Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-06 / 184. szám

Vesztegetés — a munkaadó sérelmére A Legfelsőbb Bíróság ítélete Az egyik kisipari termelőszö­vetkezetnek nagyobb teljesítmé­nyű, úgynevezett fóliahúzó hen gergépre volt szüksége. Mivel állami beruházás, illetve import útján nem tudták beszerezni, úgy határoztak* hogy használt gépet vásárolnak. Találtak is egy eladásra szánt, használt hengergépet, s a ktsz vezetősége elhatározta, hogy megvásárol­ják. Az elnök, az üzletvezető és a telepvezető azonban megálla­podott abban, hogy a gépet nem a szövetkezet nevében, hanem egy velük kapcsolatban levő, a szövetkezeten kívüli személy nevére veszik meg, s tőle — fel­újítás után — a műszaki bizo­mányi áruház vállalat útján vá­sárolja meg a ktsz. A gépet csak­nem 30 000 forintért meg is vet­ték; a vételárat az üzletvezető fizette ki s ő fedezte a felújítá­sa költségek nagyobb részét is, kisebb részét pedig a szövetke­zet. Amikor meggyőződtek arról, hogy a felújítás alatt álló gép használható lesz, megállapodtak, hogy a gépre fordított költség és a MAG ÉV által fizetendő összeg közötti különbözetem megosztoznak. Ezután a ktsz a műszaki bizományi áruház vál­lalat útján a gépet csaknem 180 000 forintért megvásárolta, amiből 160 000 forintot tett ki a vételár, a többi a felértékelési költség volt. A névleges eladó az általa felvett összeget átadta a üzletvezetőnek, majd ő — a korábbi megállapodásnak meg­felelően — az elnökkel és a te­lepvezetővel megosztozott a rár fordítási költség levonása után megmaradt több mint 80 000 fo­rinton. Az elsőfokú bíróság az elnök cselekményét hűtlen kezelésnek, az ügy másik három vádlottjáét pedig e bűntettben nyújtott bűnsegélynek minősítette. A Legfelsőbb Bíróság téves­nek találta ezt a minősítést. Ugyanis a szövetkezet — amely­nek részéről az elnök, az üzlet­vezető és a telepvezető tevé­kenykedett a beszerzésen — in­dokoltan szerezte be a gépet, s ilyent megfelelő eljárással, sza­bályszerűen magánszemélyektől is joga volt vásárolni. A gép fel­újításával kapcsolatos ráfordí­tási költség, bár többletkiadás vdt, a társadalmi tulajdonban jelentkező kárnak nem tekint­hető, mert ennél jóval nagyobb összegű gazdasági haszonra tett szert a ktsz a gép besszerzésével és működtetésével. Tényleges kár — mint törvényi tényállási elem — hiányában pedig hűtlen kezelés nem állapítható meg. Viszont a tényekből olyan jo­gi következtetésre kell jutni, hogy a hengergép beszerzésénél, felújításánál és a költségek el­számolásánál a vádlottak — kö­telességüket megszegve — csak úgy voltak hajlandók ténykedni, ha a beszerzés, illetve a felújí­tás kapcsán jogtalan anyagi ha­szonra tesznek szert. Ezt úgy ér­ték el — az elnök és a telepve­zető tettesi, az üzletvezető és a névleges megvásárló, illetve el­adó pedig bűnsegédi tevékeny­séget kifejtve —, hogy a ráfor­dítás és az értékesítés, illetve a vásárlás kapcsán keletkezett kü­lönbözeiét az elnök, az üzletve­zető és a telepvezető egymás kö­zött elosztotta. Ezzel a magatar. tásukkal vesztegetést valósítot­tak meg tettesi minőségben. Idegenforgalmi pályázat a lengyel—magyar kapcsolatokról Az ORBIS Lengyel Idegenfor­galmi Tájékoztató Iroda és az EXPRESS Ifjúsági és Diák Uta­zási Iroda október 31-i határidő­vel közös pályázatot hirdet, melyen három kategóriában ve­hetnek részt a 35 éven aluli ér­deklődők. Pályázni lehet 10 da­rabból álló lengyelországi fény­képsorozattal, a magyar—len­gyel légiközlekedéssel kapcsola­tos reklámszöveggel, grafikával, plakáttervvel és olyan, egy gépelt oldalnál nem hosszabb terjedelmű írásokkal, melyek a lengyel—magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, A díjak között lengyelországi utazások, népművészeti cikkek, turisztikai felszerelések szere­pelnek. Az eredményeket a Ma­gyar Ifjúság közli a jövő év feb­ruárjában megjelenő második számában. A pályázatról bővebb felvilá­gosítást az EXPRESS békéscsa­bai kirendeltsége ad. Gondoskodnak a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásáról Négyezerhétszázhuszonhat kijelölt munkahely — Nyolcvanheten kapnak segélyt — Újabb munkalehetőség A csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének rendezésé­ről szóló miniszteri rendelet ha­tályba lépése után, 1968-ban megyénk 176 üzemében hoztak létre vállalati bizottságot. Je­lenleg 306 üzemben dolgozik bi­zottság, amelynek feladata, hogy elősegítse a csökkent munkaké­pességű dolgozók foglalkoztatá­sát. Megyénkben a csökkent mun­kaképességűek részére kijelölt 4726 munkahelyből csupán 2198 munkahelyen dolgoznak csök­kent munkaképességűek. A vál­lalati bizottságok tevékenységé­nek révén azonban a múlt év hasonló időszakához képest sok javulás történt ezen a téren. 1970-ben ugyanis a 4726 mun­kahely közül 1631 munkahely volt csökkent munkaképességű­ekkel betöltve. Különösen jól oldották meg a csökkent mun­Az étkezde, a tsz a zuhanyozó, az öltöző -ben sem luxus A három termelőszövet­kezet egyesülésével 1964-ben lét­rejött telekgerendása Vörös Csillag Tsz 4 ezer holdján 507 tag gazdálkodik. A 360 aktívan dolgozó tagnak csak 60 százalé­ka helybeli, a többiek Csorvá- son, illetve Békéscsabán laknak. A tsz központi majorja mo­dern gyáregység képét mutatja. A kánikulai hőségben fehéren vakít a néhány éve épült, fris­sen meszelt korszerű tehénistál- ló, a borjúnevelő és marhahizla­ló, a 2 milliós beruházással meg­épített belső üzemi út. A meleg elől a tsz saját büféjébe mene­külünk Kelle Mihállyal, az el­nökkel. Kis asztalok, székek, virágos függönyök, tisztaság. A hűsítő ital után ugyanez a lát­vány fogad a termelőszövetkezet Elért, s a másik férS vállrándí­tására hozzátette: — Olyan in­jekciót adj neki, öregem, hogy még tudjon valamit mondani. A hullák már nem érdekelnek. Az orvos erélyes lendülettel döfte a tűt a beteg ernyedt al­karjába. — Ki sem főztük a tűt — mo­tyogta. — Ennek most nincs jelentő­sége — felelte az ezredes és a fekvő ember fölé hajolt. Mint­ha egy pillanatra élet költö­zött volna a sebesült tekinteté­be. Ránézett. Elértre, aztán le­hunyta szemét. — Hol vagyok? — kérdezte franciául. Von Vormann gyorsan lefor­dította, de Elért intett, hogy hallgasson. A sebesült megráz­kódott; keze a takarón matatott, mintha valamit keresett volna, ujjaival hol itt, hol ott marko- lászott görcsösen. — Kár a fáradtságért, ezredes úr — mondta az orvos. Elért elfordult, az asztalon keresgélt, kiemelte az egyik üveg dugóját, beleszagolt. — Tiszta szesz? — kérdezte, hogy megbizonyosodjék, s ami­kor az orvos bólintott, hozzá­tette: — Ezzel próbálkozunk. Én az egyszerű eszközök híve vagyok. — Biztos halál — közölte az orvos. — Minden csepp folya­dék... — öntse le neki a torkán. Két órával előbb vagy utóbb, mit számít az... Erik elfordult, mintha távozni készült volna. Az ezredes meg­ragadta karját. — Várjon, Vormann hadnagy, tanuljon. Ez az igazi munka, s nem az, amit maga Münchenben csinált. Lehet, hogy kifogása van a módszerem ellen? Vormann egyenest a szeme közé nézett. — Igen, ezredes úr. — Nem baj — vágta rá. Oda­lépett az orvoshoz és segített neki szétfeszíteni a sebesült ösz- szeszorított állkapcsait Bugyo- @ó üveg. A sebesült fuldoklik, alig kap levegőt. A szemét Iá sem nyitotta. — Párizsban a legjobb gesz­tenyét a Place Pigalleon lehet kapni — skandálta Elért a fülé­be. — Zuzanna csak ősszel szereti — suttogta a beteg. Majd hozzá­tette: — Üj szállítmányt kapsz. Kinyitotta a szemét és mint­ha hirtelen megértette volna, hogy nagy baj történt. Tekinte­tét a föléje hajoló három egyenruhás férfin táncoltatta, ar­cát a rémület, s gyűlölet rán­totta egyetlen görcsbe. Az ezre­des vállon ragadta és vadul megrázta. — Kinek szól ez a jelszó? Be­szélj! — üvöltötte' — Ha meg­mondod, megmented az életed. Már úgyis eleget mondtál. A tieidhez már vissza nem térsz soha. Kinyírnak... — Úgy lát­szik, megérezte a sebesült iz­mainak elernyedését, mert hir­telen, undorodva elengedte. — Megyünk — szólt oda a hadnagynak. — Megmondtam előre — do­hogott az SS-mundéros orvos és a pokrócot ráhúzta a férfi ar­cára, akit valamilyen kontár se­bész ajándékozott meg a még most is látható mosollyal. A gépkocsiban Elért szivarra gyújtott, s az első füstöt von Vormanm arcába pöffentette. (Folytatjuk) étkezdéjében is. No, meg friss kolbász illat. Zsiga Mihály főszakács a menü ismertetése után (csont­leves, borsófőzelék főtt kol­básszal) maga mondja ki az ítéletet körülmutatva az önki­szolgáló ebédlőben: bármely vendéglátóipari egységnek di­cséretére válna. Itt is és a szomszédos öltözőkben, zuha­nyozókban is központi fűtés van, A férfiöltözőben az egyik asz­talnál a növénytermelő brigád [ két idős tagja: Baukó Pál és i Gyeraj János szalonnázik. Ebéd­idő van. A „fiatalabbja” szíve­sebben eszik az étkezdében, jó ebédeket főznek a konyhán — mondják. De hát ők legtöbbször kint vannak a területen meg minden évben vágnak otthon disznót is. Megszokták „a ha­zait”. Az elnölk mosolyogva magya­rázza ,hogy Gyeraj János és Baukó Pál a kivételek közé tar­tozik, mert egyre többen váltják fel a „hazait” az itteni olcsó, jó és kényelmes ebédeléssél. Az itt dolgozók igényei együtt nőnek a lehetőségekkel. A beszélgetést a bővítés, átalakítás alatt álló irodahelyi­ségben folytatjuk. — Ismert és régi problémája a mezőgazdaságnak és szövet­kezetünknek is — kezdd Kelle Mihály miután befejezte tárgya­lását a szobafestővel —, hogy évről évre egyre kevesebb fiatal jelentkezik mezőgazdasági mun. kára, megy termelőszövetkezet­be dolgozni. A dolgozó tagsá­gunkra vonatkozó számok is jól mutatják, hogy sok egyéb mel­lett a jövőben majd munkaerő­hiánnyal is küzdeniink kell. Ennek nagyon sok oka van. De a mezőgazdaságban elérhető személyes jövedelem színvonala ma már nem tartozik ezek közé. Tavaly a Vörös Csillag Tsz-ben az egy főre eső havi részesedés 2150 forint volt. Az idei terve­zet: 2230 forint Ugyanakkor a KSH Békés megyei Igazgatósá­gának jelentése szerint a mun­kások és alkalmazottak átlagos havi jövedelme 1971 első felében 2200 forint körül alakult a me­gyében. A legfőbb okot azonban mé­gis az életszínvonalat meghatá­rozó tényezők alakulásában kell keresni. Igaz, hogy a kereset szerepe elsődlegesen meghatáro­zó, azonban nem hagyható fi­gyelmen kívül az, hogy az adott jövedelemre milyen körülmé­nyek között tesznek szert a ta­gok, a dolgozók. Megnőtt a munkahelyi szociális feltételek jelentősége. Napjainkban már a mezőgazdaságiban, a termelőszö­vetkezetekben sem Kezelhetők felesleges luxusként nem intéz- j hetők el egyetlen kézlegyintése- j sei, a kulturált munkakörülmé­nyekre irányuló igények. A termelőszövetkezetek — a [ telekgerendása Vörös Csillag; Tsz is — eddig a gazdasági meg- j erősödést helyezték előtérbe. Az ésszerűség is azt követelte, hogy a nem termelő szociális beruhá­zásokra kisebb hangsúlyt fek­tessenek. A stabilizálódás meg­valósításával azonban mind sür­getőbbé válik a mezőgazdasági munkakörülmények kulturáltsá­gának fokozása. A termelőszö­vetkezeti parasztság szociális el­látottságának az ipari munkár sokéhoz hasonlóvá tétele egyben a falu és a város közelítésének eszköze is. — Azt hiszem vezetőségünk jó úton jár — folytatta meggyőző­déssel a Vörös Csillag Tsz el­nöke — amikor a megoldást eb­ben keresi. Első lépésként meg­szerveztük, hogy a „bejáró” dol­gozókait gépkocsival hozzuk a munkahelyre és haza is visszük őket Ez sem végleges, mert az idén egy Ikarusz! vásárolunk erre a célra. Ugyanekkor ez a busz a most már minden évbeoi hagyományosan megrendezésre kerülő 3—4 napon országjáró ki­rándulásunkon is jó szolgálatot tesz. Tavaly Pécs—Harkányfür- dő volt az útirány. Az idén a Balatonhoz szeretnénk menni. Egy másik csoportunk pedig Romániában Nagyszalonta, Nagyvárad, Kolozsvár megláto­gatására készül. Eves átlagban általában 7—800 ezer forintot fordítunk szociális-kulturális célokra. A IV. ötéves terv végére ezt az összeget szeretnénk 900 ezerre növelni. így a bruttó jövedel­münknek csaknem 6 százaléka kerül a szociális alapba. — Az ebédlőt 1969-ben kezd­tük építeni, ebben az évben ta­vasszal kezdte meg üzemelését. Az öltözőket már szintén hasz­nálatba vettük, és reméljük, hogy a zuhanyozók is legkésőbb az év végére működni fognak. — Mindezeket saját tagjaink szociális igényeinek kielégítésére tettük. Tisztában vagyunk az­zal, hogy a megváltozott munka, körülmények — főleg azok kul­turáltsága, a munkahelyi szo­ciális ellátás és szociális létesít­mények — kifelé, a fiatalokra csak akkor gyakorolhatnak majd vonzó hatást, ha már az egész termelőszövetkezeti moz­galomban általánossá válik ez a gyakorlat. Köváry E. Péter kaképességűek foglalkoztatását a Felsőnyomási Állami Gazdaság­ban és a Sarkadi Cukorgyárban. A csökkent munkaképessé vált dolgozók baromfinevelő, illetve cukorosztályozó szakmunkástan­folyamon vettek részt. A képzés ideje alatt keresetkiegészítést kaptak. A csökkent munkaképességűek segélyben is részesülnek. Ebben az évben heten kapnak átmene­ti segélyt, nyolcvanan pedig szociális járadékban részesülnek. A segély összege meghaladja a 300 ezer forintot. A foglalkoztatás bővítésére a Munkaügyi és Pénzügyi Minisz­térium által biztosított 3,4 mil­lió forintot a megyei tanács végrehajtó bizottsága a gyulai Népművészeti és Háiipari Szö­vetkezet, a gyomai Háziipari Szövetkezet, és a szarvasi Házi- iari Szövetkezet között osztotta fel. A három szövetkezet, a ter­melés bővítése révén ebben az évben 578 csökkent munkaké­pességű dolgozónak biztosított munkát. A IV. ötéves tervben a gyulai Háziipari Szövetkezet Kétegyhá- zán egy új üzem létesítését ter­vezi. Ebben az új üzemben 50 csökkent munkaképességű dol­gozó jut majd munkához. Fekete párduc, fehér tigris, tengerfenék-részlet Jó ütemű a Vadászati Világkiállítás előkészítése A Vadászati Világkiállítást augusztus 27-én megnyitják a látogatók előtt, öt vállalat és számos alvállalkozó több száz dolgozója szorgoskodik most a pavilonoknál. Külföldről eddig 35 kamionnal és 20 vagonnal érkezett különféle kiállítási kel­lék, szerkezet és dekorációs anyag. így már valamennyi pa­vilonban megkezdődött a kiállí­tási területek berendezése, díszí­tése. Az egyik leglátványosabb „produkciónak” Ígérkezik Kenya 350 négyzetméternyi kiállítási területe. A pavilon padozatától a mennyezetig a természet után­zataként műsziklákat és tengeri növényzetet telepítenek, ten­gerfenék-részletet alakítanak ki, s ezt majd a Kenyából hozatott tengeri halakkal népesítik be. Tanzánia pavilonjának mennye­zete a vadon hangulatát áraszt­ja majd, mert pálmalevelekből alakítják ki a vadászok fölé bo­ruló őserdei növényvilágot. Tan­zánia V állítási területén mu­tatják be a kelet-afrikai vadá­szok sátortáborát, a szafarit. A kétszemélyes vendégsátor ké­nyelmes lakószobája mellett fürdőszobát és előtte tornácot állítanak fel. Külön sátrat kap a hivatásos vadász, s nem hi­ányzik a táborból az étkező és a tusoló sátor sem. Az udvar­ban majd szelídített oroszlán tanyázik és ragadozó madarak röpködnek. India pavilonja előtt dísztavat építenek, s partjára in­diai gólyapárt költöztetnek. A pavilon mögött bemutatják a ha­talmas ország legérdekesebb élővadját, a fehér tigrist, s köze­lében kap helyet a fekete pár­duc és a macska-medve is. A napokban miniszteri szemle el­lenőrizte a kiállításon végzett munkálatokat, s megállapította, hogv jó ütemben haladnak az építők, s így az előírt határidő­re teljesítik feladataikat sisimM/ss 5 1971. AUGUSZTUS 6.

Next

/
Thumbnails
Contents