Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-27 / 201. szám

Stúdió színpad a Vígszínháznál Szeptember 3-én alakul meg a Vígszínház Stúdió Színpada a pesti színháznak erre az alka­lomra száz személyesre szűkí­tett nézőterén. A tervek sze­rint a stúdiószínpadon éjszakai előadásokait tartanak. Az első premiert épp a megnyitó nap­ján tartják, amikor Peter Ni­cols Tojás Joe halálának egy napja című darabját tűzik mű­sorra a fiatal Kern András rendezéseben, akinek egyben ez lesz rendezői bemutatkozása is. Az első stúdiód arab szerep­lői: Papp Éva, Tordy Géza, Szegedi Erika, Balázs Péter, Sulyok Mária es egy tíz éves kislány: Zeitler Orsolya (MTI) •■■■■■■■■as»»MBiaBraBliaMaMaiaaiaMaaMfiaMp i- | Életmentő . riporter Tod or Szimeonov bolgár új­ságíró, a Pravda idei nemzet­közi fotóversenyénék győztese a szovjet párt lap vendégeként nyaral a kaukázusi tengerpar­ton. A vendégnek t ruem, volit szerencséje, gyalázatosán rossz időt fogott ki. A minap végülis elhatározta, ha törik, ha szakad, Úszik egy nagyot a tengerben. Alig hogy Szimeonov a vízbe vetette magát, rögrtön teljes se­bességre kellett kapcsolnia, mert vagy száz méter távolságban se. í gélykénő kiáltásokat hallott, j Kettőjükön kívül egy lélek sem | volt az egész strandon. Szímeo- i nov még időben érkezett ahhoz, l hogy megmentse a fuldokló lányt, akiről később kiderült: turistaként érkezett Franciaor­szágból és ugyanabban a cipő­ben járt mint Szimeonov — nem akarta otthagyni Szocsit, míg meg nem fürdőit a tan- g gerben. : Todor Sameonovot Szoesi vé- j rost tanács felterjesztette az { „Életmentő” érdemrendre. (MTI) 1 Akkor te ölted meg — mond­ta a lány tekintete. — Bármelyikőtök lehetett! — rikoltotta ismét Inge. — Ne hisztizz! — Bertának sikerült a közelébe kerülnie. — Most már nincs igazságszolgál­tatás. Most már bejöttek a len­gyelek... Hirtelen mindnyájan elhall­gattak Riadt dermedtség. Don­gó léptek zaját hallották, majd dörömbölésit az ajtón. — Kinyitni! — kiáltotta egy hang lengyelül. — Nowak szánta volna él magát ilyen lépésre parancs nél­kül? — villant át Kiáss agyán. — Úgy látszik, a helyzet nagyon súlyos és elhatározta, hogy va­lamilyen módon kihúz a csá­vából. — Anna Maria tekinte­tét érezte magán. Hirtelen nyugtalanság szállta meg. Inge kinyitotta az ajtót. A küszöbön Kloss egy őrmestert és kiét közlegényt látott. Sisak volt rajtuk, géppisztolyukat lö­vésre tartották. Gondolta, hogy a következő pillanatban Nowak is belép, de a főhadnagy nem mutatkozott. — Fritz, kezeket a tarkóra! — vezényelt az őrmester moso­lyogva. — Vagy ahogy ti mond­játok: Hände hoch! Végrehajtották a parancsot. Egyre ostobább lett a helyzet. Kloss már csak azon törte a fejét, mit mond majd Nowak- nak. Jól elintézte őt az ezredes... Az őrmester sziléziai lehetett, mert német szavakat kevert mondóké j ába. A tsz-ek jobban odafigyelhetnének! Szeptember l-én kezdődik a tanév Kísfilmek a mozik szeptemberi műsorában a Gyomai Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben A Gyomai Mezőgazdasá­gi Szakmunkásképzői Intézet­ben az idén három új első osztályt szerveznek, ezek közül kettőben baromfitenyésztéssel, a harmadikban pedig általános állattenyésztéssel ismerkednek a hallgatók. Az intézet tájékoz­tatója szerint a jelentkezések és a beiratkozások jól haladnak, és a baromfitenyésztő osztá­lyokban hamarosan be is telik a létszám. Az általános állat- tenyésztő osztályba még újabb jelentkezőket várnak, mert a beiratkozottak létszáma mind­össze 14. Legkevesebb 25 hall­gató kell ahhoz, hogy az okta­tást ebben az osztályban is megkezdhessék. Az iskola igazgatóságán el­mondták, hogy megállapításaik szerint a termelőszövetkezetek nem tanúsítanak megfelelő ér­deklődést a fiatalok továbbta­nulási törekvése iránt, néhány kivételtől eltekintve nem ismer­tetik megfelelően a szakmun­kás-bizonyítvánnyal járó elő­nyöket a közösség és az egyén szempontjából. Az iskola újabb felhívásokat küldött a környe­ző mezőgazdasági üzemekbe, hogy a tanítás megkezdéséig, szeptember 1-dg az általános ál­lattenyésztő osztály létszáma Is biztosítva legyen. Az Eleken működő szarvas- marha és sertéstenyésztő osztá­lyokba eddig 64-en jelentkeztek. Mint ismeretes .minden szakág­ban hároméves a képzés, az Zólyomban lép lel a Balassi A Balassi táncegyüttes augusztus 26-án a reggeli órák­ban csehszlovákiai vendégsze­replésre utazott. Az együttes •• Zólyomban lép fel. : Ütjukcm elkíséri fleet Fiiadéi- : fi Mihály, a békéscsabai váró- ; sí tanács művelődésügyi osztá- ■ lyának munkatársa, Jász József, ■ a megyed tanács pénzügyi osztá- j lyának dolgozója és Litauski : Tibor, a Megyei Művelődési • Központ igazgatója. ■ ................................................. • els ő két évben iskolai elméleti és gyakorlati oktatás a tanterv, a harmadik évben 5 hónap el­méleti oktatáson és 5 hónap üzemi gyakorlaton vesznek részt a hallgatók, akik — tanulmányi eredményeiktől függően — há­rom éven át jelentős ösztöndí­jat is kapnak az intézettől. Az iskolák, óvodák, bölcső­dék már új köntösben várják a gyermekeket. A gyulai városi tanács ez évben is jelentős ősz- szegeket fordított az oktatási intézmények tatarozására, fel­újítására, csinosítására. A hármas számú iskolában 350 ezer forint értékben végez­tek parkettázás! mukát, az Apor téri iskolában 50 ezer forintért. Csaknem negyedmillió forintba került a román kollégium kor­szerűsítése, ahol az ebédlőből két tanulószobát alakítottak ka, A napközi otthonos konyha belső átalakítása 150 ezer fo­rintba került és újabb Iroda-, valamint étkezőhely építésére 200 ezer forintot költöttek. A márvafalvai óvodában 70 ezer forintos költséggel új foglalko­zási termet építettek. A felso­roltakon kívül a már szokásos évi tatarozásra. csinosításra, nagytakarításra félmillió fo­rintot fordítottak a különféle oktatási intézményeknél. Egyik legégetőbb gond a vá­rosban, hogy kevés a bölcsődei és óvodai férőhely. Az előzetes felmérések szerint a 35—40 böl­csődei helyre 100 gyermek je­lentkezése váltható. A városi ta­nács az egyre sürgetőbb gond megoldására vásárolt egy há­IVSinillltlIIIIIIISilKAtVIIIklIftlIftilllllllll A szeptemberi kísfilmek kö­zül elsősorban a Történelmi tanulságok című szovjet doku- mentumfilmet kell kiemelni, amely a második világháború befejező szakaszáról, a Távol- Keleten vívott küzdelemről szól. Japán 1941. decemberében ki­robbantotta a háborút a Csen­des-óceán térségében és a fa­siszta Németországgal vívott zat, a jelenlegi tanácsi bölcsőde mellett, ahol a gyulai építőipari vállalat december elsejére vál­lalta az épület kialakítását egy húsz férőhelyes bölcsődének. Ugyancsak megvásárolták a Béke sugárúti dr. Széli-féle villát, ahol az átalakítás után újabb 40—50 bötosődés gyer­mek kap helyet. Az új tanévre az óvodai je­lentkezések, beiratások augusz­tus harmincadikától szeptember negyedikéig tartanak, a lakóhe. lyük szerinti és területiles il­letékes óvodákban. Éppen ezért a művelődésügyi osztály kéri mindazokat, akiknek gyerme­kük 1971. november 30-ig töl­ti • he 3. életévüket és óvodai ellátást igényelneli, a fenti idő­pontig jelentkezzenek. Azok az anyák is kérjék az előjegyzésü­ket, akik gyermekgondozási se­gélyben részesülnek és akik­nek a gyermeke 1971. december 1-e és 1972. augusztus 31-e kö­zött tölti be 3. életévét. Így biztosítani tudják gyermekének évközben is a felvételét. Az óvodai felvételi kérelmekről szeptember 7-én dönt a felvé­teli bizottság és ennek ered­ményét szeptember 10-ig köz­ük az érdekeltekkel. háború egész folyamán nagy erőket tartott lekötve a Szov­jetunió keleti határain. Több. mint 20 éve, hogy el­űzték hazájukból a palesztinai arab lakosságot. Az eltelt évek­ben még csak súlyosbodott helyzetük. Azonban Palesztina népe ma már fegyverrel harcol szabadságáért. A Gerilla-tüzek Jordániában a gerilla-mozga­lom kialakulását, céljait, törek­véseit ismerteti. Külön érde­kessége az a riport, amelyet az alkotók, Glósz Róbert rendező és G. Tóth János operatőr ké­szített Jasser Arafath-ai, a mozgalom vezetőjével. Dobray György Vázlatok egy napköziről című alkotása egy napközis osztály életébe pillant be. Egy algériai kórházban dol­gozik dr. Dániel Ferenc ma­gyar sebész. Munkájáról, élete­rői beszél az Oázis című film­ben, amelyet Tiefbrunner Lász­ló rendező-operatőr készített. Teodor Radevszkj és Viktor Petkov készítettek magyar— bolgár közös produkcióban, a Ceylon, a legendák szigete cí­mű útirajzfümet. Vitéz Gábor filmje, a Vive la commune! korabeli fényképek és rajzok felhasználásával. Marx Károly „A polgárháború Franciaországban” című műve alapján készült a Párizsi Kom- mün századik évfordulójára. Kovács András rendező és Ra­gályi Elemér operatőr Örökö­sök című dokumentumfilmje közgazdász egyetemistáknak te. szí fel a kérdést: mit tart a leg­aktuálisabbnak a lenini tradí­ciókból? Több rajzfilmet is bemutat­nak szeptemberben. Egy ré­szük felnőtteknek szól: a Port­ré, a Fény és árnyék. Két szov­jet rajzfilm a Na megállj csak I. és II., a gyermekek szóra­koztatására készült. Gondok Gyulán a beiratkozás előtt ■ — No, svábok... csak semmi • sváb himezés-hámozás. Melyiikő- 5 tök Kloss? — Én — hangzott a válasz. Rendesen megmotozták. Nem, } itt nem babra megy a játék, 5 komolyan csinálták a dolgukat, j Az egyik katona kiemelte zse- • béből a pisztolyt, aztán meg a j Waltert húzta ki a csizmaszárá- | bői. Okmányait is elvette. Kloss rápillantott Anna Mari- • ára, és egyszeriben megértette, j mindenesetre úgy érezte, hogy ■ megértette a helyzetet. A lány- • nak meg kellett tőle szabadul- l nda. Hogy csinálta ezt? — Kész fegyverraktár — je- : lentette ki az őrmester. — No, ; indulj, kifelé.. Ki a lakás tu- • lajdonosa? Te? — fordult : Schenkhez. ■ — Én csak a segédgyógysze- * rész vagyok, tiszt úr — közölte • Schenk. — A ház asszonya ez j a kisasszony — mutatott In- j gére. Az őrmester megfogta a lány ; állát. — No, ha még egy alakot ta- i látok nálad, akkor elbánok ve­led. Szerencsétek van, hogy' nem vagyunk svábok. Ök az ilyen dolgokért a falhoz állít­ják az embert. — Klosst hátba ! lökte és kifelé indultak a lakás- : bői. . Már egészen világos volt. ■ Amikor az utcára értek, ismét ■ rákezdte a tüzérség. Az egyik • lövedék: nem messze, a főté- ! ren csapódott be; tölcsérben l szökött fel a föld és homok. (Folytatjuk) Körosztös István képei szerkesztőségünkben Sokszor és sokaktól hallott vélemény, megállapítás, hogy bái-melyik művészeti ág gya­korlója az átlagosnál otthono­sabban, mozog a többiben, hogy a művészi tehetség nagyon gyakran — sőt, törvényszerű­en —, több műfajban, művé­szeti ágban is megnyilatkozik. Nem tudom, a szigorú kritika mércéjét mennyire állja ez a gondolat, hiszen lehetne jócs­kán ellene, vele szemben is példák sorát hozni, az azonban bizonyos, hogy sok olyan alko­tót ismerünk, aki több művé­szeti ágban is bizonyságát ad- ta-adja tehetségének. Közülük való Körosztös Ist­ván, a Békés megyei Jókai Színház színművésze, aki a kü­lönböző drámákban, prózai és zenés darabokban, tragédiák­ban és komédiákban nyújtott alakításai mellett elismert fo­tók, festményék, grafikák al­kotója is. Utóbbi műveiből ko­ranyár óta láthatnak tizenhat darabbó] álló kis gyűjteményt azoik, akik felkeresik szerkesz­tőségünk harmadik emeleti elő­csarnokát. Festők utcája Sopronban, A hortobágyi kilenclyukú híd, A csabai határban, Debreceni nagyerdő, Tihany, Reggeli pára a Balatonon, Eger — Szépasz- szony völgye. Zamárdi paraszti ház... az ország legkülönbö­zőbb tájait idézik a címek, egy sokfelé járt művész sokfele impresszióját. Lágyak, halkak, pasztell-puhák e tájak, ha er­dőt, vizet idéznek. És kemé­nyek, kontrasztosak, ha fa- törzset, követ, épületet ábrá­zolnak — innen tán a kedvelt színes-linó technika. Előbbire legjobb példa talán a Reggeli pára a Balatonon cí­mű akvarell. Szuggesztíven fe­jezi ki sok-sok balatoni haj­nal jellegzetességét, a háborí­tatlan, zöldes víz és a magasra ívelő nap sárga sugarának játé­kos szín-birkózását. A linóle­ummetszetek jellegzetes darabja a Té] című — fehér-komorkék- fekete —utcarészlet, mely ké­pünkön is látható. Tiszta, szép, nem-hivalkodó művek Körosztös István alko­tásai. Egy színész ajándékozza meg velük — sajátos valóság­látásának művészi bizonyítékai­val — a képzőművészet baráta­it. (D.)

Next

/
Thumbnails
Contents