Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-27 / 201. szám
MÄ: Á balesetek okairól (4. oldal) Beruházási lázgörbe (3. oldal) 1971. AUGUSZTUS 27., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXVI. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM Közös közlemény Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének hivatalos finnországi látogatásáról Elfogadták a szövetkezeti és az ifjúságról szóló törvény- tervezetet — Jól alakul az ipari termelés Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási HiLlosonczi Pál, a Magyar Népiköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és felesége Urho Kékkő- ne-n-nek a Finn Köztársaság 'elnökének és feleségének meghívására 1971. augusztus 23—2tí között hivatalos látogatást tett Finnországban. A látogatás során Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és kísérete megismerkedett Helsinkivel, és környékével, Pori, Uusikaupunki és Turku városokkal,- a nyugat-finnországi szigetvilággal, valamint látogatást tett több gazdasági-, szociális- és művelődési intézményben. A magasrangú magyar vendégeket mindenütt meleg fogadtatásban részesítették, ismételten kifejezésre juttatva a két nép közötti barátságot és kölcsönös megbecsülést Losoncai Pál nagy elismeréssel nyilatkozott a látottakról és azokról az eredményekről, amelyeket Finnország kormánya és népe elért. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és a Finn Köztársaság elnöke hivatalos megbeszéléseket folytatott, amelyeken magyar részről dr. Ajtai Miklós a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Ortutay Gyula akad-mikus, az Elnöki Tanács tagja, Nemeslaki Tivadar, országgyűlési képviselő, a SZOT titkára, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Tájékoztatási Hivatal elnöke, Nagy János külügyminiszterhelyettes, Rónai Rudolf, a Magyar Népköztársaság helsinki nagykövete, Esztergályos Ferenc nagykövet, a Külügyminisztérium főosztályvezetője és Ágoston Béla, a Külügyminisztérium főelőadója.. — finn részről pedig Ahti Kar- jalainen miniszterelnök. Olavi J. Mattila külkereskedeleimügyi miniszter, Richard Tötterman a külügyminisztérium államtitkára, Marta Ingman, Finnország budaipesti nagykövete, Risto Hyvaerinen, a külügyminisztérium politikai főosztályának vezetője és Pentti Uusivirta a külügyminisztérium külkereskedelmi főosztályának vezetője vett részt A megbeszéléseket a barátság és a kölcsönös egyetértés légkörében folytatták. Széles körű véleménycserére került sor a finn—magyar kapcsolatok jelenlegi helyzetéről és fejlesztésének lehetőségeiről, valamint a két országot értető fontosabb nemzetközi kérdésekről. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet minden területén eredményesen fejlődnek Magyarország és Finnország kapcsolatai. A magasszintű látogatások és eszmecserék nagymértékben hozzájárultak a két ország közötti együttműködés és a két rokonnép közötti hagyományos barátság fejlesztéséhez. Kiemelkedő jelentőségű eseményként értékelték Urho Kék- konen finn köztársasági elnök 1969 őszén tett magyarországi látogatását, valamint Fock Jenőnek a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének 1971 januárjában tett finnországi látogatását. E látogatások alkalmával megkötött egyezmények kedvezően befolyásolták a két ország közötti kapcsolatok fejlődését. i A felek megállapították, hogy hasznos a minisztériumok, főhatóságok és különböző intézmények közötti kibontakozott és egyre szélesebb területet átfogó közvetlen együttműködés. Kívánatosnak tartották e megszilárdult kapcsolatok további fejlesztését. A látogatás alkalmával aláírt konzuli egyezmény is újabb jele annak, hogy mindkét fél a kapcsolatok folyamatos szélesítésére törekszik. A megbeszélések során nagy figyelmet fordítottak a gazdasági együttműködés további fejlesztésére. Megelégedéssel állapították meg, hogy az utóbbi években jelentősen bővült a két ország közötti kereskedelem. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének még jelentős, eddig kihasználatlan lehetőségei vannak. A felek megelégedéssel nyugtázták, hogy az utóbbi években újabb jelentős eredmények születtek a két rokonnép hagyományainak, kulturális értékeinek és mai életének kölcsönös megismertetése terén. Különösen hasznosnak értékelték az 1970 nyarán immár másodízben kölcsönösen megrendezett barátsági hetet, továbbá a testvérvárosi kapcsolatok bővülését. A tudományos kapcsolatok fejlesztésében — a hagyományos területek mellett — fokozott jelentőséget tulajdonítanak a természettudományos, műszaki-tudományos és egészségügyi együttműködésnek. Ezeken a területeken is törekszenek a hatékonyabb és szervezettebb együttműködésre. A nemzetközi helyzetről folyí tatobt eszmecsere során a feleik megelégedéssel állapították meg, hogy nézeteik hasonlóak. A magyar fél ez alkalommal is hangsúlyozta, hogy nagyra értékeli Finnország semlegességi politikáját, amelynek célja a nemzetközi béke és biztonság erősítése, a nemzetközi együttműködés és a népek közötti megértés előmozdítása. A finn fél kifejezésre juttatta, hogy a finn kormány nagyra értékeli a magyar kormánynak a jószomszédi kapcsolatok fenntartására és az együttműködésnek minden országgal való fejlesztésére irányuló céltudatos törekvését, amely hozzájárult a nemzetközi béke és biztonság ügyéhez is. Különösen nagy figyelmet szenteltek az európai biztonság és együttműködés kérdéseinek. Hangsúlyozták, hogy az erőszak alkalmazása vagy az azzal való fenyegetés nem megAigedhető eszköz a nemzetközi problémák megoldásánál, — a még megoldatlan nemzetközi problémákat tárgj alások útján kell rendezni. A felek feltétlenül szükségesnek tekintették, hogy á jövőben is törekedienek az európai biztonsági konferencia előkészítésének mielőbbi befejezésére. Remélik, hogy minden érdekelt kormány elősegíti az egyetértés elérését ebben az európai békére nézve oly fontos kérdésben. Egyetértettek abban, hogy a két- és többoldalú 'kapcsolatok keretében létrejött különböző formájú megbeszélések és kapcsolat-felvételek már hasznosnak bizonyultak és kifejezték azt a reményüket, hogy ezeket az erőfeszítéseket folytatni lehet. A magyar fél ismételten támogatásáról biztosította a finn kormánynak azt a kezdeményezését, hogy az érdekelt kormányok képviselőinek részvételével Helsinkiben mielőbb előkészítő konzultációkra és tanácskozásokra kerüljön sor. Mindkét fél nagyra értékeli a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, valamint a Lengyel Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti szerződéseket, mint az európai enyhülésért folytatott erőfeszítések fontos tényezőit. Kifejezve az indokínai helyzet miatti aggodalmukat, a felek hangsúlyozták a háború befejezésének s a problémák tárgyalá- (Folytatás a 2. oldalon) Az elmúlt napokban a gyulai határátkelőhely megnyitásának egyéves évfordulója alkalmából Gyulán találkoztak a magyar és román vámigazgatóság vezetői. Dr. Terpitkó András, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsoka, valamint Stefán Iones- cu. a Román Vámigazgatóság vezetője ez alkalommal kölcsönösen kicserélték a turistaforgalommal kapcsolatban eddig szerzett tapasztalatokat és megvizsgálták a kishatárforgalom további bővítésének lehetőségeit. A találkozó alkalmából Jámbor István, az MSZMP gyulai bizottságának első titkára fo- j godta a két vendéget, majd városnéző séta során bemutatta Gyula műemlékeit, fontosabb leva tala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A külügyminiszter beszámolt Abdej Karim AI—Sheikly iraki külügyminiszter hazánkban tett hivatalos baráti látogatásáról. A kormány az arab politikussal folytatott tárgyalásokat hasznosnak ítélte, s a jelentési tudomásul vette. Az igazsáigügyminiszter előterjesztette a szövetkezeteikről szóló törvény és a végrehajtásáról intézkedő kormányrendelet tervezetét. A kormány a rendelet tervezetét elfogadta, s úgy határozott, hogy a szövetkezetekről szóló törvénytervezetet az országgyűlés elé terjeszti. Az igazságügyminiszter előterjesztette továbbá az ifjúságról szóló törvény és a végretesítményeit és a Várfürdőt. Felkeresték a húsüzemet is, ahol Csíky József igazgató tájékoztatta a vendégeket a gyár munkájáról. Dr. Terpitkó András és Stefán Ionescu elismeréssel szóltak a látottakról, s ígéretet tettek, hogy egy későbbi időpontban ismét felkeresik Gyulát. Búcsúzáskor mindkét fél elégedetten nyilatkozott a tárgyalás eredményeiről és annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy a jövőben tovább fejlődik a két ország között a kishatárforgalom. Ezt nemcsak a turizmusban, hanem a gazdasági kapcsolatokban is igyekeznek elősegíteni, hogy hasznosítani tudják a lehetőségeket a két szomszédos nép számára. hajtásáról rendelkező kormány- határozatok tervezetét. A Minisztertanács a kormányhatározatok tervezetét elfogadta, s elhatározta, hogy az ifjúsági törvény tervezetét is az országgyűlés elé terjeszti. A munkaügyi miniszter jelentést terjesztett elő az év első felének munkaügyi helyzetéről. A jelentés szerint 1971. első fél évében kedvezően alakult a munkaügyi gazdálkodás. Az ipari termelés emelkedésének teljes egésze, az építőipari termelés emelkedésének pedig mintegy kétharmada a termelékenység növekedéséből származik. A termelékenység növekedési üteme az iparban á tavalyihoz hasonló, az építőiparban viszont fokozódott. Nem kielégítő még a belső tartlékok feltárása és hasznosítása. A jövőben mind a felügyeleti szerveknek, mind a vállalatoknak jobban elő kell segíteniük a tartalékok hasznosítását. Ezt a miunka jobb megszervezésével, a teljesítmény szerinti bérezéssel, valamint az anyagi ösztönzés helyesebb alkalmazásával tudják elérni. A kormány a jelentést megvitatta és jóváhagyólag tudomásul vet. te. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta az 1972. évi népgazdasági terv fő irányelveit, s egyetértett azzal, hogy a tervet a javaslatoknak megfelelően dolgozzák ki. A pénzügyminiszter az 1972. évi állami költségvetés összeállításának főbb kérdéseiről tett tájékoztató jelentést. A kormány ügy határozott, hogy a jövő évi költségvetésre vo- nakozó előterjesztést a jelentésben foglaltaknak megfelelően és a népgazdaság általános egyensúlyi helyzetének javítására hozott döntésekkel összhangban készítsék el. A Magyar Nemzeti Bank elnöke tájékoztató jelentést terjesztett elő az 1972. évi hitelpolitikai irányelvek előkészítéséről. A kormány a tájékoztatót tudomásul vette. A kormány megvitatta és tudomásul vette a Legfőbb Ügyészség tájékoztató jelentését a gazdasági bűnözés alakulásáról. Az utóbbi években, a gazdaságirányítás reformja óta mind a társadalmi tulajdont károsító, mind a népgazdasági ismert büntették száma némileg csökkent. Ezt elősegítette az a körülmény, hogy a vállalatok közösségei érdekeltebbek a rájuk bízott társadalmi tulajdon védelmében, az esetleges visszaélések megakadályozásában. A csalások és hűtlen kezelések mellett nagyobb arányban a devizagazdálkodás érdekeit veszélyeztető büntették fordulták elő. Az állami és szövetkezeti vállalatok többségénél szigorították az ellenőrzést, s amikor tudomásukra jut valamilyen károkozás, a dolgozók is bátrabban élnék feljelentési kötelezettségükkel. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalti A magyar és román vámigazgatóság vezetőinek találkozója Gyulán
