Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-18 / 220. szám

Szüreten Riportunk a 6. oldalon, a Mini Magazinban. Szakértői bizottság utazott a repiilőgépszerencsétlenség színhelyére A MAGYAR TÁVIRATI IRODA JELENTI: A Magyar Légiközlekedési Vállalat Budapest—Kijev közötti MA—110-es számú menetrendszerű repülőgépének szeptember 16-i tragikus szerencsétlensége okainak tisztázására magyar szakértői bizottság utazott Kijevbe, ahol részt vesz a szerencsétlenség kö­rülményeinek vizsgálatában. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium jelentése szerint a repülőgépszerencsétlenség következtében életét vesztette a Bács-Kis- kun megyei pártbizottság és tanáss öttagú küldöttsége, amely Er­ei ősi Józsefnek, a megyei tanács elnökének vezetésével utazott Ukrajnába. Életét vesztette 28 Bács-Kiskun megyei, három bu­dapesti lakos és az IBUSZ csoport kísérője, valamint a Budapesti Kertészeti Egyetem két tanára, valamennyien magyar állampolgá­rok, továbbá két amerikai állampolgár. Életét vesztette Mészáros Sándor, a gép parancsnoka és hét főnyi személyzete. A tragédia hírét mély megren lüléssel fogadta a MALÉV igaz­gatósága és kollektívája, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, az egész ország közvéleménye. A magyar társadalom osztozik az áldozatok hozzátartozóinak gyászában. (MTI) ... Huszonhat és fél millió forinttal nSvekeslett a bevétel Tanácsi vállalatok vezetőinek értekezlete A megyei tanács építési, köz- leikedési és vízügyi osztálya teg­nap, pénteken délelőtt értekez­letre hívta össze az osztály irá­nyítása alá tartozó vállalatok képviselőit: igazgatókat, mű­szaki vezetőket, főkönyvelőket, párt-, szb- és KISZ-titkárokat. A Békés megyei Tanácsi Terve­ző Vállalatnál rendezett meg­beszélésen részt vett dr. Takács Lőrinc, az SZMT titkára és Szalay Istvánná a HVDSZ me­gyei bizottságának titkára is. A meghívottaknak a tanács­kozást megelőzően kiküldték az úgynevezett igazgatói értekezlet írásbeli beszámolóját, amely részletesen értékelte a vállala­tok idei első félévi munkáját. Ezt szóbeli beszámolóval egé­szítette ki dr. Takács János, a megyei tanács építési, közleke­dési és vízügyi osztályának ve­zetője. Ebben többek közt el­mondta, hogy az igények és á piaci szükségleteik jobb kielégí­tése végett feltétlenül szükség van az osztály irányítása alá tartozó vállalatok jobb együtt­működésére, sőt társulások szer­vezésére. Bő a választék és kiváló minőségű az ősziek vetőmagja A tavalyinál több és jobb gazdasági és kerti magot takarítottak be a gazdaságok — Burgonya vetőgumóakció kerttulajdonosoknak A vetőmagtermesztésre igen kedvező időjárás volt a nyáron. A hosszan tartó hőség ellenére a sok napfény jól befolyásolta a magra vetett növényeket. Mi­nőségileg jó volt a talaj munka és a növényápolás is. Összességé­ben ezek a tényezők játszottak közre abban, hogy a vetőmag- termesztés kedvező eredményt hozott. Schmidt János, a Vető­magtermeltető és Értékesítő Vállalat Dél-Magyarországi Köz­pontjának igazgatója arról tájé­koztatta szerkesztőségünket, hogy az őszi vetések elkezdésé­hez valamennyi termelő — tsz és állami gazdaság — kiváló minőségű vetőmagot kap. Az őszi árpa kiszállítását a tavalyi­nál nagyobb szervezettség jel­lemezte. így a Békés megyei üzemek szeptember elsejére megkapták az 56 vagon vető­magot. _ A vállalat dél-magyarországi központja gazdasági magvakból 17 növényfajt termeltet. A ter­vezettnél 40 százalékkal több termésre számítanak. Kerti mag­ból 18 növényfajnál terven felül 18 százalékos többletre adtak garanciát az üzemek. Gazdasági magvakból most már csak a lu­cerna, a vöröshere és a napra­forgó felvásárlása van hátra. Kerti magból is már csan né­hány tétel átadására számítanak. Ez azt jelenti, hogy a termelő- szövetkezetek a betakarítást kö­vető néhány napon belül kitisz­tították és értékesítésre továbbí­tották a termesztett magot. Megyénk termelőszövetkezetei ez év őszén 574 vagon különbö­ző fajtájú búzavetőmagot igé­nyeltek. Erinek jelentős része már fémzárolásra és átadásra került. Bezosztája búzából el­ső másod- és harmadfokú sza­porulatból válogathatnak az üzemek. A vetőmagtermelő gaz­daságok új fajta búzákat is vet­hetnek a mostani őszön. Auró­rából, Kavkázból, Jubilejnajá- ból és Kannájából külföldről hoztak be nagyobb tételt, hogy ezeket elszaporítva a fajtavá­lasztékot a jövő őszre szükséges vetőmagból növelhessék. A tavaszi vetőmagellátás is kedvezőnek ígérkezik. Az el­múlt két esztendőben átlagosan 12—14 vagon lucemamagot ter­meltek értékesítésre a szövetke­zetek. Ezt a mennyiséget most megtöbbszörözték. Eddig 85 va­gon felvásárlására kötöttek szer­ződést. Különösen sok lucerna- vetőmagot szállít a dél-magyar­országi központba a gyomai Győzelem Tsz, a Tüzesgyarmati Vörös Csillag Tsz, a gvomai Al­kotmány Tsz. Az idén Méhkerék is jeleskedett a vörösheremag- ' termesztésben. Négy vagonnal értékesítettek. Borsóból és sok I más zöldségmagból is javul a i kínálat. Ez anriak tudható be, hogy a vetőmagot termelő gaz­daságok fajta borsóból a terve­zett 330 vagon helyett 383 va­gonnal értékesítettek. A zöldség- magvak minősége is igen ked­vező. Bizonyára örömmel fogadják a hírt a termelőszövetkezeti ta­gok és a kerttulajdonosok, mert részükre már ezen az őszön le­hetőség lesz kiváló minőségű Gülbaba és Kisvárdai rózsa | burgonya vetőgumó beszerzésé­re. A vállalat szakemberei 150 vagon vetőgumót vásároltak Dombóvár környékén, melyet az ! ÁFÉSZ-ek útján — községekben j és városokban egyaránt — meg­vételre kínálnak. Évek óta nem volt lehetőség ilyen átfogó bur­gonya vetőgumó akcióra, mint most. Szükséges és éppen ideje felújítani a vetőgumót a ház­tájiban is mert ar utóbbi idő­ben a 'íajtaleromlá- jelei mu­tatkoztak. A termelőszövetkeze­tek eddig 55 vagon vetőgumó­igényt jelentettek be. Orosházá­ra várják az ÁFÉSZ-ek igény- bejelentését is. hogy a szállítást elkezdhessék. D. K. Az írásos jelentés megállapí­totta, hogy a vállalatok terme­lése az idei első félévben figye- lemreméltóan fejlődött. Ezt bi­zonyítja hogy 1970 első félévé­hez képest az idei első félévben az építőipari, a vízgazdálkodási és a kommunális ágazati felada­tokat ellátó vállalatok csaknem 26 és fél millió forinttal nagyobb ■bevételt értek el. Ennek ellené­re sok a tennivaló abban, hogy a második félévi feladatoknak is eredményesen eleget tegyenek. Ezért is javasolta Takács elv­társ, hogy a vállalatok október 1-ig készítsenek felmérést az idei tervek várható teljesítésé­ről, a gazdálkodásról, s azt vi­tassák meg a párt- és szakszer­vezetekkel. Az osztály ennek álapján teszi meg, ahol indo­kolt, a szükséges intézkedéseket A vitában felszólalók helye­selték a közgazdasági és műszáki bizottság létrehozását, mert megítélésünk szerint egy ilyen testület segíthet a vállalatok kö­zötti hatékonyabb együttműkö­dés szervezésében, egymás tá­mogatásának kibontakoztatásá­ban. De sokat tehet ez a bizott­ság a beruházások jó előkészíté­séért. a korszerű technológiai módszerek elterjesztéséért. Dr. Takács Lőrincz, az SZMT titká­ra felszólalásában szintén az el­maradott szociális helyzet fel­számolásáról beszélt. A ta­nácskozáson felszólalók több olyan észrevételt tettek, például a bérgazdálkodásról, a munka- erőhullámzásrói, a vállalatok közötti helyesebb munkameg­osztásról, amelyeket az osztály is, majd a létrehozandó műszaki és közgazdasági bizottság is jól felhasználhat munkájában fel­adatterveinek összeállításában. Meggondolta! beruházásokat A negyedik ötéves tervben, minden termelőszövetkezet, ál­lami gazdaság előbbre akar lép­ni, új technikát beszerezni az elavult helyett, új koszerű üze­met építeni a termelés bővíté­sére, a munkakörülményék ja­vítására. Előfordul az is, hogy a megkezdett beruházásoknak a pénzügyi fedezete nincs biztosít­va. S amikor a létesítmény már felépül, a kész helyzet elé állí­tott központi szervek többnyire kénytelenek tudomásul venni, hogy a beruházás drágább lett a tervezettnél, és az állam kasz- szájába kell nyúlni ismét. A Bé­kés megyei beruházásoknál sincs minden rendjén. A tapasz­talatok nem a legkedvezőbbek: a szétaprózódás miatt az üzembe helyezés üteme nem gyorsult, sok épület félig kész állapotban van. az építkezés ára pedig to­vább emelkedik. Jó néhány me­zőgazdasági üzem építkezik anélkül, hogy a fejlesztési alap­ja ezt megengedné. A Békés—Csongrád megyei Állami Gazdaságok Főosztálya felméréseket végzett a beruházá­sokkal kapcsolatban. A cél az volt, milyen segítséget adhatnak, mit javasolhatnák az állami gaz­daságoknak, hogy a jelenlegi be­ruházási „lázgörbén” enyhítse­nek. 1972 végéig a megye álla­mi gazdaságaiban 40 326 hízó- férőhely építése fejeződik be. Ezen öt gazdaság osztozik. Igen hasznosnak ígérkezik az oros­házi társulás, a 21 600 hízóférő­helyévél. Napjainkban koncent­ráltság társulás, a minél jobb tőkebefektetés határozza meg a mezőgazdasági nagyüzemek fej­lődését. Nem szólva arról, hogy lépten-nyomon sertésgyárakat, szakosított sertéstelepeket „emelnék”, mindezit húsfeldol­gozó nélkül. Pedig ha ezek az új gyárak üzemelnek, gondot okoz majd a húsértékesítés. Bé­kés és Csongrád megye állami gazdaságai, termelőszövetkeze, tei egy 240 millió forintos hús­feldolgozó építését tervezik, ké­szítik elő Orosháza térségében. Az eddigi beruházások tapasz­talatai: nem engedhető meg, hogy egy-egy sertéstelep 36 hó­napig készüljön. Ilyen hosszú átfutási időnek pénzügyi kiha­tásai is vannak az induló ősz- szeg 15—20 százalékkal lesz több. mire befejeződik a létesít­mény. A kellően meg nem ala­pozott döntések aztán oda vezet­nék, hogy a saját erőforrást ki­meríti az építkezés és kevesebb jut gépesítésre. Békés megyében az idén 64 millió forintot tervez­tek az állami gazdaságok mező- gazdasági gépek vásárlására. De a pénz másra ment el és csak 45 millió állna rendelkezésre, ha a 7 millió forintos géphitelt megkapták volna. Pedig a gépe­sítés legalább annyira, vagy még fontosabb, mint a sertéste­lepek építése. Egyre nagyobb gond a munkaerő, nagyobbak a követelmények, a termésátlagok, a hozamok is csak úgy növelhe­tők, ha a gépesítést fokozzák a nagyüzemek. A felmérés tanulsága szerint a két megye állami gazdaságai­ban 610 millió forintot terveztek szakosított sertéstelepekre. Az objektív és szubjektív körülmé­nyek miatt ezt később módosí­tották 678 millióra. Jelenleg 731 miEiónál tartanak. 1972 végére ez az összeg sajnos, csak növe­kedhet. Általános tapasztalat az is, hogy az üzemelő új telepeknél elmaradt az ígért és várt haté­konyság, a nyereség, a termelé­kenység. Éppen ezért legfonto­sabb napjainkban a mezőgazda- sági nagyüzemekben, hogy a koncentrált, hatékony beruhá­zásokra törekedjenek, s az áru­kibocsátás is azt adja, amit a tervek elvárnak. A beruházásokból adódó prob­lémákat, eddigi tapasztalatokat megvitatták és hasznosítják az állami gazdaságok. Jó lenne, ha a termelőszövetkezetek is ha­sonlóan járnának el Sz. L. t.

Next

/
Thumbnails
Contents