A „Dicsérő lap”-ok sorszámozottak és a VOLÁN Tröszt sorsolásán vesznek részt. A sorsoláson Zsiguli személygépkocsit, társasutazásokat, tv- készülékéket, rádiókat, hűtő. szekrényeket, karórákat, vil- lanyborotvakészülékeket stb. lehet nyerni. Az akcióról csütörtöki számunkban írtunk. Most örömmel értesítjük a közutak szerelmeseit, hogy a Békés megyei Volán Vállalatnál megvan az első gépkocsivezető, e aki „Dicsérő lap”-ot kapott. Tóth József 24 éves gépkocsi- vezető, aki már szinte törzs- gárdatagnak számít, hiszen fiatal kora ellenére 10 éve a vállalat dolgozója. Előbb mint gépkocsiszerelő, s már öt éve mint gépkocsivezető dolgozik a vállalatnál. A közúton eddig L50 ezer kilométert vezetett baleset- mentesen, szolgálati feletteseivel, idősebb munkatársaival mindig tisztelettudó, a rábízott feladatokat mindig lelkiismeretesein hajtja végre. Azok számára, akik Tóth Józsefet személyesein is ismerik, nem meglepő, hogy ő volt az első gépkocsivezető, aki „Dicsérő lapot” kapott. Értekezlet és 99lelhi emigráció 99 Bosszankodásomat Ilyenkor csak az enyhítette, hogy még mindig jobb nekem itt kint várakozni, mint azoknak ott bent az unalmas, semmitmondó értekezleten ücsörögni. A lengyel Polityka szerint az értekezlet-járvány ellen az emberek már kidolgozták a védekezési módot is. Ha tehetik, elkerülik a haszontalannak ígérkező tanácskozást. Például azt hazudjak, hogy egy másik, igen fontos értekezletre kell menniük. Legrosszabb esetben pedig a „lelki emigrációt” választják, aza.z testileg jelen vannak ugyan, de szellemük másfelé kalandozik. Jegyzetelést színlelve — szerelmes levelet írnak, beadványt szerkesztenek, vagy állatokat és sormintákat rajzol- gatnak. Persze, van azért hasznos, jó értekezlet is. De mint tudjuk: jóból is megárt a sok. Különösen, ha munkaidőben tartják és a vendég gyomrának korgása vagy az ügyfél türelmetlen to- pogása szolgál kísérőzenéül. B. D. ............................................................................................................. • aaaaaaaBaBiaiaaaaBaaaaaaaBaaaaaaaaaaBaaaaaaaaaBaaaaasaai aaaaaaaaaa /ólfésült Frici és a kritika — Mély főhajtás. Zászlót félárbócra! S lebegjen körül mindenkit a tisztelet. Bemutatom nektek „Jólfésült Fricit”. Karinthy Frigyes szavaival élve, — röhög az osztály. „Jólfésült Frici" egyébként rendes nevén Kovács Ferenc, haja tövéig elpirul. Véletlenül lehet is látni a haja tövét, ugyanis közepes hosszúságúra nyírott. oldalt elválasztott frizurát visel, oldalszakálla a füle közepéig nyúlik. Szürke csíkos nadrágot hord. lábán szandál, bordó zoknival. Fehér, gallérján kékszegélyes pólóinget visel. Mégis röhög az osztály, mert: a haja egészen idiólikus, csak a beton fejek hordanak fésült frizurát. Mert előző nap este is „rendes" ruhában jelent meg az Ifjúsági Park-i bulin. Már ott is nehezteltek rá. Ez a „Jólfésült Frici" úgy látszik ki akar tűnni. Már elnézést minden ifjú olvasótól, én azt hiszem, egy bizonyos jóízlés határain belül mindenki olyan hajat hord, amilyen tetszik neki és úgy öltözködik, ahogyan az ízlésének és pénztárcájának megfelel. Ebben a kis írásban igazán lehetek igazságosztó, már csak azért is, mert e vita terén úgyis csak szép lehetek, de okos nem. De ha már lehetőségem nyílik, hogy véleményt mondjak, megragadom az alkalmat. Szerintem Kovács Feri egyáltalán nem „Jólfésült Frici”. De ha ő „Jólfésült Frici” akar lenni, hát hadd legyen. Ebben a rö- hejkritikában éppen az a legérdekesebb, hogy azok a srácok az osztályban, akik netán legszívesebben vállig érő, lobogó hajjal járnának, (de ez érthetően tilos az iskolában, éppen, mert az országosan elfogadott közízléssel ellenkezik) a saját viseletűket akarják rákényszeríteni egy, az én véleményem szerint jobb- ízlésű társukra. Vagy a szabadság kizárólag rájuk vonatkozik? Mellesleg szólva nem olyan nagy kérdés, hogy hány centis a haj, ha az tiszta. Az sem, hogy milyen a ruha, ha az rendes. Sokkal fontosabb, hogy ki hordja és hol. Évek óta vitatkoznak, hogy szórakozóhelyekre, elsősorban nyáron, eljárhatnak-e fiuk farmernadrágban (legyen az hagyományos Lee- fazonú, vagy cord-farmer). Vannak „erénycsőszök”, akik eleve a farmer ellen ágálnak. Szerintem nincs igazuk. A kérdésnek azonban van egy másik oldala is. Egész nap rendkívül kellemes lehet a. farmer, akár hol le lehet benne például heveredni. Ugye, azt se bánjuk, ha piszkos lesz. hiszen a kopott, ki fakult farmer éppen a patinás! Na de ha este végre akad egy kislány, aki hajlandó elmenni a teenagerrel táncolni, — no persze ha ő maga is rendes — nem érdemelne-e meg partnerétől az egész napi viselettől elnyűtt farmer helyett egy rendes hosszúnadrágot, tiszta inget? Na persze ki-ki maga dönti el, hogy mit érdemei a partnernóje. Mert mi férfiak, ugye, elvárjuk a lányoktól, hogy csinosak legyenek? A lányokon is múlik, hogy mit követelnek meg tőlünk! Ugye, hogy nem is a farmer a lényeg? Hanem a magatartás. Sokszor az egymás iránti tisztelet, és megbecsülés. É$ ne tessék kérem ezt hegyibeszédnek venni. Bármilyen furcsán hangzik, de erre mind magam jöttem rá ’ Regős István Késett az ebéd az üzenni konyhán. Az éhes gyomor a per- ' cek múlását is nehezen várja, de istenigazából mégiscsak akkor kezdett el morgolódni a társaság, amikor a felszolgálónő így magyarázkodott: „Értekezletre kellett mennünk”. Szóval, a vendég vár, mert a konyhai személyzet otthagyva kondért, kanalat, értekezik délelőtt, azaz a munka csúcsidőszakában. Vajon miről értekezik? Lévén egy kórház alkalmazottja, vajon miről értekezhet a főorvos? Nyilván arról, hogyan lehetne még többet tenni a páciensekért. De ücsörögtem már órákig aktámat szorongatva különböző hivatalok előszobáiban is — az értekezlet befejezésére várva. Ha nyitva maradt egy pillanatra az ajtó a feketét hordó titkárnő után, elkaphattam egy-egy mondattöredéket. A szónok leggyakrabban arról szónokolt, hogyan lehetne még jobban kihasználni a munkaidőt, természetesen azért, hogy gyorsabban intéződjenek el az ügyek. éhány éven belül az ország második legnagyobb tava nem a Velencei tó lesz, hanem a nála ötször nagyobb kiskörén víztároló. Nem a természet csodálatos teremtőereje — az ember változtatja meg ilyen gigászi méretekben a Tiszavidék arculatát, Érdemes felidéznünk a Tisza szabályozásának történelmi előz. menyeit. Nemzedékek fáradoztak a Ti- sza-vöigy rendezésének előkészítésén. A nagy munka 1846. augusztus 27-én, a dóbszederké- nyi rész átvágásával kezdődött. A kezdetleges és befejezetlen gátak nem tudták „kormányozni” a Tisza zabolátlan vizeit, a véd művek tönkrementek. Az 1850-es és az 1870-es években is. mét pusztító árvizek söpörtek végig az Alföldön. A kiegyezés után a Tisza szabályozása egyedül a helyi töl. desurakan, építési vállalkozókon múlott, akik nem siettek a költségles teendőkkel. Így az egy-két évtizedre tervezett munka, több mint fél évszázadig elhúzódott, s zömmel csak a szár zadfordulóra fejeződött be. Ekkorra a Tisza hossza Magyar- országon 1000 kilométerről 600 kilométerre megrövidült. Majd ötven év szünet után, a felszabadulást követően indult meg újra a folyószabályozási munka. Az első lépés: a tiszalö- ki vízlépcső átadása volt, amely a felső Tiszántúl és a Körösvölgy egy részének öntözési le- lehetőségeit biztosította. Az építés alatt levő második, kiskörei vízlépcső és.annak öntözőrendszerei újabb 524 000 hold öntözését teszik lehetővé, A Széchenyi—Vásárhelyi terv, száz évvel a megszületése után, napjainkban valósul meg. 1966-ban kezdődtek meg a munkálatok. A nehéz buldózerek az építkezés befejezéséig, 1975-ig annyi földet mozgatnak meg, hogy vele a Margitszigetet huszonöt méter magasan, teljes egészében be lehetne takarna. A legifjabb nemzedék, a fiatalok különösen sokat tesznek a kiskörei Tisza—II vízlépcső megszületéséért. Miért? Mert tudják, hatalmas. ma még szárazságtól sújtott területek válnak munkájuk nyomán terményekben gazdag vidékké. Alföldünk nagyrésze mesterség ges öntözéssel átalakul, s ma még ismeretlen táj képét ölti magára. Milyen formában segítik a fiatalok a Tisza—II vízlépcső mielőbbi elkészül tér? A szovjet eszperantísta öata- ■ lók ez évben mái' tizenharmad- i szór jöttek össze a szokásos ééi ’ eszperantísta táborozásukra. Az I idén a nemzetközi eszperantó S ifjúsági táborozást a kijevi Pali. ; technikai Egyetem Komszomc. ] szervezete fennállásának 50. év- j fordulója alkalmából Kijev mellett, az egyetem Dnyeper-parti sporttelepén rendezték meg Ha. zánkat 15 tagú ifjúsági csoport képviselte, akik közül hárman voltak Békés megyeiek: Csapó Anna és Végh Erzsébet, a békési Verda stelo, Beretzky And- j rásné pedig a békéscsabai Bag- : hy Gyula eszperantó csoporttól. ! A 10 napos táborozás bővelke. ! dett kulturális, szórakoztató és i tudományos programokban. Volt j irodalmi verseny. Nagyon érdé- j kés volt a „Fiatalok a mai vi- j lágban” címmel megrendezett | szónoki verseny. A zene iránt ■ érdeklődők a hangversenyek so- j rozatán vehettek részt. Nagy si- ■ kert aratott Beretzky Andrásné, j aki hegedűn Portnof: Ukrajnai i emlék című darabját játszotta a S novoszibirszki Tolsztova Szvet- • lána zongorakísérete mellett. ! Nagyon sok fiatalt vonzottak ! a délutáni tudományos előadá- • sok, mint amilyenek voltak pél. • dául: A fiatal tudósok és a « nyelvi probléma, A matematika i alkalmazásának kérdései a köz- \ gazdasági kísérletekben, A szer- : vetlen kémiai vegyületek egyse- : ges elnevezésének tervezete. A : bioszféra és az emberiség jóléte : címüék. : Változatos szórakozást nyúj. j tott az esténként más-más nem. | zetiség által szervezett nemzeti- j ségi estek. Többek között volt j ukrajnai, uráli. balti-tengeri, | szibériai, közép-ázsiai est. A | magyar csoport az uráli esten ; adott változatos műsort. A tíznapos táborozás alatt a i nemzetközi eszperantó nyelv se- i gítségével a tábor résztvevői kő- ■ zött igazi nemzetközi barátság | alakúit ki. A szovjet eszperan- ! tista fiatalok jövő évi nemzet, i közi táborozásukat Novo6zi- ] birsekben kívánják megtartani, ] ahova a magyar eszperantísta j fiatalokat nagy szerettei várják. ! K. Gy. i DE JÓ NEKÜNK!? Kórterem. Mandulások nyomják az ágyalcat. gargiüzál- ják operáit torkukat. Együttérző csend mindenütt. Nyílik az ajtó. két aranyos apróság lép be rajta, anyuka és a nővérke kíséretében. Gyors vet- köztetés, sok-sok vigasztaló szó, s a két gyermek már ágyban is van. Előkerülnek az otthonról hozott kedves játékok, s a két kisle- gény önfeledt játékba kezd. Helyére kerül a maci, a vonat, miközben anyuka sirdoyáiva surran ki a kórteremből. Anyuka távozása nem zavarja a játszadozó gyermekeket, olyannyira, hogy az egyik meg is jegyzi: — De jó nekünk, nem kellett óvodába menni! A tudatlan kijelentés mosolyt fakaszt a fájdalomtól komor arcokon, annál is inkább, mert mi már tudjuk, hogy holnap egészen más véleményen lesz, a most még aranyosan vonatoz- gató emberpalánta. Sz. A.
