Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-20 / 196. szám
A kolbász a mi tokajink Amikor Csilki József tavaly ősszel Párizsban járt, gyulai kolbásszal kedveskedett vendéglátóinak. Tehette, hiszen ő a Gyulai Húsipari Vállalat igazgatója. Aki e cikk elolvasása után netán kedvet kapna egy kis kóstolóhoz, az jobban teszi, ha kolbász-ügyben továbbra is megmarad a plátói élvezetnél. A gyulaihoz ugyanis ma Magyarországon csak ritkán lehet hozzájutni, egyszerűen azért, ment több mint kilenc tizedét exportálják. Árulnak viszont gyulai módra készített kolbászfélét, de ennek — a rosszmáj úak szerint — csak annyi köze van az igazihoz, mint a babkávénak a cikóriához. Vigyázat, hamisítják A gyulai kolbász majd 100 éves története közismert. A legenda szerint elsőként egy Balogh nevű kocsmáros trak- tálta vendégeit olyan páros, száraz kolbásszal, amely már magában hordta a későbbi világhíres utód ízét és zamatát. Aztán mások is megpróbálkoztak az „új módi hüvelyes” készítésével, elévülhetetlen érdemeket szerzett ebben a Sté- berl-familia, s lassan-lassan belopta magát a köztudatba, e •patinás városka hentesmeste- reinek remeke. A piros-fehér- zöld papírgyűrűvel márkázott gyulai kolbász keresett cikk a világpiacon. Jelenleg 33 országba exportálják. Híre a tokaji bor, vagy a Pick szalámi nemzetközi hírnevéhez hasonlítható. Nem ok nélkül állítják a gyulaiak: a kolbász a mi tokajink. Mitől gyulai a gyulai? Ezt kérdeztük Csíki József igazgatótól. A válasz három szóban: az íze, a színe, és a készítési módja miatt. Az apáról fiúra szálló tradíciók szerint a gyártáshoz a hús minden részét felhasználják. A minőséget döntően a hőelvonás, illetve hozzáadás nélküli érlelés határozza meg. A biológiai érlelés 21—25 napig tart. (Megjegyzendő, hogy Magyarországon kívül széles e világon alig-alig készítenek biológiailag érlelt húsárut.) A titok nyitja azonban alighanem az a nemes fűszerpaprika, amely a gyulai sajátos ízét és színét adja. Emiatt mondják azt a szakemberek, hogy a gyulai, fényes színű kolbász. A pontos adatok szerint ez év első felében 11 764 mázsa «eaauaaaaaMaaMBaBaaaaaa «aaaaaaaaaaaaaaaa*« gyulai kolbász készült, s azt találgatni is felesleges. hogy ennek hányszorosa találna még vevőre. Tény az, hogy több kellene. Itthon is, és külföldön is. Itthon a gyulai módra készült kolbász helyett, külföldön pedig a hamisítványok helyett. Mert ugye azt mondani sem kell, hogy mint legtöbb márkás terméket, ezt is hamisítják, noha nemzetközi védjegy-oltalom alatt álL Az utánzók egyébként minden alkalommal póruj jártak, mert elvesztették a nyakukba akasztott pert... Persze, s ez vigasztalja a gyulaiakat is, csak azt hamisítják, ami jó, ami a maga nemében elsőrangú. A magyar gyerekcipő gyártás fortélyait még viszont egyetlen külföldi cég sem plagizálta... A csabai Gyulán is készül Nagyon igazságtalanok lennénk, ha e cikkben csak a gyulairól beszélnénk. Más is készül itt, hírre, nézve talán kisebb rangú, de nem kisebb jelentőségű. A lakossági ellátást tekintve mindenképpen nagyobb közérdeklődésre és főként nagyobb közfogyasztásra számot tartó termékek. Mivel a gyulaiak pontos, precíz emberek, kezdjük mi is a dolgok elején, mégpedig a statisztikánál. Az elmúlt év első felében 30 ezer darab, az idei esztendő első felében 48 ezer darab sertést vágtak le és dolgoztak fel. Mivel azonban a sertések átlagsúlya egyre nö- veksaik, (jelenleg 148 kilogramm) egyenes arányban növekednek a feldolgozással járó munkák is. Az optimális vágósúly ugyanis a jelenleginél lényegesen kisebb. A legimponálóbban a csabai csípős szalámi gyártása növekedett. A múlt év első hat hónapjában 870 mázsa, az idei év első felében 2 609 mázsa volt a termelés. Természetesen csabai Békéscsabán is készül, s Gyulán ténylegesen csak azóta foglalkoznak a csabaival, amióta a gyártási időt sikerült lerövidíteni. Mint már utaltunk rá, sem a gyulai, sem pedig a csabai értékesítése nem ókoz nehézséget .Annál inkább a fej és a köröm eladása, noha ezek árát a közelmúltban mérsékelték. Nem titok Gyulán és máshol sem, — országosan általános tünet ez— hogy a hirtelen megnövekedett nyershústermeléssel nem tudott lépést tartani a feldolgozóipar. A lehetőségek alatta maradtak az igényeknek — mondotta az igazgató — s ebben a megállapításban kimondatlanul is benne van az a bizonyosság, hogy a húsipar dolgozói csak nagyon fegyelmezett Jól ösz- szehangolt munkával tudnak eleget tenni a követelményeknek. A közelmúltban lényeges fejlesztésre nem volt lehetőség, ám a Húsipari Vállalat vezetői tudták, és sürgették a mielőbbi rekonstrukciót. E szándék jegyében készültek az üzem történetének mindmáig legnagyobb, s a IV. ötéves tervben megvalósuló fejlesztésére. Húskombinát 233 millióért A terv Szegeden készült. A régi üzem lényegében változatlanul hagyása mellett az új beruházás az ipartelep már jól előkészített (közművesített!) telkén valósul meg. A költségek 233 millió forintra rúgnak. A durva tereprendezési munkálatokat még az idén elvégzik, hogy a jövő évtől hozzákezdhessenek az építéshez. A kapacitás-terv szerint 200 darab sertést és 30 darab marhát dolgoznak majd fel egy óra alatt, s végzik el az ezzel járó egyéb tevékenységet (zsírolvaszitás, bélfeldolgozás, stb.) Óránként másfél tonna lesz a töltelékáru-termelés, és megduplázódik (összesen évi 550 vagon lesz) a csabai és a gyulai előállítása is. A laikus számára természetesen mindenféle statisztikánál többet mond az a megjegyzés, hogy a gyulai húsüzem rekonstrukciós bővítése nagyban hozzájárul a megyei lakosság hús- és húskészítményekkel való ellátásának javításhoz. Az új húsfeldolgozó kombinát mielőbbi megépítése és átadása így tehát közös érdek. A vállalat vezetői és dolgozói azért siettetik, hogy többen tudjanak termelni és értékesíteni, s hogy visszafizethessék a kamatokkal növelt fejlesztési hitelt. A vásárlók pedig azért siettethetik a húskombinát mielőbbi avatását, hogy a bevásárlószatyrokba mindig és mindenhol éppen a kívánt áru kerüljön. S ha valaki történetesen gyulai kolbászt kér, azt kapjon, s ne szafaládét. Brackó István ■•■■■■■■«■■■■■■■■•■aisaaaBaaaaaBsaaaaB»aaaBe> Szolgáltatási tanácsadó Mindenkit érhetnek különleges örömök. Teszem azt, elromlik a hűtőszekrény, tönkremegy a mosógép, lerobban a porszívó. Ilyenféle. házi áldások esetén sokan tanácstalanul állnak vagy fűhöz-fához kapkodnak, esetleg pokolba kívánják a masina konstruktőrjét, a gyártó.céget és a kereskedelmet, holott ennek a világon semmi értelme. Hogy kellőképpen kivegyük részünket az emberekről való gondoskodásból, ezúton, közkincs- csé tesszük Szolgáltatási tanácsadónkat, amelyben arra próbálunk tanácsot adni, hogy mikor mit nem, illetve mikor mit keli tennünk. Először is: sohase át- kozódjunk, mert a tervező, a gyár és a kereskedelem körülbelül olyan távolságra van tőlünk, mint Karákóveleménytől Honolulu. Levegőbe kiabálni pedig abszolút ha- szontalanság. Éppen ezért lehetőleg reklamációs jogunkkal se éljünk. Kerüljük a hajtépést is, mivel ma még dús hajkoronánk — háztartási gépeink ismétlődő javítása közben — előbb fokozatosan megritkul, később pedig teljesen eltűnik. Tehát elromlott a szer- kenytü. Legelőbb oltsunk sötét ruhát aztán keressük fel azt a szolgáltató vállalatot, amelyik a javításokkal foglalkozik. Amint az alábbiakból majd kitűnik, legalább háromféle élményben lesz részünk. ELSŐ ESET: Hívásra még házhoz is mennek, a javítás a profiljukba tartozik. Momentán azonban nincs szabad szerelőjük, mert az egész cég azt a mélytengeri hűtőberendezést bütyköli, amit Bambu- ránia rendelt meg, és ugye az export, az export... TEENDŐ: Szálljunk magunkba, szaggassuk meg alsó és felső ruházatunkat, szórjunk fahamut a fejünkre, de ne forgassuk feltűnően a szemünket. MÁSODIK ESET: Persze, hogy foglalkoznak javítással, pillanatnyilag azonban nincs csavarhúzó-szállító segédmunkásuk meg aztán hiányzik az a fogaske- rék-előtét-kerék, amire az elmondás szerint feltétlenül szükség ■ lenne, és ráadásul a meteorológia is kedvezőtlen széljárást jelzett. TEENDŐ: A szomszédot alkalmilag közvetítsük ki a vállalathoz segédmunkásnak. Keressünk fel egy Maszek NV-t. ahol komoly méretű raktár- készlet van abból az alkatrészből, ami az állami vállalatok részére már hónapok óta hiánycikk. Tárgyaljunk a meteorológusokkal, legyenek belátóbbak, amikor a szélirányt meghatározzák. Egyébként változatlanul őrizzük meg csekélyke nyugalmunkat. VÉGSŐ ESET: Van szerelő és mitfá- rer is. Holnap reggel, néhány perccel früstök előtt a helyszínen lesznek, hoznak egy zsák alkatrészt és elvégzik a javítást. TEENDŐ: Mindent bele, ne kíméljük erőinket. Szerezzünk örömet szeretteinknek. Csődítsük össze a rokonságot, a barátainkat, hívjuk ki a Filmhíradót, mert olyan csoda van készülőben amilyet százévenként csak egyszer láthat emberi szem, s amit filmkockán kell megörökíteni, mert ha csak élőszóval regélünk róla. senki sem fogja elhinni. Szolnoki István Siker a Szovjetunióban Képek Balassi Együttes vendégszerepléséről Tizennégy napos szovjetunióbeli vendégszereplésről a közelmúltban érkezett haza a békéscsabai Balassi Együttes. Tíz előadáson zúgott a taps, tíz előadás nagyszerű sikere erősítette a magyar—szovjet barátságot. Első képünk: az együttes Moszkvában a Kreml történelmi nevezetességeivel ismerkedik. \ penzai ,B;.iátság” kultúrházban a lányok Pünkösdölő-tán- cát nagy szeretettel fogadta a közönség. Kalislei város járási pártbizottságának titkára, Jevgenyij Va- sziljevics Bocskarjov, virágcsokorral köszöntötte a Balassi Együttest, a város határában. A kalislei fellépés az egyik legemlékezetesebb volt a turné során.
