Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-28 / 202. szám

A gép partnere a közgazdásznak Bővített reform a szakemberképzésben Befejező szakaszába lép a most kezdődő tanévben a köz­gazdászképzés reformja. Mint dr. Szabó Kálmán, a Marx líároly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora az MTI munkatársának elmondta, a gazdasági refommal egyidejűleg, 1968-ban indult nagyszabású egyetemi reform eredményei az eddigi tapasztala­tok szerint kedvezőknek mond­ható. Az eredeti program ezen felül tovább is bővül: az orszá­gos számítástechnikai program megvalósításának elősegítésére a számítástechnikai képzést a következőkben általánossá kí­vánják tenni a közgazdászkép­zésben is. Valamennyi hallgatójuk szá­mára lehetővé teszik, hogy gé­pek segítségével oldjanak meg a legkülönbözőbb tantárgyakban — matematikában, statisztiká­ban, könyvvitelben, az egyes gazdaságiam foglalkozásokon — bonyolult feladatokat. Atlaléban az a cél: hozzászoktatni már je­lölt korukban a közgazdászokat, hogy a gép kitűnő partnerük le­het közgazdasági jellegű dönté­sek előkészítésében és meghoza­talában. Hogy a képzés a tanul­mányi idő kezdetétől fogva „ter­mékenyebbé” válhasson, az első évesek a tanév első hónapját ki­zárólag a „gépi nyelv” elsajátí­tására fordítják. A közgazdászképzésben köz­ponti szerepe van a világnyelvek oktatásának. Az új tanévben nagy teljesítményű audiovizuális központot nyitnak meg az egye­tem Makarenko utcai épületé­ben. Ez az új technikai bázis lehetővé teszi, hogy egyszerre 250 egyetemista ta­nulhassa intenzíven, aktiv for­mában — magnetofonok, fil­mek. diapozitivek segítségével — az előírt vagy a szabadon- választott idegen nyelveket. Bevált módszer az egyetem nyelvi képzésében, hogy három szemeszteren keresztül egy-egy hónapig csak nyelvvel foglalkoz­nak a diákok erre kötelezett, vagy erre vállalkozó csoportjai. Az úgynevezett koncentrált nyel­vi képzés idején reggeltől estig tart a nyelvoktatás, délelőtt cso­portosan, délután pedig a labo­ratóriumokban egyéni módszer­rel. muMinininimuiiMniliMiunMili Az államszövetség mint. hogy lényegében a haladó erők pozíciójának megerősítését cé­lozza és ezen belül megszilár­dítja annak az Egyiptomnak a helyzetét, amely az antiimpería- lista arab front vezető ereje, — pozitív jelenség. Rá kell azon­ban mutatná arra is hogy egye­lőre csak laza kapcsolatokról van szó a három ország között, amelyek a közös intézmények ellenére lényegében megőrzik szuverenitásukat. Indokolja az óvatosságot az is, hogy a szö­vetségre lépő államok sok el­térő vonása nehezíti meg a szerves egyesülést. Péíldóul Egyiptomban és Szíriában alacsony az életszínvonal Líbiá­hoz viszonyítva, ahol viszont nincsenek sem sziakemberek elegendő számban, sem demok­ratikus intézmények. A kato­nai kiadások roppant terheket rónak mind Kairóra, mind Da- maszkuszra, Tripolinak viszont egyrészt nincsenek ilyen köte­lezettségei, másrészt igen jelen­tősek olajjövedelmei. Egyiptom­ban az Arab Szocialista Unió már bizonyos hagyományokkal rendelkezik, Líbiában aK ASZÚ előkészítése még csak kezdeti szakaszában van. Szíriában pe­dig a Baath-párt van uralmon. Másként viszonyulnak a haladó erőkhöz, a szocializmushoz is. Minit az alkotmánytervezet is hangsúlyozza, mindhárom or­szág szocialista törekvéseket hir­det, de rendkívül nagyok a fá­ziskülönbségek a társadalmi át­alakítások útján. Egyiptomban és Szíriában államosításokat, földreformokat hajtottak végre, a nem-kapitalista fejlődés útjá­ra lépteik, Líbiában viszont Az eddigi tapasztalatok szerint az új módszer nagy előrelépést jelent. A harmadik évfolyamtól kezdve, már az is lehetővé válik, hogy idegen anyanyelvű szakem­berek — számítástechnikusok, tervgazdászok, matematikusok, közgazdák, diplomaták — kü­lönböző világnyelveken tarta­nak szakmai foglalkozásokat a hallgatók számára. Az egyetem oktatói és tudo­mányos munkatársai számára je­lentős megbízatás, hogy a 15 éves országos tudományos tervben a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetemet bízták meg a „Szocialista Vállalat” című té­makör gondozásával, vagyis a kutatási témák koordinálásával. Ebben a témakörben az egyetem gazdasági szaktanárai az egye­tem jogász, szociológus, matema­tikus tanáraival együtt valósít­ják meg majd a kutatási főirány keretében folyó munkák koordi­nálását. (MTI) Pótalkatrész mezőgazdasági gépekhez ilyen fejlődésről nincs szó. j Szembeötlő az is, hogy míg Szí- j riában a kormányban kommu- • nista miniszterek is vamnalk, s ■ míg Egyiptomban — bár kor- ! látozotit mértékben — kommu- j nistáik is résztvesznek a köz- g életben, addig a líbiai fiaital ka- } tonatiszíék kommunista-ellenes ; jelszavakat hangoztatnak, „ ide- j gén tanmaik” belyegzik a marx- j izmust s csupán a Koránból S hajlandóik tanulná. Nyilvánvaló, hogy az utóbbi; álláspont tükröződik az alkot- g mánytervezetnek azokban a cik- j kelyedben, amelyek az iszlámot S hivatalos államvallásnak nyíl-! vánítják és amelyek az iszlám : tanokat tekintik a „törvónyho- s zás forrásának”. Az államszövetség alkotmá- | nyanak mérlegét természetesen ■ még nem lehet megvonni, hi- ! szén a szeptember elsejei nép- j szavazáson még csak az első lé- ! pésrői lesz szó. Annyit azon- g ban megállapíthatunk: a hala- : dás híveinek szempontjából ez j a konföderáció is annyit ér g majd, amennyire tartalmát meg- ; határozzák az anti imperialista és ; haladó irányzatok. Az állam- ■ szövetség politikád töltése attól ■ függ majd, hogyan és milyen ] mértékben érvényesíthetik ben- [ ne szavukat azok az erők, ame- í lyek a nemzeti felszabadi tó moz- j galrmat összekötik a társadalmi ; átalakulásokért vívott harccal, • a megszállt területek felszabad!- tását célzó programot pedig a « következetes antümperialista, í antikolonialista — ás nem utolsó j sorban — a szocialista országok * barátságára támaszkodó péti ti- kávai. R. L« Ötezer féle pótalkatrészt gyárt mezőgazdasági erő- és munka­gépekhez a Mezőgazdasági Gép­gyártó és Szolgáltató Vállalat. A szakemberek szerint az idén jobb lesz a pótalkatrész-ellátás, mint az elmúlt években. Képün­kön: ellenőrzik a Zetor fékdob­jainak méretét. (MTI fotó) A Tanácsköztársaság vérlanúinak emlékműve Siófokon Siófok város legszebb park­jában a Dimitrovka parkban pénteken délelőtt ünnepélyeis külsőségek között avatták fel Bors István kaposvári szob­rászművész Mártír sirató című szobrát. A szobor a Tanácsköz­társaság hős vértanúimak állít emléket. 1919. augusztus 27-én a Prónay különítmény egyik csendőrszakasza 39 veszprémi, pápai, devecseri kommunistát, Halász Lajossal, Siófok egyik baloldali vezetőjével együtt a város melletti erdőbe hurcolt, ahol megásatták velük sírju­kat és halálra kínozták őket. A bronzszobor az ő emlékü­ket örökíti meg. tJMLSMj&a 3 1971. AUGUSZTUS 28. Beruházási lázgörbe « Tervszerű előkészítést, szervezett kivitelezéstt A z állami építőipar bár több miunkát kezdett el, mint amennyit befejezett, így is 1969 végén 12 milliárd forint, nyi igényt utasított el, tavaly már 18 mdlliárdot. Az építőipar tehát kedvére válogathat a kü­lönböző rendelések között. A beruházók pedig versenyeznek a kivitelezőkért, s a mielőbbi kez­dés, a gyons befejezés remé­nyében legtöbbször a magasabb árakat, a többlet költségeket is vállalják. Ilyen helyzetben az építők aligha ítélhetők el azért, hogy a nyereség alakulásától függően rangsorolják a felada­tokat. A felárat fizető kisebb rendelőiket például gyakran előnyben részesítik a népgazda- ságilag kiemelt beruházásak ro­vására. Az építési költségek év­ről évre emelkednek. Ez máris érzékenyen sújtja a magánerős lakásépítőket és megdrágítja a fejlesztést A felületes szemlélők a keres­let-kínálat megnövekedett sze­repével, a piaci törvények sporn tán hatásával magyarázzák a ki­alakuló káros helyzetet. Egyes szakemberek ezért a reform módszerek korlátozását, a köz­ponti keretgazdálkodás vissza­állítását sürgetik a beruházások­nál. Valójában nem a piaci mechanizmust, hanem a keres­let-kínálat egész népgazdaságon végiggyűrűző feszültségeit kell felszámolni. S a központi irá­nyítás kezében meg is vannak az ehhez szüksége hatékony eszközök. Egyrészt a IV. ötéves terv célkitűzéseinek megfelelő­en, az építő-, az építőanyagipar, valamint a szerelési tevékeny­ség gyors fejlesztésével, korsze­rűsítésével növelni kell a kíná­latot a beruházási piacon. Más­részt pedig a beruházások ter­vezésének és előkészítésének javításával, az újabb beruházá­sok számának csökkentésével, a hitelfegyelem megszigorításával a szükséges keretek közé lehet szorítani a keresletet. I smeretes, hogy amíg az ipari termelés átlagosan 32—34, addig az építés-sze­relés 41—43 százalékkal fejlődik a IV. ötéves tervidőszakban. Az építőipar, ahogy mondják, fo­kozottan Iparosodik, technoló­giája a gyors, koncentrált kivi­telezés irányába korszerűsödik. Tért hódítanak a korszerű anya­gok és fémszerkezetek, különö­sen a könnyűszerkezetek, s így a helyszíni kivitelezésit egyre in­kább a szerel öté veken ység jel­lemzi. A debreceni, a szegedi, a budapesti 4. házgyár meg­építésével tovább fejlődik a nagyipari lakásépítés módszere. Az ipari, a mezőgazdasági, a kereskedelmi létesítmények mind nagyobb hányada épül majd gyorsan összeszerelhető könnyűszerkezetekből. Megnövekszik a munka, és üzemszervezés szerepe. A kor­szert technológiák, a komplex gépesítés az előregyártásban és a helyszíni szerelésben, a nagy­értékű speciális szállító, anyag- mozgató és emelő berendezések kihasználása feltételezi a ritmi­kus, grafikonszerű folyamatos termelést. A mai gondok jelzik a jövő nagy feladatait. Hány helyen állnak például a drága gépek és toranydaruk, mert nincs időben anyag. Másutt pe_ dig kénytelenek az előregyártott elemeket halmozni, fölöslegesen le-fel rakni, hol itt, hol ott meg­szakítva a gyártás, a szállítás, a szerelés folyamatos láncát, mert vagy a munkáskéz, vagy az elő­készített munkahely hiányzik. A földmunkák, a közművesítés előkészítése, a befejező szakipar: tevékenység hagyományos mód­szerekkel nem képes a szerelők diktálta ütemet követni. A aok- szintes lakóházak, csarnokok sokszor néhány hónap alatt ma­gasba szökellnek, az előkészítés és főleg a befejezés viszont né­ha esztendőket igényelnek. Ez is milliárdokkai növeli jelenleg a befejezetlen beruházások érté. két. Ahogy a kőműveseket, ácsokat, vasbetonszerelőket egy­re inkább szerelők, gépkezelők váltják fel, a kivitelezés ugrás­szerűen meggyorsul. Elzárt egyik nagy feladat a közműépítés és gépesítése, az alapozás, a szak­ipari és technológiai szerelő te­vékenység fejlesztése, korszerű­sítése. A z építő- és sizenelőipaan munka- és üzemszervezé­se, a hatékony kivitele­zés műszaki előkészítése a ren­delő, a beruházó, a tervező vál­lalatoknál kezdődik. Jelenleg a kivitelezők a lassú, a késedel­mes, a drága kivitelezés, s köz­tük saját hibáik következmé­nyeit is a rendelőre hárítják. Mert gyakoriak a menetközben! tervmódosítások, hiányoznak az egyes műszaki dokumentációik; s időközben tisztázatlanok az építkezés részleteinek műszaki, hatósági feltételei. A későbbi kapkodást és szervezetlenségét sokszor valóban már a beruhá­zás előkészítésének időszakában „beprogramozzák”. A nemzetközi tapasztalatok félreérthetetlenül bizonyítják, hogy a beruházás legidőigénye- sebb szakasza az előkészítés. Ez teszi ki az első gondolattól a kulcsátadásig terjedő idő két­harmad részét, s egy ha rmada jut csupán a teljes kivitelezésre., Nálunk ez az előkészítési és kivitelezési idő aránya éppen fordított. Különösein az érdemi tervezésre és szervezésre alig marad idő. Ez az érthetetlen elő­készületi sietség főleg a felfo­kozott beruházási igényekből kö­vetkezik. Pedig a végiggondo­latlan és kidolgozatlan elképze­lések kivitelezésének hajszolás» nem csupán szétaprózza a be­ruházási kapacitásokat, hanem eleve a messzi jövőre tolja a be­fejezés időpontját. A józan ész, a rendelő érde­ke a beruházások körültekintő előkészítését diktálná. Mégis szinte általános gyakorlat, hogy a szerény előkészületi időnyere­ség árát években és milliókban fizetik vissza a kivitelezés so­rán. Néha még a beruházások pénzügyi fedezetét sem teremtik meg időben, máskor pedig ép­pen a nagy sietség okoz a ki­vitelezés során váratlan többlet- költségeket. A népgazdaság nem vállalhatja magára a felelőtlen döntések anyagi ódiumát, s az ügyeskedő gazdasági vezetők fe­lelőtlen machinációja nem nö­velheti a beruházási piac amúgy is meglevő feszültségeit. A beruházási fegyelem meg. szilárdítása, a féktelen láz csillapítása, az építő, és szerelőtevékenység fejlesztése a legégetőbb gazdasági feladat Eredményes megoldása nem csupán kormányzati szervekre, a gazdasági vezetőkre hárul, hanem súlyának megfelelően fontos társadalmi, politikai ügy is. A beruházási piac fe­szültségeinek enyhítése feltéte­lezi az irányítás és az ellenőr­zés színvonalának emelését, a fe_ lelősségérzet erősítését, a köz- gazdasági szemlélet fejlesztését (Vége) K. J,

Next

/
Thumbnails
Contents