Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-21 / 222. szám
Részlet az orosházi kiállításból Batfonyai konyhakertészek Békéscsabán, Gyulán és Medgyesegyházán Szakcsoportba tömörülnek a medgyesegyházi termelők Ez év óla foglaffikoritatja a A battonyai József Attila Művelődési Központ mezőgazdasági szakkör konyha- és gyümölcskertészeti tagozata szeptember 10-én üzemlátogatással egybekötött tapasztalatcserét szervezett Medgyégegyházára, Békéscsabára és Gyulára. Medgyesegyhá- zán Halász Mihály iskolai tanító értékes tájékoztatásit adott a fóliás kon yhakertészeü növények termelésének előnyeiről és az ezzel kapcsolatos körülményekről. A békéscsabai Hűtőházban Kelemen Zsuzsanna mérnök ismertette, hogy zártkertekben milyen konyhakerti növényeket érdemes termelni. Beszélt ezek értékesítési és szaporító anyag! beszerzési lehetőségeiről is. Ezután a csoport meglátogatta a Hűtőházat. Gyulán a várba és a fürdőbe mentünk. A tapasztalatcsere látogatást j értékelve a résztvevők egységes! véleménye: Medgyesegyháza község kanyhakertészete és gyümölcstermesztése fejlettebb a battonyainál. Az értékesítési problémák viszont azonosak. A Hűtőházban látottakért a csoport köszönetét fejezte la az üzem vezetőségnek. Csákó József tagozatvezető Medgyesegyházi termelőket egy zöldségtermesztő szakcsoport létrehozásának a gondolata. A MÉK ajánlására ellátogattál: több olyan községbe, ahol igen eredményesen dolgoznak a zöld- ségtemesatő egyszerű közösségek. Ezért szeptember 27-én az esti órákban ismét összeülnék, hogy továbi munkájukat jól megszervezzék. A növényvédelmi sarok is az érdeklődés középpontjában állt az orosházi kertbarátok múlt héten rendezett kiállításán. Növényvédőszerek és a házikertben használatos permetező, porozó gépek bemutatása mellett a munkavédelmi előírások szigorú betartását ajánlotta a látogatók figyelmébe a rendezőbizottság. mHiiiiiiiHHiiiiiiiiiimiiiHiiiHiiHiuHiHiniiiiiHiiiiiiimHHnniimuiuii Őszi növényvédelem — Tápanyagpótlás — Hagymatárolás 1 Munkák a virágoskertben A rózsakultusz párhuzamosan nőtt az általános igényeinkkel. További növekedése várható, ki terjeszkedve a hám-, a nya- nalókertekre és a társasházak előkartjeire is. Időszerű tehát megemlékeznünk a rózsatő, minit kertépítési alapanyag iránt támasztható minőségi követelményekről, s a telepítés alapvető munkálatairól. Minőségi követelmények A telepítésre kerülő rózsatövek naigy része faiskoláktól vásárolt anyag. Ismeretes, hogy ai telepítés sikerét az ültetendő | anyag minősége döntően befolyásolja. A minőséget egyrészt a MÉMSZ 49—89. számú szabványa határozza meg, de más részt kitér rá a 11. Építőipari Kiviteli Szabályzat is 5. §. (13) és (14) bekezdésében. Lényegében mindkét szabályzat előírásai azonosak. A kertépítési gyakorlatunkban szinte kizárólag használatos bokor és kúszórózsák „szabadföldben oltott és nevelt, legalább 2, legfeljebb 4 éves példányok lehetnék... 30 cm hosszú, 3—4 elágazott vesszővel, elágazott 15—20 cm hosszú, törés és sérülésmentes gyökérzettel.” Valamennyi minőségi előírásban szereplő követelmény a tökéletesen beforrott oltás, amely rózsaoltványok esetén is természetszerűleg érvényes. A szabvány — amelynek hatálya magánkereskedelemre is kiterjed — részletesen intézkedik a remontáns, a polyantha, a floribunda, a park- és miniatűr rózsák tekintetében. Meghatározza a gyökémyak, a hajtásrendszer és a gyökérzet méreteit, külön külön az I. és a II. osztályú faiskolai árura vonatkozóan. A telepítési hely előkészítése A napos, kellő tápanyag- és vízgazdálkodású talajt — ha lehetséges — 50—60 cm mélyein ássuk fel. Ügyeljünk, hogy a tabékés mem:^ 1971. SZEPTEMBER 2L laj felső, „termő” rétege felül maradjon, de az alsó réteg azért laza legyen. E munka módszerét az eredeti termőréteg vastagsága határozza meg. Ha a talajvíz a felszín alatti 60 cm-nél magasabb, elvezetéséről — esetleg alagcsövezéssei is, — gondoskodjunk. A kövek, gyökér- maradványok és állati kártevők kiszedése szintén ajánlatos. Talajjavításra az állati és növényi eredetű szervestrágya egyaránt alkalmas — legalább egy évi komposztálás után. Legjobb a földdé érett marhatrágya. Kifejezetten káros viszont bármilyen éretlen szervestrágya bedolgozása. Meghálálja a rózsa a műtrágyázást is és hasznos ha tekintetbe vesz- szük fokozott káliigényét. A talajelőkészítés ültetés előtt egy-két hónappal történjen (tavaszi ültetés esetében feltétlenül ősszel.) A gereblvé- vel apróra dolgozott ágyasokon belül jelöljük ki az egyes tövek helyét, a remontáns fajták 80 cm, a teahibridek és erősnövésű floribundák 50—60 cm, a gyengenövésű floribundák és polyanthák 30—40 cm, a miniatűrök 20—25 cm sor- és tőtávolságra ültetendők. A félásott vagy megforgatott talajba 25x25x25-ös kis gödröket ássunk az egyes növények számára. Az ültetés ideje ősszél október közepétől november közepéig tavasszal a föld fagyának felengedésétől rügyfakadásig tart. Ta>ssi lUma A BÉKÉSCSABAI HIZLALDA I. és II. sz. telepe serlésettöket és ács szakmunkást vesz fel. 320434 ________________________ A télialma-fajták az idén ko_ rábban érnek. Különös gondos- ósággal szedjük a tárolásra szánt gyümölcsöket E célra csak a teljesen egészséges, sérülésmentes almák alkalmasak. A téli körték szüretével még várjunk, mert a korán szedett gyümölcs könnyen fonnyad. Leszüretelt fáinkat a lomb- hullás előtt gondosan figyeljük meg. Egye» ágak rendellenes lombszínéből, a levelek idő előtti hullásából betegségekre következtethetünk. ' Jelöljük; meg őket, hogy a téli faápolási j időszakban a baj okát megismerve a szükséges kezelést elvégezhessük. Ribiszkebokrainkon ilyenkor már igen jól látható a hajtások, vesszők belsejében táplálkozó üvegszárnyú ribiszkeiepke-hernyúk esetleges kártétele. Fertőzésüket, károsításukat a lepkék egy részének rajzásával egybeeső terroésérés és szüret miatt nem tudtuk megakadályozni, ezért most keli a fiatal hernyókkal fertőzött hajtásokat, vesszőket kivágnunk és elégetnünk. A károsított növényrészek a felületükön megjelenő lyukról, rágcsálókról, ürülékről könnyen felimerhetők. A már leszüretelt és a még szüret előtt álló alma-, körte-, birs-, szilva-, őszibarack fák alól rendszeresen szedjük össze és azonnal használjuk fel vagy semmisítsük meg a fertőzött, károsított gyümölcsöt. E munkával a károsítők továbbterjedésének, áttelelésének lehetőségeit csökkentjük. A tárolásra, raktározásra szánt szőlőfürtöket válogassuk át. Csak laza fürtöket tároljunk. Ezekből is vágjuk ki a fertőzött, sérült, repedezett héjú bogyókat, mert a raktározás idején a fertőző kórokozók főleg a sebzéseken keresztül hatolnak be. A fürtök tárolása idején gondoskodjunk a megfelelő (2—3 C fokos) hőmérsékletről, és a szellőzési lehetőségről. A ■ szőlőt lehetőleg ne tároljuk intenzív illatú terménnyel egy helyiségben, mert átveszi annak szagát Az őszi talajmunkák előtt gondoskodjunk a talajerő visszapótláshoz szükséges szerves és műtrágyákról. A szerves trágyák kö- nül legkönnyebben juthatunk komposzthoz és a kisebb háziállatok trágyájához. E kettő kombinálása a legmegfelelőbb szerves tápanyag. A vidéki háztáji kertekben adott ez a lehetőség, a város körüli kertek-1 ben azonban legtöbbször csak komposzt áll rendelkezésre. Akár tisztán használjuk a növényi hulladékokat, akár állati trágyával keverjük, elő kell készíteni. Ha a nyár folyamán gyűjtögettük a kerti hulladékot és rétegelve öntöztük, átforgattuk, ezt még egyszer ismételjük meg, hozzá adagolva az állati szerves anyagot is. Földeljük le, hogy a felhasználásig ne száradhasson ki, inkább érlelődjön. Ha csak komposzttrágyánk van, akkor nagyobb adagú műtrágyát keverjünk közé. A nitrogént azok a növények igénylik inkább, amelyeknek föld j feletti zöld részeit fogyasztjuk. Ilyenek a spenót, a sóska, a saláta és a káposztafélék. A foszfor és a káli javítja a termések beérését, minőségét, és mennyiségét növeli. Ezeket feltétlenül tanácsos ősszel a talajba munkálni. Az átforgatott komposztra az öntözővízben juttassuk ki. Várjuk meg a tárolásra szánt hagyma teljes beérését. Felszedésre meleg, száraz időt válasszunk, mert hideg, csapadékos időben különösen nagy a botritiszes rothadás fertőzésének veszélye. A nyaki részek teljes beszára- dásának elősegítésére száraz időben egy-két napig szikkasz- szuk a szabadban a hagymákat. Ezt követően válogassuk át a betakarított termést és csak a sérülésmenteset, a teljesen egészségeset tároljuk. A raktározásra szánt hagymákat ritka szövésű zsákokba rakjuk és lehetőleg — a kórokozók szaporodására kedvezőtlen 0—2 C fok hőmérsékletű, 60—65 százalék relatív páratartalmú helyiségbe vigyük. A hagymát a raktározás folyamán is kísérjük figyelemmel. Az időnkénti átválogatás során távolítsuk él a beteg, fertőzött, károsodott egyedéket. A koraősz még alkalmas új gyepfelület létesítésére. Ilyenkor mór nem éget a nap, s időnként kisebb záporok is segítik a fűmag kelését és a pázsit erősödését. Természetesen szükség szerint öntöznünk is kell, másképp nem lesz munkánk eredményes. Ha még sietve elvetjük a magot, a fagyokig annyira megerősödik, gyepfelületünk, hogy áttelel és tavasszal, amint a hó elolvadt, az első napsugár melegít, már kizöldül, remekül hasznosítva a téli, földbe szivárgott csapadékot. Még javában virágoznak kánnárnk, dáliáink, muskátlijaink. Október közepéig kinn hagyhatjuk őket; felesleges idő előtt felszedni a földből, rászánt mert még sok virágot honiak részint a tövek, gumók tárolása elég gondot ad a hosszú tél folyamán. Időnként öntözzük és porhanyítsuk meg körülöttük a talajt. A gladiolusz hagymagumókat azonban már felszedhetjük, ha a levelek egészen megsárgultak. Különböző betegségek folytán idő előtt is előállhat a levelek sárgulása, ezeket azonnal el kell távolítani. Óvatosan forgassuk ki a talajból, hogy a gumók ne sérüljenek meg. A földet és a szárat eltávolítva, száraz időben kissé szikkasz- szűk, majd tisztítsuk meg a rajtuk maradt felesleges gyökér_ és egyéb maradványoktól, s száraz, szelilős helyen tároljuk, vászon zacskóban, «agy boUandiládábaa. Rózsa a kertben
