Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-06 / 184. szám
Vietnami Pisták, Jóskák, Ilonák Uj prc-özemcsoport a Borsodi Vegyi Kombinátban A XVIII. században a mai Vietnam' területén nagy parasztfelkelés volt. Vezetői a Tajson testvérék. Mint sok más forradalmi megmozdulást, ezt is leverték. S naigyon hosszú évszázadoknak kellett eltelnie ahhoz, hogy ma a Dél-Kínai tenger mentén szabad parasztok élhessenek a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. Irthattuk volna címünknek azt is, hogy Hó aipó unokái. Így is igaz. Ezekről az embereikről, a vietnami fiatalokról beszélgettünk a minap Körösladányban, a Magyar—Vietnami Barátság Termelőszövetkezet dolgozóival, vezetőivel. — Megszokott dolog így nyáron, hogy községünkbe vietnami fiatalok érkeznek. Tagjaink késő tavasszal már kérdezgetik; elnök elv-társ, az idén is jönnek a vietnamiak? Gondoljon majd ránk is, az „elosztásnál”. Szívesen látjuk őket. S ez nemcsak szó, hanem valóban úgy van, ahogy az emberek A Borsodi Vegyi Kombinátban csaknem egymilliárd forintos beruházással elkészült a pvc-üzemcsoport. A négy üzem: a polimer gyáregység, a granuEgyüttműködés az öntözéses gazdálkodás továbbfejlesztésére láló üzem, a vilklanid-mono- miert előállító gyáregység és a műanyagfeldolgozó üzem a jövőben fedezi az ország pvc alapanyag szükségletét és kész gyártmányokat is előállít. A tervek szerint évente 30 ezer tonna pvc-port és 20 ezer tonna pvc granulátumot adnak majd az iparnak. A feldolgozó üzemből évi átlagban 100 millió forint értékű műanyag készterméket: fóliát, pvc-padlót, műanyag csöveket, műanyag redőnyt, stb. szállítanak a kereskedelemnek. A világszínvonalon álló üzemcsoport termékeit ma már Törökországban, Ausztriában és az NDK-ban is vásárolják. Képünkön a polimer üzem látképe. (MTI Fotó: Barna István) Közismert, hogy az életszínvonalnak még számos olyan tényezője van, ami a faluban, a mezőgazdaságban még ma is lénye, gesen kedvezőtlenebb, mint a városban vagy a népgazdaság más területein. A termelőszövetkezeti paraszt, ság jövedelmének gyorsabb ütemnövekedését, természetesen segítették a termelőszövetkezet tek megszilárdítására, önálló vállalatszerű gazdálkodásának megteremtésére hozott intézket dések. De az is tagadhatatlan tény, hogy a gyorsabb növekedés anyagi forrását, éppen ezeknek az intézkedéseknek a nyomán javuló gazdasági eredmények alapozták meg. Tehát a parasztság jövedelemnövekedése nem a munkásosztály rovására végrehajtott jövedelem átcsoportosításából fakadt, hanem a mezőgazdaság, gabonában, hús. ban, gyümölcsben, zöldségben is lemérhető teljesítményének, s ami ezzel együtt járt, a közös és a háztáji gazdaságban ledolgozott munkaidő növekedéséből. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek bruttó termelési értéke folyó áron számolva 1968-ban 50, 1969-ben pedig 73 százalékkal emelkedett, s volt magasabb mint 1965-ben. Ebben az időszakban a termelőszövetkezetek bruttó jövedelme évi átlagban 15 százalékkal, részesedési alapjuk mintegy 11 százalékkal, fejlesztési alapjuk pedig 25 százalékkal emelkedett. Az egy dolgozó tag által teljesített 10 órás munkanapok száma 1965-ben átlagosan 188, 1968-ban 221, 1969-ben 214 nap volt. Mezőgazdaságunk szocialista átszervezése óta hatalmas meny. nyiségi és minőségi átalakuláson ment keresztül. A kisparaszti A múlt év csapadékos nyarát hosszú száraz ősz, mérsékelten csapadékos, helyenként száraz december, majd csapadékos január követte. Februárban pedig már országszerte csapadékhiány volt és a márciusi sémi haladta meg a sokévi átlagot Így a téli tározott vízkészlet a talajban csupán a szokásos mennyiség 50—80 százaléka körül alakult Ezt a jelentős téli csapadékkiesést a május végi ,illetve a júniusi esőzések nem pótolhatták folyamatosan az igényeknek megfelelően. Ilyen időjárás viszonyok mellett, az ipar és a mezőgazdaság egyre növekvő vízigénye következtében mind fontosabb szerepe, mind nagyobb jelentősége van a vízgazdálkodásnak. A vízgazdálkodás feladatai közt is kiemelten kell foglalkozni az öntözés lehetőségeinek maximális kihasználásával. Megállapítható, hogy a megyénk területén levő öntözési termelőeszközöket fokozatosan és gyorsuló ütemben váltják fel a korszerű nagyüzemi termelő- eszközök. Mindez azzal a következménnyel jár, hogy a mezőgazdaság termelési költségeiben évről évre növekvő részt képvisel, az ipari eredetű eszközökre, gépekre, vegyszerekre és más termékeikre fordított összeg. Jellemzően szemlélteti ezt, hogy 1960-ban még a mezőgazdaság anyagi ráfordításainak csak 34 százaléka volt ipari eredetű, 1970-ben már elérte az 55 százalékot. Ezzel együtt egyre tob- ban terjed a mezőgazdaságban is az iparszerű termelés. Mindezekből következik, hogy a mezőgazdasági termelés növekedésének, az önköltség s az árak kedvező alakulásának alapvető feltétele, hogy a mező- gazdaság korszerű, jóminőségű és olcsó termelőszközöket kapjon. Ez pedig elsősorban az iparon múlik, az ipari munkások teljesítményétől, munkájuk minőségétől függ. A korszerű, gazdaságosan alkalmazható olcsó ipari termékek megalapozzák a mezőgazdasági térmelés növelését, amely , nem kizárólag paraszti, hanem elsőrendű munkásérdek is, hiszen a munkások kiadásainak csaknem a felét teszik ki az élelmiszervásárlásra fordított összegek. A mezőgazdaság a IV. ötéves tervben ismét jelentöset lép előre. Közelebb kerül egymáshoz a falu és a város. Tovább folytatódik a kiegyenlítődés a paraszti és az ipari munka és az életkörülmények között. Ez a kiegyenlítődés mindkét dolgozó osztály érdekeit és életszínvonalának emelését egyaránt szolgálja. Dankovits László kapacitás nincs megfelelően kihasználva. Az öntöző-rendszerhez tartozó termelők jelentős hányada csak részben, mások egyáltalán nem veszik igénybe a biztosított öntözési lehetőséget. Ennek oka abban kereshető, hogy a termelők az öntözéses gazdálkodás fejlesztéséhez nem kapták és nem kapják meg azt a segítséget, támogatást, ami az eredményesebb termeléshez elengedhetetlenül szükséges. A megoldást pedig csak az érdekeltek közötti jobb és szorosabb együttműködés hozhatja meg. Vállalatunk — a VITUKI — első lépésként az idén megszervezte az előrejelzéseknek azt a rendszerét, amellyel tájékoz-! tatja a termelőket a meglevő és felhasználható vízkészlet alakulásáról, mennyiségéről. Ennek alapjáni az agrártudományi egyetemmel közösen végzett vizsgálatok szolgálnak, amelynek segítségével a növényféleségenként 10 naponként szükséges öntözővíz mennyiségét plusz— mínusz 10 százalékos eltéréssel meg lehet állapítani. Az első előrejelzést júniusban kapták a termelők. A folyamatos tájékoztatás azonban csak akkor vezethet eredményre, ha azt a vízgazdálkodó gazdaságok fel is használják, ha ezek az előrejelzések a tervezés és az érdekeltek közötti konzultációk alapjává válnak. Az év hátralevő részében öntöző műveink kapacitása továbbra is lehetőséget biztosít a növényi kultúrák vízigényének maximális kielégítésére. Ennek azonban — till a vízgazdálkodási vállalat és a termelők együttműködésén — az is feltétele, hogy a felhasználók között is kialakuljon a szorosabb kapcsolat. Így lehetne megoldani azt is, hogy az egyes termelőknél sok esetben csak „pihenő” öntözőberendezéseket azoknak bocsátanak rendelkezésükre, akik ezeket teljes kapacitással tudnák felhasználni. Ugyanakkor a vizek tisztaságának megőrzésével az ipari üzemek is sokat tehetnek a mezőgazdasági termelőkért. Hiszen aszályos időben a csatornák átöblítése nemcsak hogy nagyfokú vízpazarlás, hanem- azt is jelenti, hogy ebben az időben a körzetbe tartozó gazdaságokat ki kell zárná az öntözésből. A komplex vízgazdálkodás fontosságát nem elég csak elismerni és hangsúlyozni. Ennek megvalósítása, valamint az öntözés lehetőségeinek optimális és ésszerű kihasználása — amely a mezőgazdasági termelés fejlődésének fontos tényezője — csak összefogással, sokoldalú együttműködéssel, együtt-terve- zéssel járhat sikerrel. Pántye Péter a vízgazdálkodási vállalat főmérnöke Á Tajson testvérek unokái mondják. Szívesen látjuk a test-' véri nép fiait, akik néhány hetet itt töltenék termelőszövetkezetünkben. Dolgoznak, segítenek nekünk, a nyári munkában s közben pihennek. Ezek a fiúk, lányok itt tanulnak Magyarországon. Most szombaton menték el tőlünk és azt hiszem nem egyedül voltam, aki bizony kicsit szomorúan búcsúzott tőlük . Azalatt a rövid idő alatt amit együtt töltöttünk, nagyon megszerettük ezeket az alacsony növésű, szép arcú lányokat, a barna fiúkat. A tanyaközpontban beszélgetünk Dorogi József termelőszövetkezeti elnökkel, a néhány perces szünetben, ami értekezlet előtt rendelkezésünkre áll. Amikor az elnök bemegy az irodába, .hogy megtartsa az eligazítást, odajön hozzánk egy idősebb férfi. — A rvietnami fiatalokról csak írják meg nyugodtan, hogy nagyon szorgalmas, dolgos emberek. S bent a tsz központjában, amikor az ott dolgozók' megtudják, hogy mi járatban vagyunk, egymás után sorolják élményeiket. Azokat az emlékezetes epizódokat, amik velük és a kedves vietnami fiatalokkal történtek. — Tudják, a neveikkel vagyunk bajban. Nekünk szinte kimondhatatlanok. — De segítettünk magunkon. Magyar neveket adtunk nekik. — Ugyanúgy Pisták, Jóskák, Honák, Erzsik lettek, mint a mi gyerekeink. — Engem a vietnami Jutka, mamának szólított — mondja az egyik középkorú asszony. — Ezt hallotta a kislányomtól, és ő is úgy mondta. — Szombaton búcsúztak el tőlünk, kultúrműsorral. Szép volt. Népük táncait és dalait mutatták be. Az elnöki iroda falán Ho Sd Minh portréja. És néhány fénykép vietnami emberekről. A szekrényen dísztál, amelyet a Vulai Vietnami—Magyar Barátság Termelőszövetke. zet tavaly itt járt elnöke hozott ajándékba a körösladányi tsz-gazdáknak. Szeptemberben múlt ugyanis tíz éve, hogy a két közös gazdaság testvéri kapcsolatot létesített egymással. — Nézzék meg a vendégkönyvünket: — tesz élénk egy di- szes kötésű mappát Bödök Kálmán ,a szövetkezet pártszervezetének titkára. A sok kedves bejegyzés között számos az olyan, amelyet sajnos nem tudunk elolvasni, nem ismerve a vietnami nyelvet. — Szombaton reggel azt mondja nekem az a kislány, aki nálunk lakott két hétig: — Szomorú vagyok, Kálmán bácsi. — Miért, Sárika? — kérdeztem, ugyanis a vietnami kislánynak ezt a nevet adtuk. — Mert el kell mennünk innen, a szövetkezetünkből. Nincs tévedés, így fogalmazta a kislány, szövetkezetünkből. S ezzel kifejezte azt a testvéri barátságot, amely bennünket nyolcezer kilométerre levő vietnami parasztemberekkel összeköt. Mggyőzően bizonyította ezzel az egy szóval, hogy szövetkezetünket ugyanúgy sajátjuknak tekintik, mint ahogyan mi is a 17. szélességi foknál élő testvéreink közös gazdaságát. S hiába van a nyolcezer kilométer, nem szakíthat el bennünket egymástól. Még frissek az emlékek a körösladányiakban arról a két hétről, amit együtt dolgoztak Hó apó unokáival. Eleven még a búcsú is, de örömmel hallották ,hogy újabb nagyon kedves vendégek látogatják meg őket. A közeli napokban várják a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meghívása alapján hazánkban tartózkodó Vietnami Dolgozók Pártjának tanulmányi küldöttségét. A termelőszövetkezet vezetői, tagjai már javában készülődnek arra, hogy a küldöttség tagjainak minden kérdésére válaszolni tudjanak. A körösladá- nyiak tapasztalatból tudják, hogy a vietnami embereket minden érdekli, ami a szövetkezet gazdasági, politikai életével összefügg. — Az a szép ezeknél a találkozásoknál — mondja az elnök —, hogy barátaink rengeteget kérdeznek. Szívesen válaszolunk, szívesen látjuk őket, öröm számunkra, hogy elmondhatjuk eredményeinket, gondjainkat. A múlt héten a fiatalokkal itt volt egy állattenyésztési aspiráns is .Nem lehet elmondani, azt hallani kellett volna, mennyit kérdezett. Örömmel várjuk a küldöttséget, hiszen újabb alkalmunk lesz kicserélni gondolatainkat, s talán arra is mód nyílik ,hogy testvérszövetkeze- tünknek a vietnami öböl partjára üzenetet küldjünk. Mert igaz ,hogy írunk egymásnak, de a közvetlen emberi szóval adott ■híradás mindig a kedvesebb. B. J. Sikeres nyári vásár, 7,5 millió forintos forgalom az első három napon Megyénkben a nagy- és kis-j kereskedelem az augusztus 2-től! 14-ig tartó nyári vásár kedvezményes akciójába 23,4 millió forint értékű árucikkeket vont be. A megyei tanács kereskedelmi osztálya az első hárem nap eredményéről összesítést készített. Eszerint három nap alatt összesen 7 millió 515 ezer forint értékű áru kelt el megyénk boltjaiban. Az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalatnál 3 millió 820 ezer forint értékű cikkeket vásároltak meg, s ez előző évi vásár eredményéhez viszonyítva 132 százalékot jelent. A megye ÁFÉSZ-boltjai- ban 110,2 százalék, a Centrum Áruház eredménye pedig 131,2 százalék, az előző évi nyári vásár első három napjához viszonyítva. A cikkek közül a legkeresettebbek a női férfi- és gyermekcipők. A szakboltok nagy készlettel rendelkeznek, s jelenleg is jó a választék. A nagy meleg azoknak kedvezett, akik női és férfi-fürdőruhákat vásárolnak, mert az idei nyáron még jó hasznát veszik, viszont 30—40 százalékkal olcsóbban vásárolhatják. A méteráruk közül a selymek vitték a pálmát, ezekből fogyott a legtöbb, konfekcióból pedig a nyári női, lányka és bakfis ruhák. Sláger a férfi rövid ujjú ing, ezekből nagy a választék, és sokan vásárolnak, mivel igen olcsó. Az áruházak mindenütt felkészültek a vásárra, így a további napokban is megfelelő lesz a választék. BÉtíSMICWi iMPUJSACi 1971. AUGU&&1ÜÜ ti. 3
