Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-27 / 201. szám
A balesetek okairól és megelőzésük módjáról Beszélgetés Prókai Ferenccel, az SZMT Munkavédelmi Bizottságának vezetőjével Az SZMT Munkavédelmi Bi- | zott&ága megvizsgálta a megye j üzemeinek első félévi munkavédelmi helyzetét és megállapított j ta, hogy a tavalyi hasonló idő- | szakhoz képest, 99-cel több volt a balesetek és 2289-cel több a munkából kiesett munkanapok száma. (Ebben a tsz-ek és ktsz- ek adatai nem szerepelnek). Egyes helyeken javulás mutatkozik, sok helyen azonban jelentős a romlás. A balesetek okairól, a megelőzés módjáról és más tennivalókról beszélgettünk Prókai Ferenccel, a munkavédelmi bizottság vezetőjével és néhány kérdésre választ kértünk tőle. — Melyek azok a vállalatok, üzemek, ahol nőtt a balesetek és a kiesett munkanapok száma? — Nehéz lenne mind felsorolni, csak néhányat említek: a Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat, a Kner Nyomda, a ^Békéscsabai Konzervgyár, a hűtőház, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat, az Orosházi Üveg gvár. a Békéscsabai Kötöttárugyár, a Pamuttextilművek Békéscsabai Gyára, a Bánkúti Állami Gazdaság, a Volán 8. sz. Vállalat, a Tótkomlós! ÁFÉSZ, a Békés megyei Vegyesipari Vállalat. — Hány halálos baleset történt fél év alatt? — Sajnoß. öt. a tavalyi eggyel szemben, mégpedig a Füzesgyarmati ÁFÉSZ-nél, a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál, a Békés megyei Kertészeti és Köztisztasági Vállalatnál, a MAV-nál. a kurticsi állomáson és Kardoskúton a gázfogadó állomáson. — Véleménye szerint általában ini az oka annak, hogy nő a balesetek száma? — Elsősorban a kellő műszaki fejlesztés elmaradása, ami miatt továbbra is veszélyes vagy nehéz munka hárul a dolgozókra. Meg kell azonban említenem, hogy a műszaki fejlesztés is növelheti a baleset lehetőségét ott, ahol a gépek, berendezések kezelői előzőleg nem részesülnek megfelelő képzésben és hiányzik a kellő hozzáértésük. . — Mit kell tenni a balesetek megelőzésére? — A műszaki fejlesztés — ami egyébként a sokat emlegetett térmelékenység növelésének az alapja — a balesetek megelőzésének is a feltétele. A régi, elavult gépek, berendezések elhasználódtak, de az azokkal szemben támasztott igény nem csökkent. Sőt, különböző változtatásokkal a hatásfokukat igyekeznek még növelni. A dolgozók — félve a keresetcsökkenéstől —, nagy így ékezetükben néhol kap- ködva dolgoznak, vagy nem kellően átgondoltan hárítják el az esetleges hibákat. Ahol műszaki fejlesztést hajtanak végre, ott az emberek képzését időben meg kell oldani, ami a termelés szempontjából is fontos. Ha nem hozzáértők kezébe kerül egy gép vagy berendezés, a dolgozók balesetveszélynek teszik ki magunkat, ráadásul egy-egy nagy értékű gépet tönkre is tehetnek. Megjegyzem még. hogy ha baleset történik, a kivizsgálást tárgyilagosan kell végrehajtani, hogy a valóságos okok alapján lehessen a hasonló balesetek megelőzésére intézkedést tenni. — Tudna példákat mondani? — A Hajtómű- és Felvonógyár Békéscsabai Gyáregységében 40 toftnás régi présgépnél dolgozott egy fiatal lány. Munka közben a gép elromlott, a nyomófej ismételt és levágta a lány jobb keze mutató és középső uj- jának egy részét. Ez példa arra, hogy egy régi gépnél — ha a karbantartás nem megfelelő — a dolgozók veszélynek vannak kitéve. Másik példa: A hűtőházban az új zöldborsófejtő gép belső bordázataiból az egyik letört. Ennek pótlására két szerelő fogott hozzá. Valaki a gépet a 20 méterre levő kapcsoló benyomásával elindította. A két szerelő a gépben átfordult és súlyosan megsérült. A balesetet az okozta, hogy az új technikai berendezés ismeretére, a munka összhangjára nem képezték lei megfelelően a dolgozókat. Ami még nagyobb baj, hogy a ráindítás kizárásának a műszaki megoldása sem volt megfelelő — Tudomásom szerint minden új beruházást, gépet, berendezést a munkavédelmi felügyelőknek felül kell vizsgálniuk ént az üzemeléshez hozzájárulást adniuk. Ha az nem felel meg a biztonsági elöirásoknak, joguk van az üzemeltetést megtiltaniuk. Előfordult már ilyen eset? — Igen, nem is eßrszer. Ilyen például a Kner Nyomda új üzemrészében a DEMÁG emelőgép (sínen futó daru), melynek pályája a biztonsági követelményeknek nem felel meg. Balesetveszélyes. Ezért a munkavédelmi felügyelő az üzemeltetéshez nem járult hozzá. A Könnyűipari Beruházási Vállalat tervet készített a pálya megerősítésére. Remélhetőleg az megfelelő lesz majd. Orosházán, az új ABC- áruházban a klimatizáló bérénÓriás traktorok dezessel, a szociális helyiséggel és az elektromos berendezésekkel volt baj. Emiatt a megnyitása csaknem egy hónappal elhúzódott. — Nem lehetne az ilyen hibákat időben megelőzni? — Elsődlegesen a tervezőknek kell rá nagyobb gondot fordítaniuk. (Ilyen szempontból a Békés megyei Tervező Vállalat sem kivitel). A munkavédelmi bizottság nem zárkózik el attól, hogy a tervezésben, kivitelezésben (előtte vagy közben is), konzultációt folytasson. Ily módon nagy anyagi károk Is megelőzhetők. — A munkavédelmi felügyelők hatósági jogkörre) is rendelkeznek, ami módot ad arra, hogy a munkavédelmi előírásokat megsértőkkel szemben fegyelmi, esetleg büntetőeljárást kezdeményezzenek vagy pénzbírságot alkalmazzanak. Hány alkalommal fordult elő ilyen eset? — Büntető eljárást 7. fegyelmi eljárást 4 személy ellen kezdeményeztünk, pénzbírságot 6 esetben róttunk ki. Nyolc személyt írásbeli figyelmeztetésben részesítettünk. Többségben különböző szintű gazdasági vezetők voltak. — Végül még egy kérdés: egy- egy üzemben kinek a feladata a biztonságos munkafeltételek megteremtése és fejlesztése? — Elsősorban a gazdasági és műszaki vezető felelős érte, de a szakszervezeti vezető testületeknek — mint érdekvédelmi szervnek — is nagy figyelmei kel] rá fordítaniuk. Nem szabad soha megfeledkezni arról, hogy társadalmunkban legfőbb érték az ember. Az MSZMP X. kongresszusának határozata többek között kimondja: „Az emberről való gondoskodásnak fontos része a munkafeltételek javítása. Ez a vállalatok megfelelő intézkedéseit követeli, így az egészségre ártalmas munkahelyeken a_ munkafolvamatok korszerűsítését. a szállítás gépesítését, a munkavédelem fejlesztését” — fejezte be a beszélgetést Prókai Ferenc Pásztor Béla A Lajtahanságí Állami Gazdaságba óriás traktorok érkeztek. A K—700-as szovjet, 8 hengeres, 200 lóerős turboventillátoros óriásgép 10 óra alatt 8 ekefejjel 40 hold szántást végez. E gép előnye, hogy enyhíti a traktoros-hiányt, hiszen egy-egy óriás erőgép teljesítménye 5—6 hagyományos traktort, illetve traktorost helyettesít (MTI fotó: Hadas János felvétele—KS) Gyulai bűtor kiállítás Budapesten Hazánk egyik legnagyobb bű- j torgyártó kisipari szövetkezete a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz hetedszer rendez önálló bú- torkiállítást Budapesten, a Technika Házában. A szeptember elsején nyíló bútorparádén bemutatják többek között a korszerű dolgozószoba, lakószoba berendezéseket, irodabútorokat. a szállodai, éttenni berendezések egész sorát. Forgós, görgős, emelhető és dönthető megoldással készülnek a különböző ülőalkalmatosságok, a műbőr, és a textil- lcárpitozású, modem bútorokból mintegy 100-féle fazont láthatnak majd az érdeklődők. A szövetkezet ISO millió forintos éves termelésének valameny- nyi darabját megvásárolnák a külföldiek, hisz Moszkvába, Leningrad ba, Hollandiába, Belgiumba is szállítanak. Azonban a hazai bútordlátást segítik elsősorban. így külföldre az ossz termék egyharmadát adják mindössze. A bútor iránti kereslet növekedése arra ösztönözte a szövetkezetei, hogy az új ötéves tervben 23 millió forintos rekonstrukciót hajtson végre® az éves termelést legalább 180 millió forintra növelje. Komputerizálják a kemizálást Műtrágyázási tanácsadó szolgálat a Vegyipari Egyesülésnél Üj“ módszerekkel, figyelemreméltó kezdeményezesekkel segíti a Magyar Vegyipari Egyesülés számítóközpontja a mezőgazdaság kemizálását a vegyianyagok gyártásától a felhasználásig. Harminc mérnök és közgazdász dolgozza ki azokat a módszereket, amelyek alapján a számítógépek részt vehetnek a technológiai paraméterek meghatározásában, a műtrágyák, növényvédőszerek felhasználási arányainak megállapításában és kiválasztásában is. A kemizálás számítógépes NfPOJSACé 1971. AUGUSZTUS 27. programjának első állomásaként elkészült a Péti Nitrogénművek adatgyűjtő rendszere a számítógép, ennek az adatai alapján meghatározza az optimális paramétereket, melyekkel a maximális mennyiséget állítják elő. A felhasználást ésszerűsíti a műtrágyázás! tanácsadó-szolgálat, amely szintén a számítógép „tudásara” támaszkodik. Első lépésként a Pest-N.ógrád megyei állami gazdaságok szakembereinek részletes talajelemzései alapján kimutatják, hogy a különböző talajadottságok mellett növényféleségenként, mely műtrágyák adagolása a legkifizetőbb, és azt is, hogy azokat milyen mennyiségben kell alkalmazni. A műtrágyázási tanácsadás példájára megkezdték a növény- védőszer-tanácsadó szolgálat szervezését is. (MTI) A várbeli asszony kitalálhatta. hogy mi fenyegeti. Eljött Ingéhez es titoktartásra kérte.. Ha ő, Kloss, még időben érkezett volna... Most ugyanaz a hűvös nyugalom kerítette hatalmába, amely mindig úrrá lett rajta valahányszor sokoldalúan képzett és mindenre elszánt ellenféllel kellett harcba szállnia.- Most már nem követ el hibát. Elhagyta a kertet és az ablakon át ugrott be a szobájába. Leült a heverőre és rágyújtott. Nem kívánta a cigarettát, de fáradt volt, és érezte, hogy elnyomja az álom. Nem volt szabad elaludnia. A 76-osok verettek, a házban csend volt, de most biztosabb volt benne, mint bármikor, hogy ez a csend csak érzéki csalódás. Vajon mit csinál Fräulein Elken? Miért: kérdezősködött az asszony után? Melyikük az? Berta? Schenk? Vagy talán valaki egészen más? Lassan múltak a percek; már hajnalodott, szürkeség ömlött végig az uttettel. Schenket teljesen felöltözve, Anna Mariát, Bertát szintén ruhában, kötényben. Inge kiabált. Amikor Berta közelebb lépett hozzá, hirtelen a falhoz ugrott. — Mindnyájan itt vagytok — mondta most mái- valamelyest lecsillapodva — egyikőtök sem aludt. — Váratlanul Anna Mariához fordult. —Te voltál az! Te hagytad el a házat. Hallattam! — Inge, az isten szerelmeire ml történt? — Még kérdezitek? Talán maga volt? Még le sem tudott vetkőzni? Schenk hűvös Tekintettél figyelt. Csak a vállát vonoigatta. — Ennivalót akartam neki vinni — mondta Inge. — De ő... — Kicsoda? — kiáltotta Berta. — Mlarta Stauding. Most már beszélhetek. A kertészlakban rejtettem el őt, de valamedyikő- tök észrevehette. Megölték. És ez az én hibám — mondta és hirtelen a fal felé fordulva hangos zokogásba tört ki. —■ Igen — szólt Berta. — Ez a te hibáid. Mindent el kellett volna mondanod, behoztuk volna ide a házba. Biztosain a lengyelek ölték meg. — A lengyelek! — tört ki újra Inge. Azok nem lengyelek, voltak, akik a várban rálőttek. Azok németek voltaic. Kloss érezte, hogy Anna Marta figyeli az arcát. cákon. Becsukta a szemét, egy pillanatra az esze is kihagyott, de nyomban felpattant, amikor halk ajtócsukódást hallott... Újra csend... A réteken ködíosz- lányok úszkáltak, a csatazaj is mintha alábbhagyott volna, ami azt jelenthette, hogy a németeket visszavetették, de azt is jelenthette, hogy a lengyel egységek fokozatosan feladják a várost. Hirtelen ajtócsapódás, de oly erős, hogy az egész ház belerengett, mindenkit felvert volna, ha egyáltalán aludt volna válákl ebben a házban. Kloss Inge sikolyát hallotta... Azonnal az ajtóhoz ugrott, de félúton megállt, kényelmesen levetette zakóját, ingét kigombolta Pisztolyát zsebre vágta; a másik, a kis Walter a csizma- szárban volt A folyosón lépteket hallott s a következő pillanatban már a nyitott ajtóban állt. Mindnyájukat látta: Ingét sápadt arccal és tébolyult teáin-
