Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-11 / 188. szám

/ a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapia 1971. AUGUSZTUS 11., SZERDA Ara: 80 fillér xxvi. Évfolyam, iss. szám Világ proletárjeA/ Ma: ESŐCSINÁLÓ (3. oldal) HOGYAN LEHETNE MÁS­KÉPP? (4. oldal) TARHOSI GONDOK (5. oldal) A MEGYEI H. OSZTÁLYÚ LABDARUGÓ-BAJNOK­SÁG SORSOLÁSA (6. old.) Tanulságos fái esztendő Ünnepségek, rendezvények augusztus Arató-bál, munkás-paraszt találkozó, uszodaavatás, Körösmenti Kulturális Hetek, dalosok jubileuma Számottevő eredményekről, jó és kevésbé jó tapasztalatokról ad számot a Központi Statisz­tikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának lapunk augusz­tus 4-i számában közzétett első félévi jelentése. A számvetés nemcsak tájékoztat a megye helyzetéről, hanem olyan tenni­valókra is ráirányítja a figyel­met, amelyek meghatározzák a következő hónapok cselekvésé­nek és munkájának legfőbb cso­mópontjait Az ipari termelés, amelyet korábban a megszokott gyors növekedés jellemzett, az idei el. ső féiévben lelassult. Sőt, nyu­godtan azt is mondhatnánk, hogy kissé megtorpant. Leg­alábbis ez tűnik ki az összeha­sonlító adatokból, melyek sze­rint 1969 első felében a növeke­dés 13,5, tavaly 10,4, az idén az év első hat hónapjában már csak 6,8 százalékos volt Mind­ez elsősorban a nehézipar stag­nálásából következett tib, bár megt'igyélhetően a könnyűipar­ban is mérséklődött a termelés. Ennek összefüggésében nyil­vánvaló, hogy a termelékenység sem alakult úgy, mint tervezték. Ám mindjárt hozzátehetjük, hogy így is felülmúlta az egy év előtti színvonalat Ez viszont főként annak tulajdonítható, hogy ebben az esztendőben ki­sebb mértékben nőtt a foglal­koztatottak száma, mint tavaly, így végső soron az 1970 első fél. évi 39 százalékkal szemben az idei esztendő hasonló időszaká­ban a termelésnövekedésnek 54 százaléka származott a termelé­kenységből. Még ennél vis kedve­zőbb az arány az állami élelmi­szer- és könnyűiparban, aho] ez a mutató 69, illetve 70 százalé­kot, valamint a szövetkezeti iparban, mivél ott a termelé­kenység termelésnövelő hatása 75 százalékot tett ki. íme, ebben az is tükröződik, hogy a vállalatok a csökkenő munkaerőkereslet mellett im­már mind nagyobb gondot for­dítanak az el nem hanyagolható munkaerőgazdálkodásra, á kü. lönböző kézi termelési folyama­tok és műveletek gépesítésére. Ilyen helyes és célravezető tö­rekvések' sokhelyütt voltak és vannak, hiszen a munkaerő-után­pótlás egyre nehezebb. S hogy megvan a többet akarásnak a maga értelme, azt a- megye szo­cialista építőiparának első fél­évi tevékenységé is tanúsítja. Az idei esztendő első hat hónap­jában a termelés, a termelé­kenység általában kedvezőbb volt, mint egy évvel korábban. A számok tanúsága szerint eb­ben az időszakban a termelési érték 57 millió forinttal, azaz 13 százalékkal meghaladta az egy év előttit. És bár az ipar tevékenységé­ben jónéhány kedvező tapaszta­lat akad, ezek mégsem feledte­tik a gondokat. Mindenekelőtt a termelés bizonyos megtorpaná­sát, amely egy fél évben meg úgy ahogy eltűrhető, hosszabb távon azonban semmiképpen. A termelékenység növelése éppen ezért is rendkívül fontos, mivel több terméket természetesen csak termelékenyebb munka eredményezhet. De ez az egye­düli járható útja annak is, hogy az első félévinél a mostaniban kedvezőbben alakuljon a jöve­delmezőség és a nyereség. A statisztika szerint ugyanis egyikben sem rózsás a helyzet. Márpedig ahhoz, hogy megfelelő fordulat következzék be, elen- giedhetetlan a hatékonyabb ter­melés és gazdálkodás. Mennyire ezt kell tenni, azt a párt "Központi Bizottsága és a Minisztertanács augusztus 4-i együttes üléséről kiadott közle­mény is erőteljesen hangsúlyoz­za, amikor megállapítja: A kö­vetkező időszakban a gazdasági munka központi feladata a nép­gazdaság IV. ötéves tervének teljesítése. Ennek keretében a lakosság áruellátásában elért eredmények fenntartása mellett különös figyelmet kell fordítani az ésszerű vállalati gazdálkodás erősítésére, a népgazdasági tervvel összhangban kidolgozott vállalati IV. ötéves tervek ezen belül az 1971. évi tervek teljesí­tésére. Lényegesen javítani kell — hangsúlyozza — a vállalati gazdálkodás szervezettségét és csökkenteni keűl a termelési költségeket. Takarékosabb gaz­dálkodással is elő kell segíteni az állami költségvetés egyen­súlyának megszilárdítását. Mindez szó szerint érvényes megyénk iparára is, amely két­ségkívül fejlődött az elmúlt fél­évben, ám minden lehetőséget korántsem aknázott ki á fenti kívánalmak teljesítéséhez. Tehát bőven van és lesz mát tenni a mostani félévben. _ Ami a megye mezőgazdaságá­ról közreadott statisztikai jelen­tés megállapításait és számait illeti, örömmel nyugtázhatjuk, hogy a tavalyi ár- és belvíz kár­tételei után az idén jó termést takarították be. Búzából (takar­mánybúzával együtt) katasztrá- lis holdanként mintegy tizenhat mázsa a termésátlag. Ez azért is figyelemre méltó, mert tíz-tizen. két százalékkal több, mint a harmadik ötéves terv átlaga. A IV. ötéves terv első esztendejé­nek indulása a gabonatermés alakulásában mindenképpen kedvező. Figyelmeztető azonban a jövőre nézve a terméseredmé­nyek szóródása, ami még sok hasznosítható tartalék forrása. Amíg ugyanis több gazdaságban az idei termésátlagok megköze­lítik vagy meghaladják az 1969 évit, a víznyomott területeken holdanként tíz mázsa sem ter­mett. Ezen most már nem lehet változtatni. Tanulsága viszont kézenfekvő: nem lehet ebbe be­lenyugodni. Ezt kívánja meg a megye és az ország érdeke, a jö­vő évi biztonságos kenyérellátás. P. P. Augusztus 20-án, az új ke­nyér és alkotmányunk ünne­pén megyeszerte ünnepsége­ket rendeznek. A régi népszo­kásokat elevenítik fel a fal­vakban és a tanyákon az ara- tóbálak. Sok helyen tartanak tanyanapokat, falugyűléseket, munkás-paraszt találkozókat. A békéscsabai Május 1 Tsz dolgozói például a megyeszék­hely ipari üzemeinek munká­sait látják vendégül Csaba- szabadiba, a Magyar—Cseh­szlovák Barátság Tsz-be Cseh­szlovákiából várnak látogató­kat, hogy egész napos prog­ram keretében fűzzék szoro­sabbra a testvéri kapcsolato­kat. A jó munka elismerése­ként augusztus 20-a alkalmá­ból megyénk csaknem vala­mennyi mezőgazdasági üze­mében hűségjutalmat és ki­tüntetést adnak az arra ér­demes mezőgazdasági dolgo­zóknak. Az alkotmány napi ünnep­ségek megyei programjából az idén sem hiányzik néhány jelentős új létesítmény átadá­sa. így például ekkor adják át a Békéscsabai Hűtőház mi­relit üzemét, felavatják a 4,5 millió forintos beruházással épült sportuszodát a gyulai Várfürdőben. Szeghalmon uj művelődési termet adnak át a városiasodé nagyközség pe- remteriiletén, amelynek építé­séhez a lakosság 90 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kával járult hozzá. Augusztus 20-án kezdődnek a Körösmenti Kulturális He­tek. A békési járási művelő­dési központban 10 órakor nyílik a rendezvénysorozat, 11-től a múzeumban tekint­hetik meg az érdeklődők a járás képzőművészeinek kiál­lítását. Tíz órakor a Tulipán presszóban cukrászati bemu­tató, 12-kor a Nagyház Pince­borozóban hidegkonyhai ter­mékbemutató lesz. Este ugyancsak a Nagyház-pir.cé- ben magyamóta-estet rendez­nek, az FMSZ éttermében pedig kabaréműsor szórakoz­tatja a vendégeket. Mezőbe- rényben 20—22-ig tart nyitva az ipari és mezőgazdasági ki­állítás és vásár. A megyeszékhely kiemel­kedő kulturális' eseménye az ünnepen az Általános Mun­kás Dalkör félévszázados ju­bileuma. A jubileumi kórusta­lálkozó 19-én délután 5 óra­kor a Megyei Művelődési Központban díszünnepséggel kezdődik, melyet 8 órakor a ligeti szabadtéri színpadon a megyei Röpülj páva-körök műsora követ. Húszadikán délelőtt 9 órakor az Építők Munkácsy Mihály Művelődési Otthonának falán emléktáolát helyeznek el a dalkör tagjai. Avatóbeszédet Nagy István, az SZMT vezető titkára mond. Délelőtt 11-kor 50 év emlékei címmel nyílik a kórus doku­mentumaiból összeállított ki­állítás, melyet dr. Becsei Jó­zsef, az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottságának titkára nyit meg. Délután 5 órakor a városi tanács udvarán a Köz­ponti Tiszthelyettesképző Is­kola zenekara ad koncertet. Este 8 órakor a ligeti szabad­téri színpadon ünnepi hang­versennyel fejeződik be a nap, melyen a békéscsabai kóruson kívül fellépnek a makói, pé­csi, szegedi és budapesti da­losok is. fii gépek a mezőgazdasági munka megkönnyítésére A Budapesti Mezőgazdasá­gi Gépgyár a nehéz, ma még többnyire kézzel végzett mező- gazdasági munkák gépesítésére összpontosítja erőit. Gyártmány­fejlesztési programjában az egyik legfontosabb feladat a szántóföldi kertészeti kultúrák betakarításának gépesítése. Európában egyedülálló a ker­tészeti egyetem és a vállalat műszaki kollektívája által kon­struált ’ uborkabetakarítógép, amely a terményt indákkal és levelekkel együtt szedi fel, majd az uborkat-külön válogat­ja, s a szárrészt visszaszórja a földre. Elsősorban a magyar mező- gazdaságot akarják ellátni meg­felelő mennyiségű uborkabeta­karítógéppel, de nagy exportra is számítanak, ezért a gyár null-széria vizsgálatra küldött egy-egy mintapéldányt a Szov­jetunióba, Jugoszláviába, az NDK-ba és Spanyolországba. Idén válik „sorozatéretté” a konzervparadicsom _ betakarító­gép, amely az uborkaszedőgép­hez hasonló elven működik. Megkezdik a növényvédő csa­lád sorozatgyártását; ez évben száz, jövőre 300—500, azután pedig évente kétezer gép készül. Az NDK partner-vállalattal kö­zösen gyártott növényvédő csa­lád variálható munkaeszközei­vel, kis- és nagynyomású be­rendezéseivel mintegy 100 kü­lönböző művelet végzésére al­kalmas, s a növényvédelem minden munkafolyamatát el tudja látni. Paradicsomszezon Naponta 30 vagon paradicsom érkezik a Békéscsabai kon­zervgyárba. A csúcsidő augusztus 15—30 között várható, ami­kor a naponta beszállított mennyiség eléri majd a 60—70 vagont, (Fotó: Demény Gyula)

Next

/
Thumbnails
Contents