Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-26 / 200. szám
Yilág proletárjai,' A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1971. AUGUSZTUS 26.. CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXVI. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM Losonczi Pál finnországi látogatásának harmadik napja Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke feleségével és kíséretével szerdán reggel 8 órakor Helsinkiből vidéki körútra indult. Ez alkalommal elkísérte dr. Urho Kaleva Kekkemen, a Finn Köztársaság elnöke is és ezt a tényt hangsúlyozottan említik a fővárosi politikai lapok. Először a mustialai mezőgazcfciságá technikumot látogatta meg a magyar küldöttség. Lo- sonczi Pált nagy szeretettel fogadták és a tanintézet igazgatója ismertette a finn mező- gazdaság jelenlegi helyzetét. Elmondotta, hogy napjainkban az összlakosság 24 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, de a szakértők számításai szerint már a következő években ez az arány 13 százalékra csőkH vállalat nevében? Nem, nem azokról, van szó, akik egy-egy vállalat neve mögé bújva, hivatalos papírokat, bélyegzőket fölhasználva próbálják megsütni kisebb-nagyobb — legtöbbször nagyobb — pecsenyéjüket. Ténykedésüket végül is a hírlapok bűnügyi rovata — vagy éppen a tv Kék fény műsora — nyugtázza, a fizetséget pedig a bíróság méri ki. Csalók, üzérkedők, szélhámosok ocsuját könnyű a tisztességesek búzájától elválasztani, oly nyilvánvaló a különbség. Nehezebb a dolog akkor, amikor tisztes szándék, jő akarat, becsületes igyekezet siklik rossz útra, nyúl csorba eszközökhöz. Sajnos, nem ritka eset ez, s gyakorisága- mellett rejtettségie — mert hisz’ a törvény, a jog formáján nem esik sérelem — hordja magában a veszélyt. Azt, hogy — tudomásul vesszük... Történt, hogy az egyik vállalat öregecske műhelycsarnokának teteje megroppant. Kérlelés, szaladgálás, rimánkodás, mert a csarnokban termelni kell, nem állhatnak le a gépek, nemi tétlenkedhetnek az emberek. A te. tő reparálásában jártas cégek hümmögtek csak. Nem nagy munka, talán ha két hétre futja. No meg az anyag, a fölvonu. lás, emelőbika építése... Végül is az egyik cég osztályvezetője kibökte: ha a megrendelő sürgősségi felárat fizet, akkor megcsinálják. Mi mást tehetett volna a szorult helyzetben levő igazgató? Mint mondta, akár az ördög- giel is szövetséget köt, csak a csarnok teteje meglegyen. S itt még nem is az ördöggel kellett szövetkeznie, csak... Csak tudomásul kellett vennie, hogy kihasználják szorult helyzetét; olyasmiért vasalnak be tőle több pénzt, aminek fejében a másik vállalat semmit nem ad. Mégis, fizetett. Bárki mi mást tehetett volna? Erről van hát szó. Azokról a vállalati emberekről — hol az igazgatóról vagy a főmérnökről, hol osztályvezetőről, áruforgalmi, vagy termelési előadóról — akik nem a maguk zsebére sajtolják, édesgetik ki másoktól a forintot, hanem, vélik, cégük ja- 'vát szolgálva. E furcsa nézőpont üzleti sikerré avatja a számlákhoz hozzácsapott ilyen meg amolyan felárakat, ügyes nyereségnövelő manővernek tünteti fel a silányabb termék magasabb osztályba sorolását és el- sózását, haszonnak könyveli el a bajba jutottól bevasalt többlet forintokat. Könnyen találnak. nevet a gyereknek. Hol sürgősségi felárnak, csomagolási pótléknak, hol nehéz körülmények között végzett szerelésnek, különleges technológiának hívják, ezer más mellett. Mert sokneyű a gyerek, ám ettől még mindig taacskakezű, s mindkét lábára sánta. Látják ezt, tudják ezt azok is, akik úgy tesznek, mintha nem vennék észre. Ha látják, tudják, miért nem kiabálják világgá? Mert holnap, meg holnapután is ugyanazon az ajtón kell kopogtatniuk, s ha előtte való nap kibeszélték a csúfságot, vajon bebocsátják-e őket? Ma még a monopolhelyzet, a termékek egy részénél, a termelői, kivitelezői kapacitásoknál meglévő szűkösség szinte kínálja az alkalmat arra, hogy vastagabban fogjon a ceruza, az ösz- szeadásba, szorzásba olyan tételek is bekerüljenek, amelyeket a formai jog szerint nem, valójában azonban annál inkább kifogásolni lehetne, ha... Ha a megrendelő —*a munkára, termékre, szolgáltatásra szerződő — válogathatna a cégek kínálatai között, ha nem a kényszer sarkallná, ha nem kínlódna kutyaszorítóban. Fizeti hát inkább a többet, szemet huny a köve- telődzás fölött, mert . még többet vesztene — megakadt munka, félbehagyott termék, késedelmes szállítás fejében —, ha másként próbálkozna. Jól teszik ezek szerint az élelmesek, hogy „megragadják a lehetőséget”? Az erkölcs oldaláról nézve — s aligha kell bizonygatni, hogy miért —^semmiképpen. Ugyanazon szülő, a népgazdaság két gyereke kerül szembe egymással, mégpedig nem jogos érdekek alapján, hanem az eltérő helyzet miatt. Persze, még itt is visszaüthet a dolog, mert ma nekem, holnap neked... Talán a gazdasági hasznon menti, magyarázza az erkölcsön esett csorbát? Nem, nem és nem! A vállalat nem néhány hétre kinyitott zoldségesbódé, ahol az árus úgy véli, utánam á vízözön. A vállalat nevében így föllépők azért cselekednek á vállalat ellenében, mert a legfontosabbat: a cég hitelét, rangját, tisztességét, azaz megbízhatóságát viszik — látszólag kockázat nélkül vásárra. A holnapot meg a holnaputánt tékozolják, bár úgy vélik, jót cselekednek. A gazdasági körülmények változnak, a monopolhelyzet múlandó dicsőség, ahogy a bizonyos termékekben, kapacitásokban meglevő szűkösség sem örökké tartó. Aki gondol a holnapra, az ma sem tesz úgy, hogy abból holnap hátránya legyen. Ezt feledili el a vállalat nevében, de a vállalat ellenében eljáró, ügyintéző, szerződést kötő, döntő, aláíró emberek. S ezért hat majd meglepetésként számukra, ha a ma több holnapra meg hol- naputánra elapad, ha a többől — az így szerzett többől — rangban, becsületben, üzleti hitelben, azaz pénzben is kevesebb lesz. M. O. ken majd. A megművelt terület teljes egészében magántulajdonban van, mégpedig túlnyomó többségben kisbirtokosok kezében. Az erdőgazdaságok 25 százaléka viszont állami tulajdon. Az Elnöki Tanács elnöke ezután Pori városába látogatott ahol az utcákon piros-fehérzöld és finn százlókkai felsorakozott lakosság igen lelkes fór gadtatásban részesítette. A városi tanács velencei stílusban épült dísztermében a polgár- mester szeretettel köszöntötte a magyar vendégeket. Emlékként átnyújtotta a város ajándékát: egy ezüst tálat ,amelybe Pori címerét ötvözték. A városi tanács a vitorlázók egyesületének pavilonjában adott díszebédet Losonczi Pál és felesége tiszteletére. Az ebéd után az Elnöki Tanács elnöke Kekkonen társaságában megtekintette az Outokumpu Rt. kutatóintézetét és különböző műhelyeit, majd felkereste az egyik szomszédos gyárat. A gyárlátogatást követően Losonczi Pál Uusikaupunkiba utazott ,ahol Kekkonen elnök meghívására az „Apu” nevű jégtörőre szállt. A jégtörő este hat órakor az Iniöi-szigetek felé indult. Csütörtökön délben Tuiteu kikötőjébe fut be a magyar és finn elnököt hozó hajó. Jugoszláv szakszervezeti küldöttség érkezett Budapestre A MEDOSZ és az BDOSZ központi vezetőségének meghívására Budapestre érkezett a Jugoszláv Mezőgazdasági, Élelmezési és Dohányipari Dolgozók Szakszervezetének küldöttsége, Andrea Szalai titkár vezetésével, (MTI) MR: Az ember t és jellemzése <3. oldal) * * * Szerkesszen velünk (4. oldal) * * * Kezdődik az új tanév (3. oldal) * * * Nyilatkozik a miniszterhelyettes (5. oldal) ••• Mai mese (Humor) (7. oldal) Az őszi feladatokról tanácskozik a megyei szállítási bizottság A Békés megyei Szállítási Bizottság legutóbbi, augusztus 6-i ülésén úgy határozott, hogy legközelebb az őszi szállítási feladatokat tűzi napirendjére. Ennek megfelelően a szállítási bizottság szeptember 3-ám, délelőtt fél 10-kor tartja ülését Békéscsabán, a megyei tanács irodaházában. A tanácskozáson először az őszi betakarítás helyzetét és ezzel kapcsolatban a szállítási feladatokat vitatják meg. Ezt segíti elő annak a felmérésnek az ismertetése, _ame- lyet a mezőgazdaság szállítási igényéről készítettek. Elkészült a 120 köbméteres táptartály-sor Tüzesetek az országban A hosszú kánikula és a szárazság fokozza a tűzveszélyt Erre utal, hogy az elmúlt napokban ismét több tűzeset fordult elő az országban. Baranya megyében, a Csertető Vasasi „Jó szerencsét” Tsz három és fél hektár, 15 éves telepítésű fenyőerdeje égett le. A helyszínre érkezett tűzoltóegységek és a honvédségi alakulatok nagy erőfeszítésének volt köszönhető, hogy sikerült a tüzet lokalizálni. A vizsgálat során kiderült, hogy Balogh István 19 éves pécsi lakos az avart gondatlanul meggyújtotta. Balogh Istvánt a megyei rendőr-főkapitányság őrizetbe vette. Erdőtűz pusztított a Borsoá megyei Bodrogszegi Murány-dű- lő erdejében is: 5 hektár 8—9 éves vegyestelepítésű tölgy, juhar, fenyőerdő, 15 hektár 6—8 éves sarj erdőrész, valamint 40 hold csipkebogyós terület lett a tűz martaléka. Az oltásban a tűzoltóegységeken kívül a hon- . védség is részt vett. A kár jelentős. A tűz okának megállapítására vizsgálat indult. A Bm. Tűzrendészet! Országos Parancsnoksága ismételten felhívja a figyelmet, hogy a megelőző tűzrendészed előírások betartása minden állampolgár kötelessége, ha valaki szabálytalanságot észlel, jelezze az illetékeseknek. Különös gondot kell fordítani a szabadban való tűzrakásra, így például a tarlóégetésre, nyílt lang használatára, valamint a dohányzási tilalom előírásainak betartására. A Gabonafel vásárló és Feldolgozó Vállalat füzesgyarmati keverőüzemében négy egységből álló táptartálysort épít a sarkadi Építőipari Ktsz. A tartály-sor annak a programnak a része, amellyel a gabonafelvásárló meg kívánja gyorsítani a gazdaságokba irányuló tápszer-szállítást. Ezzel a megoldással egy-egy jármű töltési ideje 5—10 perc alatt történik és megszünteti a nehéz fizikai munkát. A tartály-sor gépekkel együtt mintegy 800 ezer forintba kerül, és két hét múlva már rendeltetés szerint használják. Ugyanilyen tartály és gépsor építését kezdték meg a kondoros! keverőüzemnél is. B. J.
