Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-25 / 199. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1971. AUGUSZTUS 25„ SZERDA Ara,: 80 fillér XXVL ÉVFOLYAM, 199. SZÁM MA = TÁJÉKOZTATÓ A SZÍJ VETKEZETI LAKÁSÉPÍTÉSRŐL 4. oldal PROPAGANDISTÁK A TANTERMEKBEN 5. oldal Nem is olyan rejtett tartalék Szeretet, megbecsülés fogadja a magyar küldöttséget Finnországban Az államigazgatási statisztika adatai azt mutatják, hogy az utóbbi években bizonyos javulás tapasztalható az ügyintézés színvonalában. Erre nagy szükség is van; hiszen csupán a tanácsi szerveket évente mintegy 20 millió ügyben keresi meg a lakosság. Elmondhatjuk, hogy az ügyintézők többsége lelkiismeretesen, előzékenyen igyekszik munkáját ellátni, a hozzáfordulók gondjait, bajait meghallgatni, lehetőség szerint orvosolni. Ismét csupán a tanácsi szervek statisztikáját említve, egy-egy évben 13—14 millió üggyel foglalkoznak írásban, s hogy zömében kielégítően, arra jellemző, egy másik adat; a fellebbezések aránya mindössze 4 százalék. (Egy jelentős része ennek is megalapozatlan.) E nagyjából kedvező kép sem kendőzheti el azonban azokat a hiányosságokat, amelyek a hivatali munkában még gyakran fellelhetők. Ismerősek ezek, valóban csak emlékeztetőül: az Ügyek sematikus, sablonos intézésére gondolunk, arra az esetenként tapasztalható jelenségre, hogy az ügyintézők formális jogszabály-alkalmazással bürokratikusán intézkednek, vagyis csupán intézik az ügyeket, ahelyett, hogy elintéznék. Sok hiba forrása az intézkedés alapjául szolgáló helyzet, a tényállás nem pontos felderítése- a határidők be nem tartása, s nem utolsósorban a jogszabályoknak az alapvető célkitűzéstől elszakadt, azzal gyakran ellentétes értelmezése, alkalmazása. Reggelenként sűrű rajokban áramlanak a hivatalok dolgozói a munkába. Egy-két perccel a munkaidő kezdete előtt gyakran látni siető tisztviselőket. Délután már nyugodtabb tempóban hagyják el hivataliakat; a munkaidőt tehát kitöltik, sőt sokhelyütt túlóráznak. Mégis, a vezetők is tudják, a dolgozók maguk sem tagadják: sok az üresjárat a hivatalokban. Ha azt vizsgáljuk, hogy adódnak lehetőségek a munkaidő jobb, ésszerűbb kihasználására, a hivatali munka racionalizálására, első lehetőségként a pontos munkámé gosztás t kell említenünk, bármennyire kézenfekvőnek tűnik is ez. Hányszor tapasztaljuk, -hogy ügyeket tologatnak egyik íróasztaltól a másikig, s bár ezeknek az asztaloknak van gazdájuk, az elintézésre váró ügyeknek néha sehogy sem akad. Tanácsi hivatalokban és másutt is sűrűn tapasztaljuk, hogy nincs helyes arány az úgynevezett érdemi és ügykezelési munka között. Egy korábbi felmérés szerint egy-egy dolgozónál a nyolc és fél órás «-„unkaidőből a miskolci városi tanács apparátusában 16, a székesfehérváriéban átlag 28 százalék jutott az ügykezelésre. Sokat segítene ilyen szempontból, ha rendet teremtenének a nyilvántartásokban. A községi tanácsoknál ma is töbo mint százfélét vezetnek ebből, a városi tanácsoknál még többet. A gyakorlati hasznuk néha mégis alig-alig mutatkozik. Az építési engedélyeket például a tanácsoknál lajstromosan tartják nyilván. De ha év végén a tanácselnök tudni akarja, hány bontási engedélyt adtak ki abban az esztendőben, végig kell nézetnie valamennyi borítékot, „kigyűjtenie” belőlük a megfelelő adatokat; ez úgynevezett perem-lyukká?tyás nyilvántartásoknál például mindezt meg lehetne takarítan Úgy tűnik, nem sikerült eléggé visszaszorítani az értekezleteket sem. Nem arról van szó, hogy valamennyi káros vagy felesleges lenne. De a kellő előkészítés nélkül, sebtiben összerángatott, felkészületlen előadóval tartott értekezosdinek sem-' mi teteje, ez gyakran csupán a hivatalvezetők tehetetlenségének a nyilvánvaló bizonyítéka. Mindenütt meg kellene teremteni a lehetőségét annak, hogy a beosztottak többet foglalkozhassanak elvi kérdésekkel, a munka javításának elvi és gyakorlati feladataival. Lassan ugyanis ott tartunk, hogy sokhelyütt a nyüzsgést összetévesztik a munkával. A jó szemű, a munkaterületét és a beosztottjait egyaránt ismerő hivatalvezető persze nem megy lépre. és a' munkáját szolidan, szakmai és politikai szempontból egyaránt lelkiismeretesen ellátó tisztviselőt részesíti előnyben a felszínes, az önadminisztráló, a feleslegesen nyüzsgő kollegákkal szemben. A munkaidő jobb kihasználásában szerepet játszik a dolgozók szakképzettsége, általános műveltsége, az adott munkaterületen eltöltött ideje és helyi ismerete is. Ügy tűnik, hogy a hivatali, és elsősorban a tanácsi vezetők képzésében az eddiginél nagyobb gondot kellene fordítani' a munkaszervezési kérdésekre. Az iparban, a gazdasági életben ezek már régebben előtérbe kerültek. Itt lenne az ideje, hogy ez történjék a tanácsoknál és a többi hivatali szerveknél is. Tetszés . szerint szaporíthatnánk a példák számát, de nem ez a célunk. Csupán az, hogy a hivatali munkaidő jobb kihasználásának, a munka racionalizálásának ezekre a. nem is túlságosan rejtett tartalékaira felhívjuk a figyelmet. Újlaki László Helsinki Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és kísérete kedden reggel a hietaniemi temetőben megkoszorúzta Paasikivi elnök sírját. A sírnál katonai díszőrség állt, amikor Losonczi Pál elhelyezte koszorúját. A magyar küldöttség rövid tartózkodása után, helyi idő szerint, 11 órakor a Strömberg Rt. gépgyárában tett látogatást. A gyár bejáratánál az üzem vezetői fogadták a magyar küldöttséget. A gyár a gyengeáramú technika A Szegedi MÁV Igazgatóság az első félévi kitűnő eredményeivel első helyre került az ország vas- útigazgatóságainak versenyében. Ezzel egyben elnyerte a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és a Vasutasok Szakszervezete központi vezetőségének Vörös Vándorzászlaját. A zászlót és a kiváló eredményekkel elnyert kitüntetéseket, jutalmakat kedden, a szegedi Ti- sza-szálló koncerttermében rendezett ünnepségen dr. Mészáros Károly miniszterhelyettes és Szabó Antal, a Vasutas Szakszervezet főtitkára nyújtotta át Kiss Károlynak, a szegedi igazgatóság vezetőjének. Ebből az alkalomból mintegy hatszázezer forint jutalmat osztottak ki a legeredményesebb dolgozók között, százan Kiváló dolgozó kitüntetésben részesültek. A Békés megyei vasutasok kétszáznegyvenezer forinttal részesedtek a jutalomból, s tízeit kapták meg a kitüntetést. Az ünnepség szónokai elmondották, hogy a versenyidőszakban tizenhat és fél millió utast és csaknem négymillió tonna árut továbbítottak az igazgatóság dolgozói s ezzel 102,3 százalékra teljesítették tervüket. Csák építőanyagból hétszázezer tonnával többet szállították, mint az előző év hasonló időszakában. Elmondották még a többi köminden ágában használatos elektromos gépeket és berendezéseket gyárt. Ezután küldöttségünk gépkocsisora a Helsinki környékén levő Akseli Gálién-KalleiLa Múzeumba látogatott. Akseli Gallen- Kallela a finnek nagy nemzeti festője, a romantikus realizmus egyik vezető művésze. 12.30 órakor került sor a finn . elnöki palotában a korábban parafáit magyar—finn konzuli egyezmény aláírására, Az egyezményt magyar részről Nagy Jázött, hogy a közlekedés-politikai koncepció végrehajtása következtében január elsejével megszűnt a kétegyháza—eleki vonal, február elsejével pedig a sarkadi gazdasági vasút forgalma. Április elsejével a szeghalmi vonal egyrészén közútra terelték a forgalmat, amit október elsejére fejeznek be teljesen. Szeptember elsején megszűnik a békéscsaba—békéssámsoni vasúti forgalom, ezáltal az alföldi kisvasútat teljes egészében felszámolják. Év végére végrehajtják a többi között a Szeged—Békéscsaba, a Békéscsaba—Kötegyán, s a Kö- tegyán—Vésztő vonalak állomásainak körzetesítését. Pályaudvarok fejlesztésére a fél év alatt tizenkétmilliót fordítottak, ennek keretében egyebek között felújítják a békéscsabai felvételi épületet, s bővítették a rakodókat Gyoma és Kétegyháza állomásokon. A szegedi ünnepségen dr. Mészáros Károly miniszterhelyettes tudósítónk kérdéseire válaszolva, nyilatkozott a további helyi és országos feladatokról, az őszi forgalomra történő felkészülésről. A többi között elmondotta, hogy az idei őszi forgalomban a kedvező mezőgazdasági termés, valamint az ország minden részén tapasztalható nagyarányú építkezések és útépítések miatt nos külügyminiszter-helyettes, finn részről Mattila megbízott külügyminiszter írta alá. Ezt követően Karjalainen finn miniszterelnök ebédet adott a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke és Losonczi Pál- né tiszteletére. Az ebéden megjelent Kekkonen finn köztársasági elnök és felesége. Karjalainen miniszterelnök rövid pohárköszöntőjében méltatta a magyar küldöttség látogatásának jelentőségét. Losonczi Pál közvetlen szavakkal mondott köszönetét a finn. házigazdáknak vendégszeretetükért. Losonczi Pál és kísérete kedden délután látogatást tett Helsinki új városnegyedében. A látogatók közül igen sokan felismerték a magyar államfőt és üdvözölték. Majd a délutáni óráik.’ ban a Helsinki magyar nagykövetségen találkozott a finn fővárosban élő magyar kolóniával. Ezt követően Helsinki város vezetői fogadást adtak a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke és felesége tiszteletére. A fogadáson jelen volt Kekkonen finn köztársasági elnök is. A főpolgármester fogadótermében a magas rangú magyar vendégek mintegy negyedórát elbeszélgettek a vendéglátókkal, majd a. díszteremben a Helsinki városi tanács elnöke rövid beszédben üdvözölte Losonczi Pált és kíséretét. Ezután átadta az Elnöki Tanács elnökének Helsinki város díszjelvényét. Losonczi Pál meghatott szavakkal mondott köszö- tet a megtiszteltetésért. a tavalyinál több áru elszállítására készültek fel. Az év hátralevő négy hónapjában csaknem negyvenmillió tonna árut továbbítanak. Előreláthatólag a múlt évhez viszonyítva, négyszázezer tonnával növekszik a cukorrépa-szállítás feladata. A vasút egy sor belső intézkedéssel megteremti az őszi forgalom zökkenőmentes lebonyolításának feltételeit. Nagyarányú munkaerő átcsoportosítást hajtanak végre. . Az őszi szállítási igényéknek a vasút akkor tud megfelelni, ha munkájához a szállíttató vállalatoktól is segítséget kap. A legnagyobb segítséget az jelentené, ha a szállíttatok egyenletesen szerveznék meg a rakodást. Ezért a fuvaroztatók körében a vasút széleskörű ösztönzést alkalmaz. Így például a hétvégi berakásra vállalkozó fu- varoztatóknáfl. -eltekintenek az esetleg felmerülő kocsiállás-pénz felszámításátóL A munkaszüneti napokon berakott irányvonalokért az esedékes prémiumot száz százalékkal felemelten folyósítják. Kirakásnál, ha egy-egy fuvaroztató legalább húsz rakva átadott kocsit az érvényes határidő alatt kirak, jutalmat kap. Ezt a jutalmat duplájára emelik ,ha a rakodás munkaszüneti napon történik. A vasűtigazgatóságok versenyében első a szegedi Itr. Mészáros Karoly miniszterhelyettes nyilatkozata
