Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-14 / 191. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 1971. AUGUSZTUS 14., SZOMBAT Ara: 1.— Ft XXVI. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM Mfti Az egyenlő elbírálás elve nem mindenkor érvényesül (3. oldal) Mini Magazin (6. oldal) Jövő heti rádió- és tv-műsor (10. oldal) Új központi fogászati rendelő épül — Nőtt a gondozásban részesülők száma — Kétszáznegyvenezer forint rendelőintézeti gépek felújítására Az egészségügyi szolgálat íeilesztéséről tárgyalt a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága A Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága az au­gusztus 13-án megtartott ülési n első napirendi pontként a szak- rendeléseik működését és fejlesz­tésük feltételeit vizsgálta. A vá­rosi tanácsülés 1969 októberében foglalkozott a rendelőintézet gyógyító tevékenységével. Az eltelt időszakban újabb igények merültek fel a járóbeteg-ellá­Ismét országos elsők lettek a békésszentandrási szőnyegszövők Ez évben Mezőtúron rendez­ték meg a háziipari szövetkeze­tek dolgozóinak országos verse­nyét. A „Szakma kiváló műve­lője” címért hazánk minden tá­járól indultak versenyzők. Ko­rábban háziversenyeket rendez­tek és a legjobbakat delegálta a zsűri az országos versenyre. Békésszentandráson például 50 perzsaszönyeg csomózó és toron­táli szőnyegszövő háziversenyé­ből válogatták ki a nyolc legki­válóbbat Az elmúlt évben Békésszent­andráson volt az országos ver­seny s a hazaiak győzelmét né- hányan az ismert környezet ha­tásának a javára írták. Az idén még nagyobb gondossággal ké­szültek a nemes vetélkedőre. Azt kor a számozások alapján ver­senyző szőnyegszövők között is­mét békésszentandrásiak kerül­tek az élvonalba. Az ország nyolc szövetkezetéből 39-en ver­senyeztek. Perzsaszövésben ki­magaslóan jó teljesítményével Mrena Márta lett az első, a Bé­késszentandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet dolgozója, de ide került a perzsaszövésben a második helyezés is. Torontáli szönyegszövésben Szirom Kata­lin ugyancsak békésszentandrási lett az első, de ez a szövetkezet hozta el a harmadik és a ne­gyedik helyezést is. A győztesek az okleveleken és egyéb apró tárgyjutalmakon kívül összesen több mint hétezer forintot kap­tak. A. Ko tásban, ezért szükségesnek tart­ja a vb, hogy a város területén a körzeti egészségügyi szolgála­tot továbbfejlessze. Az már ismeretes, hogy 1971. október 1-el ismét egy központi egészségügyi szolgálat kezdi meg működését a város terüle­tén. Belépésekor az egy körzetre jutó lakosság száma 2812-re csökken, bár ez a szám még mindig az országos átlag felett marad. Az előterjesztésből ki­tűnt, hogy tervezés alatt van az új központi fogászati rendelő építése. Ennek felépítésekor a Munkácsy utcában felszabaduló jelenlegi fogászati rendelőinté­zetbe kívánják áttelepíteni a központi rendelőintézetben üze­melő négy körzeti, valamint a Dózsa György úti egészségügyi szolgálatot. A József Attila la­kótelepen a IV. ötéves terv fo­lyamán felépülő állami, vala­mint szövetkezeti lakások mellé járulékos beruházásként szük­séges két munkahelyes körzeti orvosi rendelő és egy munka­helyes gyermekkörzeti orvosi rendelő építése. Ezen objektu­mok belépése lehetővé teszi a korszerűtlen Dózsa György úti rendelő szanálását. A IV. ötéves terv folyamán a Bartók Béla és a Wesselényi út sarkán felépülő új fogorvosi rendelő földszintjén a mai igénynek megfelelő, korszerű gyermekkörzeti orvosi rendelő létesül — külön váró a fertőző betegek részére, valamint vé­dőnői szoba. A körzeti betegforgalmat érté­kelve a végrehajtó bizottság megállapította hogy az elmúlt években az orvosi betegforgalom egy stabil szintre állt be. Fél évet számolva városi szinten 100—110 ezer fő között mozog évék óta. Ami a gondozásban részesülték számát illeti, 1970- ben egy félévben 2900 volt, ad­dig jelenleg 3448-ra növekedett a gondozásban részesülők száma Egy betegre jutó vizsgálati idő 5,8 perc, amely kielégítőnék mondható. Ugyanakkor az el­múlt évhez hasonlítva növeke­dett a körzeti ápolónők a bete­gek lakásán tett látogatásainak a száma. Az elmúlt félévben 16 ezer, az idei félévben 18 ezer alkalommal tettek látogatást a betegek lakásán. A végrehajtó bizottság többek között jónak értékelte a szak­orvosi rendelőintézet orvosainak szakmai felkészültségét. A szak­orvosok évenként rendszeres to­vábbképzésen vesznek részt or­szágos intézetekben, illetve a vá­rosi kórház osztályain. A testületi ülés mérlegelte a rendelőintézet gépparkjának fel­újítási szükségességét is, erre 240 ezer forintot biztosított az 1972. évi felújítási összegből. A végrehajtó bizottság ezeik után még három napirendi pon­tot tárgyalt, köztük a soron kö­vetkező városi tanácsülés előké­szítését, majd bejelentésekkel zárta ülését. is jól tudták, hogy nemcsak ők, mások is hasonló felkészültség­gel állnak rajthoz. Szakmai tu­dásukról elméletben is számot adtak, ezenkívül fél óráig szőttek a megadott minták alapján. A zsűrinek volt alkalma saját sze­mével látni a munkát és a kész szőnyegdarabok alapján dönteni a helyezésekről. Nagy volt a meglepetés, ami­Árubemutató a színház előcsarnokában Hamarosan megkezdik az új cserépgyér csarnokainak alapozási munkáit Békéscsabán, a kétegyházi és gyulai vasútelágazásnál ha­marosan megkezdik az új cse­répgyár csarnokainak alapozási munkáit, ősszel folytatják a könnyűszerkezetes csarnokok előregyártott elemeinek az ösz- szeszerelését, amit a jövő év közepéig fejeznek be. A má­sodik félévben kezdik a ke­mence ,a szárító és az iparvá­gány építését. A gépeket, berendezéseket 1973-ban szerelik be és a ter­melés előreláthatólag az év végén kezdődik. A mintegy 300 millió forint költséggel épülő gyárban évenként 50 millió saj­tolt cserepet készítenek majd, Csütörtökön nyílt meg és holnap zárul az az árubemutató, amelyet az Univerzál, a RAVILL, a Tiszai Vegyikombinát, a BUDALAKK, az Élel­miszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat rendezett Békéscsabán, a Jókai Színház előcsar­nokában. Az elektromos háztartási gépek, hír­adástechnikai cikkek kiállítása sok látogatót von­zott, s legnagyobb sikere a helyszíni tv-közve- títésnek volt. Ugyanis a rendezők az egyik sa­rokban felállítottak egy ipari tv-kamerát. (Fotó: Demény Gyula) Holnapunk alapja Életünk alakulásának együk meghatározó tényezője a borí­ték, illetve mindaz, ami munka ellenértékét, elismerését jelenti. Mert a borítékon kívüli ellenér­ték is serkenti a tenniakarásit; a jól időzített és értő módon for­mált erkölcsi elismerés, vala­mint természetbeni vagy egyéb jellegű juttatás-jutalom is kívá­natos, hasznos gyümölcsöt te­remthet. össztársadalmi helyesléssel találkozik, hogy aki jobban, töb­bet dolgozik, aki nagyobb részt vállal holnapunk alakításából, nagyobb arányban részesüljön a létrehozott javakból is. Lassan nehéz már ezt közhelyek, bana­litás nélkül leírni, mégis így van. Mindannak megítélése, el­bírálása azonban, hogy ki jogo­sult többre, már nehezebb do­log; ebben már eltérőek a véle­mények. Olykor elhangzik az ingerült kifakadás: miért keres négyezer forintot, ón pedig csak 2600-at?!” Nehéz erre válaszol­ni, ha az illető híján van az ön­ismeretnek az önbírálatnak, vi­szont annál hajlamosabb mások munkájának lebecsülésére, s a demagógiára. S mégis válaszolni kell! Aki becsületes, törekvő mun­kája nyomán keres jól, s gya­rapszik anyagiakban — nem ér­heti elmarasztalás. Senkire sem lehet sandán nézni csupán azért, mert autót, vagy telket vásárol, vagy esetleg építkezik, A vállalatok alkotmányai, a kollektív szerződések — ame­lyek hosszú-hosszú párbeszédek eredményei — különböző elő­nyökben részesítik az igyekvő­ket, a szocialista módon élőket és tevékenykedőket, akikre mindig számítani lehet. A beso­rolásnál, a különböző juttatások­nál és kedvezményeknél, a nye­reségrészesedésnél mindezt fi­gyelembe veszik. Másutt telket vásárolnák az érdemes dolgozók­nak, vagy építési kölcsönnel, anyaggal, fuvarral stb. segítik a családi otthont alapítókat. A szorgalmas munka révén bizo­nyos anyagi erővel ezek már rendelkeznek, s éppen addigi munkájuk biztosíték a jövőre, alapja a bizalomnak. Egyesek azonban félremagya^ rázzák a lehetőségeket. A szor­galmat és az igyekezetei ügyes­kedéssel váltják fél. Mások, s a közösség rovására igyekeznek „jót élni”, anyagi előnyökhöz jutni. Egy tsz-elnök a tagság tájéko­zatlanságát használta fel saját céljaira. Saját kocsiját használ­ta az utakra, s a 80 filléres kilo­méterpénzen kívül megszavaz­tatta a tagsággal az üzemanyag­megtérítést is. A szabadság- megváltással, a tiszteletdíjakkal is manipulált, „ügyeskedett”, a megengedett 50 százalékos pré­miumnál is többet vett fel! Két építésvezető is megkeres­te a „boldogulás útját”: a vál­lalat által kapacitáshiány miatt lemondott munkákat végeztek, vagy végeztettek el magánkis­iparosként ... A kapzsiság, az emberi gyen­geség, bizonyos jellembeli fo­gyatékosságok, és a hiszékenység az ellenőrzés hiánya szülik az ilyen, s az ehhez hasonló „ügyes­kedéseket”, nemegyszer bűnese­teket. . Nálunk igenis van mód a 'ha­ladásra a gyarapodásra — de nem így. S a védő intézkedéseken kívül okos előrelátásra is szükség van: egyre nagyobb megbecsülést és elismerést kell teremteni a be­csületes, az igyekvő munkának — és lehetőséget rá, hotgy még inkább példaképpé, holnapunk formálásának alapjává legyen. BeczrQ Károly

Next

/
Thumbnails
Contents