Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-12 / 215. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1971. SZEPTEMBER 12., VASÁRNAP Ara: 1,20 forint XXVI. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM Á köztisztviselő: a nép alkalmazottja Ki más alkalmazottja lehetne a köztisztviselő a nép államá­ban, s az azt megjelenítő igaz­gatási szervezetben, mint a ha­talom legfőbb birtokosáé, a né­pé? Ki mástól függhetne emberi alkalmasságának, szakmai hoz­záértésének, a koz jogaiban való jártasságának elbírálása, mint a munkaadótól a néptől? A szerve­zeti séma csak papíron, az el­méleti levezetés illusztrációja­ként ily’ világos, áttekinthető. A gyakorlati tapasztalatok el­lentmondásosak, egyaránt van­nak „jó” és „rossz” köztisztvise­lők. Miért a macskaköröm? Pró­báljuk csak gyorsan megfogal­mazni, ez esetben mit értünk jó és rossz alatt! Jól látja el a dol­gát az, aki kedves, mosolyog, ígér? Rosszul az, aki rezzenéste­len arccal intézi az ügyeket? Külsődleges jegyek ezek, s bár van jelentőségük, a lényeget alig befolyásolják. A köztisztviselő­vel szemben támasztott követel­mények sokfélék, s hiába ked­ves, készséges valaki, ha ugyan­akkor csekély hozzáértéssel teszi a dolgát vagy megfordítva, hiába próbál komorsággal, túlzott ha­tározottsággal tekintélyt szerez­ni magának a köztisztviselő, ha közben döntései rosszak, határo­zatai megalapozatlanok. Környezet és egyén, munka­stílus és szervezettség, írott jog és gyakorlati, rugalmas alkal­mazása áll bonyolult kölcsönha­tásban egymással, s befolyásolja a dolgát végző köztisztviselőt. Közrejátszanak másféle ténye­zők is, például a kívánalmak és a tényleges lehetőségek közötti ki­sebb vagy nagyobb eltérés, az irányítás egyértelműsége, a mun­ka mennyisége s így tovább. Nincs tehát könnyű helyzetben az, aki köztisztviselőként teljes becsülettel kívánja ellátni fel­adatát. Minden ügy, minden ak­ta más és más összefüggéseket rejt, minden ügyfél másra érzé­keny, nem mérlegeli a jogost és a jogtalant, nem akar egyebet hallani, csak az igen-t... Meg­felelhet-e mindezeknek a tágas vagy csöppnyi irodában, kis cím­mel vagy nagy ranggal tevé­kenykedő köztisztviselő? Az élet bizonyítja, hogy ezer és ezer he­lyen ilyen, a növekvő mércének is megfelelő emberek intézik a köz dolgait. Sőt, éppen, mert so­kasodik azok száma, akik értik, hogy mit vár tőlük az alkalmazó, s aszerint cselekednek, válik ki­rívóvá, felháborodást keltővé azok esete, akik elfeledkeznek megbízatásuk eredetéről, akik nem szolgálni, hanem urat ját­szani akarnak. Akik összetévesz­tik a határozottságot a dölyfös- séggel, a döntéshozatal jogát az akamoksággal, a tekintélyt a go­rombasággal, s nem a nép alkal­mazottjának, hanem különleges előjogokat élvező, kivételezett állampolgároknak tartják magu­kat. Nem minden ügyfél földre­szállt angyal — hallani sűrűn ta­nácsok, irányító intézmények, különböző hatóságok irodáiban. Igaz. A tájékozatlanság, értet­lenség, konokság, sőt, olykor — ne röstellkedjünk leírni— a kor­látoltság rendkívüli módon meg­nehezíti a köztisztviselők dolgát. Mégis, amikor vállalták, hogy a köz tisztviselői lesznek, akkor azt is tudomásul vették, hogy ezt a nehéz szolgálatot kell ellátniuk. Nagy türelmet, tapintatot kell tanúsítaniuk az értelem és érze­lem ötvözetében éppúgy, mint a hivatali rend sértetlenségét, jog­szabályok tiszteletét megkívánó szolgálatot. S mindezt) a percről percre történő ellenőrzés légkö­rében, mert hisz’ a köztisztviselő minden szavát, cselekedetét mér­legeli az ügyfél, de ugyanezt te­szik a főnökei, s a felsőbb irá­nyító szervezetek is. Csoda-e, ha olykor elfogy a türelem, ha a halmozódó tennivalók miatt nem eléggé alapos egyik-másik dön­tés, ha a hangnem nyersebbé vált? Nem csoda. Ám ennek el­lenére nincs mentség rá! A köz- tisztviselő ugyanis soha nem fe­ledheti, hogy nem önmaga, ha­nem egy intézmény, egy testület, végső soron a hatalom nevében jár el, s személyén, cselekede­tein át az intézményt, a testülé- tet, a hatalmat ítélik meg az ügyes-bajos dolgukat intéző em­berek. Munkaviszonyban állni a nép­pel? Forma szerint furcsán hang­zik, s papíron nem is létezik ilyen. A lényeget, a tartalmat tekintve azonban ez a helyzet. Napról napra, óráról órára a munkaadó maga kopogtat a hi­vatali szobák ajtaján áll az író­asztalok elé, nyújtja át kérelmét írásban, mondja el panaszát, ész­revételét, javaslatát szóban, sür­get intézkedést, kíván döntést, szorgalmaz beavatkozást. A munkaadó maga, bár olykor „csak” idősebb nénike, egyszerű szavú munkás, szemüvegét so­káig keresgélő nyugdíjas, a szék szélén feszengő tsz-tag. Ám nem a beosztás, s nem is a megjele­nés a mércéje annak, hogy az ügy maga milyen intézkedést kí­ván. A mérce az ügy jogossága, indokoltsága, összhangja a közös érdekekkel, s a megoldás lehető­sége. Ha így mérlegel a köztiszt­viselő, ha minden esetben látja az ügyben szereplő embert, em­bereket, ha fölkutatja az össze­függéseket, akkor még a tagadó választ is elfogadják tőle. S itt, igenek és nemek, helyeslő és el­utasító döntések, tiszta szívvel vállalt határozatok és cseleke­detek halmában rejlik a közös érdek — a jelen jobbítása, a holnap tökéletesítése, egyéni, meg közösségi értelemben —, amiért tisztségviselőket fogad föl s foglalkoztat az alkalmazó, s amiért tehetsége, tudása, em­beri erényed legjavát kell, hogy adja az —alkalmazott. M. O. Világ proletárjai, Aknatűs a lőtéren Aknavetős munkásőrök éleslövészete. Képes riportunk a 9. oldalon. (Fotó: Demény Gyula) MA; Tudnivalók a napközi téritési díjáról (4. oldal) A törzsgárda megbecsülése (5. oldal) Tanulnék raccsolní (9. oldal) Család—Otthon Tarka oldal (12. oldal) Nagyszénás győzött Kihirdették az őszibúza termelési verseny eredményét a déli Tsz Szövetség területén A Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetségének verseny- bizottsága összeállította az 1971. évi búzatermesztésről és értéke­sítésről szóló jelentését. Ezt a napokban terjesztette a szövet­ség küldöttközgyűlése elé. Fi­gyelemre méltó adatokról tájé­kozódhattak a tagtermelőszövet­kezetek. 1968-ban 64 965 holdon, a vetésterület 32,3 százalékban termesztettek kenyérgabonát me­gyénk déli körzetében. Ismere­tes, hogy ezt megelőzően, az őszi búza vetését állami tervfeladat­ként, kötelező teljesítésre kap­ták az üzemek. Amióta feloldot­ták a búza kötelező termeszté­sét, évről évre növekszik a bú­zával hasznosított szántóterület. (A korábbi években a termelő- szövetkezetek többsége egysze­rűen nem akart búzát termesz­teni). Ebben az esztendőben már 75 274 holdról takarították be a termést. Ez a vetésterület 37,1 százaléka. A terméseredmények igen ked­vezően alakultak. 1968-ban hol­danként 16,1 mázsa búzát arat­tak. 1971-ben pedig 21,86 má­zsát. Az 55 tagtermelőszövetke­zet közül holdanként 7 tsz-ben takarítottak be 16 mázsa alatti termést, kettőben 16—18 mázsa közöttit, négyben 18 és 20 mázsa közöttit, 15-ben 20 és 22 mázsa között, 11-ben 22 és 24 mázsa között, kilenc tsz-ben 24 és 26 mázsa között, hét termelőszövet­kezetben pedig 26 mázsa feletti holdankénti hozamot értek el. Ha egybevetjük az 1969. évi ga­bonatermést az ideivel, akkor az a következtetés vonható le, hogy növekedett a 20 mázsán felüli holdankénti hozamot arató gaz­daságok száma. Két évvel ez­előtt 24 és 26 mázsa közötti ter­mésátlagot egy gazdaság sem ért el, 26 mázsa feletti termést mind­össze egy takarított be. Ezek az adatok önmagukról és önmagu­kért beszélnek. A tsz-szövetség a legjobb bú­zatermelő tsz-eket minden esz­tendőben megjutalmazza. A leg­jobb eredményt elérő vándor­zászlót és pénzjutalmat kap, a helyezettek pedig oklevelet. Ta­valy az újkígyósi Aranykalász Tsz 17,3 mázsával nyerte el a tsz- szövetség vándorzászlaját, me­lyet az idén a nagyszénási Lenm Tsz nyert el, mivel 1534 holdról átlagosan 29,5 mázsa búzát ara­tott, csépelt. A búzatermesztés második helyezettje, az orosházi Petőfi Tsz 1005 hold átlagában 27,2 mázsával. Harmadik az orosházi Béke Tsz 1768 holdról 27,1 mázsával. Ugyancsak har­madik a csorvási Ady Tsz 1008 holdról 26,4 mázsával. Negyedik helyen az újkígyósi Aranyka­lász Tsz végzett, 2150 holdról 26,1 mázsa termés betakarításával. Az orosházi Dózsa Tsz, a kever- mesi Lenin Tsz, az orosházi Új Élet Tsz, a medgyesbodzás— pusztaottlakai Egyetértés Tsz, és a telekgerendási Vörös Csillag Tsz szintén bekerült a legjobbak közé' D. K. Tanácskozás a szocialista gazdasági integrációról A minisztériumok és más orszá­gos hatáskörű szervek vezetői szombaton tanácskozást tartot­tak a Parlamentben. Vályi Pé­ter, a Minisztertanács elnökhe­lyettese tájékoztatta a résztvevő­ket a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának legutóbbi, 25. ülésszakáról, amelyen elfogadtak a szocialista gazdasági integrá­ció programját a nemzetközi szakosítás és kooperáció időszerű kérdéseiben. A prágai pártbizottság küldöttsége Budapesten Szombaton, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága meghívására fővárosunkba érkezett a prá­gai pártbizottság küldöttsége. A küldöttséget Antonin Kapak, a CSKP KB Elnökségének tag­ja, a prágai városi pártbizott­ság vezető titkára vezeti. A vendégelt a nap folyamán Né­meth Károlynak, a Politikai Bi­zottság tagjának, a budapesti pártbizottság első titkárának és a budapesti pártbizottság veze­tőinek társaságában megtekin­tették a Vadászati Világkiállí­tást. (MTI) Hétfőn átázik a KNOK-ba Losonczi Pál Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke — a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Gyűlése Elnökségének meg­hívására — hétfőn egyhetes hi­vatalos baráti látogatásra a Ko­reai Népi Demokratikus Köztár­saságba utazik. (»■»•»•«■•»»••■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■«■■■■■■■■«»■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■»■■BBaBaBBBBBaBaaaaBBaBBBBaaBaBBaaaiMaaBaBBBBBBBaaBBaBBBBI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents