Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-10 / 187. szám
Tudomány — technika Cink-kohászat Vadászat és vadgazdálkodás A ország az augusztus végén megnyíló Vadászati Világkiállításra készül. Sokan hihetnék azt, hogy a Világkiállítás csak a vadászok szűkebb táboréi érinti, ott csak értékes trófeáik, fegyverek és a vadászattal összefüggő egyéb eszközöket állítanak ki. Ez azonban tévedés, ha így lenne, biztosan felmérhető, hogy sem külföldön, sem itthon nem talált volna olyan érdeklődésre és visszhangra — mint amilyent hozott. A kiállítás szervezői nagyon helyesen az ember és. a természet kapcsolatát állították a középpontba, ez a gondolat köré csoportosítják a kiállítás látnivalóit. Vadászai és társadalom A vadászat ma már nem csupán azt jelenti, hogy megközelítsük és lelőj j ük a vadat, hanem a természeti tájat benépesítő állatvilágról való gondoskodást, a vadon élő állatfajok fenntartását, egyeseknek a kipusztulástól való megmentését, mások állományának minőségi és mennyiségi szabályozását — egyszóval az ember sokoldalú tevékenységét: a vadgazdálkodást. És ehhez nemcsak a vadászok érdeke fűződik ,hanem az egész társadalomé. Ma már egyre többen igénylik a természetes környezetben élő állattal való találkozást a természetben éppúgy, mint a televízió képernyőjén vagy a mozik vásznán, sőt az irodalomban vagy a képzőművészetben is. A természetben járó ember számára az erdőben, a mezőn az életet jelentő mozgást különösen a nagy állatok jelentik, ez ragadja meg elsősorban figyelmét és „természetesnek” tartja jelenlétét. Sokan pedig nem is sejtik, hogy az állatok fenntartásához milyen erőfeszítésék tapadnak és milyen alapvető emberi, társadalmi érdekek fűződnek. Hazánkben a tervszerű vad- gazdálkodás eredményeképpen a súlyos háborús károk ellenére a szarvas- és őzállomány megkétszereződött a háború előttihez képest, a vaddisznók száma pedig helyenként már nemkívánatos mennyiséget ért el. E mennyiségi fejlődés után jelenlegi feladatunk egyrészt az egyes vadfajok okszerű területi eloszlását és a helyes ivararányt kialakítani, másrészt a szarvasfélék minőségét (agancsfejlődés) javítani. Ugyanekkor csökkenteni kell a jelentős mezőgazda- sági károkat okozó vaddisznóállományt. Fontos feladatot jelent az apróvad-fajaink (nyúl, fácán, foglyok) számának növelése, hiszen jelenleg még itt van jelentős elmaradás a háború előttiekhez képest. Vadászai és népgazdaság A vadállomány mennyiségi és minőségi fejlesztése fontos népgazdaság! érdek is. Az elfogyasztott táplálékot a vadállati termék formájában (hús, bőr, agancs) hasznosítja. így pl. egy kiváló minőségű, 500 g-ot meghaladó őzagancs minden gram- jának az értéke több mint 200 Ft — ha a vadat külföldi vadász bérlelövés címén ejti el. Meghozza tehát gyümölcsét az észszerű vadgazdálkodás, mert ebben az esetben az aranynál is drágább terméket állít elő. S könnyű belátni, hogy népgazdasági szinten a vad által elfogyasztott növények vagy növényi részek megtérülnek. Számottevő vadkárral egyébként csak akkor kell számolni, ha a vadállomány egy területen túlnép>esedik. A nagyon elszaporodott szarvasfélének az erdő már nem tud elegendő táplálékot adni: a vad ilyen esetben veszít az agancsának súlyából, majd testsúlyából — tehát vadászati értékéből is. Nemcsak mezőgazdasági, hanem vadászati érdek is, hogy az adott területeken csak a terület eltartó- képességének megfelelő számú vad éljen. Elszaporodása esetén tehát törvényszerű a szigorú selejtezés. Vadgazdálkodást irányító szerveink mindent elkövetnek ,hogy minden lehetséges eszközzel csökkentsék a mezőgazdasági vadkárokat. A jó vadászterületek erdei között vadföldeket alakítanak ki, ahol szabályos mezőgazdasági művelést folytatnak — a vadak számára. Ily módon megakadályozható, hogy az amúgy sem nagy területeken kóborló állatok ne az erdőn kí- vüleső mezőgazdasági területeken, hanem a vadföldeken, legelésszenek. S ha ez a módszer mégjobbae elterjed, remélhető, hogy megszűnnek az itt-ott még előforduló ellentétek a mezőgazdasági és vadgazdasági üzemek között — melynek haszonélvezője elsősorban a természetben üdülést, kikap>csolódást egészségének megóvását kereső ember. H. J. Régészeti ásatások Atganisztánban Francia régészek ásatásokat végeztek Afganisztán területén, az Amu-Darja és a Kokcha folyók találkozásánál. Elsősorban a hellén civilizáció régészeti emlékeit keresik. Nemrégiben egy ókori görög város nyomaira bukkantak: a város egyike azoknak az Alexandria nevű településeknek, amelyek Nagy Sándor egykori hódító útja nyomán létesültek és ennek ma kései útjelzői. Az ásatás színhelyén különféle használati tárgyak, edények, szobrok kerültek a felszínre. Érdekes, a leletek között egy fiatal görögöt ábrázoló márványszobor és egy szobortöredék, amelyen Zeus emblémával ellátott szandál azonosítható. A szobor mellett talált írásos emlékeik Arisztotelész tanítványát, egy bizonyos Cléarquost említenek, aki itt időzött ebben a városban. Az ásatások a mediterráni heEén kultúra Dél-Ázsiáig történő kiterjedését bizonyítják Afganisztán területére, ahol a. buddhista és a hellén civilizáció emlékei hevernek részben már feltárva, részben még feltáratlanul a különböző rétegekben. "NÍPUJSACM 1971. AUGUSZTUS 10. A cink a fémfelhasználásban világviszonylatban a vas és a réz után — az ólommal együtt — a harmadik helyen áll. A cink durvakistályos, kékesfehér színű nehézfém. Kémiailag aktív, tehát a hidrogénnel nem vegyül. Nagy hőmérsékleten kékes fénnyel ég el és 300 Celsius fok felett kezd oxidálódni. A cinkércet flotálással dúsítják. így kapják a cinkszínport, amelyet kohósítással dolgozunk fel fém cinkké. A nyers kohócinkterme- lés kb. felét vas és acéláruk horganyzására használják, de sok cinket hasznosítanak az ötvözet készítésére is. Képünk egy üz- bekisztáni cinkgyár csarnokát ábrázolja. Francia—magyar egyutfműkSdés: Kisssámítógép- gyáriás kásánkban Manapság már közhelyszerű a számítástechnika szükségszerűségéről beszélnünk. Nemcsak a tudományos életben nélkülözhetetlen ,ahol nem egy probléma megoldását éppen a nagy- sebességű számítá«: tette lehetővé, nemcsak a. látványos és szá. munkra jószerével elérhetetlen űrkutatásban nélkülözhetetlen; hanem egyre inkább az a hazai kereskedelemtől (a készletek nyilvántartása, a könyvelés) az állami igazgatásig szinte minden területén. SPONTÁN KEZDEMÉNYEZÉSEK Az első lépések tulajdonképpen spontánnak nevezhető kezdeményezések voltak. így született meg az Elektronikus Mérőműszerek Gyárának (EMG) 830-as típusú közepes teljesítményű gépe vagy az MTA Köz. ponti Fizikai Kutató Intézetének TPA típusú kis számítógépe, amelyet most a már harmadik generációs TPAI számítógép gyártása követett. Ezzel párhuzamosan a perifériák fejlesztése és gyártása is elkezdődött .Ezek azok a berendezések, amelyeken keresztül a gép a „külvilággal” a kapcsola- tot tartja. Különösen lyukszalagtechnikai berendezések készültek így az Elektromechanikai és Finommechanikai Kutató Intézetben (EFKI) és a Magyar Optikai Művekben (MOM). FRANCIA AJÁNLAT Rövidesen azonban világossá vált, hogy hatékony számítástechnikai bázis, központi kezdeményezés, koordináció és támogatás nélkül nem képzelhető el. Az is nyilvánvaló lett, hogy célszerűtlen volna hazánknak, egy kis országnak .teljes önállóságra törekednie. Ezért élünk a nemzetközi munka- megosztás adta lehetőségekkel, így fogadtuk el a francia ajánlatot számítógépélieenc vásárlására, amely egyébként összhangban van kormányunk általános licenc-vásárlási programjával. A francia partnerek ajánlották azt a kis számítógépet, amelyre Magyarországnak leginkább szüksége van. A francia CII 10010-es géphez, mint központi egységhez a későbbiekben az tin. Fex 3-as fix, tárcsás tároló licencét vettük meg, biztosítva ezzel egy megfelelő külső, háttérmemóriát. A cél természetesen komplett számítógép előállítása szalag! yukosztóval és — olvasóval, sörnyomtatóval, esetleg mágnesszalagos és sok más perifériával. KOOPERÁCIÓ A VÁLLALATOK KÖZÖTT A „számítástechnikai program” nagysága az átlagost meghaladó fejlődési ütemet követel és eleve a vállalatok közötti kooperációra épül. így a székesfehérvári VIDEOTON mintegy ipari fővállalkozóként foglalkozik az 1010-es számítógép gyártásával, amelyhez pl. az EMG és több gyár kooperációval kapcsolódik. Már ez évben a VIDEOTON-gyár több számítógépet gyárt a felhasználó részére. A lyukszalag perifériák egy részét az EFKI (amely időközben a VIDEOTON Fejlesztő Intézetévé lett) fejlesztette ki és végső, ipari gyártásra a MOM tette alkalmassá az egyrészt másodpercenként 300 vagy 1000 karakter sebességű olvasót (karakteren egy betűt, egy számot vagy pedig valamilyen egyéb jelet értve), másrészt pedig a másodpercenként 30 karakter sebességű lyukasztót. A Villamos Automatikai Intézet (VILATI) Prepámat és Prepádat néven kifejlesztett adatelőkészítőjébe, (amely az írógéppel írt ún. alfanumerikus szöveget lyukszalagra „teszi át”) is a MOM készít lyukasztót és olvasót. Ezek a lyukszalagtechnikai berendezések már eddig is szép karriert futottak be. 1969. óta máig több millió rubel értékben adtunk el belőlük a Szovjetuniónak, ahol többek között a szovjet építőipar számítástechnikai programját megvalósító rendszerekbe kerülnek. Ebben az anyagelőkészítéstől az építési folyamat utolsó fázisáig minden mozzanatot átfog az új számítógépes technológia. H. O. Világrekord haza* őzagancs — drágább az aranynál.
