Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-21 / 222. szám
NIBEX velőgép sikere Békéscsabán A Hűtőipari Országos Vállalat Békéscsabai Gyára és a svéd NIBEX-cég apr-óinag hely. re vetési bemutatót tartott tegnap Békéscsabán, a Lenin Tsz ben. A tapasztalatcserére azok' bői az üzemekből érkeztek szakemberek, akik évek óta termelnek a hűtőháznak valamilyen kerti növényt. A NI BEX vetőgép érdekessége, hogy a sárgarépa, a petrezselyem, a paszternák, a zeller, a cékla, a saláta. a vöröshagyma mag, a paradicsom, az uborka és az ibolyamag, továbbá a cukorrépa és a mák is szemenként helyre vethető, egyelni nem szükséges. Szakemberek véleménye szerint ez az aprómag-vetőgép beválik viszonyaink között. Ennék csupán egy feltétele van, a morzsalékos, szinte hamuszerű vetőágy biztosítása. A bemutatót azért* tartották Békéscsabán, mert a svéd FINDUS- cég a Békéscsabai Hűtőházzal szeretné megtermeltetni a részére szükséges kerti növényeket. GimnázSstók a hűtőházban A Hűtőipari Vállalat békéscsabai telepén is most van a csúasidény. A telep vezetőd a munkaerőhiány enyhítésere az iskoláktól kértek segítséget munkájukhoz. Az idei szezonban el szeretnék érni a gyors- fagyasztott árukból az 1000 va- gonos teljesítményt, amely új rekord lenne. Az elmúlt héten a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium 200 tanulója, előttük az ugyancsak békéscsabai 10-es számú általános iskola 300 tanulója, ,,fúrta” a paradicsompaprikát, vagyis szabadították meg csu- májától. Most a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium 400 tanulója tevékenykedik a telepen, akik a paprikafúrás mellett lecsó- paprikát is aprítanak^ Tízezer hízott sertés évente Iparszeri hústermelés a békéscsabai Szabadság Tsz ben Erzsébetihely határát elhagyva az Apácai út bal oldalán egymástól nem messze két hid- roglóbus csillog a bágyadt őszi napsütésben. Mindkeltő a békéscsabai Szabadság Termelőszövetkezeté. Az f egyik, a régi gazdaság központját látja el vízzel. A másikat a napokban adták át az épülő új szakosított sertéstelpen. Két kocaszál lás, egy kanszállás és négy íi- aztató, iUetvé négy 600 férőhelyes hizlalda „lakóinak” vízszükségletét fedezi ez a tároló. A sertéstelep részleges üzemeléssel novemberben kezdi meg működését. Ezzel újabb kő gördül ie a termelőszövetkezet vezetőinek szívéről. Megpihenni, fellélegezni mégsem marad Idő. Erről beszélgetünk Bagyinka Györggyel, a Szabadság Termelőszövetkezet elnökével. — Milyen elgondolások alapján határozták el a sertéstenyésztés fejlesztését? — Sertéshús-fogyasztásunk úgy tudom az első helyen áll Európában. Ha ehhez hozzávesszük. hogy az igények kielégítését szolgáló, mennyiségi célkitűzések mellett legalább olyan fontos a vágósertés minőségének a javítása is, akkor azt hiszem elég világos az, hogy nem maradhattunk a korábbi szinten. Annak ellenére, hogy gazdaságunk rendelkezik bizonyos hagyományokkal a sertéstartásban, a szigorodó piaci feltételek mindenképpen megkövetelték a fejlesztést. A Szabadság Termelőszövetkezet szakosított sertéstelepe Georgikon-rendszerű. Miért esett a választásuk erre a technológiára? — Jelentős állami támogatással épültek és épülnek olyan modem sertéstelepek, ahol a hústermelés nemrég még elérhetetlennek hitt magas színvonala üzemi gyakorlattá vált. Ennek alapja feltétlenül a jól megválasztott tartástechnológia. A napjainkban meghonosodó külföldi tartási módozatokkal szemben a keszthelyi Agrártu- dombányi Főiskola termelésfejlesztési intézete által kidolgozott technológiának megvan az az előnye, hogy elsősorban veszi figyelembe a hazai sertéstartás adottságait, fajta, kiírna jellemzőit és egyéb viszonyait. — Egy ilyen nagy jelentőségű beruházás kihatással van a termelőszövetkezet gazdálkodásának egész rendszerére. Menynyiben számoltak ezzel? — Tisztában voltunk azzal, amikor elhatároztuk. hogy a korábbi két, évente összesen 3000 hízót klbocsájtó telep mel. lé felépítjük a nyolcezres ltí- bocsájtású új telepet, hogy hosszú távra elkötelezzük magunkat. Hiszen ezek után a vetésszerkezetet is úgy kell alakítanunk, hogy az évi 10— 11 ezer sertés takarmányozását biztosítani tudjuk. Ennek érdekében saját keverőt építünk a telepen, így 1972. második félévétől kezdve teljes önellátásra tudunk berendezkedni Gazdaságunk tehát a szűkebb szakosítás útjára lépett. A további gyors fejlődésnek ez az egyetlen járható útja. — A telep végterméke a tőkehús. amelyet az állatforgalmi vállalat és a húsipar vásárol fel. Mi biztosítja az általuk elő. írt minőség előállítását? — Ez három alapvető feltételhez kötött. Első az alapanyag: a magyar húaikocákat mi tenyésztettük ki, a szaporulatot pedig lapálykanos keresztezéssel nyerjük. A fajta-jelleg a legfontosabb garancia. Ugyanakkor nem hanyagolható el a megfelelő takarmány, illetve a megfelelő takarmányozás, azaz a szakértelem szerepe sem. Ezért a telep vezetője agrármérnök lesz, külön a hizlalást és külön a tenyésztést is egy-egy felsőfokú technikus vezeti majd. A tél folyamán kiképeztük a 24 fős gondozói gárdát is. — Milyen nehézségekkel számolnak még? — Őszintén reméljük, hogy a nehézségek nagyobb részén túl vagyunk. Ezt a telepet tu■lUIIHIIIIIIMIÉIIIUIIIIklIIIIIIN adatok természetesen csak az: ENSZ munkájának „minőségi : kulcspontjait” jelentik. A 108 na- • pirendi pont megtárgyalása so- J rán Puerto Rico függetlenségé- S nek ügyétől kezdve, a tenger- ■ fenék békés felhasználásáig a • nemzetközi élet jóformán vala- j mennyi aktuális gondja szőnyeg- : re kerül. üz ülésszak küszöbén Is- £ mételten hangsúlyozni kell, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének különleges szerepe van a nemzetközi problémák megoldásában. A mostani közgyűlés olyan Időpontban ül össze, amikor igen fontos és nehéz kérdéseket (például a négy nagyhatalom megállapodása Nyugat- Berlinről). az ENSZ keretein kívül oldottak meg. Még mindig vannak, akik az ilyen tényekből az Egyesült Nemzetek Szervezetének hatástalanságéra szeretnének következtetni. Semmi sem allhat messzebb a valóságtól. A nemzetközi élet bonyolultsága időnként megköveteli, hogy a közvetlenül érdekelt hatalmak szűkebb tárgyalásokon rendezzenek egy-egy kérdést. Az ENSZ- en kívül elért megállapodások azonban végül mégis csak a világszervezetben kerülnek a legszélesebb körű nemzetközi vita - középpontjába. Továbbra ts az 1 Egyesült Nemzetek Szervezete ; marad az a legszélesebb politikai fórum, amelynek színe előtt rendkívüli kitartást igénylő, részletekbe menő és realitásérzéktől áthatott vitákkal közelebb lehet hozni a megoldáshoz korunk legbonyolultabb és leggyöt- rőbb kérdéseit. —íe— Csúcsüzem a hnr dókészítőknél A Budapesti Kádár KTSZ felkészült a szüretre, a mely az ország legnagyobb hordókészftő üzeme. 25 féle hordót és dézsát készít évente, mintegy egymillió liter befogadóképességgel. A képen: Akai János fiatal kádár munkában, (MTI fotó: Jászai Csaba felvétele. KS) lajdonképpen már 1969-ben kezdte építeni saját epítőbri gádunk. A tavalyi ár- és belvíz egy időié akadályozta a további munkákat. így gyakorlatilag csaík 1970. júniusától kezdődően beszélhetünk építkezésről. Ezt már a közben megalakított békéscsabai TÖVÄLL végzi. Szegedi Jenő, az építés vezetője novemberi indulást ígér. Természetesen, mivel a Kecskeméti Mezőgazdasági Gépgyár csak a jövő év áprilisában kezdi meg az etetési technológia szerelését. a teljes üzemelés is csak ezután valósítható meg. , Végül még egy kérdés: Mik a további tervek? — Mesterséges megtermékenyítéssel kísérletezünk. A. kísérletet még a régi telepen kezdtük el 30 kocával. Nem szeretnénk azonban elsietni a dolgot .mivel mind a nemzetközi, mind a hazai gyakorlat gyerekcipőben jár a sertések mesterséges megtermékenyítésében. Mégis ha sikerül, ez óriási megtakarítást jelentene, hiszen így 30 kanra van, úgy meg csak 4—5-re lenne szükség. Bár a vállalkozásnak egyedül vágtunk neki, a többi termelőszövetkezettel való együttműködésről mégsem szeretnénk véglegesn lemondani. Jó lenne, ha ez az együttműködés a beruházások befejezése után közös vállalkozásban végzett feldolgozásban valósulna meg a hatékonyabb városellátás, a biztonságosabb export érdekében. A beszélgetéshez csak annyit kell hozzátenni, hogy iparszerű sertéstartáson, sertéahús-terme- lésen nem egy valamilyenféle gyárat kell elképzelni, ahol elől bevezetik a vemhes kocát, hátúi pedig elszállítiák a dóbo. Zoe sonkát, téliszalámit, csabai kolbászt. Inkább olyan szakosított telepeiket, ahol a hangsúly* nem kizárólag a sertésállomány növelésén van, hanem azon is, hogy a hústermelés fokozása végett az erőfeszítéseket a sertésállományban meglevő képességek kihasználására és javítására koncentrálják. Ez pedig a tenyésztés és a hizlalás olyan fej. lettségi fokát jelenti, aho] a magas színvonalat azáltal érik el, hogy a szakosított telepre helyezett nagy teljesítményű fajta vagy hibrid részére a biológiai kívánalmaknak megfelelő ólakat építenek és ezekben a legfontosabb munkafolyamatokat racionálisan gépesítik. Köváry E. Péter Húszéves DÁV Ünnepséget tartottak Szegeden A Del mag va rországi Áram- szolgáltató Vállalat (melynek területéhez tartozik Békés megye is) szombaton, szeptember 18-án ünnepelte 75. jubileumi évfordulóját annak, hogy területén megkezdődött a villamos- energia szolgáltatás. Ez az ünnep egybekapcsolódik egy másik nagy esemény évfordulójával: 1951-ben, 20 évvel ezelőtt alakult meg a DÉMÁSZ. Az Alföldön 1945 után döntő .változást jelentett a villamosenergia szolgáltatás fejlődése szempontjából az üzemék államosítása a mezőgazdaság szocialista átalakulása, a későbbiékben pedig az ipartelepítés. A terület lakosságának életkörülményeiben, a gazdasági életben végbement változások pontosan lemérhetek a vülamosenergia forgalom növekedési üteméiben. Jellemző erre, hogy a DÉMÁSZ megalakulása óta 13,(i-szorosára emelkedett az értékesített villamosenergia mennyisége. A vállalat dolgozói az elmúlt 20 év alatt mindenkor megfelelték a társadalmi követelményeknek és a szocialista munka- versenyben sok sikert értek éL Ez alkalomból Szegeden Schiller János, a Magyar Villamos Művek Tröszt vezérigazgatója köszöntötte a vállalat aktív és nyugdíjas dolgozóit, az iparághoz hű, a szakmát szerető dolgozók kollektíváját és további eredményes munkát kívánt nekik. Győri Imre, a2 MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára méltatta ezután a vállalat dolgozóinak sikeres munkáját majd Schiller János kitüntetéseket adott át. A Békéscsabai Üzem-igazgatóság dolgozói közül Bielik Béla, a gépjármű és szállítási csoport vezetője, az üzemigazgatóság párt- alapszervezetének titkára a Munka Érdemrend bronz fokozatát, Kojtor Mihály a javítóműhely csoportvezetője és Újvári Istvánná ügyintéző a Nehézipar Kiváló Dolgozója kitüntető jelvényt kapott. Az ünnepségen megjelent Gyulavári Pál, az MSZMP Békéscsaba Városi Bizottságának első titkára is. Divattanácsadás A békéscsabai Ifjúság és Ot- törőházban tevékenykedő Tízek Ifjúság Klubja legközelebbi rendezvényére csütörtökön kerül sor, amikor az őszi és téli di vatról tart tanácsadást Légrádi Netti, az OKISZ Labor tervezője. A programban ezenkívül ru- habemutató is szerepel. Az Egri Érsekség 200 éves öreg hintáját „fiatalítják" Fiizesgyarmaton A hintógyártás frontján márka lett az utóbbi években a Füzesgyarmati Járműkészítő és Javító Ktsz neve. Hazánk különböző tájaira — Bugacra, Balaton környékére. Bábolnára, a Hortobágyra, Mezőhegyesre — rendeltek Eszterházy hintót Füze&gyarmatról. De szállítottak és szállítanak szép számmal exportra iá többek között Nyugat-Németországba és más államba. Az idén például 30 kényelme® hintó készül a községben. Fekete és nyersszínű hintók látnak itt napvilágot. Nagy sikert arattak a Budapesti Vadászati Világkiállításon is, ahol a külföldi szakemberek különösen felfigyeltek a Füzesgyarmaton készült Eszterházy hintáikra. Nyugat-Németország az 3 BÉKÉS /ffgff/js—, 1971. SZEPTEMBER 21. eddiginél is nagyobb mennyiséget szeretne rendelni az idegen, forgalom számára. A füzesgyarmatiak azonban nemcsak az új hintőgyártás- ban, homokfutók előállításéiban híreseik, hanem restaurálásban is. A Párádon megnyílt Cifra Istálló kocsimú zeum'ban például több olyan hin tért látni, amelyet Füzesgyarmaton restauráltak. Jelenleg az Egri Érsekség mintegy 200 éves öreg- hintaját fiatalítják, állítják vissza az eredeti szépségébe. A. R.
