Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-17 / 193. szám

Mas A KERESKEDELMI KUL­TÚRA? (5. oldal) TUDOMÁNY —TECHNIKA (6. oldal) TUDÓSÍTÁSOK vasár­napi SPORTESEMÉ­NYEKRŐL a—8—9. oldal) Kibővített ülést tartott a párt megyei bizottsága Az MSZMP Békés megyei Bizottsága tegnap, hétfőn délután ki­bővített ülést tartott. Az ülésen Frank Ferenc elvtárs, a párt me­gyei bizottságának első titkára tájékoztatta a résztvevőket a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány augusztus 4-i együttes ülé­sén tárgyalt időszerű nemzetközi és belpolitikai kérdésekről. A.z állampolgár nincs szabadságon Nincs, bár jónéhány hivatal, vállalat, közszolgálati intéz­mény úgy tesz, mintha ott len­ne. Ja persze, nyár van, sza­badságolások ideje, az előadó kartárs üdülni ment, az osz­tályvezető elvtárs külföldön töl­ti szabadságát, az ügyintéző sátortáboro^ik... s megáll az élet? Van, ahol ezt szeretnék. Várjon az ügyfél, a megren­delő, a panaszos, az igénylő, a kérelmező, ne türelmetlen­kedjen, értse meg, mindenki­nek jár a a szabadság. Jár. Ám a szabadságra a személy megy, s nem a munkakör! Azaz az állampolgár doigaiit ugyanúgy kell intézni, mint télen, vagy tavasszal. Mégis, a legtöbb helyen ma már az tűnik természetesnek, hogy a szabadságra induló kollégától senki nem veszi át az ügye­ket. A lezárt íróasztalban, irat- szekrényben pihennek a papí­rok. Két hét vagy három nem a világ. Különben is: a helyet­tes úgysem tudna érdemben intézni semmit, hiszen nem ismeri az aktákat, nem foglal­kozott. a témával, nem az 6 területe... Ballagjon hát haza az állampolgár, s majd jöjjön két vagy három hét múlva. Persze, akkor is legyen türel­me, mert a szabadságról visz- szatértnek még be kelj rázód- nia, földolgoznia a távollété­ben felgyülemlett új ügyeket, s mindezek után kerít csak sort arra, hogy — végre — félbehagyott dolgait elővegye. Több ága-boga van e gond­nak, mintsem első szemrevé­telezéskor gondolja az ember. Mert nemcsak arról van szó, hogy hivatalok .vállalatok, közszolgálati intézmények né­melyikében lebecsülik _ az ügyei elintézéséért futkosó ál­lampolgárt, s méginkább ma­gát az ügyet. Arról is szó van, hogy a késedelmes intézkedé­sekből sokféle kár származhat, s hogy szervezetlen a munka, nincsenek megfelelő helyette­sek, olyan ügyintézők, akik több feladatkör ellátására is alkalmasak. Szervezeti és gon­dolkodásbeli tényezők egya­ránt szerepet játszanak tehát abban, hogy tavasztól őszig le­lassul sok helyen az ügyinté­zés, késlekedve hozzák meg a döntéseket, amint azt e je­lenség egyik bírálója megfo­galmazta: „íróasztal kalodába zárják az életet”. E kaloda joggal készteti méitatlankodás- ra az állampolgárt, mert hisz’ ügyét minden ember fontos­nak érzi, s mielőbb szeretne a végére járni. Ha azt látja, hogy dolgát könnyedén író­asztal fiókba süllyesztette a tisztviselő, hogy míg ő a dön­tés kimenetele miatt tipródik, addig az ügyintéző gondtala­nul pihen, nemcsak szájíze keseredik meg, de véleménye is. Már nem az ügyintézőt, ha­nem a hivatalt, vállalatot, köz­szolgálati intézményt marasz­talja eL Tévedne? Igaztalan lenne? Aligha. A munka folyama­tosságának megteremtése, a kellő helyettesek kinevezése, a több munkakör ellátására, al­kalmas tisztviselők csoportjá­nak tudatos gyarapítása nem egy-egy ember, hanem az egész intézmény, s elsősorban a ve­zetők dolga. Elfogadhatatlan az az álláspont, amelynek vallói szerint „ez ellen nincs mit tenni”. Mármint a terv­szerűtlen szabadságolások, a munka megszakítása, a dönté­sek halogatása ,a helyettesek hiánya ellen. Némelyik helyen már-már a beutalási lehetősé­gek szabják meg, lesz-e mun­ka a nyáron vagy sem, az ilyejt meg amolyan utazási lehetősé­gek diktálják, hogy az ügyfél dolgát mikorra intézik el. Leg­szívesebben kiakasztanák a táblát a kapura: szabadságok miatt az ügyintézés szünetel... Tagadnánk, hogy a szabad­ság természetes joga minden dolgozónak? Csacsiság. Nem gondol ilyesmire senki. Még az ügye halogatása miatt dohogó állampolgár sem. Pedig ő mér­ges, ingerült. Nem a szabad­ságra menetel jogát vonja két­ségbe. Hanem azt a jogot — ami persze senkit és sehol nem illet meg —, hogy őt ,az ügy­felet, s vele ügyét is „szabad­ságolják”. Várakozásra kény­szerítik, fölös szaladgálásra késztetik. Évek hosszú sora óta visz- szatérő gond ez ,s éppen ezért tűnik úgy intézményéknél, vállalatoknál, hogy már elfo­gadottá vált. Olyannyira, hogy akadnak helyek, ahol a tíz fő­nyi gárdából egy szem „ügye­letes” marad, ő tartja a fron-l tot, azaz nem csinál semmit, hanem nyugtatja a méltatlan­kodó feleket... Az állampolgár nincs sza­badságon. Egyszerű kijelentő mondat. Ám azért, hogy az ál­lampolgár ezt a gyakorlatban is tapasztalhassa, rendet kell teremteni néhány hivatalban, néhány vállalatnál, néhány közszolgálati intézménynél. Azaz összességében már nem is néhány, hanem sok helyen. Rendet: szervezettséget, za­vartalan ügymenetet, tervszerű szabadságolásokat, kellő he­lyetteseket. Nemcsak az állam­polgár érdekében. Hanem a hi­vatal. vállalat, intézmény rang­ja, tekintélye — társadalmi hi­tele miatt is! M. O. Megkezdődött a szakmunkásképző intézetek igazgatóinak országos értekezlete Gyulán Tegnap több, mint 170 szak­munkásképző intézet igazga­tója találkozott Gyulán, a vá­rosi tanács dísztermében, hogy országos értekezleten vi­tassák rheg a szakmunkás-ne­velés fejlődését, helyzetét és problémáját, különös teKintet- tel a reform első évének ta­pasztalataira. Az elnökségben helyet fog­lalt Lázár György munka­ügyi miniszter, helyettese, Nagy Imre, Pápai Béla ^osz­tályvezető, a párt Központi Bizottságának képviseletében Ambrus András, dr. Szűcs Kálmán, a MÉM főosztályve­zetője, dr. Benezédi József, az Országos Oktatási Tanács tit­kára, Enyedi G. Sándor, a párt Békés megyei bizottsá­gának titkára, dr. Kertész Márton a megyei tanács el­nökhelyettese és az érdekelt tárcák képviselői. Elsőként az elnöklő Látási István üdvözölte a résztvevő­ket, majd átadta a szót dr. Vidó Istvánnak, a Gyulai Vá­rosi Tanács V. B. elnökének. — Engedjék meg, hogy a házigazda város vezetősége és vendégszerető lakossága nevében meleg szeretettel kö­szöntsem a szakmunkásképző intézetek országos tanácsko­zásának valamennyi résztve­vőjét. Városunk vezetősége nagy örömmel fogadta és megtiszteltetésnek tekinti, hogy ilyen nagy jelentőségű konferencia színhelyéül Gyu­lát választották az illetékesek. Meg vagyunk győződve, hogy a háromnapos gyulai konfe­rencia jelentősen hozzájárul a magyar szakmunkásképzés színvonalának további emelé­séhez. Ezután Lázár György mun­kaügyi miniszter emelkedett ------­M agyar-iraki tárgyalások Péter János külügyminiszter hétfőn délután hivatalában fo­gadta Abdul Karim Al-Shedkly iraki külügyminisztert. A láto­gatást követően a Külügyminisz­tériumban megkezdődtek a Pé­ter János és az Abdul Karim Al-Sheikly által vezetett magyar —iraki külügyminiszteri tárgya­lások. A tárgyalásokon magyar rész­ről részt vett Hollai Imre kül­ügyminiszterhelyettes. Szigeti Károly, a Külügyminisztérium csoportfőnöke, Ferró József, ha­zánk bagdadi nagykövete, Nagy S. Lajos, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, iraki részről pedig Medhet Juma nagykövet, dr. Mahmoud Daud nagykövet, a külügyminisztérium politikai fő­osztályának vezetője, Nazar Abid, a külügyminisztérium osztályvezetője és Jamal J. Ab­dulla, az Iraki Köztársaság bu­dapesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője. A miniszter megnyitja a tanács­kozást szólásra. Rövid beszédben méltatta a magyar szakmun­kásképzést, vázolta a követke­Az elmúlt, 1970/71. évi szak- szervezeti politikai oktatásban a megye mintegy 13 ezer szer­vezett dolgozója vett részt és gyarapította politikai ismereteit. A Szakszervezetek Megyei Taná­csánál kapott tájékoztatás sze­rint már javában tartanak az előkészületek az 1971/72. évi politikai oktatás szervezésére. A mostani, októberben kez­dődő politikai oktatásban há­rom tanfolyamot szerveznek, mégpedig a Társadalmunk idő­szerű kérdései; A szocialista demokratizmus időszerű kérdé­sei és A világpolitika időszerű kérdései című tanfolyamot. Amint megtudtuk, az SZMT két aktívája: Szombati András és Molnár József nyugdíjasok szor­galmasan járják az üzemeiket és vállalatokat, hogy a vezető propagandisták és propagandis­ták előkészítő tanfolyamára szer­vezze a részvevőket. A tervek szerint ugyanis szeptember 13- tól 17-ig a megye 17 vezető ző időszak feladatait, majd si­keres munkát kívánva a ta­nácskozás valamennyi részi/- vevőjének, megnyitotta az or­szágos tanácskozást, öt köve­tően Nagy Imre miniszterhe­lyettes beszélt a már hagyo­mányosnak számító és éven­ként összeülő tanácskozás je­lentőségéről és részletesen ele­mezte a szakmunkásképzés jelenlegi helyzetét, vázolta a következő évek feladatait. A nagy tapssal fogadott beszá­moló után Pápai Béla tartott referátumot. A megnyitó után a résztve­vőknek a délutáni napra sza­bad programot biztosítottak, amelyből természetesen nem hiányzott a Várfürdővel való megismerkedés sem. Ma, a már előre elkészített és ki­adott írásos beszámolók felett kezdik meg a vitát az iparita- nuló-intézetben. propagandistát küld a Szegedi Szakszervezeti Oktatási Köz­pontba tanfolyamra, őket szep­tember 20-a és 25-e között har­minc propagandista követi a tanfolyamon. Rajtuk kívül 25-en elsősorban propagandisták ta­nulnak majd Békéscsabán, az MSZMP megyei Oktatási Igaz­gatóságánál rendezett tanfo­lyamon. A program szerint au­gusztus 30-tól szeptember 3-ig tizenöten, szeptember 6-tól 10- ig öten, szeptember 13-tól 17-ig pedig szintén öten készülnék fel az új oktatási idényre. Azt is megtudtuk, hogy az 1971/72. évi szakszervezeti poli­tikai oktatáson a tavalyinál jó­val többen vesznék részt. A tervek szerint ugyanis október­től az 570 csoportban a megye mintegy 15 ezer szervezett dol­gozója gyarapítja politikai és szakmai ismereteit a három té­makörben szervezendő tanfolya­mokon. Előkészületek az 1971-72. évi szakszervezeti politikai oktatásra Az igazgatók egy csoportja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents