Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-04 / 156. szám
Egy kísérlet tapasztalatai Kísérletezni mindig izgalmas, érdekes vállalkozás és tegyük hozzá, hogy némi kockázattal is jár. Végső soron az eredmény az, ami szentesíti a kísérletezők elképzeléseit és módszereit, s amíg a bizonyos-: ság kitapintható módon nem jelentkezik, addig — az ellen-j vélemények kereszttüzében — | csak a szándék tehető mérlegre. I Aki kísérletezik, az valami; mást akar, mint ami előzőleg | volt, ám tevékenysége csak ak- kor nyerheti el a közösség szim-, pátiáját, ha a kísérlet: csak esz-! köz és nem cél! ÚJ MEDERBEN Hogyan csináljuk tovább? — merült fel a kérdés néhány évvel ezelőtt, amikor a középiskolai KISZ-alapszervezetek munkájáról esett szó. Hogyan lehetne megpezsdíteni az ifjúsági mozgalmat az iskolák falain belül? A KISZ KB 1966. július 13-í' állásfoglalása kimondja, hogy a j KISZ törekvése és érdeke is, j hogy differenciáltan foglalkoz- zon az egyes ifjúsági rétegek nevelésével, sajátos igényeik, érdeklődésük kielégítésével, érdekeik védelmével, mert így jobban sajátjuknak érzik a fiatalok az ifjúsági szövetséget. A KISZ KB intéző bizottsága a múlt év februári és júliusi ülésein — az MSZMP KB ifjúságpolitikai állásfoglalásának szellemében — vitatta meg és fogadta el a középfokú tanintézeti KlSZ-munka továbbfejlesztésének főbb elvi, tartalmi és szervezeti kérdéseit Az intéző bizottsági határozat kimondja, hogy az 1970—71. tanévtől kezdődően — kétéves időtartamra — országosan mintegy 50 közép- és szakmunkásképzőiskolában kell kísérletet indítani a gyakorlati megvalósítás el- ; lenőrzésére. s a tapasztalatok megszerzésére. A kísérlet tehát egy éve tart, s nagyon is fontos, a középiskolai KISZ-életet új mederbe terelő szervezeti változásról van szó. MI TETTE SZÜKSÉGESSÉ? Köztudott, hogy jelenleg a középiskolákban minden osztály egyben egy KlSZ-alapszerveze- tet is jelent. Ez a mechanikus egybeesés sok helyen és sokszor károsan befolyásolja a mozgalmi tevékenységet. A KlSZ-taggyű- léseket a hatodik órában tartják és azt olykor a KISZ-tagok is egy-egy kötelező iskolai foglalkozásnak tekintik. Megfigyelhető az is, hogy a tizenéves fiatalok szívesen keverednek más életkorúakkal, s főként az alsó évfolyamok diákjai barátkoznak, közelednek a felsőbb évfolyamok tanulóihoz. Hiányzik a hagyomány. a folytonosság, a tapasztalatok átadása is, hiszen a negyedik osztályok KlSZ-alap- szervezetei az érettségi vizsga után megszűnnek. Persze az is kétségtelen, hogy az egy osztály — egv alapszervezet sémának is megvoltak a maga előnyei, például az. hogy a tagok nagyon jól ismerték egymást. mégis az érvek amellett szólnak, hogy ez a forma sok mindenben akadályozza a fiatalok természetes törekvéseit. A KÍSÉRLETI MODELL Tulajdonképpen milyen is a kísérleti modell? Az új és a régi között talán az a legnagyobb eltérés, hogy különböző osztályok tanulói, tehát különböző életkorú fiatalok kerülhetnek egy alapszervezetbe. Növeli a KÍSZ-tagok önállóságát, de a felelősségét is, hogy maguk döntik el, melyik alapszervezetben kívánnak dolgozni. Részben ehhez a témához tartozik az is, hogy a diákok most már nemcsak az iskolákban lehetnek KISZ-tagok, hanem például átjelentkezhetnek a kollégiumi, üzemi, vagy a lakóhelyhez közel eső KISZ-szervezetek valamelyikébe is. A KISZ megyei bizottságának felkérésére Békés megyében 2 (a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, valamint a sarkadi Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola) vállalkozott kísérletre, s az első év tapasztalatait éppen a legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésen vitatták meg. A két tanintézetben 19 vegyes életkorú alapszervezet jött létre: az RFG- ben 640, Sarkadon 208 taggal. Hogy ki. melyik alapszervezetet választotta, a ísmerettségi körtől és a segítő pedagógus személyiségének vonzó hatásától is függött. A lényeg azonban az, hogy az alapszervezetek (van olyan, amelyiknek 20, van olyan amelyiknek 70 tagja van) szigorúan az önkéntesség elve alapján jöttek létre. Általános tapasztalat, hogy a KISZ-munkára serkentően hatott az új modell bevezetése. A korábbi szervezeti sémák szét- tördelése — bár ez látszólag csak formális változást eredményezhet — döntően azért jelentős, mert tartalmi «módosulást is hozott. Nevezetesen azt, hogv sikerült mentesítenie az alapszervezeteket az iskolai sablonoktól. az osztály-centrikus- ságtól. Csakúgy, mint a való életben, a fiatal egy-egy, az iskolai osztálynál heterogénebb közösségbe került. Mozgalmasabb. színesebb programok lebonyolítása vált így lehetővé és sikerült elérni azt, hogy a KISZ- foglalkozás ne tűnjön olyannak, mintha „hatodik óra” lenne. Az „új modell” szerinti KISZ- szervezetek felépítése egyszerűbb, munkájuk céltudatosabb. Kezd megszűnni az olyan állapot, amikor a KISZ-munka kimerült abban, hogy a KISZ segített fegyelmet, rendet teremteni az osztályfőnököknek. s megszervezte a folyosóügyeletet. DIÁKBIZOTTSÁGOK A vitától egyébként koránt sem mentes végrehajtó bizottsági ülésen egyértelműen megfogalmazódott, hogy az új modell már a kísérlet első évében is a siker reményével kecsegtet. Annál is inkább így van ez, mivel az új modell bevezetésével egyidőben még más, hasznosságukat könnyebben lemérhető intézkedések is történtek. A diák önkormányzat erősítését szolgálják, hogy osztály-diákbizottságok jöttek létre. Ezek olyan tevékenységi formák, amelyek tehermentesítik az alapszervezeteket és biztosítják az osztályközösség kialakulását. Párhuzamosan a vegyes életkorú alapszervezetek megszervezésével a KISZ közvetlen irányítása mellett létrejöttek az úgynevezett érdeklődési körök is. Ezeknek az a célja, hogy lehetőséget biztosítson a tanulók sokirányú érdeklődésének kielégítéséhez. Ezek a körök és tevékenységi formák — amelyeknek tagjai a KISZ-en kívüli tanulók is — elsősorban az indirekt "politikái nevelés eszközei és lehetőséget nyújtanak a direkt politizálásra való átmenethez. Megyénkben eddig 19 érdeklődési kör szerveződött. Nem á téma. hanem e cikk befejezéseként álljon itt néhány sor abból az írásos feljegyzésből. amelyet a KISZ megyei bizottságának középiskolai felelőse készített a már idézett vb-ülés- re: A kísérlet új színt vitt a középiskolai KISZ-életbe. Ám, bizonyos szervezési nehézségek és negatív tapasztalatok szükségessé teszik az ezen a területen való további elméleti kutatást. A kísérlet nagyon nagy munkát ró az iskolai KISZ-vezetőkre, a pedagógus pártalapszervezetekre, a pártösszekötőkre és az egész tantestületre. Az eredmény azonban — ha vannak is kisebb, nagyobb hiányosságok — igen biztató, mert a tanulók szinte egyöntetű véleménye szerint ebben a formában jobban megtalálják a mozgalmi munka vonzerejét. B. L Meglelem a sárgabarack — Orosházán a legolcsóbb a málna - Emelkedett a tojás ára Mélyütés Azt még a konkurrencia is elismeri, hogy jó ötletnek bizonyult a Centrum hétfő bevezetése. A propagandahadjárat' kellően felcsigázta a vásárlóközönséget és a centrumosok becsületére legyen mondva, hogy hétfőnként a 29 százalékkal csökkentett áron kínált portéka nem bóvli. A nagyérdemű közönség hozzászokott és várja a C-betűs ünnepeket. A Centrum Áruházak igazgatói szerte az országban elégedetten dörzsölhetik össze tenyerüket, hiszen növekedett a forgalom, növekedett az érdeklődés. Az anyagiakon túl az a pszichológiai siker sem mellékes, hogy a vásárlók várják, találgatják: vajon a következő hétfőn mi lesz olcsóbb. Eddig minden rendjén is volt. Cakhogy ran a dolognak egy különös mellékhajtása is... Azzal számolni lehetett, hogy a konkurrencia valamiféle akcióba kezd, hogy ellensúlyozza a Centrum-sikert. Ez természetes és a vásárlók szemével nézve a dolgokat. csak jó. Igen ám. de a kereskedelmi verseny arzenálja nagyon sokféle fegyvert kínál az ellencsapásra. A legkézenfekvőbb és legkényelmesebb, hogy más cégek is rendezzenek a Centruméhoz teljesen hasonló napokat. S hogy a hasonlóság még teljesebb legyen, válasszák a hétfőt, s az engedményt se adják alább 2« százaléknál. Azt hiszem, a legtöbb ember óvakodna attól, hogy egy—az egyben átvegye a konkurrencia ötletét. Részint az önérzet, részint pedig a kereskedelmi etika miatt. Jelen esetben a kopi- rozást nem tiltják jogszabályok, hiszen a Centrum hétfő nem élvezi a találmányokat megillető védettséget. Nem is találmányról van szó, s maga az alapötlet sem új. A Centrum országos vezetői külföldi példák nyomán dolgozták ki és alkalmazták hazai viszonyokra a csak egy egy napig érvényes kedvezményes áruvásárlási akciót. S hogy akkor mégis miért írunk erről a témáról ilyen részletesen? A magyarázat egyszerű. Az országban egyre több vállalat és szövetkezet alkalmaz a Centruméhoz hasonló módszert. Hogy ne menjünk messzire, helyi példát is mondunk. Az elmúlt . vasárnap az alábbi hirdetés jelent meg a Békés megyei Népújságban: „Olcsó komJósi napok. Minden hétfőn más. más meglepetések. 20 százalékos árengedmény. A hétfői napokon különböző ruházati árukat engedménnyel vásárolhat a tótkom lósi ÁFÉSZ szaküzletében. ” Kommentár helyett néhány kérdés. Jó dolog az. hogy hétfőnként Tótkomlóson olcsóbban vásárolhatnak az emberek? Mindenképpen jó. Lesz-e akkora sikere a komlósi hétfőnek, mint a Centruménak? Minden bizonnyal, hiszen az ötlet egyszer már bevált. Akkor hát miért akadékoskodunk? Azért, mert bár az üzlet, az üzlet, erkölcs is van a világon. Korántsem a komlósi vásárlóknak nyújtott, s a Centruméhoz hasonló kedvezmények ellen tiltakozunk, hanem a kereskedelmi etikát sértő eljárás ellen. Ezért az akcióért a komló- siak aligha kapnának fair play- díjat. mert — ökölvivóéknál ezt így mondják — mélyütés ez a javából. B. I. 4 bíkcs mmss?. 1971. JÚLIUS 4. Békéscsabán, a legutóbbi hetipiacon a szokásosnál nagyobb volt a felhozatal. elsősorban zöldségfélékből, ehhez hozzájárult a viszonylag kedvező időjárás is, ugyanez viszont ártott a gyümölcsfelhozatalnak, ugyanis lényegesen kevesAb volt a gyümölcs, mint az írható lenne. így természetesen az árak is magasabbak voltak. Burgonyából összesen 44 mázsát hoztak a termelőik, az ára 4—5 forint. A sárgarépa és petrezselyem ára megegyezik, csomóját átlagosan 1.50-ért adják. Olcsó a fejes káposzta, összesen 800 kilogramm érkezett, három j forintért kínálták. A karfiol továbbra is tartja az árát, kilója tíz forint, a paradicsom viszont lényegesen olcsóbb lett, 12—14 forintért adják kilóját. Paprikát sajnos a csabai piacon még nem adnak kilóra, pedig a boltokban már kapható. Sok uborka volt a békéscsabai piacon, a salátának valót háromért, az e (-tevésre szánt termést pedig öt forintért kínálták. A zöldbab különböző j minőségben jelent meg a pia-; con, 550 kilogramm összesen, s ára 4—5 forint. Zöldborsóból viszont már kevés van, szezonja végefelé jár, ezért az ára is emelkedett, 8—10 forintért adják kilóját. A gyümölcspiacon őszibarackból volt a legtöbb 23 mázsa, az ára 8—10 forint, körtéből 135 kilogramm érkezett, öt forintért adták, a nyári almát pedig 7—8 forintért. Meggyből színién jelentős mennyiség volt, most van a főszezonja, s az ára megegyezik az előző piaci árakkal, aj gyengébb minőségű nyolc, az; első osztályú 10—12 forint. Olcsóbb lett a málna, kilója 181 forint. Gyulán hasonlóan jó volt aj felhozatal, bár egyes árak magasabbak a békéscsabainál. A csirkét például Békéscsabán átlagosan 30 forintért ad ják ki lónként. Gyulán viszont 36—40 forintot is elkértek. A tojás ára is magasabb, átlagosan. 1,20—1,30. A gyümölcspiacokon mindenütt és Gyulán is megjelent már a sárgabarack, fürdővárosunkban például nyolc forintért adták kilóját. Őszibarackból a szatyma- ziak hoztak a legtöbbet, összesen 1480 kilogramm volt és aránylag olcsón adták, hattal 12 forintig leheteti^vásárolni ebből a kedvelt Bimölcsből. A nyári alma ára márom forint, a körtéé négy, a meggyet nyolcért adták, a málna ára viszont itt a legmagasabb, bár a jelentés szerint igen sok volt. Kilója 22 forint A zöldbab Gyulán és Orosházán volt a legolcsóbb, kilóját három forintért adták, a burgonya, fejes káposzta és kelkáposzta ára megegyezik a békéscsabaival. A paradicsom viszont drágább, 18 forint s hasonlóan a zöldpaprika is, a tölteni valót 2—2,50-ért kínálták. Az eddigi tájékoztatások szerint Szarvason volt a leggyengébb minden alkalommal a felhozatal. Ez most nem vonatkozik a városra, hiszen jelentős mennyiségű zöldség, és gyümölcsféle érkezett a legutóbbi hetipiacra. Az árak is megfelelőek, a fejes káposzta például megegy ezik más piaci árakkal, a tök igen olcsó, mindössze két forint kilója, s a paradicsomot 14-ért lehetett vásárolni. A meggyet és őszibarackot nyolc forintért, a sárgabarackot pedig hat forintért adták. Alacsonyak voltak a* árak a baromifi piacon is, a csirke kiló- ,ia 30 forint, tojást egy farin/tórt lehetett vásárolni. Orosházán, az igen kedvelt gyümölcs, a málna volt a legolcsóbb és sokat hoztak, összesen 408 kilogrammot. Kilóját 14 forintért adták a termelők. Döm- pimg volt őszibarackból és meggyből, őszibarack 34 mázsa érkezett és már három forintért is lehetett vásárolni, az első osztályút sem adták kilenc forintnál drágábban. Meggyből 25 mázsa érkezett, öt-tíz forint volt kilója. Pillanatkép a békéscsabai piacról. (Fotó: Deményl
