Békés Megyei Népújság, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-30 / 178. szám
Ml; MINDENKI TUDNA példát (3. oldal) HÁTRÁNY A MEGSZOKÁS? (4, oldal) ÉRTELMISÉG — FALUN <5. oldal) Hazaérkezett a magyar delegáció a KGST 25. ülésszakáról Fock Jenő nyilatkozata KÖZLEMÉNY Csütörtök délután hazaérkezett Bukarestből a magyar delegáció, amely Fock Jenőnek, a kormány elnökének vezetésével részt vett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 25. ülésszakán. Hazaérkezése után Fock Jenő a következő nyilatkozatot adta az MTI munkatársának: Milyen kérdésekkel foglalkozott a KGST bukaresti ülésszaka? A KGST bukaresti ülésszakán a szocialista gazdasági integráció programját hagytuk jóvá. Két évvel ezelőtt, a 23. ülésszakon kezdődött meg ez a munka, amelyben gazdaságpolitikusok és más szakemberek ezrei vettek részt az akkor elfogadott határozatok .alapján most egyhangúlag jóváhagytuk az együttműködés fő irányait és feladatait hosszabb időszakra meghatározó integrációs programot. Ez az | ülésszak tehát egyenes folytatása volt az 1969-ben megtartott | 23. ülésszaknak, s egyben le is zárt egy fontos folyamatot, az integrációs program kidolgozását A KGST Végrehajtó Bizottsága jelentése alapján az együttműködés több más időszerű kér. dését is megvitattuk és szervezeti intézkedéseket határoztunk el. A szocialista gazdasági integráció fontos alapvonása a gazdaságpolitika, a tervezés a tudományos és a technikád fejlődés koordinálásának kiszélesítese, a termelési kooperáció bővítése. Ezért döntöttünk úgy, hogy létrehozzuk a KGST tervezési együttműködési bizottságát, valamint tudományos-műszaki együttműködési bizottságát. Országainkat ezekben a szervekben a tervhivatalok elnökei, illetve a műszaki fejlesztési bizottságok vezetői fogják képviselni, ugyan, akkor e két bizottság nagyobb hatáskörrel, komplexebb feladat, körrel fog rendelkezni, mint a többi állandó bizottság. Elhatároztuk továbbá, hogy felállítjuk a KGST távközlési és postaügyi állandó bizottságát és szervezettebb kereteket biztosítunk a találmányi hivatalok vezetőinek együttműködése számára. Mennyiben jelent változást a KGST-országok együttműködésében a most elfogadott integrációs program? — A szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása hosz- szú folyamat. Az integrációs program jóváhagyásával jelentős lépést tettünk előre, de ez nem jelenti azt. hogy most egy csapásra látványos változás következik be a KGST-országok együttműködésében. A program jóváhagyása fontos folyamat kezdetét jelenti, amelynek során — ösz- szehangolt terv alapján — együttes erővel hozzálátunk a közösen kitűzött feladatok végrehajtásához. Az együttműködés néhány területén megértek a szorosabb előrehaladás feltételei. Mindenekelőtt a gazdaságfejlesztési el_ képzeléseink rendszeresebb ösz- szehangolására gondolok. A hosszú távú gazdasági és műszaki prognózisok kidolgozása elősegíti majd egyes ágazatok 10 —20 éves időszakra szóló fejlesztési terveinek összehangolását. A termelési kooperáció és a szakosítás fejlesztésével, a termelési kapacitások közös létesítésével, összehangolt vagy kör zös fejlesztésével az együttműködés és a termelés egyes kulcs, területe sokoldalúbbá válik. Az alapvető tudományos-műszaki problémák megoldását közös kutatásokkal és azok eredményeinek felhasználásával segítjük elő. Szélesítjük vállalataink és intézményeink közvetlen kapcsolatait, s ehhez megteremtjük a szükséges közgazdasági, jogi szervezeti feltételeket. Hogyan látja Fock elv társ az integrációs program megvalósításával kapcsolatos további feladatokat? — Mind a magyar népgazdaságban, mind a KGST keretében — hozzáteszem: a kétoldalú gazdasági kapcsolatok rendszerében is — mindent meg kell tennünk a program végrehajtásáért. A programban nem lehetett minden kérdést véglegesen tisztázni, egy sor kérdésben ezután kell .még a megoldást megtalálnunk: Mindez természetesen komoly erőfeszítéseket követel, mégpedig nemcsak a gyakorlati munka irányítódtól és végrehajtódtál, hanem az elméleti kutatóktól is. Mielőbb ki kell dolgoznunk a termelési kooperációk megvalósítását biztosító közgazdasági előfeltételeket, valamint az áru- és pénzviszonyok tervszerűbb kialakításának lehetőségeit. Az integrációs program mesz- szemenően figyelembe veszi az érdekeltség elvét. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy lehetnek — és vannak is természetesen — a programban olyan részintézkedések, amelyeknek megvalósításában nem valamennyi KGST- ország vesz részt. Ez azonban nem zárja ki azt a lehetőséget — és ebben ik közösen megállapodtunk —, hogy az az ország, amely valamilyen oknál fogva korábban nem kívánt részt venni bizonyos feladatok közös megoldásában, az a későbbiek folyamán abba bekapcsolódhasson. Az a tény, hogy egy vagy két ország valamely intézkedésben nem vesz részt, nem lehet akadálya annak, hogy a többi érdekelt ország közös együttműködését megvalósítsa. Bár az integrációs programot csak most hagytuk jóvá, végrehajtása valójában már meg is kezdődött. Mondok néhány példát. Tárgyalások folynak egy nagykapacitású vaskohaszati kombinát építéséről, amelyet az érdekelt országok létesítenének közös erővel a Szovjetunió területén. Hasonló tárgyalások kezdődtek egy cellulózüzemről is, amely ugyancsak a Szovjetunió területén épülne fel. Az energetikai problémák megoldására tovább folytatjuk a nemzetközi vezetékrendszerek kiépítését, illetve bővítését olaj, gáz- és villamosenergia szállítására. Nagyarányú kooperációba kezdtünk a közúti járműgyártás területén. Itt ismeretesek már korábbi megállapodásaink a személy- gépkocsi és autóbuszgyártási kooperációt illetően. Most ez tovább bővül: őszre tervezzük egy 10 évre szóló szakosítási megállapodás aláírását a nagy teherbírású tehergépkocsik gyártásáról. A KGST-országok idén létrehozott /nemzetközi beruházási bankja például — amelynek alaptőkéje 1 milliárd transzferábilis rubel —, máris jelentés hitel-műveleteket bonyolít le. Elsősorban olyan beruházásokat támogat, amelyek a gazdasági integráció kibontakoztatását szolgálják. Hadd említsem meg az Ikarus-gyár hitelkérelmét, amely köztudottan fontos szerepet tölt be a közúti járműgyártás területén folyó nemzetközi kooperációban. A most elfogadott integrációs program jelent-e változást az integrációban részt nem vevő országokkal fennálló kapcsolatokban? — A szocialista gazdasági integráció nem vezethet elzárkózásra. Az integrációban részt vevő szocialista országok továbbra is fejleszteni kívánják gazdasági kapcsolataikat a világ valamennyi országával, függetlenül társadalmi berendezkedésüktől. A program nyílt, lehet csatlakozni hozzá vagy részt venni egyes intézkedéseinek megvalósításában. Amelyik ország csatlakozni kíván, annak természetesen osztania kell alapvető elveinket. Éppen ezért itt elsősorban azok előtt a szocialista országok előtt nyílik meg az út, amelyek ma még nem tagjai a KGST- nek. Részleges csatlakozás, egyes intézkedések megvalósításában való részvétel esetén természetesen ilyen feltétel nincs. Ott csupán egy a lényeg, a kölcsönös érdekeltség. Az integrációs program egyébként rövidesen nyilvánosságra kerül, a magyar és a nemzetközi közvélemény számára egyaránt hozzáférhető lesz. Számunkra — mondotta befejezésül Fock elvtárs — az integrációs program mindenekelőtt az eddig kialakult együttműködés erősítését, továbbfejlődésünk hosszú távra megalapozott, szilárd alapját jelenti. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és kormányunk megteszi a szükséges intézkedéseket az integráció programjának végrehajtására. Bukárest A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 25. ülésszakára 1971. július 27—29. között került sor Bukarestben. Az ülésszak elé megvitatás céljából beterjesztett kérdésekkel kapcsolatban Gheorghe Ra- dulescu, a KGST Végrehajtó Bizottságának elnöke; Románia minisztertanácsának elnökhelyettese tartott tájékoztatót. A KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjainak vezetői és kormányfői az 1969 áprilisában Moszkvában megtartott 23. (rendkívüli) ülésszakon meghatározták az együttműködés további elmélyítésének és tökéletesítésének, valamint a KGST- tagállamok szocialista gazdasági integrációja fejlesztésének fő feladatait és elvi irányait a szocializmus és kommunizmus építése jelenlegi szakaszának konk_ rét történelmi feltételeire alkalmazva. Ezen elvi határozatnak megfelelően a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 25. ülésszaka egyhangúlag elfogadta az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését célzó komplexum-programot. A tanács valamennyi tagállamának kollektív erőfeszí. tésévei kidolgozott komplex program 15—20 év alatt, szakaszosan realizálódik. A szocialista gazdasági integrációnak a komplex programban konkrét kifejezést nyert új feladatai, az ezeknek megfelelő módszerek és formák a KGST- tagáliamok kollektív együttműködésének több mint húszéves tapasztalatán, gyártásszakosítási és kooperációs tapasztalatán, valamint ötéves népgazdaságfejlesztési terveik koordinálásának tapasztalatán alapulnak. A KGST-tagállamok kölcsönös együttműködésének eredményeként számos új iparágat hoztak létre, több száz jelentős gazdasági objektumot építettek. A KGST-tagállamok kölcsönös áruforgalma az elmúlt húsz év álatt több mint hétszeresére nőtt, megteremtődtek a szilárd előfeltételei annak, hogy a jelen, ötéves tervben további kétharmaddal növekedjék. A tudományos-műszaki eredmények és a korszerű gyártási tapasztalatok széleskörű cseréje folyik. E sikerekben megnyilatkozott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának aktív szerepe amely az egyenjogú, szuverén szocialista államok erőit egyesítő új típusú gazdasági együttműködési szervezet. A KGST egész munkájának alapja a szocialista internacionalizmusnak. az állami szuverenitás, a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletben tartásának, az országok belügyeibe való be nem avatkozásnak, a teljes egyenjogúságnak és önkéntességnek, a kölcsönös előnyöknek és az elvtársi segítségnyújtásnak az elve. A szocialista integráció nem jár együtt nemzetek feletti szervek létrehozáséval. Éppen ezek az elvek fogják vezérelni a KGST-tagállamokat az együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése, valamint a szocialista gazdasági integráció további fejlesztése útján, amikor sor kerül az ülésszakon elfogadott komplex program realizálásáraA KGST ülésszaka, elfogadva a komplex programot, úgy tekinti annak realizálását, mint a KGST-tagállamok közötti nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendszere további tervszerű tökéletesítésének alapját. A komplex program meghatározza a kiemelkedő gazdasági problémák — mint például a népgazdaság fűtőanyaggal és nyersanyaggal, műszakilag tökéletes berendezésekkel való ellátása, valamint az iparcikkek és élelmiszerek iránti igényeinek kielégítése — megoldására irányuló intézkedések konkrét útjait és határidőit. Az ülésszak résztvevői meg vannak győződve arról, hogy a komplex program realizálása elő fogja segíteni a KGST-tagállamok nemzetgazdaságainak megerősödését és azok szoros, kölcsönös együttműködését az egész szocialista közösség gazdasági potenciáljának fokozását. Ez még jobban megszilárdítja a szocializmus testvéri országainak politikai egységét és összeforrottsá- gát, ami különös jelentőséggel bír az új rendnek a társadalmi élet minden területén a kapitalizmus feletti fölényéért, a szocializmus világméretű presztízsének és befolyásának fokozásáért, az egész antiimperialista front megerősítéséért vívott harcában. Az ülésszak résztvevői egyhangúlag megerősítették, hogy országaik teljes mértékben készek megvalósítani minden olyan szükséges szervezeti, gazdasági és jogi intézkedést, amely biztosítja a komplex program hatékony teljesítését. Abból indulnak ki, hogy a komplex programban előirányzott intézkedések realizálásának és a tapasztalatszerzésnek mértékében az együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációja fejlesztéséből adódó új követelményeknek és lehetőségeknek figyelembe vételével a komplex programot a tanács ülésszakának határozata alapján ki fogják egészíteni, pontosítani és megfelelő megállapodások megkötése útján konkretizálni fogják. Az ülésszak kijelenti, hogy a komplex programban előirányzott intézkedések megvalósításában teljesen vagy részlegesen részt vehet bármely nem KGST- tagállam is. A KGST-tagállamok a továbbiakban is fejleszteni fogják a többi szocialista országgal folyó gazdasági és tudományos, műszaki együttműködést. A jövőben is fejleszteni fogják a gazdasági és tudományos, műszaki kapcsolatokat a fejlődő országokkal és a fejlett kapitalista államokkal, a békés egymás mellett élés, az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a szuverenitás tiszteletben tartása elvének alapján. Az ülésszak résztvevői kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy a kommunista és munkáspártok vezetésével a KGST-tagállamok sikeresen realizálják az együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztését célzó, egyhangúlag elfogadott komplex programot, amely a szocialista és kommunista építés, a béke és a nemzetközi biztonság megerősítése útján való előrehaladásuk fontos tényezője lesz. A tanács 25. ülésszakának munkája a barátság és az elvtársi együttműködés szellemében folyt (MTI)
