Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-01 / 180. szám
Gazdag és látványos lesz az idei VIÍI. Brnoi Nemzetközi Gépipari Vásár f'T® ^lányosabbak a Bmoban rendezett nemzetközi ppopari vásárok. Tavaly például 28 országból 1632 kiállító mutatta be korszerű termékéit több mint 96 ezer négyzetméter területen. Javában tartanak mór a mostani, a XIII vásár előkészületei A vásárt szeptember 11-től 20-ig tartják meg Bmoban amely iránt^máris igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. A méretekre jel. lemzo, hogy a 75 ezer négyzetméter fedett és a 65 ezer négyzet- méter szabad kiállítási területen mintegy húszezer terméket állítanak ki. A vásár-rendezőség nagy gondot fordít a szakmai tisztaság következetes megőrzésére. Ezért ezek a gépipari vásárok mindenkor a világ gépipari termelésének szakosított bemutatói. Az idén a gépgyártás 12 ágának legkorszerűbb termékei láthatók majd a vásárvárosban. Minden esztendőben nagy a versengés a vásár aranyérmeinek elnyeréséért Ezt bizonyítja, hogy évről évre körülbelül 400 gyártmányt neveznek be, ezek közül azonban csupán 30 kaphatja meg ezt a nagy elismerést. S akárcsak eddig, most is különböző tudományos és szakmai rendezvények gazdagítják a programot. Így többek között három nemzetközi szimpóziumot tartanak a vásár nyitva tartása alatt, mégpedig Karlovy Vary ban, Prágában ■ és Bmoban. Ezenkívül nyolc szakmai napot rendeznek, melyeknek témái mind az ipart mind a mezőgazdaságot felölelik. Aratnak az egyetemen A Gödöllői Agrártudományi Egyetem tudományos munkatársai most készítik a kísérleti parcellákon termesztett növények adatait. A gyűjtőmunkában és a laboratóriumi feldolgozásban az egyetem hallgatói is részt vesznek. Képűnkön: kalászonként aratnak a kísérleti búzatáblán. (MTI Fotó — Molnár Edit felv. — KS) l «•>■■■! édesanyja vagyok, mamának szólított. — Igazán? — csodálkozott őszintén. — És németül? — Természetesen. — Most meg a lány csodálkozott. — Miért milyen nyelven szólított volna? Lehunyta szemét a könnyed érintés alatt és csaknem azon- nyomban el is aludt. Esett az eső. Leutnant Erik von Vormann az elmosódó képet figyelte az esőverte ablakon át, s közben őrzőangyalára gondolt, aki három nappal ezelőtt megparancsolta neki, hogy szálljon ki a romos wiesbadeni pálvaudva- ron és igyék egy pohár sört. Ez azért is furcsa volt, mert von Vormann ki nem állhatta a sört, de akkor éppen ellenállhatatlan vágyat érzett, hogy megkóstolja a kesernyés ízű italt. Bár az is lehetséges, hogy az őrzőangyal bele sem szól az ügyekbe, ha Erik Vormann nem vesz részt müncheni ismerősei körében a kiadós vacsorán, amely másnap ebédig tartott, egészen az indulás pillanatáig. Ivászatok után mindig ég a pokol, gondolta Vormann. Amikor már lehajtotta a literes korsó ersatz-sört és futva visszaérkezett a peronra, hogy még meglássa a távolodó vonat utolsó kocsiján a vörös fényecs- két, nem is sejtette, hogy őt, Erik von Vormannt. a tábornokfiút és tábornokunokát a Gondviselés vette oltalmába. Akkor kész volt elátkozni leküzdhetetlen szomjúságát, a sört, a tegnapi ivászatot, de még a parancsot is, amelynek értelmében el kellett hagynia a nyugalmas Münchent, ahol, bála a tábor................................... I ■ ■ : nök-apukának, a helyi Abwehrs- \ telién tologatta, rakosgatta az ; aktákat. Most mehetett az At- ; lanti Fáihoz, valamelyik isten! háta mögötti sárfészekbe, ahol: egy kissé másféle munka vár • rá és senki sem előzékenykedik S vele csak azért, mert von Vor- : mann tábornok az apja, sőt, el- ; lenkezőleg, hiszen apuka egy bi- j zonyos ügyben más véleményt : merészelt nyilvánítani, mint a [ zseniális őrvezető, amiért a ve- « zérkarból kirepült és egy-ket- j tő a fagyos Ukrajnába találta : magát, hogy legyen ideje tűnőd- > ni az elkövetett hibán. Az ifjabb von Vormann a ná- : cizmus ellenségének tartotta ma- ■ gát, bár ezt senkinek el nem S árulta. Miután, kölyökkorában : rövid ideig fuldokolt a nemzeti- ■ szocialista ideológiában, arra a ; meggyőződésre jutott, hogy a \ hitlerista csőcselékkel egyszer s | mindenkorra szakítania kell. Ez« azonban korántsem jelentette ! azt, hogy rossz néven vette a [ Harmadik Birodalomtól a világ- ; hódító eszméket, sőt úgy vélte, • hoev a csőd szélen álló kelet-no- , roszországi birtokaikat rabszol- • gáikat ingyen munkával kellene S megmenteni a végső romlástól, • és az ellen sem volna kifogása, | ha a Vormannokat bíznák meg • az ukrán területek egv részének • elvilizálásával. Az első győzel- S mek kiváltotta indokolatlan jő- ■ kedv azonban hamar elmúlt, és : a Harmadik Birodalomnak eszé- j be jutott von Vormann. Apuka, s aki már rég sejti, hogy Erikből f nem csinál igazi tisztet, ió, ! csöndes, csaknem polgári állást i hagyott neki Münchenben. De ■ most ennek vége. (Folytatjuk) • Jó előkészítő munka és vonzó tematika A pártoktatás tapasztalatai a mezőkováesháxi járásban Társadalmi életünkben egyre nagyobb jelentősége van a tömegpropagandának a marxizmus terjesztésében, a párt célkitűzéseinek megvalósításában, a személyiségformálásban, a párt eszmei-politikai-cselekvési egységének és tömegkapcsolatainak erősítésében. A tömagpropagan- da fontosságával hangsúlyozottan foglalkozott 1970-ben a X. kongresszus, hozott a kérdésekről határozatot az idei év áprilisában az MSZMP Politikai Bizottsága, majd később a párt Békés megyei Végrehajtó Bizottsága. A tomegpropagam da-munka eddigi tapasztalatairól, a határozatok végrehajtására vonatkozó tervekről kérdeztük Angus József elvtársat, az MSZMP mezőkovácsházi Járási Bizottság Propaganda és Művelődésügyi Osztályának vezetőjét — Milyen eredményeik voltak a tömegpropaganda munkában az 1970/71-es évben? — A járás felnőtt lakosságának 15 százaléka, csaknem hétezer ember járt politikai oktatásra. Ezek közül a szervezett formáknál 65 százalékos, a kötetlen formáknál 32 százalékos volt a párttagok aránya. A hallgatók 13 százaléka az iparban, építőiparban, 60 százaléka a mezőgazdaságban dolgozott. Közülük minden huszadiknak egyetemi vagy főiskolai, minden hatodiknak középiskolai végzettsége volt. A speciális tartalmi kérdések mellett a tanfolyamok, előadás- sorozatok mindegyikén foglalkoztak a résztvevők az MSZMP X. kongresszusával. Gyakori téma volt az 1970-es árvíz, a munkafegyelem, a munkaerkölcs, a gazdaságirányítás új rendszere s főleg a mezőgazdaságra vonatkozóan a távlati tervezés. — Milyen előadógárdával rendelkeztek? — Több éve jól és eredményesen dolgozik csaknem kétszáz propagandistánk, köztük 12 vezető propagandista. Egyetemet, főiskolát végzett 35 százalékuk, érettségizett ugyanennyi, a többieknek nagyrészt megfelelő pártiskolai végzettségük van. Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemet végzett, illetőleg felsőfokú pártiskolai végzettséggel rendelkezik propagandistáink 42 százaléka, esti középiskolát végzett, illetőleg ennek megfelelő végzettsége van 34 százalékuknak, s csupán 24 százalékuknak nincs pártiskolai képzettsége — közülük legtöbben fiatalok és csak nemrég fejezték be egyetemi. főiskolai tanulmányaikat, ahol megfelelő marxista műveltséget szereztek. Fentieknek megfelelően kielégítő volt a pártoktatás tartalmi színvonala. S ez olyan eredménnyel járt, hogy naponta érezzük: a pártoktatás valamelyik formájában résztvevők az élet legkülönbözőbb területein a korábbinál felkészültebben, nagyobb érettséggel, világosabban látva foglalnak állást s határozottabban cselekszenek. — Hogy sikerült mindezt elérni? — A fentiek mellett gondos előkészítéssel. 1970 tavaszán értékeltük a községek megelőző évi propagandamunkáját, utána a járási előadókkal találkoztunk, ismertettük az 1970/71-es oktatási év feladatait, majd titkári értekezleten tárgyaltunk a soron következő év teendőiről. Következő lépésként megbeszéléseket folytattunk a községekben, amelyeken részt vettek a párt-, állami, gazdasági, szakszervezeti és KISZ-vezetők. Itt közös álláspontot alakítottunk ki, hogy személy szerint kit melyik oktatási formára javasolunk, s hogy az egyes tanfolyamokon, elő. adássorozatokon ki legyen a propagandista. Személyi javaslatainkat megtárgyalták a pártvezetőségek, majd a vezetőségi tagok és a gazdasági vezetők személyesen keresték fel a párttagokat, valamint a partonkivüli vezetőket és középvezetőket, hogy velük is megbeszéljék önképzésük következő állomását. — Nem okozott-e ez problémát az önkéntesség elveit illetően? — Nem. Mert az említett személyes beszélgetéseken csupán javaslatok hangzottak el, mélyek után a felkeresett személyek választhattak nekik kedvezőbb, rokonszenvesebb oktatási formát, illetőleg minden további következmény nélkül mondhatták. hogy egyik forma előadásain, foglalkozásain sem kívánnak ez idő szerint részt venni. E beszélgetéseken emellett mindenki közvetlenül is képet kaphatott hogy milyen sokféle lehetőséget kínál számára a pártoktatás. — Milyen gondjaik adódtak eközben? — Rendkívül sokféle téma iránt érdeklődtek az emberek, de törekvésünk ellenére sem sikerült mindegyikük kívánságát kielégíteni. Problémát jelentett, hogy nem minden hallgató rendelkezett a szükséges alapképzettséggel ,hogy egyes pro pagan, (listáink túlterheltek voltak, hogy nem bővelkedtünk szemléltető eszközökben. — Milyen távlati elképzeléseik vannak? — A következő négy esztendőben alapvető kérdés a gazdasági építőmunka feladatai és problémái, az érdek marxista értelmezése, a munkásosztály vezető szerepe, a pártirányítás és a pórtélét, a kultúrpolitika, az ideológiai harc, valamint a nemzetközi politikai élet sok aktuális kérdése. Ami a közvetlen jövőre vonatkozik: az MSZMP járási bizottsága javasolja, hogy a Politikai Bizottság határozatainak megfelelően az eszmei, politikai célkitűzéseket figyelembe véve kell az 1971/72-es oktatást megtervezni, szervezni. Biztosítani kívánjuk, hogy pontosabban elhatárolódjanak a tömegpropaganda főbb csoportjainak funkcionális feladatai. A tanfo- lyam-jellegű formákon központi helyet kell biztosítani a képzésnek, ugyanakkor mind több előadássorozatot szeretnénk szervezni. A központi tanfolyamok hallgatóinak kiválasztásánál figyelembe vesszük, hogy az elkövetkezendő négy év alatt biztosítanunk kell a pártvezetők, gazdasági és tömegszervezeti vezetők képzését. A tanfolyamok hallgatóságának összetételét az eszmei-politikai célkitűzések, az alapszervezetek igényei alapján differenciáltabban alakítjuk ki. — Hogyan valósítják meg a differenciálási igényt a gyakorlatban? — Különbséget teszünk a járás különböző nagyságú községei között. Az önálló pártbizottsággal rendelkező nagyközségekben — Battonyán, Dombegyházán Medgyesegyházán, Mezőhegyesen és Mezőkovácsházán — nagyobb teret biztosítunk a községi szintű oktatási formáknak, mint a csúcsvezetőséggél rendelkező községekben — Keverme- sen, Kunágotán, Magyarbánhe- gyesen. Medgyesbodzás-Puszta- ottlakán és Nagykamaráson —, vagy az általában egyetlen alapszervezettél rendelkező kisebb községekben — Almáskamará. son, Dombiratoson, Kaszaperen, Nagy bánhegyesen és Végegyházán. A községi szintű oktatás azt jelenti, hogy az adott tanfolyam, ra nemcsak egy alapszer tagjai járhatnak, hanem több alapszerv hasonló felkészültségű tagjai, tehát egyre többen találhatják meg az érdeklődésüknek, félkészültségüknek leginkább megfelelő formát. Külön tanfolyamot indíthatunk például ily módon a pártvezetőségi tagok és a pártcsoportvezetak, vagy például a termelőüzemek és az intézmények gazdasági vezetői számára. A termelőüzemek vezetői a tanfolyam első évében gazdaságpolitikai kérdésekkel, a másodikban az állami és társadalmi élet problémáival foglalkoznak. Az intézményi vezetők ugyanebben az időszakban kulturális életünk, illetőleg a világnézet és az erkölcs kérdéseivel ismerkednek. A harmadik és negyedik év programja közös: a nemzetközi politikáról, illetőleg a párttrányítás, a pártélet egyes konkrét problémáiról lesz szó. A nagyobb községeikben csak az új párttagok vesznek részt az úgynevezett alapozó tanfolyamon. A kisebb községekben pedig mellettük olyan gazdasági vezetők, középkáderek is ennek a tanfolyamnak az előadásait hallgatják, akik korábban nem vettek részt rendszeresen pántoktatásban, — Milyen lehetőségei vannak a marxista önképzésnek egy kisközségben? — Végegyházán például — vary helyben vagy járási, illetőleg megyei szinten — minden megfelelő előképzettségű lakos résztvevője lehet az alapismereték tanfolyamának, a gazdaság- politikai tanfolyamnak, a politikai vitafórumnak, a járási elméleti konferenciáiknak, a megyei speciális kollégiumoknak, illetőleg beiratkozhat a marxizmus— leninizmus esti egyetemre vagy középiskolába. — Enyhül-e valamit a propagandisták túlterhelése? — Minden tanfolyamon, előadássorozaton két propagandistánk lesz. Kevesebb témából kell tehát felkészülniük — ez egyfelől kevesebb időt igényei, másfelől pedig alaposabb munkát tesz lehetővé. S miután megfelelően képzett kádereink vannak, a létszámnövekedés nem okoz színvonalcsökkenést. Olyan nagy községekben pedig, ahol kettőnél több azonos témájú tanfolyam indul, ugyanaz az előadó esetleg csak egy vagy két témából készül fel és a foglalkozásokat valamennyi tanfolyamon ő tartja. — Hogyan készítik fel a propagandistákat? — Néhányan egyhetes békéscsabai továbbképzésre mennek, a többieket mi készítjük fel az egyes témákból. Létrehozunk egy módszertani bizottságot, amely a járasd továbbképzések tartalmi része után módszertani segítséget ad a propagandistáknak — a szemléltető eszközök használatával kapcsolatos problémákban, bibliográfia-ki dől gozás ban. a tananyagelsajátítás felmérésében és még néhány más kérdésben. — Befejezésül: hol tartanak az 1971/72-es oktatási év előkészítésében? — Már a koordinációs beszélgetések is megtörténtek. Most a pártvezetőségeken a sor: megtárgyalják javaslatainkat, majd elkezdődik az előkészítő munka talán legtöbb időt, energiát igénylő szakasza: találkozás az emberekkel, s annak megbeszélése, ki milyen formában sajátítja el a következő hónapokban a marxi zmus—leninizmus legidőszerűbb gondolatait, ki milyen területen fejlesztheti tovább társadalmi-politi'kai ismeretanyagát. (daniss) 1971. AUGUSZTUS 1.
