Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-04 / 156. szám

Tartalmat a vakációnak!

N )

A nők és a rák

Egytálételek

CSIRKEBECSINALT

2 db mintegy 60—70 disg-os «sarkét feldarabolunk, 10 dkg vajat felolvasztunk és a csirkét belerakva lefedve félpuhára pároljuk. Utána sózzuk és egy csomag finomra metélt zöldpetrezselyemmel, 2—3 kockára vagdalt kalóriával, egy fiatal, szintén kockára vagdalt karalábéval és egy db zellerrel továbbpároljuk, majd húslevessel vagy kockából készült hamis húslevessel felengedjük és ezzel addig főzzük, amíg zsírjára lesül. Utána meghintjük két kanálnyi liszttel, amit szintén húslevessel engedünk fel. Ugyanezt készíthetjük zöldborsósan vagy rózsára szedett kelvirággal is. Tálalás előtt kevés citromot csavarunk rá, esetleg a tálon citromkarikáikkal díszítjük. Petrezselymes rdzskörettel tálaljuk. Ha kímélő étrendnek, vagyis betegnek tálaljuk, feltétlenül törjük át szitán a zöldségféléiket és úgy rakjuk vissza a becsi - nált lébe.

SZALONTUDO

1/2 kg borjú vagy eertéstüdöt sós vízben egy gerezd fokhagymával és 2—3 babérlevéllel puhára főzünk, majd kiszedjük, kihűtjük és ujjnyi széles csíkokra vágjuk. Közben egy közép- nagyságú vöröshagymát forró zsírban vagy olajban megpirítunk és föleresztünk a tüdő levővel. Ebben a lében egy megtisztított megmosott, apró kockára metélt leveszöldséget puhára párolunk, majd a léből kiszedve szitán áttörjük és visz- szaöntjük. Elcettel vagy citromlével és kevés cukorral ízesítjük, utána 2 dl tejfölben elkevert liszttel behabarj ük. Belerakjuk a fölszeletelt tüdőt is és egy forrásnyira fedíőzzük. Zsemlegombóccal tálaljuk.

1, Az ujjas, rövid boleró és az elöl végig gombos szoknya, kétrészes fürdőruha felett nagyon praktikus viselet

2. Nagymintás vászon, vágj szintetikus szálból készült ruha, elöl színes műanyag, vagy fakarikával összefogva, esti szórakozáshoz is viselhető.

<2230

Wl. JÚLIUS L

A HAK SZÓNAK még gyakran ma is igen nagy a félelem- keltő hatása. Pedig az elmúlt két-három évtizedben a rák diagnózisa és gyógyítása terén óriási fejlődés történt. Kifinomodott bajmegállapító eljárásokkal a legtöbb rákféleséget idejekorán lehet felismerni és végérvényesen, maradéktalanul gyógyítani. Ezt a tényt sok ember még nem ismeri. Tudatában még az a hamis, idejétmúlt szemlélet él, hogy a rák végzetes kimenetelű betegség.

Az természetesen közismert, hogy a női szervezetben dupla annyiszor keletkezik rák, mint a férfiakéban. Ennek a feltűnő különbségnek az okát ma még pontosan nem ismerjük. Férfiaknál inkább a tüdő, a gyomor és a bélrendszer rákjai gyakoribbak, nőkfiél viszont a méh, a petefészek és a mellek daganatos elváltozásai vannak túlsúlyban. S valószínű, hogy a nőknél éppen a petesejtek, s e szervek havonkéti változásai hajlamosítanak a rákképződésre.

AZ ORVOSOK az elmúlt évtizedekben szorgosan igyekeztek azon, hogy ezt a hátrányt kiküszöböljék Igyekezetüket, amelyben egy kicsit a természet is segített siker koronázta. A mellek, a méh és a petefészek ugyanis könnyen hozzáférhető, bennük a daganatos elváltozás tapintással, vagy tükrözéssel gyorsan és könnyen megállapítható, vagy kizárható. Sőt a rákot megelőző állapotok is felismerhetők speciális festési eljárásokkal, amelyet ma már szűrőállomások bármelyikén el tudnak végezni. Az elmúlt két évtized alatt ugrásszerűen csökkent is a rákban elhalálozott nők száma. A csökkenés oka pedig nem rejtély, hanem egyetlen szó: a rákszűrés.

MI HAT A TEENDŐ? 35 éves kor után évente legalább egyszer, vagy kétszer érdemes egy3. Az elöl megkötős kis boleró, a magasított derekú, féloldalasán szabott fodros szoknya, ugyancsak fürdőruha felett is hordható.

4. A nagymintás vászon, vagy szintetikus anyagból készült ruha, beépített melltartóval, szintén alkalmi ruhának is használható. Készülhet hozzá harmonizáló színből kis boleró is.

5. A virágos anyagból készült, elöl ékalakban szabadon hagyott derékrészű ruha az üdülőhelyeken való mozgáshoz alkalmas.

Bakó Ilma

egy órát áldozni arra, hogy a szakorvos a szűrővizsgálatot elvégezze, amely maga nem jár semmi fájdalommal. A rendszeres, időszakos szűrővizsgálaton kívül (amelyre nagyon sokan még hívás ellenére sem mennek el), annak a nőnek, akinél bekövetkezett a változás kora, feltétlenül célszerű felkeresni a nőorvost, különösen akkor, ha hónapokig vagy évekig nem volt vérzése és hirtelen váratlanul újra fellépne. Az ilyen váratlan esemény ugyan, egyáltalán nem jelent szükségképpen rákot, mégsem okos dolog néha hetekig várakozni.

Feltétlenül nőorvoshoz kell fordulni, ha mosdás, fürdés közben a mellben addig nem észlelt, szokatlan csomót tapintunk. Az esetek többségében ez a csomó ártatlan. Ártatlanságáról azonban az orvosnak kell döntenie.

Még néhány, napjainkban elég sokat vitatott kérdésről. A családtervezés ma szerte a világon polgárjogot nyert. A szülők maguk szabják meg, hogy mikor és hány gyermeket akarnak felnevelni. A nőorvosok és a rájukbízott édesanyák egyaránt azt az álláspontot képviselik, hogy a fogamzásgátlószerek szedése sokkal humánusabb és veszélytelenebb dolog, mint az abortus. Sokakban vetődik fel azonban a kérdés, hogy a tabletták szedése nem segíti-.e elő a rákképződést. Megbízható és megnyugtató statisztikák szerint határozott nemmel lehet a kérdésre válaszolni. Biztosan nem okoznak rákot.

GYAKRAN VETŐDIK FEL

még az a kérdés is, hogy melyik asszony hajlamosabb a rákra: aki sok gyermeket szült, vagy aki meddő volt. Erre a sokat vitatott kérdésre ma már biztos választ adhatunk: nincs a kettő között különbség. Tehát azok között a nők között, akik sohasem voltak terhesek és sohasem szültek, s azok között, akik egy, vagy tíz gyermeket szültek, rák- gyakoriság szempontjából nincs különbség.

Egy másik szintén sokat vitatott kérdés, hogy a változás, vagy másnéven a klimax kora kedvez-e a rák megjelenésének. Erre nincs egyértelmű válasz. Mindenesetre az a tény, hogy a negyvenedik év után általában gyakoribbak a rákok, egymagában arra utal, hogy legalább ettől az életszakasztól kezdve a nők sose mulasszák dl az időszakos rákszűrést.

NEM LEHET INDOK a rend. szeres szűrővizsgálat elmulasztására a pénzhiány sem. A szűrőállomások szakorvosai ugyanis díjtalanul állnak az asszonyok rendelkezésére. A leginkább hátráltató ok még ma is legtöbbször a maradisággal, indokolatlan félelemmel szövetkezett álszemérem. Ha ezt sikerül értelmes és jó szóval leküzdeni, sok-sok asz- szony életét és egészségét lehet megmenteni.

Dr. Szende! Adám

A BÉKÉS HEGYEI NYOMDAIPARI VALLALAT 1970/71-e« tanévben érettségi rö

fiúkat felvesz

MAGA9NYOMOGEPMES1 EB- ék

kEziszedo

SZAKMUNKASTANULÚNAK

• gyulai és Mkéaesabal

telecre

fELENTKEZES:

Gyulán *ékai a M a alatt, a személyzeti vezetőnél, vagy Békésma- bán. látván Urály tér lg. z

Strandruhák nyaraló, üdülő fiataloknak

Jé?- ^ fi*

A tanulók várva-várt pihenőt, a nyári szünidőt töltik. Az első napok a semmittevés, a továbbalvás örömével váltak ünnepnapokká minden diák számára. Jó is. az ilyen időtlenségben, kötetlenül pihenni a nagy évvégi hajrá, no meg az egész év órarend szerinti munka után De csak néhány napig! Aztán ki kell alakítani egy jól megtervezett, nyári életritmust, össze kell állítani olyan 8—10 hetes programot, amiben mindenre jut idő, amire a tanév alatt fájó szívvel gondolhatott csak a gyermek a lekötöttség, az időhiány miatt.

Sajnos, máris látunk, tereken lődörgő fiúkat, lányokat, akik nem találják örömüket a nyári szünetben, mert céltalanul tengernek-lengenek. unatkoznak. Nem is jut eszükbe, hogy mennyi minden kedves, értékes időtöltés létezik, s bizony ezek helyett nagyon sokszor, rossz társaságba verődnek.

A gyermekek nyári programjának — a kicsikének és a nagyokénál? egyaránt — összeállítása a szülők feladata.

Legkevesebb tervezési gondja van annak a szülőnek, akinek a gyermeke nyári táborban nya_ ral, mert azokban mindenre kiterjedő, szervezett foglalkozás folyik.

Pedagógiailag nagyon

helyes a családon, vagy baráti körön belül csere-gyerek mozgalom. A városi gyerek lekerül falura néhány hétre, az ottani meg a városban „nyaral”. Mindkettő a levegőváltozás mellett rengeteg új élménnyel gazdagodva kerül vissza a szülői házba. Gondoljunk csak Fekete István: Téli berek című regényének a hőseire.

Az otthon nyaraló gyermekek életrendjéhez azt tanácsoljuk, hogy az első napok lustálkodása után keljenek fel reggel rendszeresen időben. Legyen a napa programban: olvasás, sportolás, séta, játék, a kisebbeknél naplóírás, (napi 1—2 mondat), a nagyobbaknál levelezés hazai vagy külföldi levelező partnerekkel. Jusson idő valami hobbyra is.

Mindennek az alapja, hogy megfelelő családi légkör legyen a gyerek körül. Érezze azt, hogy szüleinek fontos problémája, gondja az ő szabad idejének jó megtervezése, megszervezése. A dolgozó apa és anya is hallgassa meg esténként a gyermek beszámolóját napi élményeiről. Ez sokszor többet ér a legszigorúbb ellenőrzésnél.

Nagyon helyes, ha minél több közös programja van a családnak: hétvégi túrák, kirándulások, országjárás, közös nyaralás.

Augusztus második felében néhány „bemelegítő” feladatunk is van az iskolakezdés előtt Ezekben is részt kell vennie a gyermeknek, kora szerint köny- nyebb, vagy nehezebb feladattal. Ilyenek: nagytakarítás a tanulósarokban, a tanulópadban, (íróasztalkában), a tanszerek előkészítése, ceruzák, színesek kihegyezése, az egyenköpeny rendbehozása, esetleg új beszerzése, a füzetcsomag megvásárlása, a füzetek beborítása, a címkék előkészítése es — egyes iskolatípusokban — a tankönyvék beszerzése, beborítása.

Célunk OZf hogy • gyermek pihenten, d^ nem ellustui- tan, sok új élménnyel gazdagod, va, egészséges testi, lelki, szellemi állapotban, kiegyensúlyozott hangulatban kezdjen hozzá az új tanév közel 10 hónapos munkájához. S ezt csak aktív pihenéssel érhetjük el. Segítsük őket hozzá ötleteinkkel, tanácsainkkal. hangulatkeltéssel. Ez a ma feladatunk!

Dr. Gergely Káról rné

Ki a legerősebb?

É Két medvebocs ta■ lálkozott egyszer egy• mással, az egyik a i hosszú erdőből jött, a

■ másik meg a kerek- S bői. A völgyi patak- S hoz mentek vizet in- S ni, s ott bámultak

egymásra. Látják a szemüket, aztán azt mondja a kerekerdei mackó:

— Nicsak, hát te ki vagy és miféle, hogy eddig még nem láttalak?

S amint ezt kérdezte, brummogott. A másik mackó azt felelte erre:

— Én a hosszúerdei mackó vayok, s azért nem láttál eddig, mert a mi erdőnk forrásából szoktam inni. De az

| most elapadt, ezért S idejöttem.

■ És amikor ezt | mondta, kettőt brum- ; mögött. A kerekerdei » mackó azt mondta:

• Én meg a kerek- j erdei erdőből jöttem, j s a mi forrásunk is | elapadt De miért \ brummogtál te kettőt, ; amikor én csak egyet

■ brummogtam?

! A másik mackó , szétvetette a lábát és j úgy felelte:

! — Azért hrummog■ tam kettőt. mert

• minden állatnál én S vaevok a legerősebb. ; Erősebb vaevok a

• farkasnál, a rókánál,

s a sasnál is. Azért brummogtam kettőt.

No, ez nem tetszett a másiknak, s ő is szétvetette a lábait, de még a mellét is kidüllesztette, s úgy nézett a másik szemébe.

— Hiába brummogtál kettőt, én is vagyok olyan erős, mint te, talán még erősebb is, így hát én hármat is brummog- hatnék.

Ezt már nem tűrhette a hosszúerdei mackó, s amikor amaz csakugyan hármat brummogott, ne- kiügrott, elkapta a nyakát és a földhöz teremtette. De a kerekerdei sem hagyta magát, átkarolta a derekát annak, s ő is a földhöz csapta. Ám az is felugrott, s most már mérgesen dulakodtak, hemperegtek, végül a füves partról a patak vizébe gurultak. Akkor azt mondták:

— Így nem megyünk semmire, rönköt emeljünk, hogy ki a legerősebb.

A közelben hevert egy nagy fatörzsda- rab azt emelte fel az egyik derékig. De a másik vállig vitte, s amikor lecsapta, a társa is a vállához rakta.

Hát csak leült mindkét mackó a dombszélre, lihegve. Amikor kifújták magukat, mérgesen néztek egymásra, és azt mondta a kerekerdei mackó:

— Húzzunk ágat, azzal majd eldől, hogy ki a legerősebb. Felkapott egy vastag, lombos ágra, s húzta, húzta egészen lehúzta a földig. Akkor elengedte s az ág suhogva visszalódult. Most a másik kapta el s már húzta volna ő is amikor egy cérnavékony hang megszólalt:

— Mit bolondoztok itt kölykök? Majd még lepottyanok erről az ágról és széttörik a házam! Hát elment a jódolgotok? Egyforma erősök vagytok és kész!

Mind a ketten odabámultak hát egy csigabiga volt az szólt hozzájuk.

Most már nevetett a két medvebocs, paroláztak a mancsukkal, és nagyot ittak a patak vizéből, aztán elváltak. Az egyik ment a hosszú erdőbe, a másik a kerekbe. De útközben mindegyik csak egyszer brummogott.

Zsombok Zoltán