Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-10 / 187. szám
Az utolsó permetezések a szürkepenész és a peronoszpéra ellen CSŐSZÖK A csősz (Komjáti Eerenc feiLv.) Á szőlő szürkerothadását ciko-] zó gomba sebfertőző parazita, | ezért kártételének kialakulásában igen nagy szerep jut a szőlő rágókártevőinek. így a szőlőmolyok első nemzedéke a szőlővirágzat korai szürkepenészes fertőzését mozdítja elő, majd az eredő bogyók szürkepenészes rothadásában (júliustól, szeptemberig) a második és harmadik hemyónemzedéknek Van nagy szerepe. Amikor a fiatal lárva a szőlőbogyóba rágja magát, nemcsak sebet üt ,hanem a szürkepenész fertőző anyagát is beviszi a termésbe. Ily módon kedvezőtlen (hűvös, csapadékos) időjárás esetén a szürkepenész-rothadás tovább terjed és a fürt elpusztul. Az előrejelzések szerint az időén a szőlőmolyok nagyon elszaporodtak. Fellépésük elsősorban a Dunántúl keleti részén és a Balaton környékén nagymértékű. Az utóbbi években a káposz- tabagolypille második nemzedékének hernyói (július—augusztusban) a szőlőleveleken kívül előszeretettél hámozgatják a szöbogyókat, s ezzel növelik a szürkepenész fertőzésének lehetőségét. Jelentős kártétele elsősorban a Tiszántúlon és a KöVeszprém, Somogy, Baranya, Pest és Heves megye egyes vidéken várható. A szürkepenész megbetegedés éllem hatásos védekezés feltété, le, hogy a bogyókat a nyár második felében is óvjuk a sebzé- rösök vidékein, kisebb mértékű, gócszerű fellépésük pedig Győr, sektől. A szürkepenész, a peronosz- póra és az említett rovarkártevők ellen a következő szerek kombinációját javasoljuk: Eu_ párén (2 dkg/10 1) vagy Ortho- Phaltan ( 3 dkg/10 1) gombaölőszereket és a Ditrifon (2 dkg/10 1) rovarölőszert. Az Eu- paren és az Ortho-Phaltan a pe. ronoszpóra és a szürkepenész ellen is teljes értékű védelmet nyújt, a Ditrifon pedig a rágókártevőket irtja. Az utolsó permetezést a csemegeszőlőfajták és a kizárólag asztali fogyasztásra kerülő borszőlőfajták esetében még 10 nappal a szüret előtt végezhetjük. A borszőlőfaj ták védelme so- rán 30 papos várakozási időt I kell a szüret várható időpontja előtt beiktatni élelmezés-egészségügyi okokból, és az erjedésgátlás elkerülésére (Az Euporen és az Ortho-Phaltan élelmezés egészségügyi várakozási ide. je 30, a Ditrifoné 10 nap). E permetezések a még lehet* séges fertőzés veszélyét mérséklik, s további előnyük, hogy megnyújtják a tőkék peronosz- póra elleni védettségét. Rendkívül fontos, hogy a védőszer a tőkék belsejébe is jól behatoljon és a lehető legtökéletesebben borítsa a fürtöket és a belső leveleket. Dr. Kaczián Viktor Mindennek van ellenszere Bálint Libor, Gyula, Kapa u. 30. szám alól levelet küldött rovatunknak, melyben szaktanácsot kér a kertjében elszaporodott torma irtására, továbbá a lóbogár, a meztelen csiga, a drótféreg kártételének csökkentésére. Levelére Arató István, a megye tanács vb. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakfelügyelője válaszol. Az elszaporodott tormát csak radikális eszközökkel lehet kiírtaim. Ha az egynyári növények lekerülnek és a kertben magas törzsű fák vannak, akkor legjobb szer a Dikonárt. Ez azonban minden kétszikű növényre veszélyes, így felhasználásánál legyen nagyon körültekintő. Ügy permetezze a torma levelére, hogy a gyümölcsfát egyáltalán ne érje. A Dikonirt célirányos hatásossága fokozható abban az esetben, ha száraz időben permetezik rá a kiirtandó kétszikű növényekre. A kert elférgesedett talaját feltétlen fertőtleníteni szükséges, hogy a burgonyát, a sárgarépát, a káposztaféléket meg lehessen termeszteni. Tala j fertőtlenítésre most a nyár végi időszak igen kedvező. Mindaddig el lehet végezni ezt a munkát, amíg a rovarok nem húzódnak a talaj mélyebb rétegeibe. Ékre a célra egyik leghatásosabb szer a Lin- dános szuperfoszfát vagy pedig a Hungária L—2-es porozó. A meztelen csigákat ezek a szerek nem pusztítják. Ezek ellen a Helarion, vagy pedig a Lima- cid-Spdána használható. Az előbb említett szerek vetőmagbotokban beszerezhetők. Valamennyi mellé adnak használati utasítást is, amely az adag mennyiségére és a munkavédelmi előírásokra terjed ki. Kér rém, hogy az abban írtakat feltétlen tartsa be. 1971. AUGUSZTUS 10. A csószi beosztás mindig is rangot jelentett a falu közéletében. Bár a munkának, a hivatásnak kijáró tisztelet és a járandóság fordított arányban állt és részben áll ma is egymással — a jó csősz áltálában szegényember volt és maradt világéletében — a falu mindenkor beleszólt ki legyen a határ őrzője. így van ez ma is. Csősznek, mezőőrnek csak olyan embert állítanak be, aki jellemében, becsületében feddhetetlen. Baja a törvénnyel nincs, nem volt sohasem, kétes elemekkel alkuba nem bocsátkozik. A hazugság nem kenyere, ezért azt másoknak sem bo- csájtja meg. Nem lehet megvesztegetni, élete nyitott könyv, mentes ugyan a hiábavaló lá- zadozásoktól. de amúgy szigorú önmagához és így mások előtt is nyugodtan tarthatja a tekintélyt. Azelőtt sok volt a csőszök között az olyan, többnyire idős ember, aki kenyere javát már megette. Ma a helyzet másként áll. Mióta pár év előtt a kormányzat rendeleti úton életre hívta a mezőőri hálózatot, nemcsak a munkakör neve változott meg, hanem a hivatalos megbecsülés is nőtt a csőszi hivatás iránt. Időközben ugyanis differenciálódott ez a munkaterület is. Az a háromezer egynéhányszáz termelőszövetkezet, szövetkezeti társulás és szakszövetkezet, amely jelenleg az országban működik, már csak mezőőröket alkalmaz. Javakorabeli embereket, s olyanokat főként, akik sokféle tanújelét adták az utóbbi 10—15 esztendő során, hogy a közős vagyon védelme szívügyük. Hasonló a helyzet az állami gazdaságokban is. A nagyüzemben a mezőőr — túlzás nélkül állíthatjuk — afféle bizalmi ember. Nyitva van a szeme, mindig ott van, ahol lennie kell, s funkcióra, korábbá érdemekre való tekintet nélkül előállítja, aki lop. Érdemes beszélgetni időnként a mezőőrökkel. Sok olyasmit tudnak, ami nem is mindig jut él az irodáig, mert sikerül elsimítani, mielőtt nagyabb ügy kerekedne belőle. Egyesek azt gondolják, a fülöncsípett tolvajjal könnyű egyezkedni: hagyja ott, amit elvinni szándékozott. Sajnos, nem mindig van így. Adódnak esetek, amikor — főként a sötétség leple alatt — szembeszegülnek a mezőőrrel a tolvajok, de érdekes módon nagyon kevés az olyan ügy, szinte elenyésző, amikor a mezőőr a fegyverét használná, inkább visszavonul csöndben, amikor tudja már, hogy kivel áll szemben. Ha a szó nem használ, ilyenkor legokosabb rendőri szervek elé terjeszteni a vétséget, persze csak végső esetben, s akkor, ha ismétlődő eset ténye forog fenn. Ami azt illeti, krajcáros ügyekben ma már kevesebb a mezőőr dolga, mint akár csak 5—10 évvel ezelőtt. Ez tulajdonképpen örvendetesnek maradható, kivált ha tudjuk, hogy ez a körülmény nem csökkenti a szolgálat fegyelmét, nem is csökkentheti, hiszen ha csökken is a kis lopások száma, a mezőőri intézmények azért minden idényben meg kell szolgálnia a bizalmat és nem utolsó sorban azt a költségeit^ amibe a fenntartása kerül. No és akiknek nincs egyenruhájuk? Akiknek „fegyvere” legfeljebb valami göcsörtös bot, az is inkább a járást segíti, a hagyományos értelemben vett csőszökkel mi a helyzet? Vannak-e még és mennyien? Az ország 105 ezer egyéni gazdasága változatlanul alkalmazza őket és munkájuknak kellő fontosságot tulajdonít. Havi 600— 800 forintos járandóságukat úgy adják össze 20 forintonként, s ha elmondható, hogy a csősz az értékekre vigyáz, úgy az is tény, hogy a gazdák egyik szeme a csőszt magát vigyázza. Gondoskodnak is róla természetesen* már amennyire a csősz igényli ezt a gondoskodást. Törődnek olyan dolgokkal például, hogy a csőszkunyhó megfelelő legyen, mert ha jó a kunyhó, egész héten kint a csősz, nem jár be aludni esténként a faluba. Megtelepszik a határban, naplemente felé tüzet rak, vacsorát főz, amíg felfelé száll a füst, mindenki látja, aki csak arra jár; a csősz a helyén van, tilosban járni nem ajánlatos. . Köztudott, hogy a mezőőrök, a csőszök mellett ott találjuk az éjjeliőrök eléggé népes táborát, azokat az emberéket, akik — egy-egy mezőgazdasági üzemben néha többen is, a majorok számától függően — az év minden éjszakáján ott virrasiztanak az alvók álmai felett. Ez a munka, ha lehet, még nagyobb felelősséget követel, mint a határ, a termés megőrzése, hiszen az éjjeliőr épületekre, gépeikre, jószágra vigyáz, s a teli magtárak csöndjére ugyanakkor. Az újságok híradásaiból tudjuk, hogy közülük kerülnek ki a szakma hősi halottad, mert — bármilyen furcsán hangzik — ilyenek is vannak. Tűzeset, vízbetörés idején, amikor még messze vannak a tűzoltók, nem egyszer életük kockáztatásával egyedül látnak hozzá a mentéshez, a helytállásukkal az egész közösség tiszteletét vívják ki. Kovács Imre Burgonyasxüret Ottlakán Péter házikertjében, a békéscsabai Béke-kertben beérett a burgonya. Az új termésből jól telik a zsák, amit az a$a és két fia tölt meg. (Fotó: Bemény)
