Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-26 / 227. szám
T»Ax^.|í8c^ — •($• O• K Humorszolgálatunk Bostonban a puritán fűszeres megkérdezi inasát: — öntöttél már vizet a tejbe? — Igen uram. — Kevertél gipszet a cukorba? — Igen uram. — A skót whiskyt felengedted azzal az alkohollal, amelyet Jack főzött tegnap? — Igen uram. — Akkor gyere fiam a templomba mondjuk el együtt az esti imádságot. * * • Az amerikai televízió Piroska történetét is felhasználja reklám céljaira. Abban a pillanatban, amikor a farkas hozzáfog, hogy felfalja a nagymamát, a képernyőn feltűnik egy ismert márkájú kolbász, a farkas azonnal ráveti magát, mondván: „Az X márkájú kolbász olyan ízletes, hogy a nagymama helyett én is inkább ebből eszem!” nfpon fiatal segédlelkészt osz- I k be hozzá. — Ügy tájékoztatok, mondja az ifjú, hogy ezek a kannibálok ugyancsak nem hívő lelkek. Sőt azt is hallottam, hogy a keresztény hitre áttérésük után sem vetik meg az emberhúst. — Az utóbbi időben érezhetően javult a dolog — válaszolja az öreg misszionárius. Pénteken kizárólag halászt fogyasztanak. * * • ' Egy férfi feleséget keres a házasságközvetítőnél. ..ön csinos férfi, de nincs egy fityingje sem — mondja az iroda vezetője. — Van itt egy hölgy az ön számára. 45 millió hozománnyal.” „Láthatnám a fényképét?” — érdeklődik lelkesen a kliens. „Azt már nem! Tizenötmillión felül nem szolgálunk fényképpel!” Innen- Onnan j A KANÁRI-SZIGETEK ERE- j DETE (Spanyolország) Sok évig vitatkoztak a Ka- ; nári-szigetek eredetéről- Külön- » leges helyük — az afrikai. At- • lasz-hegység láncolatát meg- ; hosszabbító képzelt vonalban j fekszenek — arra a feltevésre ■ késztette a tudósokat hogy a ■ szigetek valamikor a száraz- * földhöz tartoztak. Azok a gravitációs és szedz- * mikus vizsgálatok amelyeket a * londoni „Imperial College” ! munkatársai végeztek nemrég a Kanári-szigetek nyugati partvidékén, arra a következtetésre nyújtanak módot, hogy ezek a szigetek önálló vulkanikus láncot alkotnak. HÍD PAPÍRBÓL (VSA) Megható leleményesség CükrASzTEaT] (Kallus rajza) Miichel Simontól hallottuk az alábbi történetet: Turnézó társulat igazgatója táviratot küld az egyik kisváros színigazgatójának: — Pénteken érkezünk 16 órakor. Gondoskodjék rendezőről, villanyszerelőről, gépészről és díszletezőről. Néhány órával később a következő választáviratot kapja: — Rendben; Emberünk várja önöket * • # Egy öreg misszionárius hosz- szú élteken át küszködött azért, hogy egy kannibál törzset az üdvözülés útjára térítsen. Egy Mexikóban egy rendkívül gazdag üzletember házasságkötés után 48 órával elvált a fe- • tőségétől. A valóak: a magát 42 ! esztendősnek valló feleség va- j lójában 58 volt. A férj pedig 87.„ * * *- - ■ ■ Egy női hetilap újságírója: interjút készített egy fiatal ró- ■ mai színésznővel. — Megtalálta a boldogságot * a házasságában? — Oh, igen, — válaszolta jj élénken a színésznő. — Több- i szőr is, de mindig közbelépett j a férjem, és füstibe ment az ■ egész. A hídon súlyosan megrakott [ gépkocsi halad át Látszólag; semmi csodálatos nincs benne, ; ha nem vesszük figyelembe, J hogy ez a híd papírból van! A! szerkezetben nincsenek sem: csap>szegek, sem szegecsek: va- ; lamennyi illesztés különleges J enywél készült. Ez a 11 m hosz- 5 szú és 3,3 m széles, csodálatos ! híd a Nebraska állambeli un. : „Tüzes-völgyön” ível át. Az al- 1 kotmóny súlya mindössze 4 • tonna, két hónapig épült, és ■ helikopter segítségével helyez- : ték el. : A számítások szerint a híd ! hat, egyenként 5,5 tonnás te- : herautót bír el. © ÓRA — AUTÓVEZETŐK \ SZAMARA (Svájc) A jelenlegi útviszonyok kö- | zott a gépkocsivezetés a figye- ■ lem maximális megfeszítését: követeli. Még az olyan látszó- « lagos semmiség is, mint az, hogy : egy pillantást kell vetni a kar- « órára — olykor tragikus követ- : kezményekre vezethet. Az ilyen 5 esetek kiküszöbölése végett egy 5 svájci cég különleges árát ké- 5 szített. 5 * A vezetőnek ha meg akarja! tudni az időt, nem kell leven- ; nie kezét a kormánykeréfcről, ! sem predig elfordítani a fejét. ■ A számlap ugyanis nagyméretű és az óra a karra erősíthető. Arkagyij Kucsoer: VISELJE EGÉSZSÉGGEL MaMn mérnöknek harminc évet kellett megérnie ahhoz, hogy kalapvásárlásra szánja el magát. Feleségével indultak útnak. Az áruházban kevesen voltak, a kalaposztá- lyon meg éppen senki. — Ide nézz — szólt örömmel Maikin a feleségének —. micsoda gazdag választék! — Nyugtával dicsérd a napot, — válaszolta az asszony. Az elárusító az egymásra húzott kalapok hegyeit tette le a pultra. Maikin nekilátott próbálgatni. — Ez kicsi — tolta félre az első kalapot. — Ez meg nagy — húzta le fejéről a következőt a. felesége. — Ez lesz az ön igazi mérete — mondta az elárusító a mérnök fejére nyomva a követ, kezöt. — Nem látok semmit — méltatlankodott halkan, mivel a kalap teljesen eltakarta a szemét. — Lehet rá lyukakat fúratni a szem magasságában! — ajánlotta az elárusító. — Próbáld meg csak ezt a tiroli formájút — kérte a felesége. — Kicsi a fejemre, leesne az első mozdulatnál — adta vissza Maikin. — Lehetne toldani bele egy csíkot — okoskodott udvariasan az elárusító. — Tedd csak ezt a fejedre... — és már nyújtott is felé a felesége egy szalmakalapot. — Eg igen! — kiáltott fel Maikin. — Csak szorít. — A formázón lehetne rajta tágítani — szorgoskodott az elárusító. — Ezt elfogadnád? — es már nyújtott is feléje felesége egy széles színes szalaggal övezett kalapot. — Pontosan ilyenre vágytam — örült meg Maikin, — a baj csak az, hogy ha a fülem nem tartaná, akkor a váltamig érne. — A füleken éppen lehetne segíteni... — kezdte az elárusító. — Amint látja — szakította félbe az asz- szony — a feje nem egészen szabályos. O- lyan sajátos. Ez a baj. No, gyerünk, Petjunja. — Álljanak csak meg egy pillanatra — hadarta az elárusító. — Kérem, hajoljon le, mutassa a fejét. Maikin lehajolt. Az elárusító két marokba fogta Maikin fejét és gyúrni kezdte erős ujjaival. Malkln feje majdhogy össze nem roppant az erős szorítástól, és alakját is megváltoztatta. — Ah. ez aztán a csoda — lelkendezett Malkln neje és már nyújtotta is férjének az első keze ügyébe eső kalapot. : A kalapot mintha Maikin fejére szabták volna. — Nagyon, nagyon köszönöm — hálálkodott Maikin. — Semmiség — felelte szerényen az elárusító. — Viselje egészséggel Kortünet — Most pedig először is megnézzük, drágám , a mécsesét...! (A Wochenpresse-ből) a■■>■•«■•■*••*V*»**»****»«***•***•••**•••*••*! — Egy híres belgyógyász lánya bemutatja apjának udvarlóját. Néhány nappal később az apa megkérdi: — Megmondtad a fiúnak, mi a véleményem róla? — Igen papa. — És mit válaszolt'! — Nem rendítette meg nagyon a dolog, azt mondta, bizo- m nyára nem az első eset, hogy . rossz diagnózist állapítasz meg. ■ * * • ■ ■ — Doktor űr, állít be az or- ■ voshoz egy öreg hölgy, maga : valóban csodaszert adott nekem. : —Ne mondja asszonyom! ; — De igen! Abból a kanalas ■ orvosságból, amit tegnap telírt, > bevettem néhány cseppet és \ azonnal megszűnt a köhögésem. : Azután néhány cseppel bedör- j zsöltcm a térdemet és mintha ■ elvágták volna a reumámat. • De ez még semmi.., — Hát van még más is? — Hogyne! A maradékkal ; megtisztítottam az ezüstjeimet, ■ szebbek mint új korukban. «,* * Csinos, fiatal lány jelentke- 5 zik a kórházban ápolónőnek. S — Van gyakorlata? — kérdi ! a kórház személyzeti vezetője. | — De mennyire uram! Apám : képviselő, anyám alpinista, bá- : tyám ökölvívó és a nővérem lo- : vagol... Valamennyi ükét én ; szoktam elsősegélyben résaesi- * teni. * 1 Két barát beszélget. — Hát nem érdekes — mondja az egyik. — Az én hajam fekete, a feleségemé szőke, a fiúnk viszont rókavörös. Kitói örökölhette? — Talán az apjától — vélekedik a másik. Megjegyzések erről — arról TÁRSADALMI TÖRVJENY Csak az nem lép soha más tyúkszemére, aki mozdulatlanul, egyhelyben áll. (Daniel Stern) ♦ * * ÖREGSÉG—FIATALSÁG Aki azt állítja: túl öreg ahhoz, hogy valamit megtanuljon, az sohasem volt fiatal. (Franklin P, Jones) * * * EGY KIS FILOZÓFIA Egy uncia bocsánatkérés ér annyit mint egy tonna magány. (Joseph Joubert) * * * A VILÁG LEGRÉGIBB MONDÁSA „Amikor én fiatal voltam, ilyesmit nem csináltam!” (Reader’s Digest) Ugyanaz — tökben . • . Hosszúra nyúlt tanácskozás (Kesztyűs Ferenc rajza)