Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-31 / 179. szám
A levegő tisztaságáért Ä modem energetikai üzemek környékén. — 30 kilométeres körzetben — szennyezett a levegő. Az NDK-bam nemrég orvosilag kimutatták, hogy az ipari égéstermékek koncentrációja a legkülönbözőbb betegségekhez vezet: a felső légutak megbetegedései hez, szívbajhoz és vérkeringési zavarok, hoz. Az erősen szennyezett vidéken a rákos megbetegedések száma is összeh asonlíthatatla- rul nagyobb, mint az iparilag fejletlen területeken. A természetvédelmet és az ezzel kapcsolatos egészségvédelmet az NDK-ban törvény szabályozza. A természetvédelem elsősorban a levegő szennyezettségének korlátozását, az egészségre káros égéstermékek tisztítóberendezések útján történő fokozatos megszüntetését jelenti. Az NDK-ban az egészségügyi tárca szoros kapcsolatban áll a természetvédelemmel, sőt mini ellenőrző szerv felelős is a természetvédelmi intézkedések megtartásáért. 1959. óta az NDK központi munkaegészségügyi intézete számos ilyen nagy érzékenységű műszert szerkesztett, amely- lyel a levegő fibrogén és mérgező anyagokkal való telítettségét mérik. Tíz évvel később hazai és külföldi kutatások eredményeinek figyelembevételével kiadták az NDK-ban azt az ipari üzemekre kötelező törvényt, amely meghatározta a levegő maximális szermyezett- ségi fokát. A törvény megtartását az üzemi egészségügyi felügyelőségek ellenőrzik. Az ellenőrző munkát több mint ezer munkaegészségügyi ellenőr bevonásával végzik. A bitterfeldi vegyi kombinát 135 üzemrészlege eddig 70 különböző káros anyaggal szennyezte a környék levegőjét. A 48 legnagyobb részlegben hatékony intézkedéseket tettek a levegőt mérgező káros anyagok közömbösítésére. A kórusorkán ‘kiáltásaira M- csődülnek az emberek a házakból, jóízű nevetések, integetések jutalmazzák az attrakciót. Anvar és Dzsaszur leugranak a kocsiról, és intenek. Beállunk a sorban, és lassan nyomulunk előre. Észbontó a ritmus és a számomra érthetetlen szöveg. Dzsa. szúr a fülembe üvölti: ,,L<ehet, űzbég szépség (a Ser-dor med- resze előtt). Itt mindennapos a fényképezés Minden jó elképzelés megvalósítása a középkádereken múlik f Elnökségi ülés előtt a termelőszövetkezetekben folyó személyzeti munka Az utóbbi időben aligha volt vitatottabb téma a Körösök-Vi- déke TSZ-ek Területi Szövetségének elnökségi ülésén, mint július 30-án, amikor a termelő- szövetkezetekben dolgozó középkáderek helyzetét, személyzeti munka folytatását beszélték meg. Az elnökség Gyomán ülésezett, így a munkába bevonták Izsó Józsefet, az Alkotmány Tsz elnökét, Megyeri Bálintot, az Űj Élet Tsz elnökét és Veres Lajost, a Dózsa Tsz elnökét. Az ülést Balogh Sándor, a kamuti Béke Tsz elnöke, a tsz szövetség elnöke vezette. Részt vett rajta Molnár Lajos, a párt megyei bizottságának gazdaság- politikai osztályvezető-helyettese és Kácsor András, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának közgazdásza. Hursán Pál, a tsz szövetség osztályvezetője elmondotta, hogy a termelésfejlesztési bizottság a korábbi hónapokban megvitatta a napirenden szereplő témát, összegezte azokat a tapasztalatokat, melyeket 200 kérdőívből vettek számításba. Ezek között szép számmal akadtak ilyen megjegyzések: végre a termelő- szövetkezetekben dolgozó közép- káderek ügyével magasabb szinten is foglalkoznak! Mások azt fejtegették, hogy a középvezetői beosztásban dolgozók élet- és munkakörülményeinek tanulmányozása kedvező hatást tesz a további munkára. A Körösök-Vidéke Tsz-ek Szövetségében 76 közös gazdaság egyesül. Ezek közül 1971 derekán csak 52-ben található egyetemet, főiskolát végzett vezető szakember. A foglalkoztatott, felsőfokon képzett szakemberek száma 146. Tizenöt termelőszövetkezetben egyáltalán nem foglalkoztatnak egyetemet végzett szakembereket. A tsz-ek zömére az jellemző, hogy a termelés szervezésére egy, esetleg két egyetemet végzett szakembert foglalkoztatnak. Legtöbb egyetemet végzett szakemberrel a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz rendelkezik. Ez hogy legén ybú cs ú ztató, vagy es- : küvő volt tegnap. De az is lehet, • hogy temetni fognak...” A tömegben csupa férfiak ke- ■ vés gyerek. Már ott járunk a j dobosok között. Anvar odaszól : az egyiknek. Barátjuk vagyak, ; adjanak egy dobot a kezembe, j Mit kezdenék vele? Inkább én j is kiabálok valamit együtt a töb- • biekkel. Két óra elmúlt, mire a szálló- ! dába értünk. Megmosakodtunk, j de Dzsaszur nem akart lefeküd- > ni. Tea nélkül nem tud elalud- : ni, Dzsaszur rendes fiú. menjünk ; a közös gazdaság már 7 diplomásnak ad munkát! Az elnökség 17 termelőszövetkezetet sorolt az igen jó szakemberellá- tottságú gazdaságok közé. Meglepetésre közöttük van a körös- ladányi Magyar—Vietnami Barátság Termelőszövetkezet is, amely az utóbbi években alkalmaz egyre több diplomást. A szövetkezet gazdálkodásán meglátszik, hogy szakavatottak szervezik. Az előterjesztett anyag vitájában felszólalt Kozsuch János, a sarkadi Lenin Tsz elnöke, Sótyi János, a gyulai Munkácsy Tsz elnöke, Cserép Mátyás, a gyomai Győzelem Tsz elnöke, Balogh László országgyűlési képviselő, a békési Egyetértés Tsz elnöke, Mázán János, a békéscsabai Szabadság Tsz főmezőgazdásza, Veres Lajos, a gyomai Dózsa Tsz elnöke, Izsó József, a gyomai Alkotmány Tsz elnöke, Megyeri Bálint, a gyomai Új Élet Tsz elnöke, Ladnyik Mihály, a kon- dorosi Dolgozók Tsz elnöke, Gye- kiczki Pál, a szarvasi Táncsics Tsz elnöke, Kácsor András közgazdász, Molnár Lajos, a párt megyei bizottságának osztályvezető-helyettese, Nagy Mihály, a tsz szövetség titkára, és Balogh Sándor, a tsz szövetség elnöke. Szinte valamennyi résztvevő elmondta, személyes tapasztalatát a termelőszövetkezeti középkáderek helyzetéről a személyzeti munka tovább javításának jelentőségéről. Nagyon megkapó volt Megyeri Bálint, a vitára meghívott tsz-elnök felszólalása. — Amikor áttanulmányoztam a szövetség által kibocsátott anyagot, kissé elszomorodtam azért, mert a középkáderek anyagi megbecsülését feladatukhoz, munkakörükhöz mérten nem találtam arányosnak. Véleményem szerint havi 2300—2400 forinttal nincsenek megfizetve a szakképzett üzemegységvezetők, részlegvezetők, brigádvezetők. ök ugyanis olyan munkakörülményt teremtenek, hogy dolgozótársaik jóval 3000 forint felett kereshetnek. Napirendre kellene tűzni szövetkezetenként az anyagi elismerés javítását. A gyomai Űj Élet Tsz ezen a területen példát mutat. Ismeretes, hogy Gyomán ez a legmostohább adottságú gazdaság, a középkáderek fizetéséhez a vezetőség mégis úgy járul hozzá, hogy havonta a 3200—3300 forintot megkaphassák. Valamennyi felszólaló érintette, hogy a termelés új módszereinek meghonosításában jelentős szerepük van a középszinten dolgozó vezetőknek. Minden jó elképzelés megvalósítása rajtuk múlik. Az elnökség határozatot hozott, hogy a vitára bocsátott anyagot a felszólalásokkal kiegészítve megküldik valamennyi termelőszövetkezetnek, hogy a szövetség területén folyó középká- der-személyzeti munka színvonalát tovább javíthassák. Dupsi Károly Pályázat, korszerű szálló-épületek megtervezésére A belkereskedelem a negyedük ötéves tervben a gyorsan fejlődő idegenforgalmi igények kielégítése érdekében 6—8 ezer szállodai férőhely létrehozását tervezi. Az építés sürgős, s ugyanakkor a minőségi követelmények is magasak. Nagyon kedvezőek viszont a tapasztalatok annál a néhány most épült új szállodánál, amelyet rendkívül gyorsan, iparosított építési módszerrel házgyári panelből és könnyűszerkezetekből emeltek. A korszerű paneles és köny- nyüszerkezetes szállodák tervezésére most országos pályázatot hirdetett az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a Belkereskedelmi Minisztérium. Az a cél, hogy a beérkezett pályaművek alapján összeállítsák a szállodaépítési ajánlati tervgyűjteményt. A pályázóiknak 160 féle házgyári panelből kell megtervezni a szállodai szobák épületének tömbjét és különféle könnyűszerkezetekből kell összeállítani a paneles szállástömböt közrefogó vendéglátóipari és egyéb közösségi létesítmény épületét. A pályázati kiírás szerint A—Il-es kategóriájú 300 szobás szálloda tervét kell elkészíteni, de úgy, hogy ezzel a megoldással más kategóriájú létesítményt is felépíthessenek. A szállóvendégek és az „utcán át” érkező látogatók részére gondoskodni kell korszerű étteremről, sörözőről, eszpresszóról, bárokról, kisebb üzleti területekről, 600 adagos konyháról. A tervpályázati kiírást már átvehetik az érdeklődők az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium gazdasági hivatalában, s a kész terveket legkésőbb november 1-ig kell postán elküldeni. (MTI) A sertéshúspro^rai 30,2 Sertés Baromfi Szarvas- Egyéb hús marha A sertésállomány 1970-ben '®^348 (ezer db) i97n 1* egy f6re ,ufó hüsfogyasztás alakulása (kg) akikor. Lent a hallban óriási tö- S meg, bolgár és lengyel turistáik : érkeztek. Szeretem az idegene- j két, mondta a barátom, és talá- : lomra odament egy várakozó; bolgár férfihez. Végül hármasban megyünk jj teáznd, és egy grúz fiatalember j asztalánál kötünk ki. Dzsaszur ; imádja a hinduikat, a bolgárokat, • üzbégeket, a grúz a magyarokat. ; Beszélgetünk mindenféléről, " míg ki nem ér a felszolgáló a * teával, az utcáról kiabálás, do- ■ bolás hallatszik be. Társaim : mennek éljenezni, én meg fel- > vánszorgok a szobámba. Majdnem huszonnégy órát töl- ! töttern ébren Kelet mesés váró- : sában. Csak Dzsaszur ne me- ; seine már, ha visszaérkezik... ■ ■ Ferenczi József ■ (Következik: 3. Bízd magad a ! Szír-Darjára.) A IV. ötéves terv időszakában az élelmiszer-fogyasztásban jelentős átalakulás megy végbe táplálkozásunkban: előtérbe kerülnek a fehérjetartalmú élelmiszerek, elsősorban a húsfélék, amelyek egy főre eső fogyasztása 59 kg-ról körülbelül 70 kg-ra A DÉMÁSZ Hódmezővásárhelyi Üzemigazgatóság hálózatszerelési osztálya értesíti a lakosságot, hogy Orosházán, az A- jelű szennyvíztelep részére épült 20 kV vonalait és trafóállomást 1911. augusztus 2-án FESZÜLTSÉG ALÁ HELYEZI. A vezeték érintése életveszélyes és tilos. 217710 növekedik. Az igények hazai piacról történő kielégítésére kormányprogram biztosítja az állattenyésztés és a hústermelés fejlesztését. A hazai húsfogyasztás sajátos vonása, hogy a sertéshús szolgáltatja 51,2 százalékát, míg Nyugat-Európában ez a szám csupán 41,4 százalék. A program jelenlegi szakaszában megteremtődtek a lehetőségek hogy a fogyasztód igényeket egyenletesen elégítse ki a hazai » termelés. 1970-ben a 700 ezer t vágósertés-termelés mellett még 40 ezer t. sertéshús behozatalára is szükség volt Az elmúlt évben 1,6 millió darabbal nőtt a sertésállomány, amely 1970-ben 5,97 millió darab volt. Jelenleg a legfőbb feladat a biztos takarmánybázis megteremtése, mivel 1971-ben még 700 ezer tonna fehérjedús takarmány importjára lesz szükség. Az egyenletes húsellátás biztosítására épülnék országszerte a sertéstenyésztő nagyüzemek. 1970-ben helyezték üzembe a szekszárdi hizlaldát, és építés alatt áll az ország egyik legnagyobb, 30 ezer férőhelyes üzeme Hódmezővásárhelyen. A IV. ötéves tervben összesen 809 ezer férőhely létesül. Ezzel párhuzamosan a húsfeldolgozó és tároló kapacitást is növelik, hogy 1975- re a vágósertés-termelés 900 ezer tonnára emelkedjen. A IV. ötéves terv egyik nagy élelmiszeripari létesítménye az évi 25 000 t. húst feldolgozó miskolci húskombinát. Az intézkedések eredményeként Magyarország Európában a negyedikként fogja megoldani az egyenletes sertéshúsellátást, sőt előreláthatóan már 1971-ben is mintegy 70—80 ezer torma sertéshús kivitelére nyílik lehetőség.
