Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-29 / 203. szám
Uj erőmű, csehszlovák felszereléssel Célirányosabban használják fel a szociális» a kulturális és a sportcélokra tervezett összegeket Ülést tartott az SZMT elnöksége A már meglévő Dunai Hőerőmű szomszédságában az eddiginél kétszer nagyobb teljesítményű erőművet építenek. A berendezések egyrésze csehszlovák .másrésze hazai gyárakban készül. Az erőmű 1976-ra épül fel. Generál-tervezője az ERŐTERV .kivitelezője pedig a 22. számú és 26. számú Állami Építőipari Vállalat. (MTI fotó: Balassa Ferenc felvétele — KS) Baromfitenyésztés Bolgárjában A bolgár állattenyésztés egyik fontos ágazata a baromfitartás. 1967-ben imnsztertanácsi rendelet jelent meg a baromfitenyész. tés nagyüzemi megszervezéséről és ennek nyomán megkezdték a baromfikombinátok és hibrid- központok építését. Jelenleg 11 kombinát foglalkozik broilertenyésztéssel, emellett 200 más mezőgazdasági épületet tettek alkalmassá a nagyüzemi baromfitenyésztés céljaira. A baromfikombinátok ellátására hibridközpontot és három modemül felszerelt baromfi vágó-telepet létesítettek. A baromfihús-termelés megnövekedett, az öt év előtti 18 000 tonnáról 1971-ben elérte a 60 000 tonnát. A broilertenyésztésnél igénybe vett új berendezések révén jelentős megtakarításokat értek él. Most tervezik a takarmánymennyiség gazdaságosabb felhasználását. A külterjes baromfitartásnál egy kiló élősúly eléréséhez 4,5—5 kg takarmányt használtak fel; a csirkekombi- nétban ez a mennyiség 2,5—2,7 kg-ra csökkent. A munkamenet gépesítése azt eredményezte, hogy — míg a tsz-ek baromfitelepein egy tenyésztő 2500— 3000 csirkét gondozott —, ma 25906—30 000 darabot, ^ Több időszerű feladatról tárgyalt Erdős Károly SZMT-el- nök vezetésével pénteki egész napos ülésén, amelyen részt- vett Fa Frigyes, a SZOT munkatársa is, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának elnöksége. Elsőként azt a jelentést vitatták meg, amelyet a ME- DOSZ megyei bizottsága készített a mezőgazdasági üzemek vizsgálata alapján a szociális, a kulturális' és sportcélokra tervezett összegék felhasználásának tapasztalatairól. A beszámoló szerint a szak- szervezeti bizottságok arra törekednek, hogy minél jobban kielégítsék a szervezett dolgozok szociális, kulturális és sportigényeit. Ezt támasztja alá az is, hogy a múlt esztendőben 129 tanfolyamon 2400-an vették részt szakszervezeti politikai oktatásban. Közkedvelt lett a szocialista brigádok körében a szellemi vetélkedő is, melybe tavaly 240 kollektíva csaknem négyezer tagja kapcsolódott be. Egyre népszerűbb, a klubmozgalom, valamint az | üzemi spartakiád. Az idén például négy üzemi klub nevezett be a MEDOSZ kiváló klubja pályázatra. A számok tanúsága szerint a múlt esztendőben csaknem 3 millió 672 ezer forintot használtak fel a vállalatok részesedési alapjából képzett és a vállalati szakszervezeti tanácsok döntési hatáskörébe tartozó alapból szociális, kulturális és sportcélokra. Ezenkívül szak- szervezeti pénzből különböző segélyekre 673 ezer, szociális, kulturális és sportfel'használás- ra 987 ezer forintot fordítottak. Ennék ellenére helytállóak azok a megállapítások, amelyeket egyrészt a jelentés határozati javaslata rögzít, valamint azok, amelyek a vitában elhangzót- , tak. Ezek szerint ugyanis kö- > vetkezetesébben szükséges ellenőrizni az e célra rendelkezésre álló összegek felhasználását. Arra kell törekedni, hogy a szervezett dolgozóik szociális, kulturális és sportigényednek célirányosabb kielégítését szolgálják. Ám arra is szükség van, hogy az egy személyre kifizetett segélyeket növeljék, továbbá, hogy megkülönböztetett gondot fordítsanak a nagycsaládosok és a gyermeküket egyedül nevelő nők támogatására. De legalább ennyire fontos az üzemi sportrendezvények szélesítése és az egyéb üzemi rendezvények színvonalának emelése. Az előző napirendhez kapcsolódott a második, amelyről szóló jelentés a megye testnevelési és sportmozgalmának helyzetét, a tömegsport tapasztalatait, valamint az SZMT és az MTS- szervék további együttes feladatait tartalmazta. A beszámoló többek közt megállapította, hogy az elmúlt négy esztendőben növekedett a testnevelés és sport iránti társadalmi és egyéni igény, érdeklődés. A megye 171 sportegyesületében jelenleg több mint 40 ezren tevékenykednek, azaz négyezerrel többen, mint 1967-ben. Évről évre fejlődik a versenysport is, amit bizonyít, hogy 26 sportágban tizenegy és félezer igazolt versenyző van. Nem kevés gondot fordítanak a tömegsport fejlesztésére. A szak- szervezetek, a KlSZ-szerveze- tek, valamint a sport- és szövetkezeti szervek rendezvényein évente általában 10—15 ezren vesznek részt. Érdemes még egy jellemző adatot idézni. A megye sportmozgalmának idei költségvetési összege 19 és fél millió forintot tesz ki. Természetesen — s erről s jelentésben és a vitában szintén szó esett — gondok is akadnak bőven. Ilyen többek között, hogy eléggé szegényes a megye sportlétesítményekben. Ezért erőteljesebb fejlesztésre van szükség a mostani ötéves tervben. Az általános iskolák testnevelési és sportéletében szintén sok még a kávánni- yaló. Ennek legfőbb oka, hogy az iskolák 16 és fél százaléka rendelkezik csupán tornaterem, mel, 6,7 százaléka pedig szükség-tornateremmel. A gondokat növeli továbbá, hogy az utóbbi években sok üzem megszüntette a különböző kis pályákat, s ezek helyett nem épülték újak. Márpedig a tömegsport fejlesztéséhez nélkülözhetetlennek az olyan létesítmények, amelyék a vállalatok és üzemek közelében vannak. Ezért is helyeselhető Krdvik Andrásnak, az MTS megyei Tanácsa elnökének az a javaslata, hogy az SZMT és az MTS megyei Tanácsa dolgozzon ki tervet a létesítmény-szegénység megszüntetésére és tegyenek együttes erőfeszítést annak végrehajtásáért. Az elnökség ülésén ezután megvitatták a MEZŐGÉP Vállalat munkavédelmi helyzetéről szóló jelentést, amelyet Kiss Sándor igazgató szóbeli tájékoztatóval egészített ki. Mindkettőből kitűnt, hogy bár eddig is jelentős összegeket fordítottak a munkakörülmények javítására, több intézkedést tettek a baleseti források megszüntetésére, a jövőben is szükség van következetes, megelőző tevékenységre és rendszeres ellenőrzésre. Annál is inkább, mivel az elmúlt félév adatai szerint növekedett a balesetek száma; Ennek oka egyrészt, hogy a vállalat gyáregységeiben több gép védőberendezése nem megfelelő, de olyan is van, amelyről hiányzik. Azt sem lehet eltűrni, hogy balesetveszélyes munkáknál védőfelszerelés nélkül dolgozzanak. Azért sem, mert ezek mindenütt kéznél vannak, csak éppen egyesék nem szívesen használják. Az SZMT elnöksége Korek Ferenc igazgató és Galovicz György szb-titkár tájékoztató jelentése alapján összegezte azokat a tapasztalatokat, amelyeket a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat középtávú tervezésénél szereztek. A tervet reálisnak, elkészítésének módját jónak ítélték, s így az erről szóló tájékoztató-ijelentést az elnökség tudomásul vette. A tanácskozáson az elnökség jóváhagyta az SZMT öt munkabizottságának második félévi munkatervét. Ezután a tömegpolitikai oktatás elősegítésére öttagú oktatási bizottságot alakított meg, melynek vezetésével Bocskai Mihálynét, az SZMT titkárát bízta meg. P. P. tmjsmsm 3 1971. AUGUSZTUS 29. ** Kevés a tojás és baromfi - Paprika- démping — Drágább len az őszibarack Piaci helyzetkép A hét végén a szokásosnál kisebb volt a felhoztál egyes piacokon, így Békéscsabán is. Különösen kevés volt a csirke, mindössze 210 pár, bár az ára valamivel olcsóbb, kilója 30 forint. Tyúkból 53 párat hoztak s 20 forintért adták kilóját. Kevés a pecsenyekacsa is, 44 darab, ára 18 forint kilogrammonként. Hasonló a helyzet a tojásfelhozatallal is. A vásárlók már több alkalommal tapasztalták, hogy kevés érkezett a piacokra, így természetesen az ára emelkedett. Békéscsabán 1,40 átlagosan darabonként, viszont Gyulán érdekes jelenséget figyelhettek meg. A reggeli órákban még 1.30-ért adták a termelők a tojást, az eddigiektől eltérően a déli órákban nem olcsóbb, hanem drágább lett, 1,60, sőt 1,70- ért is adták darabját. Békéscsabán, a zöldségpiacon viszont nagy volt a kereslet és a kínálat is. Bár a sárgarépa és zöldség most sem olcsó, csomóját 1.50-ért adták. A burgonya kilója 3,50. Megérkezett már az őszikáposzta is, mely igen jó minőségű, annak ellenére, hogy az időjárás mostoha volt. Káposztából 2070 kilogrammot haztak, ára 3—4 forint. Kevés volt viszont a karfiol és bizony a minősége is erősen kifogásolható. Ennek ellenére drágán adták, kilója 8 forint volt. Paradicsomból 1900 kilogramm érkezett, ára 3— 4 forint, zöldpaprikából dömping volt, de még mindig tartja az árát, kilója 5, sőt egyes helyeken 8 forint. Található volt zöldborsó is 16 forintért, valamint paraj és sóska, melynek ára 6 forint. A gyümölcspiacon igen sok volt az alma és őszibarack, de a vásárlók egyáltalán nem voltak elégedettek, hiszen csaknem téli áron átlagosan 8—9, sőt helyenként 11 forintért is kínálták kiBarackot vásárolnak az asszonyok a csabai piacon. lóját úgy a baracknak, mint az almának. Görögdinnyét főleg termelőszövetkezetek hoztak, lehetett válogatni. Ára átlagosan 3 forint. Orosházán vásárolhattak ezúttal a legolcsóbban a fogyasztók. A csirke kilója például átlagosan 29,60 volt és 533 kilogrammot hoztak. Tojás 828 darab érkezett, ára 1,20. Sok volt a paradicsom és paprika is, az előbbiből 26, az utóbbiból 31 mázsa. A paprika átlagos ára 6,20. A zöldbabot drágán vásárolhatták az orosháziak, mivel kevés volt, így 10—14 forintra szökött fel az ára. A gyümölcspiacon bőséges volt a felhozatal, almából 27, őszibarackból 37, szilvából 12, és szőlőből 20 mázsa érkezett. Szarvason a zöldségpiacon jó volt a felhoztál, mégis magasra tartották az árakat. A vöröshagyma kilóját például 6 forintért adták, a zöldség kilója 8 forint volt. Fejeskáposztából 20 mázsa érkezett, ára 4 forint, burgonyából 12 mázsa, s ezt is 4 forintért adták. Szőlőből 600 kilogramm érkezett, s 12—14 forintért kínálták. Érdemes megemlíteni, hogy bár görögdinnyéből 120 mázsa volt, mégis drágán, kilónként 4 forintért adták. K. J.
