Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-01 / 153. szám

TANÁCSOK ÉS AZ OTS* A közelmúltban kormányha­tározat jelent meg a bank­rendszer továbbfejleszté­sérő]. E határozat többek között arról intézkedett, hogy a tanácsok július 1-től kezdve egy bankkal, az Országos Takarék­pénztárral álljanak kapcsolat­ban. Az Országos Takarékpénz­tár július 1-től lakossági és kommunális bank lett. Ez a döntés jóllehet nem je­lent több pénzt a tanácsoknak, de megkönnyíti pénzügyi mun­kájukat, hiszen a korábbi három bank helyett egy pénzintézettel működnek együtt. A kormány­határozat e része szerint most már lehetővé válik, hogy a ta­nácsok jobban áttekintsék pénz­eszközeiket. átfogó információ­val rendelkezzenek a pénzügyi folyamatokról és egyszerűbb le­gyen a pénzügyi munka. A bankrendszer korszerűsíté­se során a legkézenfekvőbb meg­oldásnak látszott, hogy az a pénzintézet lássa el a tanácsok pénzeszközeinek kezelését, amely már jelenleg is legszoro­sabb gazdasági, pénzügyi kap­csolatban áll velük. Ezek a korábbi gazdasági kapcsolatok ismertek de néhányat közülük példaként felsorolunk. Az OTP pénzügyi közreműködésével folynak a telekparcellázások, a helyi közműfejlesztést szolgáló közművesítés) és vízgazdálkodá­si társulatok hitelellátása. Szo­ros kapcsolatot jelent az OTP lakásépítési és hitelezési tevé­kenysége, az állami telkek,' to­vábbá az állami tulajdonban levő értékesítésre kijelölt ház­ingatlanok eladása. E korábban kialakult kap­csolatok mellett a kor­mányhatározat meghoza­talában szerepet játszott az Is, hogy a Takarékpénztár — minit a bankok közül legkiter­jedtebb hálózattal rendelkező pénzintézet — legjobban meg­felel annak a követelménynek is, hogy a tanácsok pénzalapjait a döntésre jogosult tanács kö­zelében kezeljék. A tanácsi pénzalapok egy pénzintézetnél való kezelése az elmondottakon túlmenően egy­szerűsíti a költségvetés és a fej­lesztési alap pénzeszközeinek át­Fogadóóra a megyei tanácsnál Soronkövetkező fogadóóráját Klaukó Mátyás tanácselnök jú­lius 3-án, szombaton 9—12 óráig tartja hivatali helyiségében, Bé­késcsaba, Irodaház, Felsőkörös- sor. W—50-es IFA 5 tanítás és GAZ 51-es 2,5 tonnás tehergépkocsi tipizálás végett eladó. Érdeklődni: Üj Élet Mg. Tsz, Orosháza. Telefon: 330. 217553 csoportosítását, amire 1971 óta a tanácsoknál — a vonatkozó kormányhatározatban meghatá­rozott feltételek esetén — lehe­tőség van. A tanácsi fejlesztési alapok hitelezésének egy pénzin­tézetnél való centralizálá­sa azt is elősegíti, hogy az ilyen jellegű hitelforrásokat a területfejlesztési elgondoláshoz kapcsolódva a legfontosabb cé­lokra összpontosítva, gazdaságo­san lehessen felhasználni. Az Országos Takarékpénztár kommunális és lakossági jellege szerencsésen kiegészíti egymást, hiszen a tanácsi feladatok elsőd­legesen lakossági érdekeket szol­gálnak, a területfejlesztések a lakosság érdekében történnék, a Takarékpénztár lakosság) banki tevékenysége pedig a lakosság pénzügyi szolgáltatással kapcso­latos igényei kielégítését céloz­zák. A kormány döntésének meg­felelően az Országos Takarék- pénztár belső szervezetéiben már felkészültek az új feladatokra. Megtörtént a tanácsi költségve­tési számlák átvétele a Magyar Nemzeti Banktól. A Magyar Be­ruházási Banknál kezelt fővá­rosi, megyei, megyei városi és városi tanácsok fejlesztési alap számláinak átvételére ezután kerül sor úgy, hogy legkésőbb az év végéig valamennyi tanács költségvetési és fejlesztési alap számlájának vezetése a Taka­rékpénztárhoz kerül át. A taná­csi vállalatok számláit változat­lanul a Magyar Nemzeti Bank kezeli, hitelműveleteit az MNB kezeli, hogy továbbra is biztosít­va legyen a vállalatok egységes renszerben való számlavezetése és hitelellátása. Az Országos Takarékpénztár felkészült tehát az új, megnöve­kedett feladatok ellátására, a zökkenőmentes átállásra. Azon­ban az, hogy a tanácsok pénz­műveleteiben az átállás szintén zökkenőmentes legyen, a taná­csok pénzügyi munkáján is mú­lik. A tanácsok és a Takarék- pénztár szoros együttmű- i ködése tehát a határozat eredményes végrehajtásá­nak egyik legfőbb záloga. Ma ülést tart az SZMT Elnöksége A Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsánál? Elnöksége ma, július 1-án délelőtt 9 órai kez­dettel ülést tart Békéscsabán, az SZMT székházában. Az ülé­sen megbeszélik a XI. félévi munkatervet, megvitatják Bar- gel Tiboménaik, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat szb-titkárának a szakszervezeti jogok és hatáskörök érvényesü­léséről, Lipcsei Imrének az SZMT Közgazdasági Munkabi­zottsága vezetőjének pedig az újítómozgalom helyeiéről szóló jelentését. Végül dr. Taby Lász­ló, a megyei tanács egészség- ügyi osztályának vezetője, vala­mint Kora Menyhértnének az SZMT T. B. Munkabizottságá­nak vezetője az üzemorvosi el­látás helyzetét ismerteti. Kevés az ipari tanuló Endrődön a közelmúltban érté­kelték a nagyközségben működő kisiparosok tevékenységét. Töb­bek között megállapították, hogy a kisiparosok idegenked­nek az ipari tanulók szerződésé­től. A kisiparosok mindössze négy ipari tanulót szerződtettek az utóbbi időben. üedgyesegyházi látogatás bor beszélt a község múltjáról, szociológiai helyzetéről, a föld­rajzi környezetről, a művelő­dés lehetőségeiről, majd Kucse- ra Lajos mutatta be a művelő­dés házát. Elmondotta, hogy a két részletben megépített mű­velődési ház először csupán egy nagyteremből és két öltözőből állt, majd 1969-ben elkészült az emeleti rész, a szakköri szo­bákkal és a közművelődési könyvtár helyiségeivel. Részle­tesen ismertette, hogy Medgyes- egyházán hogyan valósították meg azt, hogy a községi tanács mellett vállalatok és intézmé­nyek is részt vállalnak a fenn­tartásból, bár még ez az összeg is, mely meghaladja a 120 ezer forintot egy esztendőben, csak a fizetésekre, a fűtésre és vilá­gításra elegendő; volt olyan év, amikor azt sem fedezte. Ebből következik aztán, hogy a műve­lődési ház szakkörei közül csak négy szakkör vezetője kap tisz­teletdíjai;, a többi irányítását társadalmi munkában, csupán ügyszeretetből végzik azok, akik g községben már évek óta so­kat tesznek a közművelődésért. A vendégek tetszéssel szem­lélték a szépen és hasznosan berendezett klubszobákat, mo­dellező, fotószakköri helyisége­ket, és a könyvtárat is, majd a Békés, Csongrád, Hajdú és Szolnok megyei népművelői jöt­tek el Békéscsabára, hogy a Me­gyei Művelődési Központ to­vábbképző tanfolyamain a nép­művelés új módszereit kutassák, bővítsék ismereteiket. A meg­nyitó utáni első napon már egy­öntetű volt a vélemény, hogy a tanfolyamok szervezése, előké­szítése kitűnő és olyan új kez­deményezés ez, mely nemcsak hogy párját ritkítja, hanem haszna fel sem mérhető. Művelődésiház-igazgatók, klub­vezetők és bábosok jöttek, hogy tanuljanak és szórakozza­nak, hogy szórakozva tanulja­nak egymástól is és a neves elő­adóktól, akiket a Megyei Mű­velődési Központ jóvoltából egyre többször köszönthetünk Békéscsabán, akik — minden jeL arra mutat — meg is szeret­ték ezt a várost, törekvő nép­művelőit és azt a mind korsze­rűbb kulturális szemléletet, mely az igazi nagyvárossá vá­lás útján elengedhetetlen köve­telmény. A hétfői nyitás után kedden este Medgyesegyháza látta ven­dégül a tanfolyamok mintegy száz- hallgatóját. A művelődési házban Kucsera Lajos, a műve­lődési ház igazgatója és Keresz­tényi Tibor tanár, a tanács el­A könyvtárban Galambos Jánosné újkígyós! művelődésiház- igazgató, Látkóczky Ilona ko dorosl klubvezető és Fenyvesi András szarvasi népművelési feuigyelő. (Fotó: Bódis) BÉKÉS MCK/^ 5 1871. JÜL1US 1. V Szávai István, a fotószakkőr vezetője vendégeivel: Molnár Magdával, a gádorost és Görbics Lajossal, a szentetornyaí művelődési ház igazgatójával. nökhelyettese fogadta a vendé­geket és a község speciális cse­megéjével, földimogyoróval kí­nálták az érkezőket Rövid is­merkedés után Keresztényi Ti­művelődési ház előcsarnokában folytatódott az eszmecsere, a kötetlen szórakozás. A továbbképző tanfolyamok szerdai programjában a med- gyesegyházán látottakat vitat­ták meg a művelődési házak igazgatói, kérdéseikre Kucsera Lajos, a vendéglátó igazgató vá­laszolt. A legtöbb szó a műve­lődési ház rétegpolitikájáról esett, a hallgatóság véleménye szerint azonban az anyagi le­hetőségek további növelése fel­tétlenül szükséges ahhoz, hogy a művelődési ház rétegpolitikája hatékonyabb legyen. A klubve­zetők a klubélet újabb módsze­reit vitatták meg, a bábosok el­méleti és gyakorlati foglalkozá­sokon vettek részt, míg a film­klub-vezetők a Szabadság mozi­ban a Staféta és a Kitörés cí­mű új magyar filmeket nézték meg. Négy megye népművelői — a jelek szerint — nemcsak jól érzik magukat Békéscsabán, ha­nem gazdag tapasztalatokat is gyűjtenek. S. E. Keresztényi Tibor vb-elnökhelyettes Medgyesegyháza történel­mét idézi.

Next

/
Thumbnails
Contents