Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-25 / 199. szám
Harmadik: a Hidasháti Állami Gazdaság Bensőséges ünnepség keretiében rendezték meg a Mezőtúri Felsőfokú Mezőgazdasági Gépészeti Technikumban a K—700 traktorosok munjkaverseny-ered- ményhírdetését, ahol résztvett O. D. Lovkov, a „Traktor-export” műszáki igazgatója* V. Nikolajev, a „Traktor-export” vezető mérnöke, V. I. Sackij, a Szovjet Kereskedelmi Képviselet Szervizosztáiyánalk vezetője. L. Barabanov, a „Jaroszlavi Motorgyár” mérnöke és Jurij Csernov, a „Kirov Traktorgyár” garanciális osztályának mérnöke. Vígh Pál. az MFMT igazgatója üdvözöllte a vendégeket. A megnyitóbeszédet dr. Kopácsi Ernő, az AGROTRÖSZT vezér- igazgatója tartotta. A imumlkavenseny eredményét Engler Pál főosztályvezető hirdette ki. Elmondotta, hogy a munkai versenyben hét állami gazdaság: a bolyi, a monori, a tószasülyi, a szombathelyi, a lajtahamsági az agárdi és a hi- dasháti vett részt, összesen tíz K—700-as traktorral. A verseny értékelése pontozásos rendszerrel történt a Mezőgazdasági Gépfcisérleti Intézet javaslata alapján. Az elérhető maximális 100 pcmtiszámbol a győztes Szombathelyi Állami Gazdaság 91, a második helyezett Lajtahamsági Állami Gazdaság 78-,6, míg a harmadak helyezett Hidasháiti Állami Gazdaság 61,9 pontot ért el. Fontos a munkaverseny néhány részeredménye is. A legtöbb üzemórát a Lajtahamsági Állami Gazdaság traktorával végezték, szám szerint 3 392 órát. A legtöbb normaholdra átszámított munkát (17 537 norma- höldat) a Szombathelyi Állami Gazdaság traktorosai, teljesítették. Az eredményhirdetés után Lovkov elv társ mondott köszönetét a muníkaverseny szerveződnék és a rendezőségnek, maud jutalmakat nyújtott át a verseny győztesednek. érvágást jelent majd á szövetkezetnek, annál is inkább, mert a jelek szerint egyszerre érik körmükre a dolog. A nálunk megszökött dilemmával viszont — melyiket szeressem: gépet vagy épületet? — nem kel szembenézniük, mert a munkák túlnyomó részét a gépállomá: végzi. Elsősorban a szállításho; szereztek ugyan már be sajá gépet is, de a zöm — 42 traktor 16 kombájn, 28 vetőgép, 14 kul- tivátor, 15 tárcsa, kukorica és napraforgó adapterek, 22 pótkocsi, 16 bálázógép — gépállomási tulajdonban van. Az állomás „főhadiszállása” a szövetkezet szomszédságában helyezkedik el, s a gépek munkáját az elnök irányítja. S hogy melyik gazdasághoz mennyi gépet osztanak be, az az országos normatívától függ. Csakúgv. mint a gépi munka fejében járó térítés, ami a legtöbb esetben terménnyel történik. A föld termőképessége szempontjából hat zónába sorolták az ország vidékeit, s például a VI., azaz a legjobb minőségű kategóriába tartozó grivitai termelőszövetkezetben története- • sen 10 mázsa gabona teljes gépköltsége 220 kiló búza. A közvetlen termelési költségeken kívül egyéb, végső fokon a szövetkezet érdekét is szolgáló kiadásokat is vállal a közös gazdaság Ezek közé tartozik, hogy a falu kulturális költségvetéséhez 15—20 ezer lei-jel járulnak hozza évente, s a szövetkezet Ülést tart az SZMT Elnöksége A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának Elnöksége augusztus 27-én, pénteken délelőtt 9 órai kezdettel ülést tart Ezen több időszerű feladatról tanácskoznak. így többek között a mezőgazdasági nagyüzemekben folytatott vizsgálat alapján a szociális, kulturális és sportcélokra biztosított összegek fel- használásának tapasztalatairól. Ezenkívül megtárgyalják a megye testnevelési és sportmozgáL mának helyzetét, s ezzel összefüggésben az SZMT és az MTS- szervek együttes feladatait. Két 'tájékoztató jelentés is szerepel a napirenden. Mégpedig a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat középtávú tervének tapasztalatai, valamint a MEZŐGÉP Vállalat munkavédelmi tevékenysége. Szomjas föld várja a vizet óvodát tart fenn, ahol a termelőszövetkezeti tagok gyermekeinek ellátása ingyenesen történik.. A közeljövőben hasonló módon bölcsődét is létesítenek. Nyugdíjasuk egyelőre — huszonegy éves a szövetkezet — 500 van. AkikA Kettős-Körös vizét Békésnél duzzasztómű fogja fel. A folyó- menti termelőszövetkezetek, közöttük a dobozi Petőfi Tsz is hasznosítja a felduzzasztott „vizet. A több hete tartó nyári szárazságban csövek segítségével jutott el az éltető viz a maksári határrészre. nek nincs meg a szolgálati ide- : jük, de elérték a 70 évet, ha- E vontá 150 leit, s évente 200 kiló ! búzát, ugyanannyi kukoricát : kapnak, akiknek pedig megvan i a szolgálati idejük, 150—180 : leit, s a két—két mázsa búzát, ; illetve kukoricát kapnak. A háztáji terület mérete meg- jj lehetősen szerény. Családonként ! adják ki, ahonnan egy személy E dolgozik, oda 0,12 hektárt, ahon- • nan többen, azoknak 0,24 hektárt, ■ abban az esetben, ha teljesítik a jj közgyűlés által meghatározott ■ munkaegység-minimumot. A majori épületek között nap- 5 szíttá, harminc év körüli fiatal- • ember nézelődik. Mint kiderül, ! kezdettől a közösben dolgozik, : előbb mint kétkezi munkás, most * meg amolyan majori mindenes. • Azt mondja, komolyabban so- E sem fordult meg a fejében, hogy ■ itt kellene hagyni a gazdaságot, • ezután meg főként értelmetlen jj dolog lenne. A megélhetése, ke- jj resete talán jobban megvan, mint | másutt, a televízió a Baragánra E is elhozza a nagyvilágot, ha meg 5 közelről, „élőben” akarja látni, £ akkor egyelőre motorra, később | meg esetleg autóra ül és elmegy ■ hozzá. Aztán meg vissza... Kovács Ferenc jj (Fotó: Demeny) FELVESZÜNK AZ OROSHÁZI ÜVEGGYÁR gépészeti szereléséhez lakatos. szakmunkásokat és segédmunkásokat Magas kereseti lehetőség! Minden héten szabad szombat, munkásszállást* heti hazautazása költséget biztosítunk. Jelentkezés: GÉP. ÉS FELVONÓSZERELŐ VÁLLALAT KIRENDELTSÉGE, OROSHÁZA VERES JÓZSEF U. 1. Hétfő déltől csütörtök estig. 217793 fl mezőgazdasági export — tíz év tükrében A mezőgazdasági export év-: századok óta jelentős helyet fog-. lalt él hazánk kivitelében. így van ez ma is* a múlthoz képest azzal a különbséggel, hogy aj ci klcl ista újabban évről évre bővül, s immár huzamos ideje mennyiségileg is rekordokat dönt számos termék kivitelét tekintve. A népgazdaság egészséges fejlődése szempontjából rendkívül fontos ez a körülmény, amely — amellett, hogy a szocialista nagyüzemek életképességét bizonyítja —, komoly mértékben hozzájárul az ipar- fejlesztési koncepciók megvalósításához. Mezőgazdasági termékeinkért, mint köztudott, nélkülözhetetlen ipari felszereléseket, nyersanyagokat kapunk cserébe. Egészé, ben a mezőgazdasági export, amely messzi földrészeken hirdeti a magyar áruk dicséretét, jelentősein javítja az ország fizetőképességét a külföldi piacokon. Ma már természetes ez, s jó, hogy így van. Különösen ha tudjuk, hogy nem a belső fogyasztás rovására exportálunk, a hazai áruellátás nem sínyli meg a kivitelt. A békeévek természetes vele. járójaként, a növekvő árubőség körülményei között a világpiacon. nőnek a minőségi követeL menyek, élesedik a verseny » mező-gazdasági termékek elhelyezése térén. is. Ezért elsőrendű jelentőséggel bír számunkra — a tőkés piacon elfoglalt pozíciónk megtartása mellett — a szocialista piacokon jelentkező kereslet kielégítése. A termelés biztonságát nagy mértékben erősítik azok az értékesítési lehetőségek, amelyeket a testvéri szocialista országok nyújtanak számunkra. Nemrég látott napvilágot a Központi Statisztikai Hivatal összesitése a mezőgazdasági ex. port alakulásáról 1960 és 1970 között. Az összesítés kétéves időszakra bontja az eltelt tíz évet, s ebben a bontásban még érzékelhetőbb a fejlődés dinamizmusa. Eszerint mezőgazda- sági exportunk évi átlagértéke 1961—1965 között 3 milliárd 241,5 millió devizaforint volt, 1966—1970 között több mint 5 milliard devizaforint. A százaié, kos növekedést jól szemlélteti az alábbi táblázat. ' A mezőgazdaságj export alakulása 1961—1970 (százalékban). 1960 = 100 Év Növényi Élőállatok Élelmiszeripari Összesen termékek állató tér, mékék termékek 1961 147 81 109 111 1962 119 91 125 117 1963 158 116 157 149 1964 162 1C5 172 156 1965 192 155 187 181 1966 173 164 199 187 1967 228 163 209 203 1968 188 158 214 197 1969 322 823 232 347 197« Évi átlagos növekedés 355 259 252 273 1961—65 14 9 13 n 1966—70 13 11 6 9 A fenti adatokból jól látható az az alaptendencia, hogy kivitelünkben mind nagyobb súlyt helyezünk az élelmiszeripari termékekre, arra, hogy a mező- gazdasági termékeket feldolgozott állapotban, exportáljuk: így gazdaságosabb. Az utóbbi öt évben mezőgazdasági export-bevételünk többségét, kereken 60 százalékát élelmiszeripari termékek szolgáltatják. Várható, hogy a legközelebbi években ez az arány tovább javul majd. Ha azt nézzük, miből mennyit exportálunk, néhány érdekes következtetés levonására nyílik alkalmunk. Láthatjuk, hogy a tőkés piac konjunlctura-huilám- zásai alkalmazkodásra kényszerítenek bennünket is. Másrészt a hazai fogyasztás kielégítése is azt követeli, hogy bizonyos időszakokban módosítsuk^ elképze. léseinket az exporttal kapcsolat, ban. Az utóbbi években például Nyugaton megnőtt a kereslet a juhhús iránt. Az NSZK — amely koraibban hazai juhhús-készig tét sem fogyasztotta el — mostanában jelentősen növelte juhhús behozatalát. Nyilván ez is közrejátszott abban, hogy vágó- juh-exportunk az utóbbi öt óv során évente több mint tízezer tonnával nőtt. Másrészről — az ismeretes sertéshús gondok miatt 1966—1970 között 16 ezer tonnáról 9 és fél ezer tonnára csökkentettük évi vágósertés exportunkat. A hazai baromfiprogram sikere növelte az exportlehetősége, két is: az 1961—65 közötti 28 765 tonnáról 1966—1970 között 44 173 tonnára nőtt az évente exportált baromfihús mennyisé, ge, megduplázódott a tojásexport, amely évente megközelíti a 340 millió darabot. A nagyüzemi gytanptososdk termőre fordulásával nőtt az export friss gyümölcsből is: az utóbbi öt évben csaknem elérte a másfélmillió tonnát összmeny- nyiségben. Ez alól csak a szőlő kivétel, amelynek exportja a felére csökken, nem utolsó sorban az erős versenytársak — így például Bulgária — előretörése következtében. Még hosszan idézhetnénk azokat a példákat, amelyek a mezőgazdasági export dinamikus fejlődéséről vallanak. Emellett természetesen nem közömbös a behozatal alakulása sem. Ebben a vonatkozásban is örvendetes változásról számolhatunk be. Míg ugyanis 1961—1965 között a behozatal — főként a jelentős mennyiségű abraktakarmány- vásárlás miatt — valamivel túlhaladta a kivitel növekedésének százalékarányát, az elmúlt ö* évben a kivitel javára változz * a helyzet: az export növekedési százaléka túlhaladta az importét. Nagy dolog ez, ha meggondoljuk, hogy ebben az időszákban a mezőgazdaság számos olyan próbatételnek volt kitéve, mint az aszály, az árvíz, a pér év előtti száj- és körömfájás. A helyes agrárpolitika, párosulva az élelmiszergazdaság dolgozóinak szorgalmával, áldozatkész helytállásával, a külkereskedelem munkájának fejlődésével meghozta a maga gyümölcsét az export terén is. Előnyös ez az egész népgazdaság számára, s azt bizonyítja, hogy a mezőgazdaság kamatostól visz. szaadja a szükséges és indokolt befektetéseket. Kovács Imre BÍKÍS HtmiSz? 10U» AUGUSZTUS f
