Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-21 / 222. szám

Részlet az orosházi kiállításból Batfonyai konyhakertészek Békéscsabán, Gyulán és Medgyesegyházán Szakcsoportba tömörülnek a medgyesegyházi termelők Ez év óla foglaffikoritatja a A battonyai József Attila Mű­velődési Központ mezőgazdasági szakkör konyha- és gyümölcs­kertészeti tagozata szeptember 10-én üzemlátogatással egybekö­tött tapasztalatcserét szervezett Medgyégegyházára, Békéscsabá­ra és Gyulára. Medgyesegyhá- zán Halász Mihály iskolai tanító értékes tájékoztatásit adott a fó­liás kon yhakertészeü növények termelésének előnyeiről és az ezzel kapcsolatos körülmények­ről. A békéscsabai Hűtőházban Kelemen Zsuzsanna mérnök is­mertette, hogy zártkertekben milyen konyhakerti növényeket érdemes termelni. Beszélt ezek értékesítési és szaporító anyag! beszerzési lehetőségeiről is. Ez­után a csoport meglátogatta a Hűtőházat. Gyulán a várba és a fürdőbe mentünk. A tapasztalatcsere látogatást j értékelve a résztvevők egységes! véleménye: Medgyesegyháza község kanyhakertészete és gyümölcstermesztése fejlettebb a battonyainál. Az értékesítési problémák viszont azonosak. A Hűtőházban látottakért a cso­port köszönetét fejezte la az üzem vezetőségnek. Csákó József tagozatvezető Medgyesegyházi termelőket egy zöldségtermesztő szakcsoport létrehozásának a gondolata. A MÉK ajánlására ellátogattál: több olyan községbe, ahol igen eredményesen dolgoznak a zöld- ségtemesatő egyszerű közössé­gek. Ezért szeptember 27-én az esti órákban ismét összeülnék, hogy továbi munkájukat jól megszervezzék. A növényvédelmi sarok is az érdeklődés középpontjában állt az orosházi kertbarátok múlt héten rendezett kiállításán. Növény­védőszerek és a házikertben használatos permetező, porozó gé­pek bemutatása mellett a munkavédelmi előírások szigorú be­tartását ajánlotta a látogatók figyelmébe a rendezőbizottság. mHiiiiiiiHHiiiiiiiiiimiiiHiiiHiiHiuHiHiniiiiiHiiiiiiimHHnniimuiuii Őszi növényvédelem — Tápanyag­pótlás — Hagymatárolás 1 Munkák a virágoskertben A rózsakultusz párhuzamo­san nőtt az általános igényeink­kel. További növekedése várha­tó, ki terjeszkedve a hám-, a nya- nalókertekre és a társasházak előkartjeire is. Időszerű tehát megemlékeznünk a rózsatő, minit kertépítési alapanyag iránt támasztható minőségi követel­ményekről, s a telepítés alap­vető munkálatairól. Minőségi követelmények A telepítésre kerülő rózsatö­vek naigy része faiskoláktól vá­sárolt anyag. Ismeretes, hogy ai telepítés sikerét az ültetendő | anyag minősége döntően befo­lyásolja. A minőséget egyrészt a MÉMSZ 49—89. számú szab­ványa határozza meg, de más részt kitér rá a 11. Építőipari Kiviteli Szabályzat is 5. §. (13) és (14) bekezdésében. Lényegében mindkét szabály­zat előírásai azonosak. A kert­építési gyakorlatunkban szinte kizárólag használatos bokor és kúszórózsák „szabadföldben ol­tott és nevelt, legalább 2, leg­feljebb 4 éves példányok lehet­nék... 30 cm hosszú, 3—4 elága­zott vesszővel, elágazott 15—20 cm hosszú, törés és sérülésmen­tes gyökérzettel.” Valamennyi minőségi előírásban szereplő követelmény a tökéletesen be­forrott oltás, amely rózsaoltvá­nyok esetén is természetszerű­leg érvényes. A szabvány — amelynek ha­tálya magánkereskedelemre is kiterjed — részletesen intézke­dik a remontáns, a polyantha, a floribunda, a park- és minia­tűr rózsák tekintetében. Megha­tározza a gyökémyak, a hajtás­rendszer és a gyökérzet mére­teit, külön külön az I. és a II. osztályú faiskolai árura vonat­kozóan. A telepítési hely előkészítése A napos, kellő tápanyag- és vízgazdálkodású talajt — ha le­hetséges — 50—60 cm mélyein ássuk fel. Ügyeljünk, hogy a ta­békés mem:^ 1971. SZEPTEMBER 2L laj felső, „termő” rétege felül maradjon, de az alsó réteg azért laza legyen. E munka módszerét az eredeti termőréteg vastagsá­ga határozza meg. Ha a talaj­víz a felszín alatti 60 cm-nél magasabb, elvezetéséről — eset­leg alagcsövezéssei is, — gon­doskodjunk. A kövek, gyökér- maradványok és állati kártevők kiszedése szintén ajánlatos. Talajjavításra az állati és növényi eredetű szervestrágya egyaránt alkalmas — legalább egy évi komposztálás után. Legjobb a földdé érett marha­trágya. Kifejezetten káros vi­szont bármilyen éretlen szer­vestrágya bedolgozása. Meghá­lálja a rózsa a műtrágyázást is és hasznos ha tekintetbe vesz- szük fokozott káliigényét. A talajelőkészítés ültetés előtt egy-két hónappal történ­jen (tavaszi ültetés esetében feltétlenül ősszel.) A gereblvé- vel apróra dolgozott ágyasokon belül jelöljük ki az egyes tövek helyét, a remontáns fajták 80 cm, a teahibridek és erősnövé­sű floribundák 50—60 cm, a gyengenövésű floribundák és polyanthák 30—40 cm, a minia­tűrök 20—25 cm sor- és tőtá­volságra ültetendők. A félásott vagy megforgatott talajba 25x25x25-ös kis gödrö­ket ássunk az egyes növények számára. Az ültetés ideje ősszél októ­ber közepétől november köze­péig tavasszal a föld fagyának felengedésétől rügyfakadásig tart. Ta>ssi lUma A BÉKÉSCSABAI HIZLALDA I. és II. sz. telepe serlésettöket és ács szakmunkást vesz fel. 320434 ________________________ A télialma-fajták az idén ko_ rábban érnek. Különös gondos- ósággal szedjük a tárolásra szánt gyümölcsöket E célra csak a teljesen egészséges, sérülésmen­tes almák alkalmasak. A téli körték szüretével még várjunk, mert a korán szedett gyümölcs könnyen fonnyad. Leszüretelt fáinkat a lomb- hullás előtt gondosan figyeljük meg. Egye» ágak rendellenes lombszínéből, a levelek idő előtti hullásából betegségekre következtethetünk. ' Jelöljük; meg őket, hogy a téli faápolási j időszakban a baj okát megis­merve a szükséges kezelést el­végezhessük. Ribiszkebokrainkon ilyenkor már igen jól látható a hajtá­sok, vesszők belsejében táplál­kozó üvegszárnyú ribiszkeiepke-hernyúk esetleges kártétele. Fertőzésü­ket, károsításukat a lepkék egy részének rajzásával egybeeső terroésérés és szüret miatt nem tudtuk megakadályozni, ezért most keli a fiatal hernyókkal fertőzött hajtásokat, vesszőket kivágnunk és elégetnünk. A ká­rosított növényrészek a felüle­tükön megjelenő lyukról, rág­csálókról, ürülékről könnyen felimerhetők. A már leszüretelt és a még szüret előtt álló alma-, körte-, birs-, szilva-, őszibarack fák alól rendszeresen szedjük össze és azonnal használjuk fel vagy semmisítsük meg a fertőzött, károsított gyümölcsöt. E mun­kával a károsítők továbbterje­désének, áttelelésének lehetősé­geit csökkentjük. A tárolásra, raktározásra szánt szőlőfürtöket válogassuk át. Csak laza fürtöket tárol­junk. Ezekből is vágjuk ki a fertőzött, sérült, repedezett hé­jú bogyókat, mert a raktározás idején a fertőző kórokozók fő­leg a sebzéseken keresztül ha­tolnak be. A fürtök tárolása idején gondoskodjunk a megfelelő (2—3 C fokos) hőmérsékletről, és a szellőzési lehetőségről. A ■ szőlőt lehetőleg ne tároljuk in­tenzív illatú terménnyel egy helyiségben, mert átveszi annak szagát Az őszi talajmunkák előtt gondoskodjunk a talajerő visszapótláshoz szükséges szerves és műtrá­gyákról. A szerves trágyák kö- nül legkönnyebben juthatunk komposzthoz és a kisebb házi­állatok trágyájához. E kettő kombinálása a legmegfelelőbb szerves tápanyag. A vidéki ház­táji kertekben adott ez a lehe­tőség, a város körüli kertek-1 ben azonban legtöbbször csak komposzt áll rendelkezésre. Akár tisztán használjuk a nö­vényi hulladékokat, akár álla­ti trágyával keverjük, elő kell készíteni. Ha a nyár folyamán gyűjtö­gettük a kerti hulladékot és rétegelve öntöztük, átforgattuk, ezt még egyszer ismételjük meg, hozzá adagolva az állati szerves anyagot is. Földeljük le, hogy a felhasználásig ne száradhasson ki, inkább érle­lődjön. Ha csak komposzttrágyánk van, akkor nagyobb adagú mű­trágyát keverjünk közé. A nit­rogént azok a növények igény­lik inkább, amelyeknek föld j feletti zöld részeit fogyasztjuk. Ilyenek a spenót, a sóska, a saláta és a káposztafélék. A foszfor és a káli javítja a termések beérését, minőségét, és mennyiségét növeli. Ezeket feltétlenül tanácsos ősszel a ta­lajba munkálni. Az átforgatott komposztra az öntözővízben juttassuk ki. Várjuk meg a tárolásra szánt hagyma teljes beérését. Felszedésre me­leg, száraz időt válasszunk, mert hideg, csapadékos időben különösen nagy a botritiszes rothadás fertőzésének veszélye. A nyaki részek teljes beszára- dásának elősegítésére száraz időben egy-két napig szikkasz- szuk a szabadban a hagymá­kat. Ezt követően válogassuk át a betakarított termést és csak a sérülésmenteset, a tel­jesen egészségeset tároljuk. A raktározásra szánt hagymákat ritka szövésű zsákokba rakjuk és lehetőleg — a kórokozók szaporodására kedvezőtlen 0—2 C fok hőmérsékletű, 60—65 százalék relatív páratartalmú helyiségbe vigyük. A hagymát a raktározás folyamán is kísér­jük figyelemmel. Az időnkénti átválogatás során távolítsuk él a beteg, fertőzött, károsodott egyedéket. A koraősz még alkalmas új gyepfelület létesítésére. Ilyen­kor mór nem éget a nap, s időnként kisebb záporok is se­gítik a fűmag kelését és a pá­zsit erősödését. Természetesen szükség szerint öntöznünk is kell, másképp nem lesz mun­kánk eredményes. Ha még si­etve elvetjük a magot, a fa­gyokig annyira megerősödik, gyepfelületünk, hogy áttelel és tavasszal, amint a hó elolvadt, az első napsugár melegít, már kizöldül, remekül hasznosítva a téli, földbe szivárgott csapa­dékot. Még javában virágoznak kánnárnk, dáliáink, muskátlijaink. Október közepéig kinn hagyhat­juk őket; felesleges idő előtt felszedni a földből, rászánt mert még sok virágot honiak részint a tövek, gumók tárolá­sa elég gondot ad a hosszú tél folyamán. Időnként öntözzük és porhanyítsuk meg körülöt­tük a talajt. A gladiolusz hagymagumókat azonban már felszedhetjük, ha a levelek egészen megsárgul­tak. Különböző betegségek foly­tán idő előtt is előállhat a le­velek sárgulása, ezeket azon­nal el kell távolítani. Óvatosan forgassuk ki a talajból, hogy a gumók ne sérüljenek meg. A földet és a szárat eltávolítva, száraz időben kissé szikkasz- szűk, majd tisztítsuk meg a rajtuk maradt felesleges gyö­kér_ és egyéb maradványoktól, s száraz, szelilős helyen tárol­juk, vászon zacskóban, «agy boUandiládábaa. Rózsa a kertben

Next

/
Thumbnails
Contents