Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-23 / 224. szám
Napirenden a szövetkezetekről szóló törvényjavaslat (Folytatás a 2. oldalról) A (gazdasági szabályozó, és ösz- tönzőeszközöíknek mindkét szektorban ugyanazt a szerepet kell betölteniük. Csak így érvényesülhet a népgazdaság egységes központi irányítása, a piac aktív szerepére építő szocialista tervgazdálkodás. A gazdasági befolyásolás mellett a szocialista állam jogszabályokban megállapítja a szövetkezeti gazdálkodás, a működés és vezetés általános szabályait és felügyeletet gyakorol ezek megtartása fölött. A szövetkezetekre csak törvény, törvényszintű és kormányszintű jogszabályok, e jogszabályok által meghatározott körben miniszteri rendeleték. illetve államtitkári rendelkeziésék, valamint a szövetkezetek saját határozatai és szerződései róhatnak kötelezettségeket. Ennék az elvnek gyakorlati érvényesítése azt is jelenti hogy központi, helyi és társadalmi szervek egyebekre nem kötelezhetik a szövetkezeteket. Nem igényelhetnék olyan tevékenységet, amely a szövetkezeteiknek veszteséget okoz. ami a tagok érdekeivel ellentétes. Az államigazgatási szervek tehát nem gazdálkodhatnak a szövetkezetek helyett. Elkerülhetetlen esetekben csakis az anyagi feltételek biztosításával, a terhek átvállalásával, kölcsönös megegyezés alapján oldhatják meg a különféle problémákat. A szövetkezetek és az állami vállalatok kapcsolataiban a törvényjavaslat leszögezi az egyenjogúság élvét. Állami gazdálkodó szervezetek (vállalatok, bankok) hatósági funkciókat a szövetkezetek fölött nem gyakorolhatnak. A szocialista vállalatok között a tulajdonviszonyok eltéréseiből eredően semmiféle alá- és fölérendeltségre nincs szükség, ez egyenesen káros lenne. A gazdasági együttműködés, összefogás a mi viszonyaink között csalás a kölcsönös előnyökre és kockázatvállalásra épülhet. A törvényjavaslat igen fontos tétele a 111. szakasz Az olyan feladatok ellátásáért, amelyeket az állam társadalom. és gazdaságpolitikai szempontból szükségesnek ítél, de gazdaságosan nem oldhatók meg, a szövetkezetek állami támogatásban részesülhetnek. Megkaphatják ugyanazt a támogatást, amit az állam ugyanazon tevékenység esetén az állami vállalatoknak nyújt. A törvényjavaslat igen fontos tétele a 111. szakasz, amely szerint a minisztereknék kell gondoskodniuk arról, hogy ágazatuk területén a szövetkezetek társadalmi és gazdasági jelentőségüknek megfelelően fejlődjenek. A minisztereknek tehát a gazdasági szabályozórendszer kialakítása során és általában az ágazati irányítás keretedben kellő gonddal foglalkozniuk kell a szövetkezeti tevékenységgel is. Ennek egyik jelentős eszköze, hogy a miniszterek szakma i felügyeletet gyakorolnak a szövetkezeteknek az ágazathoz kapcsolódó tevékenysége fölött. Azokban az eseteikben, amikor a szövetkezet munkája több tárcát érint, valamennyi érdekelt miniszter gyakorolja ezt a jogot. Ez a szakmai felügyelet nem magára a szövetkezetre és nem annak alapszabályszerű működésére, hanem szakmai tevékenységére, a szakmai előírások érvényesítésiének igazgatási jellegű ellenőrzésére terjed ki. Az állami törvényességi felügyeletet u szövetkezetek alapszabályszerű működése fölött a tanácsok gyakorolják. A törvényjavaslat magában foglalja, hogy e felügyeleti jogkörrel élve milyen intézkedéseket tehetnek a tanácsok. Ezután emlékeztetett Fehér Lajos arra, hogy hazánkban tíz évvel ezelőtt fejeződött be sikeresen a mezőgazdaság szocialista átalakítása, s ezzel a mező- gazdaságban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A tíz év alatt a magyar falu nélkülözhetetlen, mással nem helyettesíthető gazdasági és társadalmi tényezőivé váltak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. A tsz-ek többségéről ma már elmondhatjuk, hogy azok a szó szoros értelmében véve nagyüzemek. Termelésükben — különösen 1968 óta — jelentősen előrehaladt a specializálódás. Szakosodásuk ellenére is a gazdasági élet összefüggései, továbbá azon érthető törekvésük miatt, hogy minél nagyobb mértékben maguk dolgozzák fel és értékesítsék termékeiket, sokágú nagyüzemek maradnak. A termelőszövetkezetek munkaerőhelyzete az utóbbi években lényegében stabilizálódott, ennek nyomán javult a tagok foglalkoztatottsága, nagyobb a mumkakedv. Egy-egy szövetkezeti tagot most már évente 220— 230 tízórás munkanapon tudnak foglalkoztatni, szemben a tíz évvel ezelőtti 170 nappal. Igen biztató, hogy a termelő- szövetkezetekben gyors ütemben nő a termelés s méginkább az árutermelés. A közös gazdaságok az elmúlt évtizedben évi átlagban 5,4 százalékkal növelték bruttó s 5,3 százalékkal nettó termelésüket. Az évtized második felében, 1965—1970 között az egy foglalkoztatottra jutó termelés 64, a részesedés pedig 51 százalékkal emelkedett. Javultak a hozamok, nőtt a termelés biztonsága. Magyarországon az idén értük el és haladtuk túl a 17 mázsás holdanként! búzatermés-átlagot, ami hektárban számítva, több mint 30 mázsa. Ebben igen nagy része van a termelőszövetkezetek jó munkájának, hiszen a 17,7 mázsa holdanként! búza-termésátlagon belül 17,3 mázsa a termelőszövetkezeteké. Kukorica-termelésünk hozama a tíz évvel ezelőttihez képest megkétszereződött. A jó, acélos búzából elért rekordterméssel, valamint az utóbbi két esztendőben 20 mázsa körüli holdankénti (30 mázsán felüli hektáronkénti) kukorica-átlagterméssel beléptünk a világ legjobb búza- és kukorica-termesztő országainak sorába. A júliusi és augusztusi hosz- szan tartó, nagy szárazság ellenére a tervezett szint körül mutatkozik a kukoricatermés. Erre szükség is van, mert nyolc és fél milliós, vagyis mezőgazdaságunk történetében a legnagyobb sertésállomány takarmányozásáról kell gondoskodni. A gazdaságirányítási reform bevezetésének éveiben, mint ismeretes. feloldottuk azokat az intézkedéseket, amelyek a mezőgazdasági nagyüzemek munkáját pusztán az „alaptevékenységre”, tehát a növénytermesztésre és állattenyésztésre korlátozták. Ezután gyorsan kibontakozott a kiegészítő ipari jellegű takarmánykeverés, gépjavítás, építkezés, az úgynevezett elsődleges élelmiszer-feldolgozás, a mezőgazdasági termékek közvetlen forgalmazása, a helyi jellegű szolgáltatás, a szállítás stb., a termelőszövetkezetek s az állami gazdaságok is szélesebb profil s az önálló elszámolás fejlettebb feltételei között szervezik termelésüket. Az iparosításnak, a műszaki fejlesztésnek és a korszerűsítésnek ugyanis törvényszerű velejárója, hogy a mezőgazdasági termelés iparszerűvé válik, továbbá fejlődik az ipari tevékenység a mezőgazdasági nagyüzemekben. Ez a folyamat az iparilag fejlettebb tőkés és szocialista országokban egyaránt tapasztalható. E tendencia a fejlődés mai fokán elengedhetetlen a korszerű nagyüzemi gazdálkodáshoz, a bővített újratermelés zavartalanságához. TermelőszövefkezeMnikben is' hasonló irányú fejlődés bomta-1 kozott ki. A téeszek gazdasági ; tevékenységének bővítését a jő- j vőben is támogatjuk ösztönözzük. Változatüanul fontos célunk ugyanis a nagyüzemi élelmiszertermelés és -értékesítés növelése, a lakosság igényeinek jobb kielégítése a helyi adottságok megfelelő hasznosítása, s mindenekelőtt a munkaerő folyamatos foglalkoztatása. Mindehhez szükséges, hogy a termelőszövetkezetek fő tevékenységéhez szervesen hozzátartozónak tekintsük a gépjavítást, az építést, a karbantartás, a termeléshez kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat, az élelmiszerfeidölgozást és a közvetlen termelői értékesítésit is. Vagyis mindazt, ami az élelmiszergazdasága vertikumon belül a nagyüzemi gazdálkodás sikeréhez elegenidhetetien. Ebből következik, hogy — főleg az éid- miszerféldolgozás esetén használt — „kiegészítő” vagy „melléküzemági” szóhasználatot ezentúl mellőzhetjük, hiszen az élelmiszergazdasági vertikum kialakulása során ezt az élet túlhaladta. Nem kívánjuk korlátozni a jövőben a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat, a helyi építőanyag-termelést, az igények jobb kielégítését szolgáló kisipari termelést, vagyis a magánszektorral folytatott versenyt sem. A mezőgazdaság és az Ipar érintkezési pontjain több irányú érdekek egybeesése nyomán bontakozott ki bedolgozás formájában az ipari termelés. Az ilyenfajta munka vállalása elsősorban a mostoha természeti viszonyok között gazdálkodó terrttelőszö- vetkezeteknefc érdekük, mert tagjaikat így jobban, folyamatosabban foglalkoztathatják. Tapasztalatok szerint az így elért többleteredrnény nagyobb részét (mintegy háromnegyedét) a mezőgazdaság fejlesztésére fordították. Az ilyen szövetkezeteknél szükségtelenné vált a jövedelemkiegészítő, állami támogatás. Ugyanakkor a bedolgozásos ipari munka szervezése érdekük az érintett gyáraknak is, mert ily módon beruházást takaríthatnak meg. Végül érdeke az egyébként „ingázó” munkavállalónak, aki a közeli termelőszövetkezetben is kaphat munkát s megtakaríthatja az utazással járó időt. Az állami vállalatokkal kooperációban végzett ipari termelés tehát hasznos és azt fenn kell tartam, de az eddiginél nagyobb szervezettséggel és szigorúbb állami szabályozással, az ipar szoros irányításával. Ilyen tevéken 3'sé- get megrendelésre, szerződéses keretek között, az illetékes minisztériumok szabályozásának megfelelően lehet szervezni. A szövetkezeteket ipart bedolgozói munkára olyan esetekben ösztönözzük, amikor a korszerű nagyipart kapacitás nem elegendő a szükségletek kielégítésére s főleg olyan vidékéken ahol ezzel helyi foglalkoztatási gondokat lehet megoldani, kihasználatlan helyi kapacitásokat lehet hasznosítani. Az előbbiektől eltérő, közvetlen értékesítésre szánt ipari árutermelést a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a jövőben nem szabad engedélyezni, illetve bizonyos türelmi idő után meg kell szüntetni. Fehér Lajos a törvényjavaslat 37. szakaszára utalva elmondotta, hogy a szövetkezetek minden olyan gazdasági tevékenységet folytathatnak, amelyet törvény, törvényerejű vagy kor- mán3Tendelet nem tilt meg, vagy nem tart fenn az állami gazdálkodó szervék részére. E felhatalmazás alapján még ez évben a kormány elé kerül a szóban forgó tilalmi lista, amely a mezőgazdasági, a fogyasztási és az ipart szövetkezetekre egyaránt vonatkozik. Azoknál a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél ahol a vertikumon kívüli ipart tevékenység már nagyabb arányt vagy túlsúlyt érte el. újszerű állami szabályozás szükséges. A készülő kormányszintű jogszabály szerint a szövetkezeteket továbbra is mezőgazdasági szövetkezetként kell számontarta- ni. Azok a termelőszövetkezetek, ahol az összes termelési értékhez viszonyítva, az élelmiszergazdasághoz egyáltalán nem I kapcsolódó gépi-, vegyi- és könnyűipari bedoldozásból származik az árbevétel 30—50 százaléka, alakuljanak át mezőgazdasági-ipari szövetkezetté. Azok pedig, ahol ez az arány 50 százalék fölé emelkedik, ipari-mezőgazdasági szövetkezetté. Ezekben a már ma is létező vegyes profilú szövetkezetekben a mezőgazdasági tevékenységre a mezőgazdasági, az iparira pedig az Végül elmondotta, hogy a törvény előkészítői jó munkát végeztek, jól hasznosítottak a szocialista szövetkezeti mozgalmunk gazdag tapasztalatait. Az új törvény jól illeszkedik a szocializmus teljes felépítését szolgáló munkába, a társadalmi és politikai életünkre jellemző demokratizálódás folyamatába. — Mélységes meggyőződésünk — mondotta —, hogy a szocializmus teremti meg az igazi politikai és gazdasági demokrácia feltételeit, ugyanakkor a demokrácia fejlesztése előfeltétele a szocializmus fejlődésének. A szövetkezeti törvény jól szolgálja majd szocialista demokráciánk erősítését, egészséges továbbfejlesztését. ' A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány nevében a beterjesztett Nyárádi Róbert, az MTI tudósítója jelenti: Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára szerdán délelőtt Joszip Broz Tóténak a JKSZ elnökének, Jugoszlávia köztársasági elnökének meghívására négynapos nemhivatalos, baráti látogatásra Belgrádba érkezett. Borezs- nyewet és kíséretét a jugoszláv főváros repülőterén Tito elnök és a legmagasabb rangú politikai és állami vezetők köszöntötték. A szombatig Jugoszláviában tartózkodó szovjet vezető és kísérete látogatásának első napján, szerdán gazdag programot bonyolított le. A repülőtéri fogadtatás után a déli órákban koszorúzás következett, majd délután Tito elnök belgrádi rezidenciáján megkezdődtek a két fél megbeszélései. A jugoszláv államfő este vacsorát, a késő «ti órákban pedig a kormány új belgrádi márványpalotájábam nagyszabású fogadásit adott vendége tisz^ leletére. * * * A szerda reggeli jugoszláv laNyikolaj Fodgorndj, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke szerdán délután fogadta Losoncai Pált, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, aki a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban tett látogatásáról hazatérőben érkezett a szovjet fővárosba. Losoncai Pál kíséretének tagjai közül résztvett a találkozón Szekér Gj-ula nehézipari miniszter, Marjad József külügyminiszter-helyettes, valamint Oláh István vezérőrnagy, honiparra vonatkozó jövedelemelvonást kell érvényesíteni (az 1971. január 1-e óta érvényben levő termelési adó formájában). A szabályozás segítse elő továbbá, hogy a szövetkezetek az ipari tevékenységből származó többlet- jövedelmek nagyobb hányadát a mezőgazdasági termelés fejlesztésére fordítsák. Szigorítani szükségek a bérezést is, mert bár a termelőszövetkezetek ipari részlegeiben betartják az alapbérezéssel kapcsolatos rendelkezéseket, egyes helyeken azonban jutalom és pótlékok címén magas összegeket fizetnek ki, s így meghaladják az állami vállalatoknál azonos munka után fizetett alapbéreket, s ez rossz társadalmi visszhangot vált ki. törvényjavaslatot az országgyűlésnek elfogadásra javasolta. Ezután Vass József Nógrád megyei, Radnóti László Somogy megyei, Kapiller Imre Vas megyei képviselő szólalt fel, majd szünet következett. Szünet után dr. Beresztóczy Miklós elnöklésével folytatódott a tanácskozás, melynek során felszólalt Rév István Csongrád megyei, Fábián Márton Szolnok megyei képviselő. Valamennyi felszólaló a törvény, javaslatot elfogadta és az ország- gyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Ezután az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós a vitát lezárta, s dr. Korom Mihály igazságügyi miniszternek adta meg a szót, aki válaszolt a vitában elhangzott észrevételekre. Csütörtökön — tíz órakor — az ifjúságról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatja munkáját az országgyűlés. polc első oldalúkon öles címek alatt köszöntötték az SZKP KB főtitkárát és kíséretét, üdvözölték a két fél tárgyalásait. A belgrádi Bonba „Brezsnyev látogatása” cím alatt vezércikket közölt, amely többék között hangsúlyozza: „A jugoszláv külpolitika állandó törekvése volt és maradt, hogy erőteljesen javítsa a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatunkat. A két ország barátságát a háborúban közösein kiontott vér a békében pedig a szocializmus építésében egsdittesen kifejtett erőfeszítések pecsételték meg. •M Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára Jugoszláviába utazóban átrepült hazánk területe felett. Kádár Jánoshoz, a Mag3rar Szocialista Munkáspárt Központi. Bizottságának első titkárához intézett táviratában kifejezte a magyar nép boldogulására és felvirágozásána irányuló legő- szintébb jókívánságait. védelmi ímniiBzterhélyetües. A szívélyes légkörben eltelt találkozón Nyikolaj Podgomij és Lo&onczi Pál hosszas baráti eszmecserét folytatott egymással. Az esti órákban az Elnök: Tanács elnöke és kíséretének tagjai a moszkvai Lenin stadionban megtekintették a Szovjetunió—Eszak-írorsaág európabaj- noki labdarúgó válogatott selejtező mérkőzést. Az Elnöki Tanács elnöke ma kora délelőtt tér vissza különre- pülőgéppel Budapestre. (MTI) Leonyid Brezsnyev Belgrádban Losonczi—Podgornij találkozó fl törvény előkészítői jé munkát végeztek
